Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-05 / 53. szám, szombat
új szó 2005. március 5.__________________________________________________________________________________________________________________________TÉMÁI AZ IPOLY-HIDAK Fél év leforgása alatt már a második híd megépítésének lehetőségeit vázolták fel a szakemberek; készül a területrendezési terv is 17 Rövidesen megépülhet a kővári Ipoly-híd Balkó Bertalan: „A község önkormányzata egyetért abban, hogy ha átjárhatóvá válik az Ipoly a falu határában, azzal javulnak a foglalkoztatási feltételek is, és természetesen az életszínvonal is. • (Somogyi Tibor felvételei) Legutóbb október utolsó hetében számolhattunk be arról, hogy az Ipoly hídjainak újraépítése céljából a szakemberek, valamint a harmadik szektor és az önkormányzatok képviselői Alsósztregován adtak találkát egymásnak. Február utolsó napján ismét „hídügyben” gyűltek össze az illetékesek - ezúttal Kővárban. LŐRINCZ ADRIÁN Hogy mennyire szüksége van az Ipoly menti, gyakran elfeledettnek is nevezett térségnek a hidakra, egyre nyilvánvalóbbá válik. Amikor két éve felvetődött a gondolat, hogy a szovjet és a német hadsereg által egyaránt megrongált, lerombolt hidakat visszaállítsák, kevesen hittek az ötlet kivitelezhetőségében. Időközben sok víz lefolyt az Ipolyon, és kézzel fogható eredmények is születtek - a szécsényi vasút depójába például megérkeztek azok a hídelemek, melyeket az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadserege adományozott a Magyar Néphadseregnek, illetve államnak, és az ügy új lendületet kapott. A folyó innenső partján fekvő falvak polgármesterei is elérkezettnek látták az időt a cselekvésre, és kezdetét vette az elgazosodott hídfők megtisztítása. Szakmai szinten is történt előremozdu- lás, hiszen az időközben lezajlott két konferencián pontosították, melyik hidak épüljenek meg, szem előtt tartva természetesen a térség lakosainak igényeit, illetve az infrastrukturális szempontokat is. A pülérek, hídfők állapota a második világégés óta eltelt évtizedekben ugyanis erősen megromlott; volt példa arra is, hogy a megmaradt hídelemek fém alkatrészei a vasgyűjtésben végezték. Külön gondot okoz a hídfőkhöz vezető bekötőutak rossz állapota; mivel ezek is használaton kívül voltak, ma a legtöbb esetben a hídépítőknek úgyszólván a nulláról, tehát az utak megépítésével kell kezdeniük a munkát. A harmadik szektor, jelen esetben a Neogradiensis Eurorégió, illetve a losonci régiófejlesztési ügynökség is bekapcsolódott a munkába. Az ominózus októberi ülésen már arról számolhattak be, hogy a Rárós-Ráróspusztai híd építésének előkészítő munkálatai során eljutottak a részletes tervdokumentáció és a területrendezési terv elkészítéséhez. A február 28- án Kőváron megrendezett ülés témája szintén a területrendezési terv előkészítése volt, majd a község polgármestere kézhez kapta a tervdokumentációt. Ha igaz, hogy minden út egy lépéssel kezdődik, úgy a kővári híd megépítéséhez ezzel megtették az első lépést. A szétszakított falu A ma fellelhető korabeli adatok szerint Kóvár község határában csupán gázló volt; egy 1804-ből származó közgyűlési jegyzőkönyv tesz említést arról, hogy a község határában folyik a híd építése. Később feljegyezték, hogy nagyon fontos szerepe volt a környék lakosainak életében, mivel több falu népe ezen a hídon járt át a balassagyarmati piacra. Az átkelő fontosságát jelzi az is, hogy az 1847-ben készült tervek egy nagyon komoly szerkezetű és teherbírású hídhoz készültek. 1919-ben a csehszlovák katonai csapatok betonbunkereket építettek a hídhoz vezető út mentén; heteken át állt a front az Ipoly partján, a csehszlovák és a magyar hadsereg katonái farkasszemet néztek egymással a folyó két partján. 1919. január 16-án végül megindult a támadás a hídon keresztül Balassagyarmat ellen. A szomorú vég, mely a többi Ipoly-hídhoz hasonlóan a kővárit sem kerülhette el, 1944 decemberében következett be. Ekkor robbantották fel a visszavonuló németek a híd három nyílását; egy évvel később a szovjet csapatok provizóriumot emeltek a helyén, így a forgalom a kettős birtokosság végéig folyamatos volt. Majd lezárták a hidat; ma már csak az innenső parton emelt kaszárnya emlékeztet arra, hogy egykor fontos átkelőhelyet őriztek itt. Arról, hogy mennyire fontos volna a község, illetve a környék lakosságának a híd és a megújuló forgalom, Balkó Bertalan, a kővári képviselő-testület tagja beszélt. „Kettészakított falu a miénk, hiszen korábban Balassagyarmathoz tartozott - mondja -, annak egy részét mai is Kővárnak hívják. Sajnos falunkat is utolérte a felvidéki magyar falvak sorsa, ami azt jelenti, hogy a lakosság elöregedett, a népszaporulat pedig nagyon alacsony. Községünk mintegy 280 lakosának jelentős részét idősek alkotják, a munka- nélküliség pedig 35-38 százalék között mozog. Lévén szó mezőgazdasági vidékről, az idénymunkának köszönhetően ez az arány a nyári hónapokban csökken. Ami a hidat illeti, harmadik alkalommal fogjuk most megépíteni - remélhetőleg. A község önkormányzata egyetért abban, hogy ha átjárhatóvá válik az Ipoly a falu határában, azzal javulnak a foglalkoztatási feltételek is, és természetesen az élet- színvonal. Ma is sokan járnak át a községből és a környező településekről a folyó túloldalára dolgozni, ám fölöslegesen hosszú ke- rülőutat kell megtenniük. Hasonló a helyzet ázokkal az iskolásokkal is, akik a balassagyarmati iskolákat látogatják. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a balassagyarmati vállalkozók közül többen is jelezték ingatlanvásárlási igényüket.” Balkó Bertalan és a konferencián jelen lévő szakemberek szerint a híd akár 2007-ben már állhat. Valamelyest politikai akarat kérdése is. Ha megvan a kellő akarat... Michaela Hrnčiarová projektmenedzser, a losonci Régiófejlesztési Ügynökség munkatársa szerint az önkormányzatok kezdenek ráébredni arra, hogy elérkezett az idő a cselekvésre. A különféle pályázatok, alapok kihasználásával ugyanis komoly sikereket lehet elérni a vidék fejlesztése terén. „Ügynökségünk a helyi jellegű tervezetek kidolgozásával foglalkozik - tudtam meg -, így kerültünk kapcsolatba korábban a tőrincsi, illetve alsósztregovai önkormányzatokkal is a Rárós-Ráróspusztai híd terveinek elkészítése kapcsán. A kővári híd helyreállításának előkészítő munkálatait az SZK Terület- fejlesztési és Építésügyi Minisztériuma által a 2004-es évre szóló, a helyi jellegű eurorégiós aktivitások támogatását célzó Idírása tette lehetővé. Ezt megelőzően 2003-ban kidolgoztunk egy tanulmányt, mely a híd megépítésének hatásaival foglalkozott, 2004-ben pedig elkészítettük a területrendezési dokumentációt. A jövőben az érintett önkormányzatokon múlik, hogy mennyi idő alatt készülnek el a tervek; az, hogy a híd mikor készül el, már az anyagi lehetőségek függvényében is változik. Elégedetten nyugtázom, hogy a nagypolitika részéről is megvan az akarat a hidak helyreállításához. Ha sikerül tartanunk a lépést, jó esély van rá, hogy 2007-ben állni fog a híd Kóvár és Balassagyarmat között.” A hidak visszaállításának szükségességét a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd példája igazolja; az Ipoly mentén fekvő falvak és városok lakosai hasonlót, valamivel talán „szerényebbet” álmodtak maguknak. Rövidesen, talán két éven belül kiderül, mennyire jogos az igény a megszakított kapcsolatok helyre- állítására. Balassagyarmat képes lesz fogadni a szlovákiai munkaerőt Az építkezés együttesen körülbelül félmilliárd koronába kerülne A nagypolitika is figyeljen! INTERJÚ Hét hídnak kell elkészülnie INTERJÚ Lombos István, Balassagyarmat polgármestere szerint a térségnek mindenképp jót fog tenni, ha a hidak megépítésével helyreállnak a megszakadt kapcsolatok. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a városban számos nagy befektetés kivitelezése zajlik, ami új munkahelyek létrejöttét jelenti. Mennyire elégedett a február 28-án lezajlott tanácskozás eredményével? A Szlovákiában zajló tanácskozások eredményeivel általában meg vagyok elégedve; ezt ugyanakkor nem mondhatom el a magyar fél hozzáállásáról. Szlovákia az Ipoly-hidak megépítése terén lépéselőnyben van Magyarországgal „Szlovákia az Ipoly-hidak megépítése terén lépéselőnyben van” szemben. Ezért úgy vélem, minél gyorsabban meg kellene tenni a szükséges lépéseket, hogy felzárkózzunk. Ez alatt a gyakorlati megvalósításhoz való hozzáállást kell értenünk? Pontosan. Sajnos a hazai politikai viszonyokban és vezetésben az utóbbi években beállt személyi változások hátráltatják ezt a munkát, egyes mozzanatokat elölről kellett kezdenünk. Mit vár Balassagyarmat lakossága a híd magépítésétől? Elsősorban is a korábban megszakított kapcsolatok helyreállítását. Balassagyarmat és Kóvár korábban egységes település volt; azzal, hogy az Ipoly határfolyóvá vált, családokat szakítottak kettő. Szem előtt kel tartani természetesen a gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a felelevenítését is, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek iránt van igény. Nem tartanak-e attól, hogy a híd és határátkelő megnyitásával növekvő teherforgalom bonyodalmakat okoz a térségben? A határforgalom egy része terelődne csak át a kővári hídra. Balassagyarmat szempontjából áldásos volna, ha az Ipoly jobb partjáról egyre többen járnának át hozzánk dolgozni, iskolákba, vagy akár az egészségügyi szolgáltatás és a kulturális intézmények szolgáltatásainak igénybe vétele végett. Milyen fejlesztések mennek végbe Balassagyarmat térségében? Három nagyáruház is épül jelenleg a városban, mely természetesen új munkalehetőségeket jelent. Városunkban és környékén 7-8 százalékos a munkanélküliségi ráta; véleményem szerint a mi beruházásaink tudják fogadni a szlovákiai munkaerőt. Az év első felében például építőanyaggyár épül nálunk, amelyben 200 betanított munkást fogunk tudni alkalmazni. Visszatérve az Ipoly-hídhoz: reálisnak látja, hogy 2007-ben valóban megépülhet? Igen. A napokban Kolber István területfejlesztési miniszter, valamint Hiller István, az MSZP elnöke is felkereste megyénket, konkréten Balassagyarmat városát is. A nemzeti fejlesztési terv kapcsán szót ejtettünk Nógrád megye hosszú távú területfejlesztési tervéről, valamint a 2007 és 2013 között Magyarországra kerülő mintegy 12 ezer milliárd euró elosztási és felhasználási lehetőségeiről is. Mivel nagyon fontosnak tartom, hogy a hidak megépüljenek, továbbra is azon fogok munkálkodni, hogy a nagypolitika is figyeljen erre a kezdeményezésre. (1-cz) A tervdokumentáció hivatalos átadásán részt vett Hamerlich Ri- chárd, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője is. Mint elmondta, a kővári híd építése szerves része egy nagyobb kezdeményezésnek, melynek a célja hét Ipoly-híd megépítése. Mekkora hordereje van a kővári Ipoly-híd megépítése körüli kezdeményezésnek a további Ipoly-hidak visszaállítása szempontjából? A Balassagyarmat és Kóvár ön- kormányzata által kezdeményezett építés, ületve az átadott tervdokumentáció a későbbiekben alapját fogja képezni a Hét Híd Megépítéséért Polgári Társulás további aktivitásainak. A tervek szerint Rárós és Helemba között 7 hídnak kell elkészülnie; a kővári híd dokumentációja a későbbi pályázás során is fel lesz használva. Mely hidakról van szó? A rárósiról, a bussairól, a kovácsiról, a varbóiról, a kőváriról, az ipolyhidvégiről és a helembairól. Elkészült már a kővári híd megépítésének költségvetése? Létezik egy előzetes költségvetés, ám a Magyar Koalíció Pártja és az említett polgári társulás 7 Ipoly- hídra összpontosít. Ezek megépítése együttesen körülbelül félmilliárd koronába kerülne. MUyen arányban fog ez az összeg megoszlani a magyar és a szlovák fél, illetve a támogatásból nyert összegek között? Szeretnénk elérni azt, ami Párkányban és Esztergomban már megvalósult, tehát hogy a hidak építésére szükséges összeg 50 százalékát európai uniós pénzekből tudjuk fedezni, a maradék 50 százalékot pedig a két fél közösen, egyenlő arányban elosztva vállalja magára. Mi a legelső fontos lépés ennek elérése terén? Az, hogy létrejöjjön az illetékes „Reméljük, hogy rövid időn belül az államközi szerződés is megköttetik” tárcavezetők közötti találkozó. Ez elsősorban a magyarországi félen múlik, hiszen az MKP elnökének, Bugár Bélának a közbenjárására Prokopovič miniszter komolyan kezeli az ügyet. Egyelőre a magyar fél részéről nem érkezett felkérés. Tavaly augusztusban meghiúsult a legmagasabb szint? találkozó... Sajnos így van. Ennek a hátteréről többet nem tudok; remélhetőleg azonban még tavasszal megvalósul egy ilyen találkozó. Reméljük, hogy rövid időn belül az államközi szerződés is megköttetik. Ön szerint megvan a politikai akarat ahhoz, hogy komoly összegeket fektessenek be a határ menti térségben? Úgy érzem, hogy a Magyar Koalíció Pártja vezetése részéről mindenképp megvan a hajlandóság, és a kormány sem veti el. Ezen belül pedig a szaktárcavezető tartja fontosnak a hidak megépítését. A térség kapcsán tudatosítani kell azt, hogy egy viszonylag gyéren lakott területről van szó, melyet több kisebb település alkot. Ilyen helyre nem lehet nagy beruházásokat telepíteni. Arra kell törekedni, hogy kisebb vállalkozásokat telepítsünk. A hidak sokat segíthetnek abban, hogy a magyarországi vállalkozók is megvethessék a lábukat az Ipoly jobb partján. (1-cz)
