Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-08 / 55. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. MÁRCIUS 8. RÖVIDEN Húsvétra visszatérhet Róma/Vatikánváros. A húsvéti ünnepeket már a Vatikánban tölti a kórházban kezelt pápa, akinek állapota folyamatosan javul. Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő tegnap közölte: II. János Pál beszédkészsége, fonetikája is javul, de éppen az orvosok tanácsára nem siettetik az egyházfőnél a beszédet, hogy ne erőltesse megműtött torkát, s minél gyorsabb és biztosabb legyen a gyógyulás. A beültetett kanül egyelőre a helyén marad, az orvosok döntik el, mikor lehet eltávolítani. A pápán február 24-én hajtottak végre gégemetszést, azóta fekszik a római Gemelli klinikán. A Vatikánban azt remélik, a húsvéti ünnepeket már otthon tölti a pápa. Karol Wojtyla egyre több időt tölt mozgatható karosszékében, s a műtét után semmiféle komplikáció nem tapasztalható. (MTI) Guszinszkijt kihallgatják Jeruzsálem. Ki akarják hallgatni Izraelben Vlagyimir Guszinszkij orosz-izraeli médiamágnást a Hapoalim Bank egyik fiókjánál elkövetett pénzmosás ügyében. Izraeli tendőrségi tájékoztatás szerint Guszinszkij lakásán dokumentumokat foglaltak le, s őt is kifogják hallgatni, amint visszatér külföldről. Az 52 éves Guszmszkijnak jelentős gazdasági érdekeltségei vannak Izraelben, egyike a Maariv napilap támogatóinak, továbbá tulajdonosa más sajtótermékeknek. A Hapoalim Bank Izrael egyik legjelentősebb pénzügyi intézménye, amelynek tel-avi- vi fiókjánál a hatóságok gyanúja szerint több millió dollár értékben mostak tisztára piszkos pénzeket. A bankfiók 24 munkatársát kihallgatásra őrizetbe vették, néhányukat bíróság elé állítják. A rendőrség szerint kihallgatják a bank mintegy 200 ügyfelét, közel 180 számlát mintegy 180 millió dollár értékben befagyasztottak. (MTI) Megbuktatták Carlos Mesát La Paz. Bejelentette lemondását az államfői posztról Carlos Mesa bolíviai elnök, aki az országban egyre erősödő elégedetlenségi mozgalmak tevékenységével indokolta döntését. Mesa 2003 októberében vállalta a súlyos gondokkal küszködő Bolívia vezetését. Elődjét, Gonzalo Sanchez de Lozadát ugyancsak az olykor már vérfürdőbe torkolló utcai tüntetések késztették távozásra. Akkor ötvenhatan haltak meg a zavargásokban. (MTI) Mesa kormányának hitelességét is megkérdőjelezik az elégedetlenkedők (Reuters) Nicola Calipari édesanyja a gyászszertartáson (Reuters-jelvétel) Olaszok tízezrei vettek végső búcsút a hősi halált halt belbiztonsági tiszttől Itália válaszra vár Róma. Mi történt péntek este? Erre a kérdésre vár választ Itália. A baloldali újságíróm) szerint gyilkosság történt: az amerikai páncélos nem véletlenül nyitott tüzet rájuk. Ezt a verziót még az olasz baloldali ellenzék sem vállalja, Amerika- ellenes vádak helyett magyarázatot vár az USA-tól. ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz külügyminiszter ma, Silvio Berlusconi kormányfő - aki megfigyelők szerint rendkívül nehéz helyzetbe került a történtek miatt - pedig holnap számol be a parlamentben a részletekről. Mint ismeretes, a Fehér Ház rettenetes balesetnek nevezte az incidenst, Bush elnök telefonon kért bocsánatot Berlusconitól. Dan Bartlett, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója ismét olyan harci zónának írta le az incidens színhelyét, ahol számos, autóba rejtett pokolgéppel végrehajtott merényletet követnek el, így ott a másodperc törtrésze alatt kell döntéseket hozni. Tegnap Rómában katonai tiszteletadással temették el a Bagdadban lelőtt olasz belbiztonsági tisztet, Nicola Caliparit, aki testével védte az amerikai járőr füzétől az iraki emberrablók fogságából kiszabadított újságírónőt, Giuliana Sgrenát. A Santa Maria degli Angeli bazilikában kezdődött, s a Verano katonai temetőben befejeződött állami gyászszertartáson Silvio Berlusconi miniszterelnökkel az élen az egész olasz kormány képviseltette magát, ott volt Carlo Azeglio Ciam- pi államfő is. Calipari holttestét szombaton szállították haza Rómába, majd a Viktor Emánuel emlékműnél ravatalozták fel. A temetés előtt, a tegnap reggeli órákig csaknem százezer olasz vett búcsút az elesett rendőrtiszttől, a Sismi, az olasz belbiztonsági szolgálat munkatársától, akit felesége és két leánya gyászol. Az 52 éves Calipari, aki egész életét a rendőrség szolgálatában töltötte, egy olasz csendőrtiszttel együtt az olasz nagykövetség gépkocsiján éppen a bagdadi repülőtérre szállította a kiszabadult tudósítót, amikor egy amerikai harcjármű nehézgéppuskájából váratlanul, minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott a túlélők szerint teljesen szabályosan haladó járműre. Calipari azonnal belehalt fejlövésébe, míg az autót vezető katonai csendőr és Giuliana Sgrena is megsebesült. Sgrena rokonai is jelen voltak a rendőrtiszt temetésén. Reggio Calabriában, Calipari szülővárosában egynapos gyászt rendeltek el a temetés miatt, s több olasz városban is egyperces gyászszünettel emlékeztek meg a hősi halált halt olasz rendőrről. (MTI, MR) Szíriai-libanoni bejelentés a csapatok visszavonásáról március végéig Csak a Bekaa-völgyig hátrálnak ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Bejrút/Blom- berg. A Libanonban állomásozó szíriai fegyveres erők március végéig befejezik a visszavonulást Libanon keleti részébe, a Bekaa- völgybe, s a szíriai és libanoni katonai vezetés akkor dönti el, meddig maradnak még ott bizonyos létszámú erők. Ezt tegnap jelentették be a szíriai fővárosban, a Bassár el-Aszad szíriai és Emile Lahud libanoni államfő tárgyalásai után kiadott közleményben. A szíriai határ közelébe történő visszavonulás után a két ország katonai vezetői maximum egy hónapon belül megállapodnak a Bekaa-völgyben maradó erők létszámáról és ott-tartózkodásuk időtartamáról. Ennek meghatározása után a két kormány megegyezik az ott maradt erők teljes kivonásáról. A két fél a közleményben kötelezte magát a (libanoni polgárháborút 1989-ben lezáró) taifi egyezmény és az ösz- szes idevonatkozó ENSZ-határo- zat, köztük a külföldi - elsősorban szíriai - csapatok kivonásáról szóló, 1559-es számú BT-határozat tiszteletben tartására. Jelenleg még mintegy 14 ezer szíriai katona állomásozik libanoni területen. Közben Bejrútban ismét vagy 150 ezer ember követelte a szíriai csapatok teljes kivonását. A libanoni ellenzék politikai manővernek nevezte a tegnap bejelentett döntést. Blombergben, a tegnapi német-francia csúcstalálkozón Gerhard Schröder kancellár és Jacques Chirac elnök közösen szólította fel Szíriát, hogy vonja ki csapatait és titkosszolgálatait Libanonból. (MTI, MR) Terrorizmussal gyanúsított személyek - elnöki rendelet alapján dolgozott a CIA Külföldön hallgatták ki a foglyokat MTI-HÍR Washington. Az amerikai kormány széles körű jogokkal ruházta fel a CIA-t néhány nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, és felhatalmazta arra, hogy vallatás céljából külföldre vigyen terrorizmussal gyanúsított személyeket. A The New York Times értesülése szerint George Bush elnök titkos rendelete értelmében a CIA-nek a gyanúsítottak külföldre szállításához nem kellett esetről esetre külön engedélyt kérnie a Fehér Háztól. A lap jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozik forrásként. A CIA mintegy 100-150 gyanúsítottat vitt vallatás céljából külföldre: Egyiptomba, Szaúd-Ará- biába, Jordániába, Pakisztánba, sőt Szíriába is. Emberi jogi csoportok az utóbbi hetekben élesen bírálták ezt az eljárást. A lap tudomása szerint a CIA főszemlélője vizsgálódik az ügyben. A lapnak egy amerikai illetékes azt hangoztatta, csak azokkal szemben jártak így el, akik gyaníthatóan tudtak elkövetett vagy készülő terrorcselekményekről. „Előzőleg kétszer is meggyőződtek róla, hogy ezekkel az emberekkel megfelelő módon bánnak és tiszteletben tartják emberi jogaikat.” Azt nem vitatta, hogy alkalmanként történhettek túlkapások, de hangsúlyozta, senki sem halt meg. A kormány hivatalosan a program létezését sem ismerte el, és csupán annyit szögezett le: az USA nem visz külföldre foglyokat, hogy ott megkínozhassák őket. Több kormányzati tisztségviselő viszont azt mondta a lapnak, hogy a kormány szemet hunyt a kínzások felett. Nem voltak sokan Kravcsenko ravatalánál Kucsma magyarázkodott ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Leonyid Kucsma volt ukrán elnök szerint a múlt héten ön- gyilkosságot elkövetett Jurij Kravcsenko egykori belügyminiszternek semmi köze nem volt Georgij Gon- gadze újságíró megöléséhez. Kravcsenko, aki a kormányt bíráló internetes újságíró brutális meggyilkolása idején belügyminiszter volt, pénteken golyót repített a fejébe néhány órával azelőtt, hogy meg kellett volna jelennie a Gongadze- gyilkosságot vizsgáló ügyészek előtt. Nem sokkal korábban három magas rangú rendőrtisztet őrizetbe vettek, negyedik társuk ellen körözést adtak ki az újságíró megölése miatt, akinek lefejezett holttestét Kijev környékén találták meg két hónappal azután, hogy 2000 szeptemberében nyomtalanul eltűnt. A most hatalmon lévő egykori ellenzék szerint Gongadze megölését Kucsma rendelte el a néhai belügyminiszteren keresztül, és a gyilkosság szálai Kravcsenko kezében futottak össze. Kravcsenko holttestét tegnap egy színházban ravatalozták fel, s mintegy száz ember, köztük Kucsma volt elnök rótta le kegyeletét, a hatalom új birtokosai nem képviseltették magukat. Az újságíróknak nyilatkozó Kucsma védelmébe vette Kravcsenkót, mondván: tökéletesen biztos abban, hogy semmi köze nem volt a gyilkossághoz. A nyomozók szerint viszont Kravcsenko hátrahagyott levelében azt állította, hogy „Kucsma és környezete ármányainak áldozata”, amit a volt elnök nem kommentált. Hűséges emberének halálhírére a volt államfő lerövidítette csehországi üdülését, és már szombaton visszatért Ukrajnába. Akkor azt mondta, biztos abban, hogy az ügyészség beidézi, és kész tanúvallomást tenni. Korábban parlamenti képviselők is követelték Kucsma őrizetbe vételét. Lapjelentések szerint Julija Timosenko ukrán kormányfő meglepetésszerű szombati budapesti villámlátogatásának egyik oka az volt, hogy Kijev fel akaija készíteni az EU-t Kucsma letartóztatásának hírére, (m, n, ű) Összehangolják akcióikat a lázadók Támadássorozat Irakban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Balad/Bagdad. Autós öngyilkos merényletet követtek el tegnap a Bagdadtól északra fekvő Baladban, a robbanás 15 embert megölt, legalább 18 embert pedig megsebesített. Egy iskolaépület előtt hajtották végre a merényletet, amely egyes jelentések szerint az iraki hadsereg egyik járőre ellen, más jelentések szerint tisztek közeli lakásai ellen irányult. A halálos áldozatok többségükben civilek. A baladi merénylettel együtt immár legkevesebb 30-ra emelkedett az iraki fővárostól északra elkövetett tegnapi támadások halálos áldozatainak száma. Lázadók előzőleg több ösz- szehangolt támadást hajtottak végre az iraki Baakúbában és környékén, a támadásokban az iraki biztonsági erők 12 embere vesztette életét, 26-an pedig megsebesültek. EU: megdöbbentő a török rendőrök brutalitása Ankara vizsgálatot ígér MTI-OSSZEFOGLALO Ankara. Az EU tegnap megdöbbenésének adott hangot a török rendőrök brutalitása miatt, ahogyan szétvert egy engedély nélküli nőnapi baloldali tüntetést, a török külügyminiszter pedig vizsgálatot ígért. Abdullah Gül három uniós politikussal - Jean Asselbornnal, az unió soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg külügyminiszterével, Olli Rehn bővítésügyi biztossal és Denis MacShane brit Európa-ügyi államminiszterrel - Ankarában folytatott eszmecsere utáni sajtó- értekezleten jelentette be a vizsgálatot. A trojka az októberben kezdődő török-EU csatlakozási tárgyalásokról folytatott előkészítő megbeszélést. Gül sajnálkozását fejezte ki a vasárnapi incidens miatt, hangsúlyozva: a törvényeket mindenkinek tiszteletben kell tartania, ám ha a polgárok nem ezt teszik, a rendőrségnek körültekintően kell eljárnia. A gázálarcos, pajzsos rohamrendőrök könnygázzal és gumibottal támadtak rá mintegy száz tüntetőre az isztambuli polgármesteri hivatal épülete előtt. A török média jelentése szerint az összecsapás után 63 tüntetőt vettek őrizetbe, köztük 29 nőt. Moldovában a papírforma érvényesült Győztek a kommunisták ÖSSZEFOGLALÓ Chisinau. A Kommunisták Moldovai Pártja nyerte a vasárnapi megtartott parlamenti választásokat, a voksok 46,11 százalékának megszerzésével. A szavazatszámlálás befejezése után közölte a központi választási bizottság az előzetes végeredményt. A második helyen végzett az állítólag Moszkva támogatását is élvező Demokratikus Moldova Tömb 29,41 százalékkal, míg a román érzelmű Kereszténydemokrata Néppárt 9,7 százalékot kapott. A bizottság közlése szerint a szakadár Dnyeszter menti területen élők túlnyomó többsége a Demokratikus Moldova Tömb jelöltjeire voksolt. A választásokon a 2,3 millió szavazásra jogosult moldovai állampolgár mintegy 59 százaléka vett részt. A győztes moldovai kommunisták valaha Oroszország szövetségesei voltak, de azóta irányt váltottak, és most már inkább Európa felé tekintenek. A párt az előző, 2001-es választáson 50,7 százalékkal 71 képviselői helyet szerzett a 101 tagú parlamentben, szemben a mostani 61 mandátummal. Az EBESZ helyszíni megfigyelőcsoportjának vezetője, Kimmo Kiljunen szerint a választások nagy általánosságban megfeleltek a demokratikus kritériumoknak, bár voltak komoly fogyatékosságok is. Ez utóbbiak elsősorban a kampánnyal, a médiumokban való szereplési lehetőséggel kapcsolatosak. (MTI, SITA)
