Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-04 / 28. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 4.

Nagyszünet - hirdetés

9

Már a 90-es évek óta folynak a munkálatok, amiket ugyan pénzhiány miatt le kellett állítani, de a város polgárai akkor sem adják fel a reményt

Várunk egy komoly befektetőre?

Időnek kell eltelni, hogy mozgalmas, eseményekben bővelkedő múltunk emlékei, a megőrzésükre való igény ismét erős gyökereket verjen tudatunkban. Roppant kevés emlékünk maradt meg, nem lenne jó, ha még ez a kevéske emlék is eltűnne.

MANÓ NIKOLETT,

SEBŐK NOÉMI

Feltevődik a kérdés, hogy mitől válik egy épület műemlékké? Ezek mindenképp olyan objektumok, amelyek egy település múltjára emlékeztetnek, és jelenére is hatással vannak. Galántának például a városi parkban található neogótikus kastély szinte jelképévé, sőt címerének elhagyhatatlan elemévé vált. E monumentális „emlékmű” múltjáról, jelenéről és jövőjéről faggattuk Pekarovics Györgyöt, az iskolaügyi, kulturális és sportosztályról.

Mikor kezdődtek meg a felújítással kapcsolatos munkálatok?

Már a 90-es évek óta folynak a munkálatok, amiket ugyan pénzhiány miatt le kellett állítani, de sikerült beépíteni többek között a tetőteret, ezzel nőtt az objektum területeinek felhasználhatósága. Statikailag a boltíveket megerősítették és falait szigetelték a talaj- nedvességtől.

Ki állta, ill. állja a költségeket?

Eleinte az állam finanszírozta a javításokat, a rendszerváltás után pedig tulajdonjoga a városra szállt. Azóta minden évben ellenőrzik az épületet, s igyekeznek kiküszöbölni

a hibákat. Évente megjavítják a tetőt, csatornákat, és az ablakokat.

Mindezidáig milyen célokra használták az építményt?

Az eredetileg reneszánsz erődítmény, miután elnyérte jelenlegi alakját, az elmúlt évtizedekben múzeumként is funkcionált, majd a kiállító termeket hivatalok váltották fel. Az objektum őrzött, védett és biztosított a természeti és egyéb külső káros hatások ellen. Jelenleg kihasználaüan, üres.

A renoválásnál milyen ötletek merülhetnek fel?

Természetesen bármilyen ajánlat felé nyitottak vagyunk. A legideálisabb a kongresszus-központ létrehozása lett volna.

Fel tudna sorolni néhány feltételt?

A vétel után egy éven belül meg kell kezdeni a felújítást, amit 3-4 éven belül be is kell fejezni. A legfőbb kritérium mégis az eredeti anyagok használata (fa, kő), hogy a kastély megőrizhesse formáját és jellegét. Persze nem zárjuk ki a hozzáépítés lehetőségét sem. A bontások viszont nem minden esetben engedélyezettek. Mint tudjuk, a hirdetés az építmény eladásáról már az interneten is olvasható.

Sok vevő jelentkezett már?

Gyakran kapunk ajánlatokat, még külföldről is, de várunk egy komoly befektetőre. Nem tudhatjuk, mikor érkezik egy reális ajánlat. A vevőnek megkönnyíti a dolgát, hogy az objektum be van mérve, sőt a szükséges archeológiái és történelmi és építészeti feltárásokat is végrehejtották. Továbbá fel van becsülve az értéke,

A kastély felújításra vár (A galántai JSW-csapatfelvétele)

de az ár megegyezés alapján módosítható.

Gazdaságilag milyen hatással lenne a városra az épület forgalomba helyezése?

Mindenképpen fellendítené a régió gazdaságát, új munkalehetőségekkel szolgálna, ezáltal csökkenne

a munkanélküliség aránya, vagyis mindenképpen pozitív hatást gyakorolna. Reméljük, Galánta büszkesége mihamarabb olyan gazdára talál, aki valami hasznosat hoz belőle létre az utókor számára.

(A szerzők a galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium hetedikes tanulói.)

A templom legszebb műemléke a fából faragott feszület

A város legbefolyásosabb családjának emlékei

GALÁNTAI JSW-CSAPAT

Galántán a nemesek közbirtokossága a 18. században alakult meg, az egyház kegyura plébániát alapított és templomot építetett a mai Papdombon. A város legbefolyásosabb családja, az Esterházy-család, a protestáns vallásra áttérve újjáépítette az Árpád-korabeli templomot (1563) és a protestánsoknak juttatta. Az ellenreformáció idején azonban az Esterházyak is visszatértek a katolikus vallásra, és a papdombi templomot az iskolával együtt visszaadták a katolikus egyháznak. A galántai római katolikus iskola nemesi alapítványként létesült és, annak tanítója egész a 17. századig a mindenkori galántai plébános volt. A jelenlegi galántai plébániahivatal tulajdonában lévő legrégebbi 1781-ből származó Batthyány-féle Canonika visitati- óban olvasható ,,..a templom hajója szélességében 10, hosszúságában 6, magasságában 3 orgia” (orgia = öl = 1,9 méter) volt.

Rengett a föld

A Papdombtól a kórház irányában húzódott a Templomsori dűlő, itt találtak rá a 10-11. századból származó ómagyar temetőre, amely feltehetően Galánta első temetője volt. A papdombon álló templom pontosan meg nem állapítható időben (1781 és 1794 között) állítólag földrengés következtében pusztult el. 1794-ben Allagovich Sándor közadakozásból kezdte építtetni a mai kéttornyú plébániatemplomot. Az építkezés 1798-ig tartott, de felszentelésére csak 7 évvel később került sor. A templomot Szent István tiszteletére ajánlották föl. A templom szép műemléke a fából faragott feszület 1670-ből. Népies neve a Fekete Krisztus, amely a montreali világkiállítás egyház-művészeti pavilonját díszítette.

(Záreczky László írása alapján készítette Deák Katalin, Menyhárt Erzsébet és Mézes Melinda.)

Az Esterházy-család a protestáns vallásra áttérve újjáépítette az Árpád-korabeli templomot (Képarchívum)

A var virágkorát Mátyás király idejen elte

Rendhagyó történelemóra

KOMÁROMI JSW-CSAPAT

A komáromi JSW-csapat Gáspár Tibor tanár urat faggatta a városban található erődrendszer történelméről.

A diákok sok fontos információhoz jutottak, melyek a pályamunka kidolgozása során a hasznukra válhatnak. A tanár úrtól megkérdeztük, melyik századra vezethető vissza az erődítményrendszer kialakulása. Megtudtuk, hogy a rómaiak már a 2. században, Marcus Aurelius császár idejében felismerték a Duna és Vág összefolyásánál fekvő terület stratégiai jelentőségét. Az ekkor felépülő Leányvár tekinthető a mai erődrenszer alapjának. Egyes fel- tételezések szerint ebből a korból származik Komárom város elnevezése is, a castrum kifejezésből. S mikor épült az első vár Komáromban?

A honfoglalás idején a mai öregvár területén kezdetleges favagy földvár épült. Ez István király uralkodása alatt továbbfejlődött. A 13. századra annyira kiépítették az erődrendszert, hogy az 1241-es tatárjárás idején az ellenségnek nem sikerült bevenni a várat. A fejlődés ezután még nagyobb ütemben folytatódott.

„Egyesek szerint 1440-ben a várban született V. László király, aki később lefejeztette Hunyadi Lászlót. Én azonban nem osztom ezt a véleményt, úgy gondolom,

hogy édesanyja, Erzsébet a város nyugati részében, egy vendégfogadóban szült” - mondta Gáspár tanár úr.

A vár virágkorát Mátyás király idején élte. Bonfini leírásai szerint ekkor építettek át palotává. Mátyás amúgy is szeretett Komáromban tartózkodni, vadászkastélyt tartott fent a később róla elnevezett Mátyás utca közelében. Az 1526-os mohácsi csata után I. Fer- dinánd elfoglalta Szapolyaitól a várost. 1528-ban a várat újra vár- rendszerré erősítette, mivel végvárként szolgált azokban az időkben. Az Öregvár a 16. század második felében épült fel, korszerű ágyúállásokkal felszerelve. Ez már komoly védelmi funkciót töltött be.

A18. században az erőd elvesztette stratégiai szerepét, ekkor jelentősebb fejlődés nem történt. A napóleoni háborúkig a várat elhanyagolták. A Habsburg császári udvar ekkor Komáromba menekült. Felismerték, hogy a -erőd- rendszert tovább kell fejleszteni, az itt szolgáló katonaság létszámát 200 ezer főre akarták növelni. Ekkor épült fel az Újvár.

A város az építkezések következtében virágzásnak indult, a polgárok meggazdagodtak. Ez a fejlesztés tette lehetővé, hogy az erőd a szabadságharc alatt ismét jelentős szerepet töltsön be.

(A szerzők: Grajczki Márta, Lakatos Anita, Lőrinc Attila)

A diákok dolgozatukat június 15-én zárják le

Ifjúság - Iskola - Gazdaság

HORVÁTH ERIKA

A Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítványa és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 20Q4/2005-es tanévre is meghirdette az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programot, amelyben 125 oktatási intézmény 140 tanára és 2321 diákja vesz részt. A nemzetközi projektumot már hét éve rendszeresen megszervezik, melyben a diákoknak gazdasági témákról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. Ebben a programban a diákok munkáit, beszámolóit 23 német és közép-európai napilap közli. Tavaly óta hat szlovák és hat szlovákiai magyar tanintézmény is szeremmmmimmmmimmmmummmm,

JUGEND

SCHULE

WIRTSCHAFT

Hilfe zur Selbsthilfe

Deutsche Bank Stiftung 0

pel pályamunkáival a programban. A legsikeresebb pályamunkák szerzőit a zsűri értékes díjakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe az ünnepélyes díjátadásra. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül havonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan vélekednek a diákok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról.

GONDOLKODÓ

Szerdai feladványuk megfejtése:

su|do|ku

£ ey Ptpoocon

www.sudoku.com

9

7

6

4

5

8

1

2

3

4

2

1

9

6

3

7

8

5

3

5

8

7

2

1

6

4

9

5

4

2

6

7

9

3

1

8

6

9

3

8

1

4

5

7

2

8

1

7

5

3

2

4

9

6

1

3

5

2

8

7

9

6

4

7

8

4

3

9

6

2

5

1

2

6

9

1

4

5

8

3

7

Kapcsolódjon rá az internetre: már csak egy készülékre van szüksége - vezeték nélküli modemre.

Válasszon a csatlakozáshoz havi programot adatátviteli és időbeli korlátozás nélkül:

■ Orange internet klasik 399 Sk-ért* m Orange internet maxi 599 Sk-ért**

Mindehhez jár egy saját e-mail postafiók, és az Orange internet maxi csomagnál vezeték nélküli EDGE modem csupán 1 Sk-ért.

■ Előfizetéses csatlakozás: munkanapokon 17-től 8-óráig, hétvégeken és ünnepnapokon 24 órán keresztül. Az általános illeték 1 MB adatátvitelért a csúcsidőben 35 Sk.

*' Előfizetéses csatlakozás: a nap 24 órájában minden nap.

A feltüntetett kedvezményes árak csak azon ügyfelekre érvényesek, akik legalább fél éve előfizetői valamely Orange tarifacsomagnak. A többi ügyfél számára az Orange internet klasik - 599 Sk, és az Orange internet maxi - 799 Sk ár érvényes. Az árak áfa nélkül vannak feltüntetve.

Az akciós modemet az Orange internet maxi aktiválásakor egy 1 Sk-ért (áfával), az Orange internet klasik csomag esetében a 24 hónapra szóló csatlakozásra vonatkozó szerzödéskiegészítés aláírásakor 820 Sk-ért (áfával) kapja meg. Az ajánlat az Orange Slovensko - szolgáltatások alapelveinek helyes betartása mellett érvényes. A kínálat megváltoztatásának joga fenntartva. Részletes tájékoztatást az Orange internet szolgáltatásról az Orange Slovensko márkaboltjaiban, vagy a 905-ös ügyfélszolgálati vonalon nyújtunk.

BP-5-10350