Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-08 / 55. szám, kedd

8

Kultúra - hirdetés

ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 8.

Családnévkutatások Szlovákiában

Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szervezésében ma 15.30-kor lesz a Brámer-kúria Galériájában (Žižka utca 18.) Vörös Ferenc Családnévkutatások Szlovákiában című könyvének bemutatója. A szerző négy település - Balóny, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény - családnévhasználatát vizsgálja szociolingvisztikai tanulmányában. A kötetet Roncsol László méltatja, (m)

SZÍNHÁZ

POZSONY

NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ:

A Szent Dorottya-játék 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Két szótaggal lemaradva (szí.) 18 Kiskakukk (or.) 20 MLADOSŤ: Ibrahim és a Korán virágai (ír.) 18 A belső tenger (sp.) 15.30 Dilisek vacsorája (fr.) 20 AUPARK-PALACE: Vejedre ütök (am.) 11.30, 12.30,14, 15,16.30,17.30,19, 20, 21.30 A hihetetlen család (am.) 15.30 Végállomás (szí.) 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) 12, 14.10, 16.20, 18.30, 20.40 Közelebb! (am.) 13, 15.10, 17.20, 19.30, 21.40 Két szótaggal lemaradva (szí.) 13.40 Ray (am.) 18.10 Ibrahim és a Korán virágai (fr.) 15.50, 21.10 A nemzet aranya (am.) 16.10, 18.40, 21.20 Aviator (am.) 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (am.) 14.50, 17.20, 19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 14.30, 16.50 Az operaház fantomja (am.) 19.20 Kalandférgek (am.-ném.-kan.) 16.10,18.20,20.20 Wimbledon-Szerva itt, szerelem ott (am.) 14.20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.40, 18.50 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 21 PÓLUS - METROPOLIS: Vejedre ütök (am.) 14.20, 15.30, 16.45, 17.55, 19.10, 20.20, 21.40 Közelebb! (am.) 17.10, 19.15, 21.35 Snowboardozók (cseh) 14.05,16.30,18.55,21.20 Aviator (am.) 14,17.15, 20.30 Kalandférgek (am.-ném.-kan.) 17.55, 19.45, 21.45 A nemzet aranya (am.) 13.40, 18.15, 20.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 16.25,18.30 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.15 Az operaház fantomja (am.) 13.30 Ray (am.) 20.40

KASSA

DRUŽBA: Közelebb! (am.) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (am.) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Snowboardozók (cseh) 17,19.30 ÚSMEV: Végállomás (szí.) 16, 20

DÉL-SZLOVÁKIA

SZENC - MIER: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Két szótaggal lemaradva (szí.) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Felejtés (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Tapló Télapó (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kalandférgek (am.-ném.-kan.) 16.30,19

GYŐR

PLAZA: Aviator (am.) 16.15,19.30 Bújócska (am.) 18,20.15 Csudafilm (magy.) 15.45, 17.45, 19.45 Hölgyválasz (am.) 15.15, 17.30,19.45 Közelebb! (am.) 14,18.30,20.30 Le a fejjel! (magy.) 16, 18, 20 Micimackó és a Zelefánt (am.) 14.30, 16.15, 18.15 A nemzet aranya (am.) 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30 Penge: Szentháromság (am.) 15.30,17.45,20 Sorstalanság (magy.) 14.30,17.15,20 Vejedre ütök (am.) 15.45,18,20.15

Pozsony vendége volt Mészáros Márta és Jan Nowicki

A Temetetlen halott

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. Tegnap tartották Mészáros Márta A Temetetlen halott című, magyar, szlovák és lengyel koprodukcióban készült filmjének szlovákiai díszbemutatóját. A film Nagy Imre életét eleveníti fel, s a rendezőnő a fiataloknak ajánlja. Ahogy a tegnapi sajtótájékoztatón - amelyen a film több alkotója is jelen volt - a rendezőnő elmondta, azért a fiataloknak, mert az 56-os forradalomról harminc évig nem lehetett beszélni. A kádárizmus ezt a korszakot kitörölte. Az ifjú nemzedéket viszont érdekli. A rendezőnő szavai szerint a nézőszám is ezt bizonyítja: majdnem százötvenezren látták eddig, és

zömmel fiatalok. „Nagy Imre alakjában azt próbáltuk megmutatni, hogyan jutott el tisztességesen a halálig, s hogyan vállalta a halált és a forradalmat” - mondta Mészáros Márta. Pozsonyba ellátogatott a politikust megformáló Jan Nowicki is, aki - a kérdésre, milyen volt a fogadtatása annak, hogy lengyel színész játszik el ilyen jelentős magyar személyiséget - azt mondta: közös közép-európai történelmünkben Nagy Imre „a mi közös hősünk” is egy kicsit, s ő elsősorban az embert igyekezett benne megfogni. A Temetetlen halott szlovák - tehát nem a magyar nyelvű - változatát nálunk a Szlovák Filmklubok Egyesülete forgalmazza, (tébé)

Štefunkó Szabó Erzsi kiállítása április 3-ig látható A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában

„Üzenetek” a szülőföldre

Štefunkó Szabó Erzsi és Kubická Kucsera Klára a kiállítás megnyitóján (Szabó Réka felvétele)

Štefunkó Szabó Erzsi művészetét megismerve arra döbbenünk rá, hogy a képzőművészet még távolról sem merítette ki az ember természetes kötődéseinek és lelkivilágának ábrázolásából adódó lehetőségeket. Ezeknek a minőségeknek a képi megjelenítését ma már mégis csupán bizonyos irányzatokhoz tartozó alkotók tekintik küldetésüknek.

KUBIČKA KUCSERA KLÁRA

Az elmúlt évtizedekben nálunk nemcsak a társadalmi élet folyamatossága szakadt meg, hanem az ember belső fejlődésének szálai is megsérültek. Ha nem kapaszkodunk meg gyökereinkben, és nem ismerjük fel mai identitásunkat, életünk tele lesz bizonytalansággal, szorongással és céltalansággal.

A vágtornóci születésű, magát mátyusföldinek tartó művésznő pályakezdése akadálymentes volt. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán 1960-66 között végezte el a grafikai szakot a kitűnő Vincent Hložník műtermében. Művészete a hetvenes évektől volt jelen a szlovákiai képzőművészeti életben. Több műfajban dolgozott. Először grafikusként és könyvillusztrátorként jegyezték, később színes pasztellek és murális gipsz- domborművek alkotójaként is ismertté vált. Több szlovák könyv mellett ezekben az években illusztrálta Gál Sándor Csikótánc, Simkó Tibor Tikirikitakarak, Roncsol László Színmuzsika, fényvarázs, valamint A mullók városa című gyermekkönyvét.

Évtizedek óta a magyar nyelvhatáron túl él. Huszonhat évig Turócszentmártonban, 1992 óta pedig Morvaországban (tavaly ősztől Brünnben). Művészetében nagy utat járt be, de a mai napig sem szakította el gyökereit. Munkáit az utolsó évtizedben nem csupán csehországi lakhelyén rendezett egyéni és csoportos kiállításokon mutatta be. A prágai Magyar Kulturális Intézet 1996-ban és 2001-ben rendezte meg önálló kiállítását, „otthon” pedig 2002-ben a dunaszerdahe- lyi ArtMa Galéria nyújtott számára kiállítási lehetőséget, valamint az Illusztrált könyv kiállításain és más csoportos kiállításokon is részt vett.

A művésznő egyik életrajzában ezt írja: „Gyerekkorom legszebb emlékei édesanyám falujához - Hosszúfaluhoz fűződnek. Valamikor itt volt nagyapám, Fehér János, több mint negyven éven keresztül a falu tanítója. Hosszúfalu akkortájt még élte a maga tiszta falusi életét, a természet és soksok generáció által meghatározott erkölcsi törvényeivel, viselkedési szabályaival, szokásainak ritmusával. Tele fénnyel, illattal, simogató árnnyal, sejtelmes suhogásokkal.” Ez az a világ, amelynek

több évtizeden át kultivált vizuális metamorfózisaiba az alkotó most bepillantást enged.

Tanulmányai alatt a Hložník- és a Brunovský-iskola volt a hazai imaginativ művészet két műhelye. Štefúnkó Szabó Erzsi képzeletgazdagsága, lelkivilágának álom- szerűsége és poetizmusa természetes és egyéni módon nyilvánult meg ebben a környezetben. Minden művében jelen van a kétpólu- súság - a vonzódás és a taszítás, a vágy és a fájdalom, az élet és a halál, az ébrenlét és az álom, a reális és az irreális. A reális és az imagi- nárius átfedődése szubjektív összefüggéseket jelenít meg, melyek nyíltságuk, különös igazságaik és jelentésük révén modernek, gyökereik viszont nagyon mélyről erednek. Az állat, a növény, az ember (főleg a nő) megjelenítése is átfedi egymást, furcsa metamorfózisokat láttat. Álom, látomás és valóság a műben egybeolvad. Az élet egységének és a formák alakításának ez a felfogása egy rendkívüli női művészegyéniség világszemléletét tükrözi.

A Brámer-kúriában látható kiállítás főleg azokat a műveket mutatja be, melyek már Morvaországban keletkeztek. Művészete megtartotta kontinuitását, de az új kulturális környezetben új tartalmakkal, formavilággal gazdagodott. Ez a világ már nem idillikus, hanem feszültségekkel, lemeztelenített ellentétekkel, örvénylő rejtelmekkel teli. Hiába keresnénk vonalvezetésének egykori finom rezdüléseit és dekorativitását, formavilága is átalakult. Egyre monumentálisabb és koncentráltabb műveit szinte szobrászi fegyelemmel alkotja. Štefunkó Szabó Erzsi művészetén nem lett úrrá a modorosság - napról napra gazdagabb, érzékenyebb, találékonyabb.

Az „üzenetek” most hazaérkeztek.

OTTHONUNK A NYELV

A személyes névmások határozóragos alakjai

HURKA KATALIN

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy az alapiskolások magyar nyelvi könyveiben előforduló hibákról, pontatlanságokról írjak. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a pedagógusok néha tanácstalanok, talán nem mernek mást és máshogyan tanítani, mint ahogy egy adott jelenség a tankönyvben szerepel. Ezzel a cikksorozattal egyrészt nekik, másrészt a leendő tankönyvíróknak szeretnék segítséget nyújtani.

Mai írásomban a személyes névmások határozóragos alakjainak problémájával foglalkozom. Eléggé bonyolult nyelvtani jelenségről van szó, ezért nem mindegy, hogy a tankönyv hogyan tárgyalja.

„Ha a személyes névmás a mondatban határozó, sokféle alakban fordulhat elő: tőled, nekik, hozzájuk, velünk, nálam, róla stb. Ezek a névmások a személyes névmások határozás alakjai” - olvashatjuk a

hatodikosok nyelvtankönyvében, melynek szerzője Szuchy Magdolna, a könyv 1998-ban jelent meg. A 98. oldalon A névutók című fejezetben pedig ezt úja a szerző: „A névutókhoz személyragokat illeszthetünk. A névutó személyragos alakja önállóan tölti be a határozó szerepét a mondatban, tehát határozószónak is tekinthető.” Pontosabb, bővebb magyarázatot a felvételire készülő kilencedikesek sem kapnak: ,Á személyes névmások ha- tározós alakjai: tőlem, rólam stb. A személyes névmások névutós alakjai: miattam, utánam stb.” (A könyvet Nagy Adóiján írta, 1999- ben jelent meg; véleményem szerint nagyon vázlatos, nem olyan könyv, melyből készülni lehet a felvételire.)

A tankönyvek - mindkét esetben - pontatlanul és hiányosan fogalmaznak. Már a megnevezés - határozás alak is kifogásolható, hiszen a határozó mondatrész, tehát mondattani, míg a személyes

névmás szófajtani kategória. A személyes névmásokkal kapcsolatban tehát nem határozós, hanem határozóragos alakokról beszélünk. A szerzőknek azt is el kellett volna magyarázniuk, hogy a személyes névmások ragozása eltér a többi névszóétól. A vi- szonyragos alakok közül itt csak a tárgyragós alakot találjuk meg, de az 1. és 2. személyű névmások esetében ezek is rendhagyóak (engem, téged, minket, titeket), csak a 3. személyű szabályos: őt, őket. A határozóragos és a névutós alakok hiányoznak a névmások rendszeréből. Helyettük a ragok és névutók névszói személyraggal ellátott alakjait használjuk: határozórag + névszói személyrag; névutó + névszói személyrag (pl. velem, neked, tőle, hozzánk, nálunk, miattam, mellettük, fölöttünk

). Létrejöttük folyamatát nyelvtani kiegészülésnek nevezzük. A szóelemek sorrendje is más, hiszen itt a határozórag áll az első helyen, míg például a főneveknél éppen a határozórag az utolsó toldalék, melyet nem követhet semmilyen szóelem (pl. könyvekben, találmányaikról).

A könyvekből hiányzik annak a magyarázata is, hogy a személyes névmások határozóragos és névutós alakjait helyettesítő formák kereszteződő szófajúsá- got mutatnak, mert beletartoznak a határozószók csoportjába is, a mondatban pedig a határozók szerepét töltik be. Nézzük például a következő mondatot: Vett nekem is ajándékot. Itt a nekem szófaját tekintve személyes névmás és határozószó, mondatrészi szerepét tekintve pedig részeshatározó.

A tankönyveknek sokkal részletesebben kellene elmagyarázniuk ezt a jelenséget, több példát, több gyakorlatot kellene tartalmazniuk, hiszen a hatodikosok először találkoznak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. www.gramma.sk

Hétfőn, március 14-én kezdünk!

Meg nem volt Kínában? Az Uj Szóval elutazhat!

Játsszon velünk, és megnyerheti a BUBO utazási iroda kínai útját! n