Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-08 / 55. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 8. 14 Agrárkörkép Hatékony, gazdaságos és környezetbarát módszer a kukorica lepkekártevői ellen - a Trichogramma petefürkész darazsak megvédik az állományt Biológiai védekezési módszer a kukoricában A kukorica két legveszélyesebb kártevő lepkefaja a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke az utóbbi években egyre komolyabb gondokat okoz a termelőknek. TAMASEK ZOLTÁN Kártételük veszélyessége főleg a csemegekukorica minőségében és ezáltal értékesíthetőségében jelentkezik, mivel a hernyók által megrágott és ürülékükkel beszennyezett csöveket a feldolgozók csak jelentős levonással vásárolják meg, sőt, akár vissza is utasíthatják az árut. A vetőmagkukoricában a megrágott szemek már önmagukban is alkalmatlanok vetőmagnak, ugyanakkor ez a rágás utat nyit a különböző penészgombák számára is, ami nemcsak a vetőmagnak alkalmas csövek számát csökkenti, hanem a magvak csírázóképességét is hátrányosan befolyásolja. A takarmánykukoricában a hernyók által megrágott szemek és egyéb növényrészek elsődleges fertőzési kaput jelentenek a különböző gombás fertőzések számára. Ezek a penészgombák pedig különböző mérgeket, úgynevezett mikotoxinokat termelnek, amelyek a takarmányba kerülve az állatokban emésztési és szaporodásbiológiai gondokat okozhatnak, s ezek kihatnak az állatok termelőképességére. Közvetve pedig bennünket, embereket is érint, hiszen a mikotoxinokkal terhelt húst és tejtermékeket mi is elfogyasztjuk. Egyértelmű tehát, hogy a lepkekártevők elleni védekezésre a kukoricában szükség van. Erre számos hatékony növényvédelmi készítmény áll a termelők rendelkezésére, de csak a nagyon pontosan időzített és többször megismételt beavatkozás nyújthat elfogadható védelmet a károsítokkal szemben, mivel a hernyók általában a csuhé- levelek alatt, a cső belsejében, vagy a kukorica szárában tartózkodnak, így a növényvédőszer elől gyakorlatilag rejtve vannak. A beavatkozások nehézségeit a termelők jól ismerik. Ugyanakkor a fogyasztók védelme érdekében az esetleges növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatos előírásokat is be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a védekezésre csak mérsékelten toxikus, úgynevezett zöld készítményeket lehet használni, amelyek hatékonysága értelemszerűen gyengébb mint a drasztikus szereké. A környezetbarát biológiai elveken működő Trichogramma petefürkészekre alapozott vegyszermentes növényvédelmi technológia ésszerű megoldást kínál a felmerült problémákra. A Trichogramma petefürkész darazsak növényvédelmi célú felhasználása az utóbbi 20 évben terjedt el. A petefürkész darazsak lepkeTrichoplus kapszulákat a kukoricára kell kihelyezni (A szerző felvétele) kártevők elleni alkalmazása azon alapszik, hogy ezeknek a pici (0,5-0,7 mm-es) rovaroknak az egyedfejlődése kizárólag lepkék petéjén belül zajlik le. A nőstény fürkészdarazsak kiváló szaglásuk segítségével megkeresik a növényekre helyezett lepkepetéket és saját tojásukat azokba helyezik el. Az így fertőzött lepkepetéből tehát nem hernyó, hanem egy újabb fürkészdarázs fog kikelni, ami újabb lepkepetéket képes parazitálni. Ahhoz, hogy ezek a rovarok hatékony növényvédő szerként működjenek, az szükséges, hogy megfelelő mennyiségben, és egyenletesen szétoszlatva juttassuk ki őket a megvédendő növénykultúrába. A jelenlegi legkorszerűbb és leghatékonyabb módszer a kapszulás technológia a csehországi székhelyű Biocont Laboratory Kft. saját fejlesztésű és gyártású Trichoplus márkanévre hallgató terméke, melyet már hazánkban is engedélyeztek a kukoricában. Ez a készítmény egy kb. 2,5 cm átmérőjű, négy helyen perforált polisztirol kapszulában tartalmazza a darázsbábokat, kapszulánként hozzávetőlegesen 1500 darabot. Ezeket a kapszulákat kell az adott növénykultúrában egyenletesen (kukoricában kb. 12x11 m-es kötésben) kihelyezni, mégpedig a kukorica levéltövébe jól beszorítva. A módszer hatékonyságának alapja - a kikelő fürkészek megfelelő mértékű aktivitásán és az egyenletes kijuttatáson felül - a megfelelő időzítés. Mivel a Trichogramma fürkészdarazsak lepkepetékben fejlődnek, ezért fontos, hogy a kihelyezésükkor minél többet találjanak azokból. Ez úgy biztosítható, ha az első kezelést egészen a kártevő lepke rajzásának kezdetén végezzük. Erre azért van szükség, mert a lepkék legintenzívebb peterakási időszaka a rajzásuk kezdetére tehető, ugyanakkor a darazsak a kihelyezést követő második napon kezdenek el kikelni és a kapszulát 5-8 napon át folyamatosan hagyják el. Fontos tudni, hogy a Trichogrammák csak a 3 naposnál ■ A Trichogramma petefürkész parazitálja a lepkepetét frissebb lepketojást parazitálják. Ezért jobb előbb elvégezni a kezelést, mint késni vele. Egy Trichogramma a kapszulából történt kirepülés után 5-8 napig él, és keresi a lepkepetéket, sőt, ha virágnektárhoz juthat, élettartama ennek duplája is lehet. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a lepke rajzáskezdetéhez viszonyított 10 napos késés a kezeléssel, kb. 50 %-os hatékonyságcsökkenéshez vezethet. A Trichogramma növényvédelmi technológiának a kémiai szerekkel összehasonlítva van egy teljesen egyedi vonása: a fürkészdarazsak a kártevőt már pete alakban elpusztítják, tehát a kártételt megelőzik, míg a kémiai inszekticidek a már kikelt és rágá- si kártételt már okozott lárvákat pusztítják csak el. A módszer vetőmag és árukukoricában két, csemegekukoricában három egymás utáni kezelést tesz szükségessé, a kezelések között 5-7 napos eltéréssel. A megfelelően időzített és kivitelezett kezelések 75-80 %-os hatékonyságot biztosítanak. Gazdasági szempontból a Trichogrammák kézi kijuttatása lényegesen lecsökkenti a kezelés költségeit, hiszen a kártevők elleni vegyszeres védekezés már csak többnyire légi úton lehetséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy személy egy hektárt 15 perc alatt le tud kezelni, így kisebb területeken egy-két személy is meg tudja oldani a kijuttatást, nagyobb területek esetében is csak a napszámosoknak kifizetett bérrel kell számolni. Másik fontos tényező az ár-hatékonyság arány. A 45- 70 %-os hatékonyság a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen a piretroidok használatával csak igen ritkán érhető el. Ezek hektáronkénti költsége viszonylag alacsony. A szerves foszforsavészterek hatékonysága általában eléri, vagy meg is haladja a 70 %-ot, ám alkalmazásuk környezet- és természetvédelmi szempontból igen veszélyes, csemegekukoricában pedig erősen korlátozott, hiszen fokozottabban felveti a szermaradványok okozta problémák, illetve az élelmezés(Képarchívum) és munkaegészségügyi várakozási idők kérdését. Hektáronkénti költségük általában lényegesen magasabb a piretroidokénál. Környezetvédelmi szempontból sokkal elfogadhatóbb lenne az általában igen jó hatékonyságú kitinszintézis gátló szerek alkalmazása, ám ezek igen magas ára már erősen leszűkíti az ezt alkalmazó termelők körét. A Trichogramma fürkészdarazsak alkalmazását a költségtényezők (1200 Sk/ha kezelésenként) is versenyképessé teszik a kukoricában alkalmazható kémia inszekticidekkel szemben, hiszen ára a középső árkategória alsó szintjére tehető, a piretroidok és a szerves foszforsavészterek árai közé. Ezt az árat már csak egy igen alacsony kijuttatási költség terheli, ráadásul a termelő feladata is egyszerűbb, hiszen a gyártó cég a terméket a megfelelő időben, fel- használásra kész állapotban a termelőkhöz kiszállítja. A szerző növényvédelmi szakember Csaknem 100 százalékos adókedvezményt kaptak Jelképes adó a bio-üzemanyagokra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rendszeres takarítással, fertőtlenítéssel, jó szellőztetéssel óvhatjuk állataink egészségét Az állattartó épületek légterét szennyező anyagok A környezetkímélő üzemanyagok elterjedését támogatja az az EU- döntés, melynek értelmében a német és brit gyártók csaknem 100 százalékos adókedvezményt kapnak az ilyen „ajándékot“ eleddig nem túl bőkezűen osztogató Európai Bizottságtól. Az alternatív energiaforrások kutatásának és alkalmazásának támogatásaként az Európai Unió nemrégiben engedélyezte, hogy szinte jelképes adót kelljen csupán fizetni a közúti szállításra felhasznált német és brit bioüzemanyagok után. A bizottság döntése értelmében a bioetanolt gyártó vagy importáló brit cégek 2005 januárjától öt évig az eddiginél jóval kevesebb adót fizetnek majd a termék után. A németek annak az ásványi olajnak az importját kívánták adómentessé tenni, amelyet a tiszta vagy kevert bioüzemanyagok gyártásához használnak. A bizottság az adómentességet a 2004. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakra szólóan engedélyezte. A német és brit kérés teljesítésekor figyelembe vette, hogy az EU-irányelvek környezetvédelmi projektek esetében engedélyezik az állami támogatást. A döntés szerint a támogatás a gyártási költség és a termék piaci ára közötti különbséget hivatott kompenzálni, de nem haladhatja meg a projektre fordítandó összeg 50 százalékát. Tavaly az Európai Parlament és a Tanács együttesen fogadott el egy EU-direktívát, amelynek értelmében 2005-re az Európai Unió területén felhasznált üzemanyagok 2 százalékát, 2010-re pedig 5,75 százalékát bio-üzemanyagoknak kell kiváltania, (euroinfo) TÁJÉKOZTATÓ A légteret szennyező ipari eredetű káros anyagok hatása az állatokra többé-kevésbé hasonló mint az emberre. Az állatokat azonban károsíthatják azok a levegőszennyezések is, melyek az istállóban keletkeznek. Az istálló légterében fizikai, kémiai, és biológiai eredetű szennyeződések egyaránt előfordulhatnak. A fizikai szennyeződések a szabad levegőn elsősorban szervetlen anyagokból képződött porok. Az állattartó épületek pora javarészt szerves anyagokból keletkezik, de ásványi részecskék is találhatók benne. Ezek növények száraz felaprózódott darabkái az épületben spontán keletkeznek, szövetdarabok, melyek a bélsárban vannak és annak beszáradása után porosodnak, valamint az állatokról levált hámpikkelyek. A levegőbe száraz állapotban kerülnek, az állatok mozgásának, a söprésnek és a légmozgásnak következtében. Helytelen technológia révén mi magunk juttathatjuk a legtöbb port állataink légterébe. Leggyakrabban a sertéseknél fordul elő a légtér drasztikus porszennyezése, ha száraz tápot a padozatra magasról szórja az automata, és a takarmány szemcsenagysága nem egyenletes, sok benne a finom szemcse. Hasonlóan nagy portartalom várható mélyalmos baromfitartásban. A porártalom hatását alapvetően négy tényező befolyásolja: a por összetétele, a szemcsék mérete, a porszemek száma, és a szennyezett légtérben való tartózkodás ideje. A 20 mm-nél nagyobb porszemeket a felső légút általában kiszűri. Az 1 mm alatti szemcsék a légutakon végighaladva az állatok nyálkahártyát károsítják. A legkisebbek a léghólyagokba is eljutnak, ahol a hámréteget károsítják. Az ürülék, a takarmány bakteriális bomlása, az állatok anyagcseréje révén az istállóban káros gázok is keletkeznek. E gázok közül a legjelentősebbek a széndioxid, szénmonoxid, kén-hidrogén, ammónia. Hatásuk az anyagcserére, a nyálkahártyák ellenálló képességére terjed ki elsősorban. Megfelelő higiéniával, szellőztetéssel, és szennyvíz-elvezetéssel aránylag könnyen kiküszöbölhető ez a technológiai probléma. Természetesen ehhez megfelelő építészeti, gépészeti adottságok szükségesek. A széndioxid a levegő természetes alkotórésze, koncentrációja 0,03 %. Az emlős állatok a légzés során 3 %, a madarak 6-7 % széndioxidot bocsátanak ki leheletükkel. A mélyalom bomlása ugyancsak széndioxid képződéssel jár. Ezért mélyalmos tartásnál a termelés vége felé, amikor az felhalmozódik, közben az állatok testtömege is jelentősen megnövekedik számítani lehet arra, hogy a széndioxid koncentráció túllépheti a megengedett határt. A széndioxid a levegőnél nehezebb fajsúlyú, a padozat felett gyűlik öszsze, így a kistes- tű jószágok, illetve a nagyobb test- magasságúak pihenés közben nagyobb töménységben lélegzik be. E gáz az anyagcserére hat, lassítja az oxidációs folyamatokat, esetenként irritálja az orr nyálkahártyáját. Következtében az állatok bágyadtak, fejlődésükben elmaradnak a kívánatostól. A baromfi rosz- szul tollasodik. A szénmonoxid színtelen szagtalan gáz. Káros, sőt, életveszélyes hatása abból adódik, hogy a hemoglobinhoz sokkal jobban kötődik, mint az oxigén. Ilymódom a vérben az oxigén helyét elfoglalva, annak szállítását gátolja, súlyosabb mérgezés esetén megakadályozza. 0,1 %-os koncentrációban néhány óra alatt a vér hemoglobinjának 40-50 %-hoz tartósan kötődő szénmonoxid fulladást idézhet elő. Ez az idő a belélegzett gáz mennyiségétől függően jelentősen csökkenhet, (r) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
