Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-04 / 28. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 4. Gondolat - hirdetés 13 § V. évfolyam BRATISLAVA, 1923, JUNIUS 27. ELonzcrCs« Ak > PÉNZÜGYI SZEMLE KÖZGAZDASÁGI HETILAP latä kűldenerketif d(Paieony, WnnlurFELHÍVÁS ^ Szlovenszkó és Podkarpatská-Rus összes pénzintézeteihez. , A napokban 'asznék széfküldve a meghívók a jednota f. évi július hó 8-án Otáfrafüreden megtartandó III. közgyűlésére, melynek látogatottságára ezidén különös súlyt kell helyezni. Saját érdekeit és a közérdeket is szolgálja minden pénzintézet. ha — tekintet nélkül arra. vájjon a jednota kötelékébe tartozik-e vagy sem, — képviselőit a közgyűlésre elküldi, mely több fontos kérdés mellett két életbevágó problémával fog behatóan foglalkozni. Ezeknek fontossága kívánatossá tenné, hogy a pénzintézetek vezetői és szabtisztviselői mellett azoknak jogtanácsosai is minél nagyobb számban megjelenjenek. A közgyűlés sikere érdekében egyesületünk kiadta terjedelmes jelentését, meiy eddigi működéséről és annak eredményéről számol be, Szlovenszkó és Podkarpatská-Rus hiteléletének fejlődését, jelenlegi tiszta képét visszatükrözi és a kellő részletességgel foglalkozik mindazon kérdésekkel, melyek az általános gazdasági és pénzügyi konszolidáció érdekében sürgős megoldásra várnak. Ezen terjedelmes jelentésünknek feladata, hogy tagjainkon kívül a kormány irányadó köreit, gazdasági életünk összes irányítóit és a sajtót is tájékoztassuk és a jelen közgyűlés határozataira előkészítsük. A folyó ügyek Jetárgyalása után három előadás keretében terjesztjük a közgyűlés elé: a betevők biztosítására szükséges intézkedéseknek, a hadikölcsönlombard-követelések méltányos rendezésének és a középeurópai gazdasági és pénzügyi kérdéseknek megvitatását és pénzintézeteink vonatkozó álláspontjának megállapítását. Hogy a hozott határozat Szlovenszkó és Podkarpatská-Rus pénzintézeteinek egyöntetű felfogását szögezi le. erre csakis akkor hivatkozhatunk majd, ha a közgyűlésen minden számottevő „pénzintézet képviselve volt és csakis ez esetben remélhetjük azt is, hogy ezen életbevágó kérdésekben a mi kívánságainknak az irányadó tényezők előtt megfelelő súlya is lesz. Immár ötödik éve. hogy a változóit viszonyok és a világháború súlyos gazdasági köveikezményei a legnagyobb megpróbáltatások elé állítottak minket. Hogy ez a hosszú idő katasztrófa nélkül vonult el fölöttünk, csakis az összetartásnak és a józan megfontolásnak köszönhető, melyet az első pőstyéni összejövetelünkkor megfogadtunk. Bizonyítsuk be ezt most is, hogy megkezdett nagy munkánk méltó befejezést nyerjen, beigazolásául annak, hogy Szlovenszkó és Podkarpatská-Rus hitelélete rátermett férfiak kezébe van letéve. Schmidt Imre. A Pénzintézetek Egyesületének folyóirata, a Pénzügyi Szemle gyasztási szövetkezeteket építet- te/építhette ki) és szerkezetbeli hiányosságok (a központszervezés nem létező vagy korlátozott jogkörei) merülnek fel, amelyek megválaszolásához szélesebb körű kutatások szükségesek. Tény, hogy itt is 1918 előtt kialakult struktúrával van dolgunk, amelynek átalakulását a csehszlovák szövetkezeti rendszerbe történő betagolódás határozta meg. Az 1923-tól mind egyértelműbben konkretizálódó kisalföldi vezetői célok egy központszervezés irányába mutattak, amely végül 1925-ben járt sikerrel. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont a pozsonyi székhelyű Központi Szövetkezet (amely 1919-től egyoldalúan és adminisztratív úton központosította a szlovákiai magyar szövetkezeteket) hatáskörének, üzleti tevékenységének decentralizációjaként jöhetett létre. Az áruközpont 1930-ban alakította meg szervezeti alrendszereként a Hanza Hitelszövetkezetet, amely a tőkeakkumulációs és hitelnyújtó bázis szerepét töltötte be. A Hanza 1934-ben kapta meg a tagszövetkezetei feletti korlátozott ellenőrzési jogot. A magyar szövetkezetek számára 1938-ig a központok (és szövetségek) hiánya jelentette a legnagyobb gondot: érdekérvényesítésüket hátráltatta és az állami kedvezmények megszerzését akadályozta. 1.3 Ipartársulatok/grémiumok Csehszlovákiában a kisipar és kiskereskedelem szerveződései, amelyek a magyarlakta területeken szintén az államfordulat előtti alapokon szerveződtek, 1924-ig ideiglenes formákat mutattak. 1924-től, az egységes törvényi szabályozás idejétől kezdve az ipartársulatok egy-egy járás szintjén képviselték a kisiparosok és kiskereskedők érdekeit, és a magyar ügyviteli nyelvű ipartársulatok gazdasági és nyelv- használati jogainak képviseletét is felkarolták. A közgazdasági viszonyok negatív hatásait ez a szféra sem tudta kivédeni, a nagyipari termelés és a nagykereskedelem konkurenciájával szemben erőtlen volt. A magyar nemzetiségű iparosság szervezetépítési kezdeményezései (külön magyar titkárság, anyanyelvhasználati garanciák) - a keresztényszocialista vagy nemzeti párttámogatás ellenére - eredménytelenek maradtak. A kereskedők testületéi, a grémiumok 1930-tól kezdték megszervezni a kereskedőket. Ezekben nagy létszámú magyar kereskedő volt képviselve, de közös fellépésük valószínűleg nem lépte tűi a járási vagy regionális kereteket. 1.4 Pénzintézetek A letéti bankok hálózata lehetett volna az a terület, ahol a. kisebbségi magyarság viszonylagos erejű „tőkeközpontokat” alakíthatott volna ki, amelyek a kisvárosi-vidéki területek modernizációját felvállalhatták volna. A bankszféra elhúzódó válsága, a szerkezetváltási zavarok, az „öröklött” intézményi deficit (a kisbankok túlnyomó többsége, az erős középbankok hiánya) a diszkriminatív állami pénzügyi politika hosszabb távon káros következményekkel jártak: a magyar ügyviteli nyelvű pénzintézetek nem lehettek a gazdasági fejlődés motorjai. Bár pozícióikat kb. 1929-ig meg tudták őrizni, a nagy világgazdasági válság megingatta helyzetüket. Az első világháború utáni bankválság gyorsan, 1919-ben életre hívta szakmai érdekvédelmi szervezetüket a Pénzintézetek Egyesületét Szlovenszkón és Kárpátalján (hivatalosan 1922-től működött), amelyet a német ügyviteli nyelvű bankokkal közösen hoztak létre. Az 1920-as évek első felében több eredményes kül- és belföldi tőkementési akciót valósítottak meg ugyan, a világgazdasági válság okozta megrázkódtatások azonban újabb tartós válságba sodorták az intézeteket. Az egyesület ennek következtében 1935-ben befejezte működését. Úgy látszik, a kisebbségi pártstratégiák nem tudtak meghatározó befolyást szerezni ezen a területen. Hantos László szerint az államfordulat utáni Szlovenszkói Magyar Bank terve személyi kérdéseken bukott meg. 2. Nagyobb szervezeti keretekhez tartozó intézmények 2.1 Az ellenzéki magyar pártokhoz kötődő szervezetek (szakosztályok) A magyarság politikai integrációja az új köztársaságban gyorsan megvalósult. A pártok (Országos Keresztényszocialista Párt; Országos Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt; Magyar Jogpárt) újraszervezése a helyi önkormányzatokra és a régebbi pártkeretekre alapozódott. Az első világháborút követő szociális mozgalmakra választási programjaikon keresztül reflektáltak, amelyekben a kisebbségi követelések mellett az időszerű gazdasági kérdések, az osztályérdekek képviselete és a szociális érzékenység egyaránt helyet kapott. A keresztényszocialisták (lehetséges szociáldemokrata kihívásra) már 1920-ban megalakították az iparosság, a kereskedők, a gazdák és az ipari, mezőgazdasági munkásság szervezeteit. A kisgazdák a már említett gazdasági egyesületeken keresztül építhették ki kapcsolat- hálóikat, illetve az 1925-ben létrehozott új pártformáció, a Magyar Nemzeti Párt pozícióinak megszilárdítását gazdasági szakosztályok szervezésével (is) biztosították. A közös politikai szervezet, az egységes magyar párt létrehozását szorgalmazó budapesti kormányzatok nyomásgyakorlása eredményeképpen születtek meg 1930-tól a két párt közös ipari és mezőgazdasági szakosztályai. Az 1936-os pártegyesítés az elődpártok gazdasági szervezeteit is egységesítette. Ezután jelentek meg az alsóbb szintű pártstruktúra elemeiként az egyes „szakcsoportok”, amelyek a községi elnökség felügyelete alatt álltak. Belső ügyeikben határozatokat hozhattak, a pártprogramot kellett követniük. Országos szinten szakosztályokat szerveztek, amelyeknek saját ügyrendjük volt (az 1937-es szabályzat két gazdasági szakosztályt: mezőgazdaságit és ipari-kereskedelmit különített el). 2.2 A politikai szereplők által alapított, kezdeményezett gazdasági vállalkozások A tárgyalt korszakban Magyar- ország elsősorban a kisebbségi pártstruktúrák anyagi támogatását vállalta fel (laptámogatások, főleg a Prágai Magyar Hírlapé; választási költségek; tisztviselők és alkalmazottak fizetései, juttatásai, segélyei; adósságok törlesztése). Az iskolaügyi és kulturális intézmények fenntartási költségeihez is folyamatos (azonban sokkal kisebb mértékű) támogatás érkezett Budapestről. A pártsajtó és a propagandamunka anyagi alapját a Concordia nyomda jelentette, amelyet szintén budapesti kormányzati segítséggel tartottak fenn. A kutatások csak egy gazdasági vállalkozásról tudnak, amelyet célirányosan az ellenzéki politikusok alapítottak. Az 1927-ben létrehozott Országos Gazdasági Szövetkezet azonban a kellő anyagi bázis hiánya, a nem szakemberi irányítás és szervezés miatt kudarcra ítélt kezdeményezés volt. Több eredmény fűződhet azokhoz a helyi szintű szövetkezeti formájú vállalkozásokhoz, amelyeket a politikai pártok helyi képviselői, vezetői irányítottak (nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy itt is 1918 előttről kamatoztatott gazdálkodási-szervezési tapasztalatokat sejthetünk). A „gazdasági alrendszer” fogalmának értelmezési tere Egy kisebbségi helyzetben élő, külön entitásnak tekinthető, nyel- vével-kultúrájával, nemzeti identitásával „leírható” közösséggel kapcsolatban talán furcsának tűnik a „gazdasági alrendszer” kifejezést használni. Érthető egy kételkedő álláspont érvrendszere is: a szlovákiai magyarságnak nem volt lehetősége (nem volt ereje, készsége, adottsága) egy politikai támogatottságú és szakmai, vállalkozói háttérrel biztosított gazdasági terület kialakítására, amely egy teljes társadalmi struktúra dinamikus részeként funkcionálhatott volna. A fogalomhasználatot - a fentiekben próbáltuk igazolni - azonban mégis az indokolhatja, hogy a két világháború között még beszélhetünk magyar nemzetiségűek által szervezett/irányított gazdasági szektorról. Ennek alapját a mezőgazdaságban, iparban-kézmű- iparban, kereskedelemben és pénzügyben foglalkoztatott csoportok alkották (ugyanakkor hátráltató tényező volt ezek előnytelen/arány- talan megoszlása). Ezt a szektort természetesen nem az államgazdaságtól elkülönülő halmazként kell értelmezni, hanem a hiányos- ság/töredékesség külső okait (a kisebbség szempontjából diszkriminatív gazdaságpolitika; a gazdasági döntéshelyzetekből való kimaradás stb.) figyelembe véve, a továbbépít- kezés részelemeiből összeálló hálózatként, amelyet az „egyérdekűek”, tehát az azonos osztályhoz tartozók csoportjai hoztak létre. A „gazdasági alrendszert” az ezek által kiépített szervezetek (gazdasági egyesületek, szövetkezetek, ipartársulatok/grémiumok* pénzintézetek) együtt alkották. Helyzetüket a profitközpontú kapitalista termelési mód és az állami hatalomgyakorlás módjai határozták meg. Őslakos testvéreink! Ismét sorsdöntő órák küszöbén állunk. Október 16-án lesznek a községi választások! Aki nemzetét szereti, aki ragaszkodik vallásához, aki tud az igazságért lelkesedni, aki azt akarja, hogy a saját községét a maga fajtája kormányozza, az mellénk áll! Mi az évszázados együttélés és a jóban, rosszban való összetartás alapján állunk és hirdetjük, hogy itt mindenkinek, tegyen az magyar, szlovák vagy német, egyforma jogban keli részesülnie! Fegyverünk a jog és a hit! Tiszteljük a törvényeket, de azt kívánjuk, hogy ezeket a gyakorlatban is alkalmazzák. Velünk van a becsület, mely erősít a megpróbáltatásokban és megedz minket, mint az acélt, a küzdelemben! Őslakos testvéreink! Zúgó viharban, ezer csapás között mi mindig kitartottunk ezer éve egymás mellett. Tartsunk ki ezentúl is és fogjunk ősszel Testvérek! Legyetek hűséges fiai annak a népnek, amelyből születtetek, amelynek nyelvén először imádkoztatok. Csak olyan pártot támogathattok, amelynek vezetői és közkatonái a ti véretekből származnak. Ne hallgassatok senkinek a szavára, csak a lelkiismeret parancsát kövessétek! Óvakodjatok a lelket elkábitani akaró hamis prófétáktól, a „politik mentes“, „gazdasági“, tulajdonképpen azonban megalkuvó irányzattó Saját nemzetét tagadja az meg, aki nem a m pártunkkal szavaz! Testvéri üdvözlettel: Az országos keresztényszociálista párt központja Pozsonyban. A Concordia-pártnyomdában készült választási plakát (Pozsonyi Állami Levéltár, Vágsellyei Fióklevéltár) YTrylda-i- őHioIttotÓc f Tisztelettel értesítjük az igen tisztelt tagjainkat és vevőközönségünket, hogy a Tompa- KJ aiAt? «illlUJ.j Cílod • téren levő vas-, gazdasági gép-, fűszer-, festék- és vetőmag üzletünket a Masaryk(Erzsébet)-térre (PénzügyIgazgatósági épület), a volt Fogyasztási Szövetkezet, helyiségébe helyeztük át. — Kérjük, hogy uj tisztelni szíveskedjenek. Tisztelettel • a Gömör-Nógrádi Gazdák és Iparosok Árúszövetkezete Rimaszombat. Szlovákiai magyar szövetkezeti reklám 1923-ból AUTO Az egyetlen igazi cseh-ausztrál, használt autókkal kereskedő AAA AUTO Rt. CSAK NÁLUNK Jl MINDEZEKHEZ AZ ELŐNYÖKHÖZ társaság, az Aufocenfrum Még abban az esetben is kifizetjük a teljes összeget, függetlenül a távolságtól, ha mi megyünk a kocsiért. S Készpénzben azonnal fizetünk. S A kocsit saját költségünkön szállítjuk el. S Az átíratást és a többi formaságot INGYEN INTÉZZÜK. S A kocsi műszaki állapotáért teljes kezességet vállalunk, => 0268 268 268 www.aaaauto.sk BRATISLAVA, PANÓNSKA CESTA • hétfő-vasárnap 8-20 KOŠICE, MEDZI MOSTAMI5 • hétfő-péntek 8-18 BP-5-10525
