Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-05 / 29. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 5. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Mégsem ítélték el Besztercebánya. Bizonyíté­kok hiányában felmentette tegnap a Besztercebányai Ke­rületi Bíróság a rimaszombati Ján Š.-t, holott korábban rend­kívül súlyos büntetést helyez­tek kilátásba. Az 54 éves férfit azzal vádolták, hogy megerő­szakolt egy 33 éves nőt. A tes­tület élén álló bíró ítéletében elhangzott: a nemi aktusra va­lóban sor került, ám a nő sza­bad akaratából. A férfit sza­badlábra helyezték. Az ítélet nem jogerős, az ügyész már fellebbezett. (TASR) Prostitúcióra kényszerítette Losonc. Erőszak és kerítés miatt tett vádemelési javasla­tot a rendőrség a 26 éves helyi Jozef D. ellen. A férfi tavaly jú­lius óta kínozta 22 éves élet­társát, és prostitúcióra kény­szerítette. Megvonta tőle az élelmet, tisztálkodni sem en­gedte. A teste árulásával kere­sett pénzt át kellett adnia Jozef D.-nek. A férfit őrizetbe vette a rendőrség, (t, s) Volt ott egy holttest is Herencsvölgy (Hriňová). Gyilkossági ügyben nyomoz a besztercebányai rendőrség, amely csütörtökön történt a gyetvai járásbeli településen. Egy testvérpár vitatkozása mi­att érkezett a helyszínre a rendőrség, ám mellettük egy férfi hullája is feküdt. A rend­őrségi szóvivő tájékoztatása szerint az ismeretlen holttest fejét és nyakát vágott sebek borították. (SITA) Megtámadta a rendőrt Rozsnyó. Hatósági sze­mélyre támadt a 21 éves he­lyi Ladislav G. A fiatalember akkor vált indulatossá, ami­kor egy járőröző rendőr meg­próbálta eltántorítani attól a tervétől, hogy megrongáljon néhány útjelző táblát. Arcul és nyakon ütötte, majd a bi­lincsek felhelyezésekor sebe­ket ejtett a sértett kezén. Ladislav G. szabadlábon vé­dekezhet. (SITA) A kassai lakótelepi bérházak külső szigetelését végző munkások gyakran meglepik az ébredező la­kókat (Juhász Katalin felvétele) Ha napirendre kerül, támogatnák az önálló megye létrejöttét Az egyetlen járható út Besztercebánya/Gömör. Az egyik népszerű szlovák napilap csütörtöki számá­ban megjelent egy cikk „Pozsony és a Szepesség saját megyét akar” cím­mel. A cikkíró - utalva a nevezett térségek vezetői­nek kijelentéseire - arról számol be, hogy a főváros és a keleti régió azt szor­galmazza, önálló megyei státust kapjanak. PUSKO GÁBOR A témához hozzászól Viktor Nižňanský, az ország decentrali­zációjával megbízott kormánybiz­tosa elmondta, Pozsony törekvése jogos, s a Szepesség is megalapo­zottan fogalmazza meg igényeit. A kérdés csak az, milyen gyorsan menjen végbe ez a folyamat. A cikkben megszólalt Farkas Iván is az MKP részéről, aki szintén hely­telennek tartja a Szepesség felda­rabolását, és rámutat, hogy Nagy­szombat megyét is több, nem ösz- szefüggő térség alkotja. A kérdés apropóján szólítottunk meg néhány megyei képviselőt Gömörben. Mint ismeretes, a törté­nelmi megyerendszert szem előtt tartó elképzelések önálló Gömör- Nógrád megyével számoltak. Vol­tak képviselők, akik a fent említett kezdeményezéssel még nem talál­koztak, mindazonáltal elmondták, amennyiben ez így van, várhatóan az MKP-n belül is felvetik a kérdést. Hangsúlyozták, hogy a mostani megyerendszer nemhogy csökken­ti, alkalmasint növeli az egyes tér­ségek közötti különbsége­ket. „Hétfőn délután Rima- szécsen fog ülésezni a Me­gyei Tanács, itt valószínű­leg foglalkozunk a kérdés­sel. Arról, hogy milyen ál­láspontot képviselünk majd az ügyben, csak a találkozót követően tudok érdemben nyilat­kozni” - mondta Stubendek Márta megyei képviselő. Csolti Lajos sze­rint kifejezetten jó alkupozíciót je­lenthet a gömöri, nógrádi magyar­ság számára, hogy a kérdést olyan térségek képviselői vetették fel, ahol abszolút többségben szlovák nemzetiségű lakosok élnek. „így legalább nem foghatják ránk, hogy el akatjuk szakítani Dél-Szlovákiát. Ez nem politikai, hanem egyszerű gazdasági kérdés” - mondta. Szö- gedi Anna szerint a mostam me­gyerendszer nem vette figyelembe a történelem során kialakult ter­mészetes régiók határait, kapcsola­tait. „Mindenképp örvendetes, hogy végre a szlovák politikusok, polgármesterek, hivatalnokok is a történelmi megyerendszert kezdik emlegetni. Felismerték, hogy ez le­het az a felosztás, amely létrejötté­vel a leszakadó térségek is felzár­kózhatnak végre. Annak tükrében, hogy egyre többször hallunk a nyugat-keleti gazdasági szakadék­ról, meg kell nézni, hogy a jelenle­gi megyerendszeren belül - külö­nösen pedig Besztercebánya me­gyében - milyen óriási különbsé­gek vannak észak-déli viszonylat­ban is. Úgy vélem, amennyiben a kérdés napirendre kerül, nekünk is meg kell fogalmaznunk igényein­ket” - mondta végezetül a képvise­lő asszony. Ezzel a megoldással a leszakadó térségek is felzárkózhatnak végre. Csak több mint 40 kilométeres kerülővel lehet eljutni a szomszéd községbe Határátkelő nyílik, de mikor? Testvérvárosi kapcsolatok Kitüntetés Kassának Brüsszel. Több európai várost - köztük Kassát is - kitüntette az Európai Bizottság a testvérvárosi kapcsolatok (Town Twinning) építéséről szóló kezdeményezés­ben való részvételért. A tagál­lamok és a tagjelölt országok testvérvárosi kapcsolatainak ki­alakításáért és erősítéséért járó díjat Ján Figeľ, az oktatásért és kultúráért felelős EB-biztos adta át a városok képviselőinek. A bi­zottság a konferenciák és tudo­mányos tanácskozások szervezé­sének kategóriájában három pro­jektet emelt ki, az állampolgárok közti kapcsolattartás terén pedig 24 projektet díjazott. Kassa váro­sát a németországi Wuppertallal közösen megtartott színházi és táncművészeti előadások meg­szervezéséért találták méltónak az elismerésre. (TASR) LECZO ZOLTÁN Perbenyik. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Bodrogközben mi­kor nyílik meg az új határátkelő Szlovákia és Magyarország kö­zött. Fülöp Pál polgármester el­mondta, őt még a múlt év őszén úgy tájékoztatták, hogy a Lácacséke felé nyitandó átkelő ki­alakítását mindkét ország szorgalmazza, sőt az új bodrogközi kishatár létre­hozása Borsod-Abaúj- Zemplén Megye és Kassa megye fejlesztési tervében is szerepel. A hivatalos szervektől azt is megtudta, hogy a költségeket az Interreg program­ba benyújtott pályázatból fogják fedezni. Az elképzelések szerint itt csak személygépkocsival, ki­sebb teherszállító járművel vagy gyalogosan lehet majd közleked­ni, a 3,5 tonnánál nehezebb te­hergépkocsik az átkelőt nem használhatják. Az itteni és a köze­li Dobra-Dámóc határátkelő meg­nyitását 1995-től szorgalmazzák, ám az átadás időpontja tíz év el­teltével sem ismert. Bodrogköz gazdasági fejlődése szempontjá­ból rendkívül kedvezőtlen fejle­mény, hogy a dobrai átkelő való­színűleg egyáltalán nem nyílik meg. Annak ellenére, hogy erről érvényes kormányrendelet is van, és a dobrai kamionterminál föl­építésébe már eddig is jó néhány millió koronát fektettek be. A ha­tárátkelő kialakítása ellen állító­lag a magyarországi falvak tilta­koztak, mondván, a Dél-Bodrog­közi régióban lévő rossz minősé­gű utak jelentősebb teherforga­lom lebonyolítására nem alkal­masak. Fülöp Pál azt is elmondta, Perbenyiknél akár holnaptól is működtethető lenne a kishatár, hisz a község és Lácacséke között van összekötő út. Ám ha azon rendszeresen jelentős autóforga­lom haladna keresztül, az utat mindenképp föl kellene újítani. A mintegy 2,5 kilométeres szakasz kiszélesítésére és újraburkolására is szükség volna. Ennek költségét sem a magyarországi, sem a szlo­vákiai község nem tudja önállóan téríteni. Perbenyik és Lácacséke között már többször is nyitottak ideiglenes átkelőt, ám a polgár- mester szerint ez sem volt olcsó mulatság. A hatályos magyaror­szági törvények szerint egy-egy ilyen határnyitáskor az üzemelte­tés költségeit az ottani önkor­mányzatnak kellett állnia. Az átkelő kialakítása el­len állítólag a magyaror­szági falvak tiltakoztak. Sokat tett a polgármester a sportpálya befejezéséért • • Ötvenezer koronás jutalom KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen 50 ezer koro­nás jutalmat szavaztak meg a pol­gármesternek azért, mert nagy erőfeszítéseket tett a Dél-lakótele­pen lévő alapiskola számára épí­tett, de félbemaradt sportlétesít­mény befejezése érdekében. A sportpályát még 1998-ban kezd­ték építeni, majd néhány év szü­net után 2001-ben kidolgozták a további terveket és a költségve­tést. Ugyanezen év novemberé­ben megkapták a belügyminiszté­rium állásfoglalását, amely sze­rint a szóban forgó sportpálya el­kezdett építménynek minősül, amelyet a jövőben állami támoga­tásból lehet befejezni. A város be­nyújtotta az iskolaügyi minisztéri­umnak a 16,7 millió koronás ké­relmét. A kérvényt a következő évben bírálták el, s ugyanebben az évben a város kiírta a verseny- pályázatot is, amelyet a rozsnyói Rima Muráň Kft. nyert. A minisz­térium október és november fo­lyamán folyósított másfél millió koronát, majd 2003-ban 3 milliót, tavaly pedig több mint 12 millió koronát juttattak az építkezés cél­jaira. Tavaly év végéig átadták a sportlétesítményt, bizonyos mun­kálatokat azonban, mint például a füvesítés és néhány terepmunka, a tél beállta miatt már nem tudtak befejezni. Ezt a hiányosságot ez év májusáig kell a kivitelezőnek pótolnia. Összesen 16 millió 700 ezer koronát invesztáltak a sportpálya megépítésébe, anyagi okok miatt azonban mellőzni kellett az atlé­tikai részleg kiépítését. Az egyik képviselő epésen meg is jegyezte, hogy ennyi pénzből sokkal komp­lexebb építmény is születhetett volna. A szavazás előtt azonban figyelmeztetett Dušan Pavlik képviselő, hogy annak idején, amikor megszavazták a sikerdíja­kat, semmiféle kulcsot vagy szá­zalékot nem határoztak meg, mi­lyen nagyságú anyagi jutalom­ban lehet részesíteni a sikeres pá­lyázót. „Amíg nem módosítjuk a határozatot, ehhez kell tarta­nunk magunkat” - összegezte. Bár lehetőségük volt már a mó­dosításra, mivel eredetileg 90 ezer koronás jutalomról volt szó, amelyet a testület az előző ülésen csökkentett, megjegyezve, hogy a határozat nem konkretizál. Vé­gül 13 képviselőből 10 megsza­vazta a jutalmat. Kistérségi fejlesztési tervek kidolgozását kezdik el Bemutatták az idei pályázati lehetőségeket is PUSKO GABOR Tornaija. Csütörtökön a tor­naijai városházán került sor an­nak a projektnek a bemutatására, melynek keretén belül két szom­szédos kistérség - a Túroc Menti Mikrorégió és a Sajó Menti Mikro- régió -, illetve az ezekbe a térségi szerveződésekbe tömörült telepü­lések szociális és gazdasági fej­lesztési terveit fogják kidolgozni. Az előadók felhívták a tanácsko­záson résztvevő polgármesterek és civil szervezetek munkatársai­nak a figyelmét arra, hogy a stra­tégiai tervek kidolgozásánál na­gyon fontos a helyi lakosság bevo­nása. Tekintettel arra, hogy ebben a esetben a Szociális Fejlesztési Alap által már kedvezően elbírált tervezetről van szó, az elkövetke­ző időszakban a folyamat gyakor­lati megvalósítására kell összpon­tosítaniuk az érintetteknek. Ez azt jelenti, a következő két héten olyan munkacsoportokat kell lét­rehozniuk, melyekben az adott te­lepülés vagy kistérség lakosságá­nak valamennyi csoportja képvi­selve van, ugyanis a helyi igé­nyekről csak így nyerhetnek valós képet. A találkozón a Szociális Fejlesz­tési Alap által meghirdetett idei pályázati lehetőségekről is tájé­koztatták a tanácskozás résztve­vőit. Ezekről bővebb információ­kat a www.fsr.sk internetes honla­pon kaphatnak az érdeklődők. A polgármesterek és a civil szervezetek munkatársai voltak jelen (P. Bodnár Enikő felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents