Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-05 / 53. szám, szombat

új szó 2005. március 5.__________________________________________________________________________________________________________________________TÉMÁI AZ IPOLY-HIDAK Fél év leforgása alatt már a második híd megépítésének lehetőségeit vázolták fel a szakemberek; készül a területrendezési terv is 17 Rövidesen megépülhet a kővári Ipoly-híd Balkó Bertalan: „A község önkormányzata egyetért abban, hogy ha átjárhatóvá válik az Ipoly a falu határában, azzal javulnak a foglalkoztatási feltételek is, és természetesen az életszínvonal is. • (Somogyi Tibor felvételei) Legutóbb október utolsó hetében számolhattunk be arról, hogy az Ipoly hídjai­nak újraépítése céljából a szakemberek, valamint a harmadik szektor és az önkormányzatok képvi­selői Alsósztregován adtak találkát egymásnak. Feb­ruár utolsó napján ismét „hídügyben” gyűltek össze az illetékesek - ezúttal Kő­várban. LŐRINCZ ADRIÁN Hogy mennyire szüksége van az Ipoly menti, gyakran elfeledettnek is nevezett térségnek a hidakra, egyre nyilvánvalóbbá válik. Ami­kor két éve felvetődött a gondolat, hogy a szovjet és a német hadsereg által egyaránt megrongált, lerom­bolt hidakat visszaállítsák, keve­sen hittek az ötlet kivitelezhetősé­gében. Időközben sok víz lefolyt az Ipolyon, és kézzel fogható eredmé­nyek is születtek - a szécsényi va­sút depójába például megérkeztek azok a hídelemek, melyeket az egykori Német Demokratikus Köz­társaság hadserege adományozott a Magyar Néphadseregnek, illetve államnak, és az ügy új lendületet kapott. A folyó innenső partján fekvő falvak polgármesterei is elér­kezettnek látták az időt a cselek­vésre, és kezdetét vette az elgazo­sodott hídfők megtisztítása. Szak­mai szinten is történt előremozdu- lás, hiszen az időközben lezajlott két konferencián pontosították, melyik hidak épüljenek meg, szem előtt tartva természetesen a térség lakosainak igényeit, illetve az inf­rastrukturális szempontokat is. A pülérek, hídfők állapota a második világégés óta eltelt évtizedekben ugyanis erősen megromlott; volt példa arra is, hogy a megmaradt hídelemek fém alkatrészei a vasgyűjtésben végezték. Külön gondot okoz a hídfőkhöz vezető bekötőutak rossz állapota; mivel ezek is használaton kívül voltak, ma a legtöbb esetben a híd­építőknek úgyszólván a nulláról, tehát az utak megépítésével kell kezdeniük a munkát. A harmadik szektor, jelen eset­ben a Neogradiensis Eurorégió, il­letve a losonci régiófejlesztési ügy­nökség is bekapcsolódott a mun­kába. Az ominózus októberi ülé­sen már arról számolhattak be, hogy a Rárós-Ráróspusztai híd építésének előkészítő munkálatai során eljutottak a részletes tervdo­kumentáció és a területrendezési terv elkészítéséhez. A február 28- án Kőváron megrendezett ülés té­mája szintén a területrendezési terv előkészítése volt, majd a köz­ség polgármestere kézhez kapta a tervdokumentációt. Ha igaz, hogy minden út egy lépéssel kezdődik, úgy a kővári híd megépítéséhez ezzel megtették az első lépést. A szétszakított falu A ma fellelhető korabeli adatok szerint Kóvár község határában csupán gázló volt; egy 1804-ből származó közgyűlési jegyzőkönyv tesz említést arról, hogy a község határában folyik a híd építése. Ké­sőbb feljegyezték, hogy nagyon fontos szerepe volt a környék la­kosainak életében, mivel több fa­lu népe ezen a hídon járt át a ba­lassagyarmati piacra. Az átkelő fontosságát jelzi az is, hogy az 1847-ben készült tervek egy na­gyon komoly szerkezetű és teher­bírású hídhoz készültek. 1919-ben a csehszlovák katonai csapatok betonbunkereket építet­tek a hídhoz vezető út mentén; heteken át állt a front az Ipoly partján, a csehszlovák és a ma­gyar hadsereg katonái farkassze­met néztek egymással a folyó két partján. 1919. január 16-án végül megindult a támadás a hídon ke­resztül Balassagyarmat ellen. A szomorú vég, mely a többi Ipoly-hídhoz hasonlóan a kővárit sem kerülhette el, 1944 decembe­rében következett be. Ekkor rob­bantották fel a visszavonuló né­metek a híd három nyílását; egy évvel később a szovjet csapatok provizóriumot emeltek a helyén, így a forgalom a kettős birtokos­ság végéig folyamatos volt. Majd lezárták a hidat; ma már csak az innenső parton emelt kaszárnya emlékeztet arra, hogy egykor fon­tos átkelőhelyet őriztek itt. Arról, hogy mennyire fontos volna a község, illetve a környék lakosságának a híd és a megújuló forgalom, Balkó Bertalan, a kővá­ri képviselő-testület tagja beszélt. „Kettészakított falu a miénk, hiszen korábban Balassagyar­mathoz tartozott - mondja -, an­nak egy részét mai is Kővárnak hívják. Sajnos falunkat is utolérte a felvidéki magyar falvak sorsa, ami azt jelenti, hogy a lakosság elöregedett, a népszaporulat pe­dig nagyon alacsony. Községünk mintegy 280 lakosának jelentős részét idősek alkotják, a munka- nélküliség pedig 35-38 százalék között mozog. Lévén szó mezőgazdasági vidékről, az idénymunkának köszönhetően ez az arány a nyári hónapokban csökken. Ami a hidat illeti, har­madik alkalommal fogjuk most megépíteni - remélhetőleg. A község önkormányzata egyetért abban, hogy ha átjárhatóvá válik az Ipoly a falu határában, azzal javulnak a foglalkoztatási feltéte­lek is, és természetesen az élet- színvonal. Ma is sokan járnak át a községből és a környező települé­sekről a folyó túloldalára dolgoz­ni, ám fölöslegesen hosszú ke- rülőutat kell megtenniük. Hason­ló a helyzet ázokkal az iskolások­kal is, akik a balassagyarmati is­kolákat látogatják. Nem elhanya­golandó szempont az sem, hogy a balassagyarmati vállalkozók kö­zül többen is jelezték ingatlanvá­sárlási igényüket.” Balkó Bertalan és a konferenci­án jelen lévő szakemberek szerint a híd akár 2007-ben már állhat. Valamelyest politikai akarat kér­dése is. Ha megvan a kellő akarat... Michaela Hrnčiarová projekt­menedzser, a losonci Régiófejlesz­tési Ügynökség munkatársa sze­rint az önkormányzatok kezdenek ráébredni arra, hogy elérkezett az idő a cselekvésre. A különféle pá­lyázatok, alapok kihasználásával ugyanis komoly sikereket lehet el­érni a vidék fejlesztése terén. „Ügynökségünk a helyi jellegű tervezetek kidolgozásával foglalko­zik - tudtam meg -, így kerültünk kapcsolatba korábban a tőrincsi, il­letve alsósztregovai önkormányza­tokkal is a Rárós-Ráróspusztai híd terveinek elkészítése kapcsán. A kővári híd helyreállításának előké­szítő munkálatait az SZK Terület- fejlesztési és Építésügyi Minisztéri­uma által a 2004-es évre szóló, a helyi jellegű eurorégiós aktivitások támogatását célzó Idírása tette le­hetővé. Ezt megelőzően 2003-ban kidolgoztunk egy tanulmányt, mely a híd megépítésének hatásai­val foglalkozott, 2004-ben pedig elkészítettük a területrendezési do­kumentációt. A jövőben az érintett önkormányzatokon múlik, hogy mennyi idő alatt készülnek el a ter­vek; az, hogy a híd mikor készül el, már az anyagi lehetőségek függvé­nyében is változik. Elégedetten nyugtázom, hogy a nagypolitika részéről is megvan az akarat a hi­dak helyreállításához. Ha sikerül tartanunk a lépést, jó esély van rá, hogy 2007-ben állni fog a híd Kó­vár és Balassagyarmat között.” A hidak visszaállításának szük­ségességét a Párkányt Esztergom­mal összekötő Mária Valéria híd példája igazolja; az Ipoly mentén fekvő falvak és városok lakosai hasonlót, valamivel talán „szeré­nyebbet” álmodtak maguknak. Rövidesen, talán két éven belül kiderül, mennyire jogos az igény a megszakított kapcsolatok helyre- állítására. Balassagyarmat képes lesz fogadni a szlovákiai munkaerőt Az építkezés együttesen körülbelül félmilliárd koronába kerülne A nagypolitika is figyeljen! INTERJÚ Hét hídnak kell elkészülnie INTERJÚ Lombos István, Balassagyarmat polgármestere szerint a térségnek mindenképp jót fog tenni, ha a hi­dak megépítésével helyreállnak a megszakadt kapcsolatok. Nem el­hanyagolandó szempont az sem, hogy a városban számos nagy be­fektetés kivitelezése zajlik, ami új munkahelyek létrejöttét jelenti. Mennyire elégedett a február 28-án lezajlott tanácskozás ered­ményével? A Szlovákiában zajló tanácsko­zások eredményeivel általában meg vagyok elégedve; ezt ugyan­akkor nem mondhatom el a ma­gyar fél hozzáállásáról. Szlovákia az Ipoly-hidak megépítése terén lé­péselőnyben van Magyarországgal „Szlovákia az Ipoly-hidak meg­építése terén lépéselőnyben van” szemben. Ezért úgy vélem, minél gyorsabban meg kellene tenni a szükséges lépéseket, hogy felzár­kózzunk. Ez alatt a gyakorlati megvaló­sításhoz való hozzáállást kell ér­tenünk? Pontosan. Sajnos a hazai politi­kai viszonyokban és vezetésben az utóbbi években beállt személyi vál­tozások hátráltatják ezt a munkát, egyes mozzanatokat elölről kellett kezdenünk. Mit vár Balassagyarmat lakos­sága a híd magépítésétől? Elsősorban is a korábban meg­szakított kapcsolatok helyreállítá­sát. Balassagyarmat és Kóvár ko­rábban egységes település volt; az­zal, hogy az Ipoly határfolyóvá vált, családokat szakítottak kettő. Szem előtt kel tartani természete­sen a gazdasági és kulturális kap­csolatoknak a felelevenítését is, hi­szen a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek iránt van igény. Nem tartanak-e attól, hogy a híd és határátkelő megnyitásával növekvő teherforgalom bonyo­dalmakat okoz a térségben? A határforgalom egy része te­relődne csak át a kővári hídra. Ba­lassagyarmat szempontjából áldá­sos volna, ha az Ipoly jobb partjáról egyre többen járnának át hozzánk dolgozni, iskolákba, vagy akár az egészségügyi szolgáltatás és a kul­turális intézmények szolgáltatásai­nak igénybe vétele végett. Milyen fejlesztések mennek végbe Balassagyarmat térségé­ben? Három nagyáruház is épül jelen­leg a városban, mely természetesen új munkalehetőségeket jelent. Vá­rosunkban és környékén 7-8 száza­lékos a munkanélküliségi ráta; vé­leményem szerint a mi beruházása­ink tudják fogadni a szlovákiai munkaerőt. Az év első felében pél­dául építőanyaggyár épül nálunk, amelyben 200 betanított munkást fogunk tudni alkalmazni. Visszatérve az Ipoly-hídhoz: reálisnak látja, hogy 2007-ben valóban megépülhet? Igen. A napokban Kolber István területfejlesztési miniszter, vala­mint Hiller István, az MSZP elnöke is felkereste megyénket, konkréten Balassagyarmat városát is. A nem­zeti fejlesztési terv kapcsán szót ej­tettünk Nógrád megye hosszú távú területfejlesztési tervéről, valamint a 2007 és 2013 között Magyaror­szágra kerülő mintegy 12 ezer mil­liárd euró elosztási és felhasználási lehetőségeiről is. Mivel nagyon fontosnak tartom, hogy a hidak megépüljenek, továbbra is azon fo­gok munkálkodni, hogy a nagypoli­tika is figyeljen erre a kezdeménye­zésre. (1-cz) A tervdokumentáció hivatalos átadásán részt vett Hamerlich Ri- chárd, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője is. Mint elmondta, a kő­vári híd építése szerves része egy nagyobb kezdeményezésnek, melynek a célja hét Ipoly-híd meg­építése. Mekkora hordereje van a kő­vári Ipoly-híd megépítése körüli kezdeményezésnek a további Ipoly-hidak visszaállítása szem­pontjából? A Balassagyarmat és Kóvár ön- kormányzata által kezdeményezett építés, ületve az átadott tervdoku­mentáció a későbbiekben alapját fogja képezni a Hét Híd Megépíté­séért Polgári Társulás további akti­vitásainak. A tervek szerint Rárós és Helemba között 7 hídnak kell el­készülnie; a kővári híd dokumentá­ciója a későbbi pályázás során is fel lesz használva. Mely hidakról van szó? A rárósiról, a bussairól, a ková­csiról, a varbóiról, a kőváriról, az ipolyhidvégiről és a helembairól. Elkészült már a kővári híd megépítésének költségvetése? Létezik egy előzetes költségve­tés, ám a Magyar Koalíció Pártja és az említett polgári társulás 7 Ipoly- hídra összpontosít. Ezek megépíté­se együttesen körülbelül félmilliárd koronába kerülne. MUyen arányban fog ez az összeg megoszlani a magyar és a szlovák fél, illetve a támogatás­ból nyert összegek között? Szeretnénk elérni azt, ami Pár­kányban és Esztergomban már megvalósult, tehát hogy a hidak építésére szükséges összeg 50 szá­zalékát európai uniós pénzekből tudjuk fedezni, a maradék 50 szá­zalékot pedig a két fél közösen, egyenlő arányban elosztva vállalja magára. Mi a legelső fontos lépés en­nek elérése terén? Az, hogy létrejöjjön az illetékes „Reméljük, hogy rövid időn be­lül az államközi szerződés is megköttetik” tárcavezetők közötti találkozó. Ez elsősorban a magyarországi félen múlik, hiszen az MKP elnökének, Bugár Bélának a közbenjárására Prokopovič miniszter komolyan ke­zeli az ügyet. Egyelőre a magyar fél részéről nem érkezett felkérés. Tavaly augusztusban meghiú­sult a legmagasabb szint? talál­kozó... Sajnos így van. Ennek a hátte­réről többet nem tudok; remél­hetőleg azonban még tavasszal megvalósul egy ilyen találkozó. Re­méljük, hogy rövid időn belül az ál­lamközi szerződés is megköttetik. Ön szerint megvan a politikai akarat ahhoz, hogy komoly összegeket fektessenek be a ha­tár menti térségben? Úgy érzem, hogy a Magyar Koa­líció Pártja vezetése részéről min­denképp megvan a hajlandóság, és a kormány sem veti el. Ezen belül pedig a szaktárcavezető tartja fon­tosnak a hidak megépítését. A tér­ség kapcsán tudatosítani kell azt, hogy egy viszonylag gyéren lakott területről van szó, melyet több ki­sebb település alkot. Ilyen helyre nem lehet nagy beruházásokat te­lepíteni. Arra kell törekedni, hogy kisebb vállalkozásokat telepítsünk. A hidak sokat segíthetnek abban, hogy a magyarországi vállalkozók is megvethessék a lábukat az Ipoly jobb partján. (1-cz)

Next

/
Thumbnails
Contents