Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-01 / 25. szám, kedd
8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 1. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Mizantróp 19 KIS SZÍNPAD: Jekatyerina 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A holnap világa (am.) 16, 18, 20 MLADOSŤ: Rossz nevelés (sp.) 16,18 Elátkozott Argentína (am.) 20 AUPARK-PALACE: A nemzet aranya (am.) 14.10,16.20,17,19,20 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.l) 14.40, 16.40 Wicker Park (am.) 18.40, 21.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16,17.10,18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (am.) 17.20 Kerülőutak (am.) 19.30 A holnap világa (am.) 15.40, 16.50, 18.10, 20.50 Rossz nevelés (sp.) 18, 20.20 Kóristák (fr.) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (tun.) 15.20,17.50,20.40 Szüzet szüntess (am.) 15.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18.30,21 Elátkozott Argentína (am.) 19.10,21.30 PÓLUS - METROPOLIS: A nemzet aranya (am.) 15.30,16.25,18.05,19,20.40 A holnap világa (am.) 16.05, 17,18.15,19.10, 20.25 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16.35, 17.45,19.50 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.25,21.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 20.30 KASSA DRUŽBA: Post coitum (cseh) 17,20 CAPITOL: A nemzet aranya (am.) 16,18.15, 20.30 TATRA: Nagy Sándor, a hódító (am.-an- g.) 16.15,19.30 ÚSMEV: A holnap világa (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 18 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Szüzet szüntess (am.) 17,19.30 PÁRKÁNY- DANUBIUS: Az utolsó tangó Párizsban (ol.-fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Bajos csajok (am.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Zuhanás a csendbe (ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15 Csudafilm (magy.) 15.45,17.45,19.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.- fr.-ang.) 16, 18, 20 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (fr.) 15.15,19.45 A nemzet aranya (am.) 15, 17.30, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Válótársak (am.-ném.) 16.15,18.15, 20.15 fi \ 6°/o-os ke<*ve*mé„ V>0 šve«* teliesen ing£*V ‘^"'»»elusive szá»od^,^ ,"d«»>er.yt» es klub**»19 ..............EGYIPTOM............. re pülővel, szálloda. íélpanzió - 8 nap 9.231 Sk .......HORVÁTORSZÁG...... ap artman - 8 nap 1.427 Sk .........MONTENEGRO.......... szá lloda, félpanzió - 8 nap 4.191 Sk ..............BULGÁRIA............. pa nzió - 8 nap 3.016Sk .......OLASZORSZÁG......... ap artman - 8 nap 690 Sk LEFKADA, CHALKIDIKI. repülővel, stúdió - 12 nap 7.131 Sk KORFU,. KRÉTA,. RHODOS repülővel, szálloda, félpanzió - 12 nap 15.952 Sk ZAKYNTHOS, SANTORINI repülővel, stúdió - 12 nap 9.231 Sk SPANYOLORSZÁG, MAL- ..................LORKA................. repülővel, szálloda, teljes ellátás - 8 nap 11.499Sk .......TÖRÖKORSZÁG....... repülő vel, szálloda, all inclusive - 8 nap 11.499Sk .................CIPRUS................ repülővel, szálloda, fólpanztó - 11 nap 18.472 Sk BA Launnská 2, Te!.: 02/54 41 84 43 BA Dunajská 16, Tel.: 02/52 93 10 18 BA Vajnorská 78. Tel.: 02/44 63 76 38 BA Mickiewiczova 16, Tel.: 02/52 9 6 52 24 TT Hlavná 22, Tel.: 033/55 14 028 PN Winterova 28, Tel.: 037/77 24 026 TN Štúrovo nám. 4, Tel.: 032/74 33 519 NR Štefánikova 8, Te!.: 037/65 24 797 LV Mlynská 1,Tel.: 036/63 07 821, 63 07 820 KM Palatinova 16, Tel.: 035/77 32 735 BB Dolná 47, Tel.: 048/41 23 150 ZA Jána Milca 6, Tel.: 041/56 26 596 KE Alžbetina 27, Tel.: 055/62 33 544 CEH3B3I text j 610- old. www.koala.sk , irrfcx®koala.sk FELHÍVÁS A Pódium Színházi Társaság, a Csemadok Országos Választmánya, Komárom városa, a Komáromi Városi Művelődési Központ és a Csemadok Komáromi Területi Választmánya ezennel meghirdeti a 42. Jókai Napokat, a szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválját. A fesztivál 2005. július 13-19. között kerül megrendezésre Komáromban. Jelentkezni kizárólag írásban lehet 2005. március 31-ig a következő címen: Pódium Színházi Társaság, Vár út 1 (Hradná 1), 945 01 Komárom. Kéijük, hogy a jelentkezés tartalmazza a csoport vezetőjének nevét, címét és telefonszámát. További információk a 035/7713-550, 7713-547-es telefonszámokon Kiss Péntek Józsefnél és Csenge! Mónikánál. AZ MKKI HÍRE Weiner Leó, a zenetanár Pozsony. Weiner Leó zeneszerző munkásságáról tart előadást Zuzana Vitálová zenetörténész, zeneterapeuta csütörtökön 17 órától a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában (Védcölöp út-Palisády 54.). Weiner Leó (1885-1960) a budapesti Zeneakadémia tanáraként fél évszázadon át zeneelméletet, zeneszerzést, kamarazenét és fu- vószenét tanított. A magyar zene- pedagógia kimagasló egyénisége volt, számos világhírű magyar hangszeres művész tartja őt fő mesterének. Zeneszerzőként mindenekelőtt mesterségbeli tudásával, kifinomult formaérzékével tűnt ki. Stílusára a romantikus szerzők és a magyar népzene egyaránt hatottak. Számos zenekari művet, versenyművet, kamaraművet és zongoraművet írt. (ú) Collinásy György: A harmonikás (keltezés nélkül, magángyűjteményből) (Csonka Sz. György fotoreprodukciói) Collinásy György: Önarckép, 1953 (A Löffler Múzeum tulajdona) A kassai Löffler Múzeum kamarakiállítása Collinássy György életművét mutatja be március 13-áig Élénk színek harmóniája Aki csak egy kicsit is érdeklődik a képzőművészet iránt, az nyilván egyetért velem abban, hogy Löffler Béla szobrászművész igen jót tett azzal Kassának, hogy nem csak az életművét hagyta az utókorra, hanem a város segítségével egy múzeumot is létrehozott. SZASZÁK GYÖRGY A Löffler-házban a mester életében is mindig történt valami érdekes, hiszen nem csak a művészek, gyakran a város egész szellemi elitje nála találkozott, hol felolvasásokat, hol vitaesteket tartva. Igazi szerencse, hogy a Löffler Múzeum az örökhagyó szellemében tovább képes éltetni ezeket a hagyományokat, legalábbis abban az értelemben, hogy egyszerre teszi lehetővé a tegnapok képzőművészeti eredményeinek tanulmányozását és a jelen alkotóműhelyeinek megismerését, olykor élvezetes kamarahangversenyeket rendez a szobrok között, máskor pedig író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat. Számomra külön öröm, hogy a múzeumot belsőleg kicsit átalakítva teret biztosítottak olyan kamarakiállításoknak, amilyen például az úgynevezett „kassai modernek”-« bemutató tárlat volt. És hadd tegyem hozzá: ezzel nem csak én vagyok így, hiszen a vemiszázsokon ott látom azokat a mai fiatal művészeket is, akik hasonló elszántsággal állnak a tiszta vászon elé, mint elődeik, s eljönnek, mert számukra is fontos, hogy lássák, minek a folytatói - vagy mit tagadnak meg. Feld Lajos, Jakoby Gyula után jó most Löfflernél találkozni Collinásy György képeivel. Collinásy 1907-ben Szerencsen született ugyan, de vasutas édesapja még abban az éven visszaköltözött családjával Kassára. Collinásy festői pályája itt indult a két világháború közötti időszakban, épp azokban az években, amikor Krón Jenő a városban megalakította képzőművészeti szabadiskoláját és Jozef Polák a Kelet-szlovákiai Múzeumban olyan kiállításokat rendezett, amelyek Európa korabeli képzőművészeti törekvéseinek legjavából is ízelítőt adtak. Krón iskolájában a már említett kassai tehetségek mellett Koloman Sokollal, Kontuly Bélával együtt Collinásy György is kezdettől fogva az új kifejezési formák keresése mellett kötelezte el magát. Már pályája elején kitűnt, hogy Jakoby mellett ő rendelkezik a legjobb színérzékenységgel. Az sem véletlen, hogy a kassai elődök közül mindketten Kővári Szilárdot tekintették példaképüknek. 1945-ig Collinásy is a Magyar Képzőművészek Egyesületének tagjaként állított ki, és Jakobyhoz hasonlóan ő is igen érzékeny lelkülettel figyelte és élte meg Trianon következményeit, mint ahogy a II. világháború utáni változásokat is. Megfestette a kassai kormányprogram kikiáltását, de azok a benyomások és sokszor nehéz élmények, amelyek a rászakadó történelmi valóságból következtek, később már direkt módon nem jelentek meg a vásznain. Ezeket a belső vívódásokat egyedül bohóc- és Don Quijote-képein ábrázolta. (Kár, hogy ezen a tárlaton csak egy ilyen festménye látható.) Collinásy alapozó időszakából fontos volt az a két év is (1927-1929), amikor katonáskodása alatt Prágában Vincent Beneš festőművész műtermében tanult, ahol erős francia hatások érték. A modemek közül leginkább Gauguin, Matisse és főleg Vincent van Gogh hatott rá elementáris erővel. Az utóbbihoz később nyilván azért is ragaszkodott annyira, mert mindketten ugyanabban a betegségben szenvedtek, s így az sem véletlen, hogy Collinásy utolsó festményének Vincent volt a címe. A mostani kamarakiállítást végignézve is megerősíthetjük, hogy Collinásy csendes, kultivált életművet hagyott hátra. Témái főleg csendéletek, belső terek, de tájképeket és figurális zsánerképeket is festett. Jellemzően realista, időnként azonban visszatért a posztim- presszionista-pointilista stílushoz, s ezek a visszatérések csaknem mindig ritka formai kísérletezést eredményeztek (A Kassai Dóm enteriőrje, 1953): Több olajképe (Tükör előtt, 1953; A zongora mellett, 1948; Gyermekek az asztalnál, 1942) tiszta, alig kevert színeivel viszont Henri Matisse fauvista stílusával rokonítható. Kiforrott műveire az élénk, mégis harmonikus színskála - bizonyos mértékben a dekoratív stílus volt jellemző. Collinásy György kamarakiállítása március 13-ig tekinthető meg. Varnus Xaver előadásmódjában titkok rejtőznek: zenéje csodálatos új dimenziókat képes megnyitni A zene mint a teremtés SZÁSZI ZOLTÁN Először is egy személyes vallomás: olyan botfülem van, hogy sétálni lehet vele. Minek ír az ilyen zenéről, kérdezhetné bárki. A válasz egyszerű: mert Varnus Xaver lemeze még azokat is meghódítja, akiknek semmi érzékük nincs a muzsikához. Tavaly október 1-jén Rimaszombatban zsúfolásig megtelt a református templom. (Egy kis színes apróság margóra, ami a gömöriek lelkét külön megmelengette: Varnus Xaver anyai ági gyökerei Dobócán erednek. A mestert nagyapja arcvonásai alapján az idősebbek még megismerték.) A koncert hatalmas siker volt, s akkor került kezembe a művésznek az a CD-lemeze is, amelynek anyagát a budapesti Dohány utcai zsinagógában tartott koncertjén vették fel. Aki ismerkedni kíván az orgonamuzsika csodáival, annak csak ajánlani tudom. A lemezen hat virtuóz darab hallható. Jean-Baptiste Lully indulója egy beavatási szertartásra való bevonulás. Tomasso Albinom Adagio című műve szédítő mélységek és magasságok között ringatja hallgatóját. Hátborzongató a pontossága és a dinamikája - olyan ez az alig tízperces darab Varnus Xaver előadásában, mintha egy csillagközi utazáson venne részt az ember. Johann Sebastian Bach Passacaglia című darabját hallgatva mintha a sejtosztódás hangjai, a léleknek az anyagba költözés pillanataiban kibocsátott fonémái remegnének át szellemmé és az anyag fogságából kirobbanni kész gondolattá. Ludvig van Beethoven Egmont nyitányát hajlamos vagyok 1956 magyarországi eseményeinek képeivel együtt vizualizálni. Mintha égi része seregek csatáznának lángoló kardokkal a bukottak sötét erőivel, és ez a zene lenne a csatazaj. Varnus Xaver előadásmódjában titkok rejtőznek. Nem csak a virtuozitásról van itt szó, Varnus arra a csodára képes, hogy amíg játszik, elhiszi - és ami ennél is fontosabb: hallgatójával is elhiteti hogy teremteni képes, hogy új dimenziókat tud megnyitni. Teszi mindezt tudatosan és őszintén. Neki már igazán nincs szüksége sem maní- rokra, sem pózokra. Ettől hiteles a játéka. Ahogyan Ravel Boleróját interpretálja ezen a lemezen, az maga az alázat. Pattogó, élettel és finom kis kiszólásokkal teli a játéka, Ravel mások által sokszor játszott darabja a szokadan regiszterekre való áthangolásoktól meglepően frissé válik, többlettartalmat kap. A Tavaszi szél vizet áraszt orgonakísérettel, variációkkal: mint a pünkösdi lángok lobogása, mint egy örömteli modem zsoltár. A zsinagógabeli koncertet annak idején 7200-an hallgatták meg élőben. Tapsvihar követte. Az orkánszerű tetszésnyilvánítás néhány másodperce az ott készült hangfelvételnek is szerves részét képezi, mert teret és időt kell hagyni az örömnek is. (2002. Aquincum Archive; Xaver Varnus: The greatest organ recital)
