Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-05 / 53. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 5. ILLIK TUDNI Testápolás, testedzés Jól nevelt, finom házi körhöz szokott egyének reggel és otthon épp oly tisztán és csinosan vannak felöltözve, mint társaságban, sőt pongyolájukra és fehérneműjükre sokkal többet tartanak, mint díszruháikra. (Egy nagyvilági hölgy, 1880.) KÖVES J. JULIANNA ... a félénkség eloszlatását nagyon elősegíti a testgyakorlat. Mint a hogy a szellemi tehetségeket a folytonos tanulás képezi, erősíti: úgy a testgyakorlat által a test könnyed és szép mozdulatokat sajátít el. Nem akarjuk itt a gymnasztikát hosszan tárgyalni, de hangsúlyoznunk kell a testgyakorlat nagy befolyását a test tartására és a külső alakok szabályosan szép kifejlődésére még a nőknél is. (Kalocsa Róza, 1884.) Ma sajnos, Magyarországban a legújabb kimutatás szerint ötszáz személyre jut egy fürdőszoba, és ami még sokkal szomorúbb, legtöbb honfitársunk nem is érzi ennek a számaránynak a megszégyenítő voltát. Sok hivatalos helyiségünkben még arra sem történik intézkedés, hogy az alkalmazottak hivatalos teendőik befejezése után kezet moshassanak, mielőtt étkezni mennek. (Szabó István Andor, 1923.) A víztől a bőr nem lesz „vékonyabb”. Egészséges, üde, feszes, rugalmas lesz tőle! Testedet is részesítsed, amilyen gyakran csak teheted, a fürdés jótéteményében. (Új Idők, 1930.) Ismeretes... mennyire féltek még az 1500-as években is az emberek a víztől. A francia királyi udvar tetemes szennyéről legendák maradtak fenn. A kézmosás akkoriban csak annyiból állt, hogy az emberek ujjaikat nedves szalvétákba törölték, arcukat pedig spirituszba mártott vattával mosogatták (inkább kenegették). A parfüm és a púder csupán a bűz és a piszok álcázására szolgált. Csak a XIX. század tudományos és társadalmi változásai szüntették meg a tömeges víziszonyt - bár csökevényei a mi századunkban is megtalálhatók egyeseknél. (Burget-Kovácsvölgyi, 1959.) A jól öltözött és ápolt férfit nem veszi körül és nem kísér semmiféle illatfelhő sem. A mindennapi alapos tisztálkodásnak és a testi higiéniának nincsen szüksége különleges illatszerekre még a gyakori hajmosásnál sem..., a legkellemesebb illatszer is csak zavarólag hat a férfinál. Még a kölnivíz megszokott keverékénél is feltűnő, ha borotválkozás után túlzottan használjuk az arcon. Tiszta alkohol vagy illat nélküli borotvavíz teljesen elegendő az arc simaságához. (Dr. Réczey- Pekáry-Gondi, 1961.) A régi illemtankönyvek többségében a testápolással foglalkozó fejezetek minden részletre kiterjedő higiéniai szabályrendszert próbáltak összeállítani. Felsorolták bennük a kozmetikumok, arc-, test- és kézápoló szerek stb. különböző fajtáit, ezekhez használati utasítást is adtak, egyszóval jóval az illemtani szempontokon túlmenően részletességgel tárgyalták e témát. Ennek magyarázata a fejezet élén lévő kis csemegézgetésből kisejlik: volt időszak az emberiség életében - és nem is olyan nagyon régen -, amikor még a víz használatától is ria- doztak, vagy - még századunk húszas éveiben is - csak a legmódosabbak otthonában volt fürdőszoba. A XIII. században még az előkelőségek is beérték kéz- és arcmosással. Az volt a nézetük, hogy a víz behatol a bőr alá, árt a szervezetnek, legyengíti a testet, s utat nyit a járványoknak. A fehérneműt a középkor emberei hónapokig nem váltották. A ruha alatti testrészek mosása (például a hónaljé, a hajlatoké) lényegében csak a XVIII. századtól vált szokássá. Ekkor kezdtek megjelenni a polgári otthonokban az illemhelyek, a mosdók, és ekkor került sor először a szappan használatára. XVIII. Lajos uralma alatt az előkelő franciák már fürdőszobát is használtak. A kevésbé tehetősek házhoz szállították a meleg vizet, a szegények évente egy-kétszer mosták le magukat a Szajna vizében. Az, hogy a tisztaság fél egészség, voltaképpen csak a múlt század közepétől, a kórokozó baktériumok fölfedezésétől vált közismertté. Ma már nemcsak azért fürdünk rendszeresen, mert ez hasznos, hanem mert a tisztálkodás és a tisztaság a közérzetünkre is jótékonyan hat. E vázlatos történelmi áttekintés is igazolja, hogy körülményeink, szokásaink sokat változtak, századunk második felében pedig különösen gyorsan. Hogy csak egy példát említsünk: a nem is túlságosan régi, 1961-es megjelenésű illemtankönyv is „eltiltotta” még a férfiakat az ülatszerek használatától. 30-50 esztendővel ezelőtt pedig egyenesen nőiesnek vagy legalábbis piper- kőcnek bélyegezték volna azt a férfit, aki nem éri be egyszerű mosakodással, hanem mindenféle fölösleges „kenceficét” használ. A világ azóta nagyot változott a kozmetikai ipar (és a hazai kozmetikumgyártás) területén is, s ezzel a kozmetika divatja és illemtana is jelentős változásokon ment keresztül. Hogy nőket érintő példát is említsünk. A rokokó idejének fényes királyi udvaraiban előkelő hölgyek hetenként fésült, tornyos frizurájuk alatt nemesfémből készült, kötőtűszerű szerszámmal - nos, mondjuk ki -: vakaróztak! Tették ezt nyilvánosan, a cercle alatt, s az akkori etikett megsértése nélkül. Testápolással, testneveléssel foglalkozó fejezetünk csak olyan „szabályokat” sorol, amelyek a társas kapcsolatok szempontjából fontosak, s nem tér ki olyan részletekre, amelyekkel szépségápolási tanácsadók foglalkoznak. 25. §. Testünk ápolása elsősorban egészségügyi követelmény, de aki ez ellen vét, a jó modor ellen is vét. 26. §. A haj ápolása elengedhetetlenül fontos. A zsíros, fésületlen, lenőtt, korpás haj visszataszító látvány. Nem tudjuk megfellebbezhetetlenül megállapítani, hogy . milyen gyakran kell fejet mosni, hiszen ez a haj minőségétől is függ. Azt mondhatjuk, hogy általában legalább hetenként egyszer (a haj minőségének megfelelő samponnal) szükséges a fejmosás. 27. §. A hajvégek vágásának gyakoriságát a frizura határozza meg. A töredezett haj kellemetlen látvány. (A hosszú haj vége is töredezik, ezért időnként azt is vágatni kell.) 28. §. Férfiak lehetőleg mindennap borotválkozzanak a reggeli tisztálkodás perceiben. Ha este társaságba mennek, ugyancsak elvárható, hogy frissen borotváltak legyenek. A borotválkozás utáni arcszesz vagy kölni használata ma már általános szokás. 29. §. A pattanásos arcbőr ápolása különös figyelmet igényel, ez főként kamaszkorban igen lényeges. 30. §. A női kozmetika szinte évenként változó szabályokat teremt a divat alakulásával. Alapvető itt is: a jó ízlés határokat szab. Ne próbáljunk korunknál lényegesen fiatalabbnak látszani, mert köny- nyen nevetségessé válhatunk! 31. §. A fogápoláshoz - a napi 2- 3, lehetőleg étkezés utáni fogmosáson túl - a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is hozzátartozik (legalább évi 2 alkalommal). Dohányosok ne feledkezzenek meg a napközbeni szájöblítésről. 32. §. A köröm árulkodó: legyen a körömápolás a mindennapi tisztálkodás része. 33. §. A lábak, lábkörmök ápolására ugyanolyan gondot kell fordítani, mint a kézápolásra! 34. §. Az illatszerek használatánál is kerüljük a túlzásokat. Bár az illatok divatja is rendkívül változó, mindig az egyéniségünknek leginkább megfelelő „divatirányba” sodródjunk. 35. §. Vigyázzunk a különböző kozmetikumok illatösszhangjára! 36. §. Valaha a férfiaknak csak az arcvizet engedélyezték, ma már a kölni és a dezodorok használata nemcsak megengedett, hanem fontos követelmény is! 37. §. A testápolás a fürdőszobába való. Illetlenül viselkedik az a nő, aki nyüvános helyen, például vendéglői asztalnál festi magát. Ugyanúgy nem illik itt fésülködni sem. 38. §. Általában is elmondhatjuk: a kozmetika magánügy, nem társaságba való. Ezért munkahe(Székely Katalin illusztrációja) lyünkön, presszókban, színházak nézőterén stb. se végezzük, csak a mellékhelyiségben, mosdóban. 39. §. Ha csak tehetjük, naponta legalább kétszer (felkelés után és este lefekvés előtt) szellőztessük meztelen testünket. A légfürdő legalább annyira fontos és egészséges, műit a mindennapi mosakodás. 40. §. A testápolás mellett a testi egészségben igen nagy szerepe van a testedzésnek is. Legalább öt-tíz percet tornázzunk reggelenként, olyan gyakorlatokat választva, amelyek leginkább megfelelnek szervezetünknek és korunknak. (Illik tudni - A kulturált viselkedés szabályai, K.U.K. Kiadó 2000) ÉMiS Arpáü Mindennap ^NYERÜNK HAttOjÖ»« NllNDRíWAPl KENVIiRÜNK CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Lilium Aurum és kiadónk ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: március 9. 1. Mi a neve a gútai óvodában tíz éve működő sikeres módszernek? a) Nemzedékek találkozója b) Lépésről lépésre c) Pótnagyszülők az óvodában 2. Hogy nevezték a Zobralján a toll középső, kemény részét? a) tollú b) törek c) fosztonka 3. A hivatalos megfogalmazás szerint a szovjet hadsereg mikor szabadította fel Szepsit? a) 1943-ban b) 1944-ben c) 1945-ben 4. Hány tagú rokonságot I tartanak számon a Kohút házaspár leszár- mazottaiként? a) 101 b) 119 c) 92 5. Mikor mutatták ki, hogy Magyarországon ötszáz személyre jut egy fürdőszoba? a) 1880 b) 1884 c) 1923 Február26-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3b, 4b, 5b. A Nap Kiadó ajándékát Kukán Tamara, besenyői kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Könyvgondozás Foltok eltüntetése a könyv lapjairól. Bekenjük szappankocsonyával, félóráig pihentetjük, azután hideg vízbe mártjuk és lágy szivaccsal eltávolítjuk a szappanmaradékot. Különösen makacs foltot hagy az ujjak nyoma, ezt is szappankocsonyával kenjük be, de néhány óráig hagyjuk állni. Nagyon makacs esetben kenőszappant is használhatunk. Zsírfoltot legkönnyebben úgy távolíthatunk el, ha a foltra itatóst teszünk és nem nagyon forró vassal átvasaljuk, mindig tiszta itatóst téve a foltra, míg a folt eltűnik. Zsírfolt eltávolításának másik módja, hogy égetett magnéziaport tisztított benzinnel péppé keverünk, a foltra kenjük és rajta hagyjuk megszáradni. Többször is megismételhetjük. Ha kerületfoltot hagyna, azt benzinbe mártott tiszta rongyocskával tüntethetjük el. Halvány foltokat kivesz a gyenge timsóoldat is. Minden lapot külön tisztítunk, és csak akkor kezdünk a másikhoz, mikor az előbbi már teljesen megszáradt. A londoni „Society og Arts” külön kísérleteket csinált, hogy megállapíthassa, mi az, ami a könyveknek árt. Elsősorban az erős napfény és meleg levegő. Mindkettő elpusztítja a pergament- és bőrkötést. Ugyanilyen káros a dohányfüst is, mert ammóniákgőzt tartalmaz. Megbar- nítja a bőrt. A nedvességtől megpe- nészedik és szétrohad a könyv. Bőrkötések konzerválására oldjunk fel paraffinviasz-törmeléket olajban. Könyvszekrények A könyvtár takarítása. Minden évben legalább egyszer el kell alaposan végezni, különösen az egyre jobban terjedő nyitott könyvespolcoknál, melyek azért jobbak a zárt szekrénynél, mert a levegő átjárhatja a könyveket. Lehetőleg a szabadban végezzük a takarítást, mert nagyon sok porral jár. Azonkívül sokszor dohos szaga is van a könyveknek, ami csak több órai szabadban való szellőzés után tűnik el. Először a legfelső polcról szedjük le a könyveket és pontos sorrendben puha ronggyal bélelt ruháskosárba rakjuk őket. Szabadban vagy nyitott ablaknál, összehajtogatott ronggyal alaposan kiporoljuk, másikkal pedig letörölgetjük őket. Tö- rölgetés helyett külön erre a célra való seprővel le is seperhetjük. A könyvek szokásos egymáshoz csap- dosása nagyon ártalmas, mert meglazítja a kötést, fűzést. Folyóiratoknál megengedhető, de óvatosan, nehogy a lapok széthulljanak. A polcot alaposan letisztogatjuk, aztán pontos sorrendben visszarakjuk a könyveket. Ha van könyvespolcvédőnk, ami nagyon okos dolog, akkor egyik polcot vissza is rakhatjuk, mielőtt a másikról leszedjük a könyveket. A védőre mindennap szükség van, mert a takarításnál mindig por, hamu száll fel, ami a könyvek közé rakódik, ha azokat nem takarjuk le. Megcsinálhatjuk úgy is, hogy állandóan a polcon legyen. A legfelső polc fölé és a legalsó alá vasrudacskát erősítünk, arra húzzuk rá a függönyt, úgy, hogy félretolható legyen. Ha valami szép sötétzöld vagy a szoba színéhez ülő szint választunk, nagyon szép disz, és amellett, hogy átengedi a levegőt, megvédi a könyveket a portól és az erős naptól. Ahol porszívó van, ott a könyvek porolását is azzal végezzük. Könyvespolcot vagy szekrényt sohase állítsunk kályha közelébe. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivUag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
