Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-18 / 40. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 18. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 7. számában feltett kérdésre Elijah Wood a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Takács Éva nádszegi, Mogyorósi Kálmán dunamocsi és Pazderák Bertalan magyarbődi olvasónk nyerte. Gratulálunk! KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya (vendégjáték Királyhelme- cen) 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 18; 20 MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16, 18, 20 MÚZEUM: Wilbur öngyilkos akar lenni (dán) 19.30 AUPARK - PALACE: Aviator (am.) 10.30, 13.10, 16.30, 18.30, 19.40, 21.40 Kalandférgek (am.-ném.-kan.) 11,12.50,15.40,17.40 Az operaház fantomja (am.) 14.50,17.50,19.30,20.50 A holnap világa (am.) 13.40,15.50 A nemzet aranya (am.) 12,14.40,17.20, 18.20, 20, 21.20 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 10.50,13,15.30,18.10, 20.20 A hihetetlen család (am.) 10.40, 13.20, 16 Ray (am.) 16.40 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 20.10 Blade: Trinity (am.) 15.10, 17.30, 19.50 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.10, 18.20, 20.30 Kerülőutak (am.) 14 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 16.30,19,21.50 A lélek mint kaviár (cseh) 14.10,18.50 Két szótaggal lemaradva (szí.) 16.20, 21 KASSA DRUŽBA: Hosszú jegyesség (fr.-am.) 19 CAPITOL: Wicker Park (am.) 16, 18, 20 TATRA: Blade: Trinity (am.) 16, 18, 20.15 ÚSMEV: Az operaház fantomja (am.) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Az utolsó gyémántrablás (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Buena Vista Social Club (ném.) 19.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Egy makulátlan elme örök ragyogása (am.) 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 19 LÉVA - JUNIOR: Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17 PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 14.45,17.30, 20.15 Csudafilm (magy.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Fűrész (am.) 18.30,20.30 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 16 Hölgyválasz (am.) 13, 15.15,17.30,19.45 Kaptár2.-Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.15 Közelebb! (am.) 14,16,18, 20 Lucky Luke és a Daltonok (fr.-né- m.-sp.) 13.15,15.30 Micimackó és a Zelefánt (am.) 14.30,16.15, 18 Nagy zűr Korzikán (fr.) 14 A nemzet aranya (am.) 17.30, 20 Ray (am.) 13.30 Sorstalanság (magy) 14.30,17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 18.15, 20.15, 22.15 Vejedre ütök (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják. A tartalomból: a pozsonyi Putyin-Bush találkozóról Jarábik Balázs politológussal beszélgetünk; ezután a BBC Európa Magazinját, majd Pénz, piac, gazdaság, című szemlénket sugározzuk; országos helyzetkép az alapiskolák számítás- technikai felszereltségéről; az idei honismereti táborozások előkészületeiről kérdezzük a szervezőket; régiók népművészeti találkozója határon innen és túl - beszámoló a kassai hétvégi rendezvényről. A Délidő vendége Farkas Iván parlamenti képviselő, az MKP Országos Ifjúságpolitikai Bizottságának elnöke. Téka c. irodalmi magazinunkban 13 órától beszélgetés hangzik el Jozef Leikert szlovák költővel, íróval, a Szlovákiai írószervezetek Asszociációjának elnökével és Orbán János Denessel legújabb könyvéről. 13.30-tól a keleti régióba kalauzoljuk önöket. Abaúj- szinán e hónapban ünnepelte megalakulásának 55. évfordulóját a Rozmaring hagyományőrző együttes, ennek kapcsán beszélgettünk Motyka Ildikóval, majd a Thália Színházban bemutatásra kerülő Földönfutók című Dobos László- darabról faggattuk a rendezőt, Be- ke Sándort. 15 órától M. Csepécz Szilvia Királylány a kukában című mesejátékát sugározzuk. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel indul a műsor. 9.05-kor református műsorral jelentkezik a Világosság. 9.40-kor a Zenei galériában Dohnányi Ernőre, a világhírű zongoraművészre, zeneszerzőre emlékezünk. 10 órakor hírek, majd Gyerekzsúr, amelyben Tallósi Bélával beszélgetünk Kakaserdőn kuko- rékfa c. gyerekverskönyvéről. 11 órától az Ifjúsági műsorban vendégeink lesznek Magyarország legnagyobb tehetségkutató versenyének döntősei. 13 órakor Térerő. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp: a Dunaszerdahelyi Járási Könyvtár és néhány környékbeli alapiskola szervezésében rendhagyó történelemóra volt a Csallóközi Lovasíjászok közreműködésével Bíró Gábor nagyudvamoki birtokán. Megszólal az egyik szervező, Varga Lídia, a járási könyvtár igazgatója, és a lovasíjászok vezetője, Bíró Gábor. Elek Ilona vásárúti tanítónő arról beszél, hogyan igyekeznek az iskolában is hasznosítani mindazt, amit a rendhagyó történelemórán láthattak a gyerekek, akiket ugyancsak mikrofonhoz kértünk. (Nyit.) Március 17-éig tekinthető meg a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében az Akvareli című kiállítás Új formanyelv - régi technika A Nógrádi Múzeum és Galériában 2004-ben rendezett VIII. Nemzetközi Akvareli Triennále anyagából látható válogatás a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A tárlat anyagának zömét a triennálén részt vett magyarországi művészek munkái alkotják, ám a kollekcióban helyet kaptak a díjazott cseh és szlovák alkotók művei is. TALLÓSI BÉLA Az 1983-ban először megrendezett Akvareli Triennálét - amely 1995-től magyarországi művészek munkáit is bemutatja - azzal a céllal indították, hogy a megújulás lehetőségeit keresve tovább éltesse ezt az ősi művészeti ágat. Azaz a természetelvű vízfestéstől - amely főként a tájvagy az életképi jellegű ábrázolásban valósult-valósul meg - újabb kompozíciós lehetőségekig és témákig juttassa el. Nem véletlen, hogy az akvarell- festők előszeretettel jelenítették meg a tájat, hiszen a vízben oldott és papírra felvitt festékkel a természeti jelenségek csodálatos hangulatát, fényeit lehet érzékeltetni; mivelhogy az akvareli jellemzői a frissesség, a könnyedség, az áttetszőség. Természetesen hamar elavulhatna a vízfestés, ha a „tájból nem tudna kilépni”, a klasszikus témáktól nem tudna továbbhaladni, s nem tudná kifejezni azt a szellemiséget, amit a kortárs művészet egyéb vizuális ága képvisel. Az AkA megnyitó vendégei (Fotó: MKKI) varell Triennále háromévenként bizonyítja, hogy meg tud újulni, és mindig más tud lenni. Sz. Halten- berger Kinga művészettörténész is megfogalmazta a kiállítást értékelve, hogy: „Alkalomról alkalomra változik az akvareli jellege.” Elég csak a festménycímeket felsorolni ahhoz, hogy érzékeljük, hol tart az akvareli: Kékjei, Bevásárlóközpont, Parttalan part, Zu- hatag, Hullám, Piros jel, Búcsú az oszlopoktól, Meditációs tér, Kibontakozás, Átalakulás, Függő viszonyok. Az akvareli érdeklődése és lehetősége ma az egészen hétköznapi témáktól a lélek rezdüléseinek vizuális megjelenítésén át az elvontabb gondolatok vetülete- inek láttatásáig terjed - technikailag pedig folttal kivitelez, ábrázol. Sz. Haltenberger Kinga is erre hívta fel a figyelmet a megnyitóra írt elemzésében: „A 2004-es tri- ennáléra érkezett alkotásokra a foltszerűség a jellemző. Az alkotókat egyre inkább olyan érzelmi és absztrakt témák érdeklik, amelyeket nem lehet reális formavilággal megörökíteni. Ilyen szempontból ideális eszköz az akvareli, amelynek spontaneitása őszinte kifejezést tesz lehetővé.” Ám maga a művészettörténész is figyelmeztet arra, hogy egyes alkotások már nem minősíthetők „tiszta ak- varellnek”, ami pedig a triennále rendezőjének egyik követelménye. „Minden évfolyamra érkeztek olyan alkotások, amelyeken a művész más eszközt is igénybe vett. A szakmai zsűri ezt kénytelen volt respektálni - hallhattuk a megnyitón. - Úgy látszik, a hatásos, megújuló kiállítás érdekében a technikát illetően bizonyos kompromisszumokat kell kötnünk, és engedni kell a művész szabadságigényének.” Elhangzott, hogy a Magyar Intézetben látható anyagon is érződik ez. „Az absztrakt és neorealista, meditativ és ábrázoló akvarellek technikai szempontból is változatos képet mutatnak. Akad - éppen a magyar kollekcióban - olyan mű, amely már technikai szempontból szinte nem is minősíthető akva- rellnek, viszont remek festmény. Ugyanakkor a legtöbb alkotó ráérzett a rendező elvárására, s megújult formanyelven tud a fehér alapra új témákat hagyományos technikával kivetíteni.” Vannak klasszikusabb témák is: Víz és fény, Napsütésben, Zebegé- nyi ártér vagy A Tisza fekete napja - ám ezeknek sincs már igazán közük a táj másolásához, a formák stilizálásával nem csupán egy darab látványt mutatnak a tájból, hanem például A Tisza fekete napja (ahogy a cím is utal rá) a folyó tragédiájáról, a legutóbbi nagy tiszai szennyeződésről üzen; tehát már ezek is másfajta tartalmakat közölnek. Az akvarellnek lehetőségei vannak - remélhetőleg a triennále rendezőinek is, hogy három év múlva újabb anyagot mutassanak be. Könyv a szlovákiai magyarság történetéről a rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig Kisebbségből az önálló politikai közösség felé OLVASÓSAROK Magyarok Szlovákiában (1989- 2004). Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az Európai Uniós csatlakozásig címmel a Fórum Kisebbségkutató Intézet a közelmúltban jelentette meg Fazekas József és Hunéüc Péter szerkesztésében azt a tanulmánykötetet, amely első ízben próbálja meg összegezni azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezésének kialakulása szempontjából kulcs- fontosságú tizenöt évet, amely során a kommunizmus negyven éve után az ország demokratizálódási folyamatának részeként a szlovákiai magyarság önálló politikai közösséggé alakult. A kötet 23 tanulmánya e folyamat egyes területeit foglalja össze a nemzetiségi optika előtérbe helyezésével, de egy pillanatra sem téveszti szem elől a (cseh) szlovák-magyar kontextus meghatározó jelentőségét az események alakulásában. A tanulmányok tömör történelmi visszatekintései a problémakör jobb megértését szolgálják. Sándor Eleonóra a rendszerváltás eseményeinek áttekintése kapcsán részletesen szól a szlovákiai magyarság ellenzéki szerveződéséről a nyolcvanas években, a magyar-(cseh) szlovák ellenzéki együttműködés nehézségeiről, a rendszerváltás után megalakult három szlovákiai magyar párt (FMK, Együttélés, MKDM) stratégiájáról. Öllős László a magyar pártok programjait tekinti át politológiai szempontból, rámutatva e programok közös és eltérő pontjaira. Szarka László a szlovákiai magyar pártok 1989-1998 közötti működését elemzi a közösségépítés, önkormányzatiság és autonómiatervek szempontjainak figyelembevételével. Ham- berger Judit az MKP kormányzati szerepét vizsgálja 1998-tól napjainkig, értékelve a párt kormányzati szereplését. Mészáros Lajos (Cseh) Szlovákia alkotmányos rendszerének alakulását tekinti át, mintegy keretet adva a politikai-társadalmi élet történéseinek. Gyurgyík László a magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásait ismerteti, kitérve a szlovákiai magyarság létszámcsökkenésének okaira is. László Béla a magyar oktatásügyet vizsgálja: az óvodák, alap- és középiskolák, valamint a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetét, miközben szól a szlovákiai magyar oktatásügy leépítésére tett kísérletekről is. Tóth Károly a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődését tekinti át, területi elhelyezkedésük, intézménytípusok, működési formájuk és tevékenységi körük szerint, de kitér az anyagi erőforrásaikra is. Jaroslav Kling a régiófejlesztési politika és a közigazgatás elemzése során ismerteti a közigazgatási reform dél-szlovákiai megvalósulását, az állami területfejlesztési politikát, a lakásépítés-fejlesztési programot, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek integrált hálózatát, megállapítva a déli régiók elmaradottságát az északi régióktól. Peter Pažitný, Karol Morvay, Simona Ondriašová és Jaroslav Kling a déli régiók gazdasági teljesítőképességét vizsgálják. Az alapvető jellemzők (a lakosság kor- összetétele, az egy gyermekkorúra jutó időskorúak száma, a lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása), a gazdasági helyzet (az egy lakosra jutó ipari termelés volumene, a havi átlagbér, a humán erőforrások, infrastruktúra-ellátottság, a háztartások ellátottsága, munkanélküliség, a foglalkoztatottak ágazati megoszlása, termelési mutatók stb.) adatai alapján megállapítják, hogy komoly lemaradások tapasztalhatók mind az északi régiókkal, mind pedig az országos átlaggal összevetve, ezek pedig társadalmi feszültségeket gerjeszthetnek. Peter Pažitný a déli régiók egészségi állapotának vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a születéskor várható átlagos élettartam Dél-Szlovákiában alacsonyabb az országos átlagnál, s a három legfontosabb betegségcsoport (szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések, diabétesz) tekintetében ugyancsak rosszabb eredményeket mutatnak fel a déli régiók az országos átlagnál. Tuba Lajos a környezetvédelem kapcsán a levegő-, a víz- és a talajszennyezettséget pontos számadatokkal érzékelteti. A. Kis Béla a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, Her- dics György és Zsidó János a római katolikus egyház elmúlt 15 évét mutatja be. Liszka József a tudományos intézményrendszerről, a tudományos életről és irodalomról, valamint a muzeoló- giáról, Varga Sándor a Csemadok- ról, Görföl Jenő a népművészetről és a folklórról ír. Lovász Attila a szlovákiai magyar sajtót tekinti át, Hushegyi Gábor a képzőművészet, fotóművészet és építészet elmúlt 15 évét, Grendel Lajos az irodalmat és a könyvkiadást mutatja be, Hizsnyan Géza a színházi élet eseményeit veszi górcső alá, J. Mészáros Károly pedig a szlovákiai magyar sportéletről ír. A kötet hasznos kézikönyvül szolgálhat a téma iránt érdeklődők számára, (br)
