Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-26 / 47. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 26. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A társaság befolyása IRTA: DOLINAY GYULA Tanítómesterünk és bölcs oktatónk a példa. Ez gyakorolja reánk a legnagyobb hatást. Amily mintát látunk magunk előtt, olyanná is fejlődünk. A jót így sajátítjuk el, de a bűn és a gonoszság is a rossz példákból táplálkozik. Ifjú korunk legelső nevelője természetesen az otthon, amelynek hatása, miként már fejtegettük, óriási. Következik az iskola, ahol a kapott alapon tovább fejlesztik érzéseinket. Ám akkor már előáll maga az élet is mint a legnagyobb idomító. A gyermek nem marad többé a szülei ház hatása alatt, hanem úgyszólván a nagy világ veszi pártfogásába, és ettől kezdve aztán egész élete végéig idegenek közt forgolódik, jó és rossz társaságok befolyása alá kerül. Barátai lesznek, akik lelkére hatást gyakorolnak. Tehát az volna az egyetlen jó tanács, hogy törekedjék az ifjú jól megválasztani barátait. Jót, szépet, nemeset tanulhatunk attól, aki maga is nemes gondolkozású. Ha felismerted, ha feltaláltad valakiben ezt a tulajdonságot, ragaszkodjál hozzá, keresd barátságát, mert szép erényei reád is átplántálódnak. De az a baj, hogy a tapasztalatlan ifjú nemigen tudja felismerni ezt a nemes tulajdonságot. Mert az igazi, derék ember nemigen közlékeny, nem árulgatja rokon- szenvét. A tolakodást megveti, a szívességet el nem fogadja. Valóságos bástyákkal veszi magát körül, hogy a haszontalan emberek hozzá ne férkőzhessenek. A léha ember éppen ellenkezője ennek, őt tehát könnyű felismerni, mert tolakodik, hízeleg, kínálja magát, hazudik, alatto- moskodik, csakhogy kedvedben járjon. Mézesmázos szavakkal behálóz, kölcsönkéri pénzedet, utánad árulkodik. Ha ilyen alakokkal találkozol, kerüld őket, ne érintkezz velők. A jó szív sokat ér. Ezzel lehet rokon lelkeket hódítani, mert nem elég a jó barátok nemes, jó tulajdonságait mintaképül venni, a barátságot viszonozni is kell. Ha nem adhatod cserébe mindama szép, nemes tulajdonságot, melyekkel barátod bír, add szívedet. Légy hozzá jó, légy tiszta érzésű, ez az igazi barátság legelső, legfontosabb alapfeltétele. Az ifjúi vérmérséklet csak a példák után indul, azok iránt lelkesedik. A fogékony kebelre elég egy csodált, tisztelt férfiúnak látása, hogy követőjévé váljék. Olykor csak olvasnunk kell a jelesek műveit, hogy fellelkesüljünk, hogy mintaképül vegyük őket. Az ember társas életre van teremtve. Mindnyájan nevelői vagyunk egymásnak, azért mindenkinek nemesen, példaadólag kellene élni, hogy a gyengék folyton tanulhassanak. A jó, nemes tettek, melyek az ifjúságot szintén jóra, nemesre serkenthetik, nem múlnak el, élnek azok a síron túl, és teljesítik nemesítő, javító hivatásukat. Azért mondjuk halhatatlanoknak az ünnepelt nagyságokat. Tetteik megmaradnak közöttünk s lelkesítenek, buzdítanak bennünket az életküzdelmekre. A nagyokkal, a jelesekkel a legegyszerűbb ember is társaloghat. Olvashatja műveiket, lelkesülhet tetteiken és erőt meríthet életükből. Óriási kincs az emberiségre a könyvnyomtatás, mely odaviszi, odahelyezi a világ összes jeleseit és nagy embereit a szobádba eli- bed, körülted, melléd. Ha a hazád nagy elméit ismered, ne vonakodjál az idegen szellemektől sem. A nagyok és dicsők lelke az emberiségnek világítanak. Kétezer évvel ezelőtt éltek a görögök és rómaiak, s oly nagyszerű szellemi műveket hoztak létre, hogy azokat még most is szemlélhetjük, azokból tanulhatunk, társaságukban nemesbülhetünk. A világ sokat köszönhet azoknak a derék vén görög bölcselőknek és szürke poétáknak, mert művekből ma is lelki épülést, értelmet, okosságot meríthetünk. Minthogy módjában áll mindenkinek a legjobb társaságot összegyűjteni a maga saját szerény hajlévágyakozol a jókhoz, a nemesekhez, lehetőleg mindenben hasonlóvá lenni. Sokszor csodálkozunk egyes embereken, hogy milyen jól mu(Székely Katalin illusztrációja) kában: hát nem hiba, nem könnyelműség az, ha mégsem teszik? Hány ember házában nincs jelen semmiféle nagy ember, semmiféle oktató, tanító nagy szellem. Csak maga van ő ott, az együgyű, a tehetetlen. A hasznos könyvek arról tanúskodnak, hogy te is művelt vagy, hogy éppen olyanok ők is, mint a többiek valamennyien, semmi rendkívüliség nincs rajtuk. Hanem csak azt tették, hogy kora ifjúságukban reá szoktatták magukat a jegyzetek írására, napló vezetésére, s volt akaraterejük folyton, szakadatlanul végezni ezt a munkát, s most íme oly raktáruk van, amelyből minden perczben meríthetnek. Mindenek felett való nagy hatása van az ifjú jellemének kifejlődésére a nőkkel való társalgás, mert hiszen földi életünk nemesebbik része a nők társaságában telik el. Úgy rendelte a jó Isten, hogy a férfinem sorsa a nőhöz legyen kapcsolva. Az is a véghetet- len jóságú Isten bölcs intézkedése, hogy az emberiség sorsát a nők irányítsák. Míg a szülei házban van a gyermek, addig az anya képezi az ő egyetlen társát, védő, oltalmazó barátját. Ez a hatás, ez a nevelő erő az láttatják a társaságot, mennyit tudnak, mennyi mindenhez képesek hozzászólni. Az ilyenek ünneplés tárgyai, szeretik, bálványozzák őket, mint valami nagy elmét, mint csodaembert. Pedig egész életre szól, a sírig elkísér. Később az életben megint csak a nőkkel való társalgás fejleszti, szabályozza az ifjú ember jellemét, egyéni nemes tulajdonságainak kialakulását. És ez nagyon meglátszik a fiatal embereken. Mert az, akit sorsa vagy a körülmények oly helyzetbe hoznak, hogy nincs alkalma művelt, jólelkű nőkkel érintkeznie, rendszerint eldurvul, nehézkes, sőt modortalan lesz, minduntalan vét az udvariasság és jó ízlés szabálya ellen. Azokat a bizonyos illemszabályokat, melyektől a fiatal emberek sorsa szokott függeni, leggyorsabban, legjobban a nők körében lehet eltanulni. Már emlegettük, hogy mik a társas érintkezés szabályai, itt csak a következőket soroljuk fel. Ezeket tartsd szem előtt, ha azt akarod, hogy szívesen társalogjanak veled a nők. Kerüld a nagyhangú, kiabáló társalgást. Némely ember olyan élénk beszélgetést folytat, hogy az ember mindég csak őt hallja, a levegő az ő hangjával van tele. Legyünk csöndesek, legyünk figyelmesek, inkább engedjünk másokat szóhoz jutni, magunk maradjunk meg jóakaró hallgatóságnak. Ne vágj bele a más beszédébe. Nincs annál nagyobb neveletlenség, mintha valaki bele-belekottyan társai beszédébe. Ideges, túl izgatott, beteg kedélyt árul el. Nyugalom és hidegvér! Bármi ostobaságot beszélnek is, várd végét, hallgass türelemmel. Vedd elő azt a régi bölcsészeti jó paragrafust, mely arra oktat: „Nincs olyan rossz, amiből tanulni ne lehetne.” Ne pletykálj a távollevőkről. Ez is olyan törvény, amelyet jó volna minden szoba falára kifüggeszteni. Hejh, de sokan vétenek ellene. Jó érzésű ember undorodik tőle, és ha már fel nem akar lázadni az emberszólás ellen, hát inkább otthagyja a társaságot. Ne akarj okvetlenül feltűnni. Beteges korunk egyik jellemvonása: feltűnni minden áron; ostoba öltözékkel, ostoba beszéddel, az mindegy. Józan gondolkozású ember szánalommal nézi az ilyen erőiködőt. Ne hazudj! Persze, nem ez a hivatalos neve annak, amikor valaki elkezdi emlegetni nem létező tulajdonságait. Olykor a legvakmerőbben állít dolgokat, amelyekről mindenki tudja, hogy szemensze- dett hazugságok. Mindez a. nőktől függ. Ha ők megtűrnek társaságukban lármásokat, fecsegőket, pletykázókat, hazudozókat, hát akkor az emberiség ilyenekből fog állani. (Az élet könyve az ifjúság és a nép számára, 1912) CSALÁDI KVÍZ Február 19-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3b, 4c, 5a. A Nap Kiadó ajándékát Fekete Mária, naszvadi kedves olvasónk nyerte. Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: március 2. 1. Ki lett a Petrőczyek ősanyja? a) Petrőczy Erzsébet b) Zay Bora c) Marie von Calisch 2. Hol született Euripidész? a) a Peloponnészoszi-félszigeten 5. Minek van legnagyobb hatása az ifjú jellemének kiteljesedésére? a) az olvasásnak b) a nőkkel való társalgásnak c) a baráti társaságnak b) Szalamisz szigetén c) Korinthoszban 3. Mit jelent a rajcsúr? a) disznóölés b) félig beépített tér az ól előtt c) disznótoros vigadalom 4. Hol látták vendégül a gyermekotthonokban élő gyerekeket? a) Nagymegyeren b) Csölösztőn c) Csákányban A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Kőlépcsők j avítása A sérült részeket vízüvegoldat- tal nedvesítjük meg, azután a következő keveréket nyomogatjuk rá 2 rész cementmeszet, 1 rész folyami homokot és 1 rész vízüveget keverünk össze. Elsimítjuk, fél napig pihentetjük, miközben a lépcsőn nem járunk. Kőkeménnyé válik. Kölnikrém Gőzben megolvasztunk 125 gr mandulaolajat, 10 gr legfinomabb fehér viaszt, 10 gr cetvelőt, 25 gr mekkai balzsamot, azután elkeverjük 30 gr rózsavízzel, és kis tégelyekbe tesszük. Nagyon jó kézápolószer. Kölnivíz Az igazi recept a gyár titka, de nagyon jó utánzatot készíthetünk magunk is. Többféle leírása van. Összevegyítünk 8 gr berga- mottolajat, 8 gr cédrusolajat, 20 csepp neroliolajat, 6 csepp fahéjolajat, 8-10 csepp ecetétert egy- harmad liter (85-90 fokos) rózsaszesszel, néhány hétre mérsékelt hőmérsékletű helyen pihentetjük, azután megszűrjük. Elkeverünk 32 gramm berga- mottolajat, ugyanannyi citromolajat, 16 gr levendulaolajat, 8 gr szegfűolajat, ugyanannyi fahéjolajat, 4 gr neroliolajat, háromnegyed gr mosuszt alkohollal, és hozzákeverünk 32 gr ecetétert meg 2 és negyed liter tiszta szeszt. 14 napig felrázva állani hagyjuk, azután fehér szűrőpapíron átszűrjük. Köménymag Nemcsak fűszernek, de orvosságnak is kitűnő. Székrekedés esetén főzzünk belőle teát, és azt igyuk. Vagy szárítsuk meg sütőben, törjük porrá, és porát keverjük az ételbe, mely egyszersmind kellemes ízt is ad. Pálinkát is főznek belőle. Könyvek lapjairól ...a penészfoltot úgy tüntethetjük el, ha kevés klórmeszet hideg vízben feloldunk és ezzel ecseteljük be a penészes helyet. Könyvgondozás Régi és új könyvek gondozása. Sohase tartsunk kônývet olyan helyiségben, ahol gáz ég, mert a gáz nagyon árt á könyveknek. Ha ezt mégsem kerülhetjük el, akkor is alacsony polcokra tegyük a könyveket és gyakran szellőztessünk. A polcokat úgy állítsuk, hogy a szellőztetésnél a levegő átjárhassa a könyveket. Zárt szekrényt évente többször, hosszabb időre nyitva kell hagyni szellőztetni. Különös gondot igényel a régi könyv és kötése. Aki ilyesmit gyűjt, meg kell tanulnia, hogyan javítsa ki a hibákat, melyekkel a könyvet megvette. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélrím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
