Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-03 / 27. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 3. A B-15A a parthoz közeli jégtábláknál megállt 10 Tudomány - hirdetés Mégis elmarad az ütközés A várakozásoknál hama­rabb, 4-5 kilométerrel a Drygalski-jégnyelvbe csa- pódás előtt „lehorgony­zóit“ az Antarktisz egyik legnagyobb jéghegye, amely egy 2003-as törés nyomán kelt önálló életre. ORIGO A Déli-sarkvidék B-15 elneve­zésű jégóriása, amely 11 ezer négyzetkilométeres területével kö­zel akkora kiterjedésű volt, mint Korzika szigete, 2003 októberében vált ketté. Akkor francia sarkkuta­tók időjárás- és helymeghatározási szondákat helyeztek el a kettétört jéghegy egyik darabján, a 3000 négyzetkilométer kiterjedésű B- 15A jelzésű jéghegyen, s ezzel le­hetőség nyílt rá, hogy műholdas felvételekkel nyomon kövessék mozgását. A jéghegy naponta valamivel több mint egy kilométeres sebes­séggel sodródott a tengeren, s idén január elején úgy tűnt, elkerülhe­tetlen a komoly ütközés: a 160 ki­lométeres B-15A találkozása a Drygalski-jégnyelwel. A sarkkuta­tók izgatottan várták az eseményt, amely alapvető hatással lehetett volna a helyi ökoszisztémára, a B- 15A ugyanis több ezer pingvin szá­mára nehezíti meg a tengerre való kijutás útját. Az ütközés következ­tében óriási terület szakadhatott volna ki a jéghegyből, s ez által megnyílt volna a vízi út a Ross-szi- get környéki kutatóállomásokhoz. Mostanra azonban kiderült, a B- 15A nem fut bele a jégnyelvbe, 4-5 kilométerre tőle a parthoz közeli jégtábláknak simult és megállt. ► A NASA január 17-én készült felvételén jól látható, mennyire kö­zelítette meg a jéghegy a Drygáíski-jégnyelvet (TASR/AP) Óriási jelentősége volt a pontos időzítésnek Motorikus ideg őssejtből INDEX Az agyból és a gerincvelőből in­duló motorikus idegek felelnek a test mindenféle mozgásáért. Az önálló regenerálódásra nem képes sejteket egy nap vadonatújakkal helyettesíthetik majd, így gyógyít- hatóvá válnak a gerincvelő-sérülé­sek vagy az ilyen idegeket érintő degeneratív betegségek. A tudósok hosszú ideje szilárdan hittek az őssejtekben, amelyek végtelenül osztódhatnak és képe­sek a szervezet 220 különböző sejt­jévé, illetve szövetévé fejlődni. Csakhogy motorikus idegekké ala­kítani őket kifejezetten bonyolult­nak bizonyult. A Wisonsin-Madisoni Egyetem szakembereinek azonban végül si­került emberi mozgató neurono- kat tenyészteniük. A feladat ne­hézségének egyik oka, hogy a mozgatóidegek az elsők között megjelenő struktúrák a fejlődő embrióban. A tudósok kiderítették, hogy egy nagyon szűk időszakban az emberi fejlődés harmadik és negyedik he­tének fordulóján lehet az őssejte­ket sikeresen a mózgatóideggé vá­lás felé terelni. A pontos időzítés mellett nagy jelentősége volt, hogy az őssejteket a megfelelő összeté­telű kémiai koktéllal lássák el. A koktéllal természetesen kiválasztó­dó hormonokat helyettesítettek, amelyek a sejt fejlődésének útját egyengetik. Egy nagyobb jacht átépítése félmillió dollárba kerülhet Hidrogénüzemű vitorlás MTI-HIR Szélcsendben is félezer kilomé­tert tud megtenni az olyan moto­rokkal felszerelt vitorlás, amelyek­nek működéséhez az energiát út­közben, a természetből nyerik a ha­jó berendezései. A mai nagy vitorlásokon egya­ránt van tartalék hajómotor és pro­peller, a kisebbeken pedig kis, kibil­lenthető segéd farmotor. Ám a mo­torok üzeme káros emissziók, olaj­foltok kibocsátásával jár, ezért használatukat a tavakon korlátoz­zák. Egy kaliforniai vállalat ezért készült fel vitorlás hajók „naturali- zálására”, ami ez esetben a tarta­lékmotorok természeti, nem fogyó energiát használó kialakítását je­lenti. Elsőként egy Catalina 42-es típusú, a nagyobb kabinos vitorlá­sokkal azonos méretű egyárbocost szereltek fel hidrogénhajtással. Fedélzetén két napelemtábla látja el 400 wattnyi teljesítménnyel a ha­jó elektromos hálózatát és a hidro­géntermelő egységet. Rásegít erre egy 90 wattos kis szélgenerátor is. A cég szerint teljesen feltöltött rendszerével a Catalina 42 nagyjá­ból félezer kilométert képes csen­des vizeken megtenni. Az üzemi ta­pasztalatok alapján már vállalják a vitorlás hajók felszerelését is, igaz, nem olcsón. Egy-egy nagyobb jacht természetbarát üzeművé építése félmillió dollárba kerülhet. Természetes, hogy minden bankszámlához bankkártyát kap. Miért kéne, hogy ez máshogy legyen a nyugdíjszámla esetében? Ön joggal igényli, hogy kényelmesen tudja ellenőrizni nyugdíj-megta karításait! Szerezzen kártyát a VÚB Generali d.s.s, a.s.-től és figyelje, hogy növekszik nyugdíja minden fizetés után! Gondolkozzon ésszerűen, válasszon egy erős és megbízható partnert. VÚB Generali magán-nyugdíjpénztár. Nyugdíja velünk OK lesi. Az egész olyan egyszerű. Elég felkeresni a legközelebbi VÚB bank vagy Generali Biztosító kirendeltségét. Vegye igénybe szakképzett üzletkötőink szolgáltatásait dôchodkové •Prívcov.ké »polodno«ť, dochodOK j? i 'W-vubgenerali.sk' L<*r A törvény által előirt figyelmeztetés: A magán-nyugdíjpénztárakkal kötött szerződés kockázatot hordoz magában, egy nyugdíjalap eddigi illetve propagált hozama nem garancia annak jövőbeli hozamaira. A magán-nyugdíjpénztárak működését a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Felügyelete ellenőrzi. infóvonal: 0800 111110 Bankkártya a nyugdíjszámlához, csak tőlünk BP-5-10013 Egy amerikai kutató a szövet korát a legújabb kémiai elemzések alapján 1300 és 3000 év közé teszi Valódi lehet a torinói lepel INDEX A Jézus halotti leplének tar­tott szövetdarab 1988-as vizsgá­lata során súlyos hibát követett el a nemzetközi kutatócsoport - állítja egy amerikai szakértő. Raymond N. Rogers szerint az akkori radiokarbon vizsgálathoz a lepel helyett a középkorban rá­varrt foltokból vettek mintát. A világhírű torinói lepel, amely a hagyományok szerint Jézus arcának és testfelületének lenyomatát viseli, talán mégis idősebb az eddig feltételezett­nél. Raymond N. Rogers ameri­kai kutató a nevezetes szövet ko­rát a legújabb kémiai elemzések alapján 1300 és 3000 év közé te­szi. Ezzel cáfolja a 80-as években végzett vizsgálatok eredményét, amikor középkorból származó hamisítványnak minősítették a halotti leplet. Az 1988-as radiokarbon vizs­gálat során nem az eredeti szö­vetből vettek mintát, feltételezi a Kalifornia egyetem Los Alamos-i campusán dolgozó Rogers. Sze­rinte a 17 évvel ezelőtti vizsgála­toknál használt minták a lepel foltjaiból származhattak. A torinói lepelről ismert, hogy 1532-ben egy súlyos tűzeset so­rán félig elolvadt az ereklyét tá­roló ezüstládikó. Az őrzést végző kolostor apácái jobb híján sza­bálytalan alakú foltokat varrtak az anyag megsérült részei helyé­re. így adódhatott, hogy a kuta­tók a radiokarbon eredmények alapján 1260 és 1390 közé tették a lepel lehetséges keletkezési időpontját, véli a Thermochimi- ca Acta című szaklapban közölt tanulmányában Rogers. A lepel restaurálását három évvel ezelőtt fejezték be. Ennek során a szakértők eltávolítottak az elszenesedett részekről mint­egy 30 foltot, amelyeket a közép­korban öltöttek a lepelre. Az amerikai kutató biztos benne, hogy most ő az eredeti szövetet vizsgálta. Ennek során lényege­sen kevesebb vanillint fedezett fel, mint amennyit az 1998-as mintákban találtak. A vanillin a növényi sejteket alkotó lignin le­bomlásakor keletkezik. A vanil- linvesztés meghatározása alap­ján a szövet életkora 1300 és 3000 év közötti lehet - írta a BBC által idézett tanulmányá­ban Rogers. A 4,37 méter hosszú és 1,11 méter széles halotti lepel életko­ráról évtizedek óta zajlik a vita. A Raymond N. Rogers által el­végzett vizsgálat megerősíti ko­rábbi mikrobiológiai vizsgálatok eredményét. Izraeli kutatók a to­rinói lepel vizsgálatakor olyan polleneket és növényi maradvá­nyokat találtak az anyagban, amelyek abban a korban kizáró­lag a Közel-Keleten léteztek. A torinói leplen jól látható a megdöbbentő anatómiai pon­tossággal megrajzolt negatív kép (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents