Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-17 / 39. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 I iü'lij!; I . Ilii ;■ ;||ÍM|l|'lM'l,iU!!!í;ji|!Íi|jj|liíj[|M ! ' I! >1 i: ; -Mlilfeiljr ŕ- Ez elment halászni a zavarosban, ez privatizálta, ez kirabolta, ez elboronálta, ez a legkisebbik pedig még sok-sok évig fogja nyögni. (Szalay Zoltán rajza) A javaslat elfogadása jogi értelemben szinte teljes függetlenséget jelentett volna Baszk kudarc Madridban TALLÓZÓ THE LOS ANGELES TIMES Fura jogi huzakodás folyik az Egyesült Államokban iraki fogságban megkínzott öbölháborús amerikai pilóták kártérítésének ügyében. A The Los Angeles Times szerint a washingtoni kormány meg akaija akadályozni, hogy az 1991-es öbölháború amerikai hadifoglyai begyújtsák Iraktól azt az összesen közel egymilliárd dollárt, amelyet egy amerikai szövetségi bíró ítélt meg nekik jóvátételként az elszenvedett kínzásokért. A kormány érvelése lényegében úgy szól, hogy Irak már nem latorállam, és szüksége van a pénzre. A 17 amerikai pilóta közül többen is a Bagdad melletti Abu Graib börtönben élték át szenvedéseiket, amelynek a nevét időközben azért ismerte meg az egész világ, mivel falai között amerikai katonai rendőrök iraki foglyokat kínoztak és aláztak meg. Donald Rumsfeld védelmi miniszter nemrég azt mondta az iraki áldozatokról, hogy jogosultak a kártérítésre - írja a lap, hozzátéve, hogy az amerikai pilótáktól ugyanezt azonban megtagadják. Az ügy az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához került, amely egykét hónap múlva eldönti, hogy foglalkozik-e a fellebbezéssel. A lap szerint alapvetően arról van szó, hogy perelhetők-e kínzásért, gyilkosságért, túszejtésért amerikai bíróságon a terrorizmust támogató országok. Az amerikai törvényhozás nyitott kaput az ilyen perek előtt 1996-ban, amikor a szuverén immunitás pajzsát, a külföldi országok ellen perek gyakorlati tilalmát feloldotta a terrorizmust támogató országok esetében. A Los Angeles Times az ügyet a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezmény próbájának is nevezi. Az egyezmény aláírói - így az Egyesült Államok is - vállalták, hogy egy országot sem mentenek fel hadifoglyok kínzásának a felelőssége alól. FRANCIA SAJTÓ Elmarasztalja az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) az antiszemitizmus Ausztriában és Franciaországban tapasztalható megnyilvánulásait, a romákkal szemben kimutatható hátrányos megkülönböztetést és fajgyűlöletet Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában és Törökországban, valamint az etnikai közösségek, különösen az albánok és a macedónok egyre súlyosbodó elkülönülését Macedóniában az öt országról tavaly júniusban elfogadott, most közzétett új jelentésében. A testület Franciaország esetében kiemeli, hogy aggasztóan felerősödött az antiszemitizmus az elmúlt években. Az ECRI szerint a Francia- országról szóló második, 2000. évi jelentés óta a helyzet nagyon romlott, különösen az izraeli-palesztin konfliktus ki- újulását követően. Az antiszemita cselekmények - fizikai erőszak, szándékos gyújtogatások, zsinagógák, üzletek, felekezeti iskolák megrongálása, fenyegetések, a holokauszttagadó nézetek újjáéledése 2002-ben érték el csúcspontjukat, és azóta csökkenő tendenciát mutatnak, bár még mindig nagy számban fordulnak elő. A baszk autonóm kormány feje, Juan Jósé Ibarretxe nemrég hivatalosan kérte a spanyol kormánytól, hogy kezdjenek tárgyalásokat Baszkföld függetlenné válásának kérdéséről. JUHÁSZ KATALIN A baszk parlament ugyanis a múlt év decemberének végén határozatot fogadott el, amelynek értelmében Baszkföld hivatalos státusa a „Spanyolországhoz szabadon csatlakozó terület” lett volna. Madrid azonban határozottan elutasította a javaslatot, mivel elfogadása jogi értelemben szinte teljes függetlenséget jelentene Baszkföld számára. Azt, hogy a javaslat rendkívül radikális volt, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a baszk parlament is csak csekély többséggel hagyta jóvá. A nemzetközi sajtó már novembertől foglalkozott az előkészületekkel, mivel a Batasuna nevű betiltott baszk radikális párt ekkor hozott nyilvánosságra egy, a több évtizedes konfliktus rendezését célzó tervezetet, amelyben politikai párbeszéd és béketárgyalások szükségességét hangoztatták. Sokak szerint a spanyol kormány Európában, törvények nélkül Szlovák állampolgár vagyok, Magyarországon EU-s tartózkodási engedéllyel élek. A „papírt” család- egyesítés címén kaptam meg, mivel féljem magyar állampolgár. Tavaly augusztusban született meg első gyermekünk, akit magyar állampolgárként anyakönyveztettünk. Gyest, szülési támogatást Magyar- országon nem kaphatok, mivel nem vagyok itteni állampolgár, és letelepedési engedélyem sincs. azért volt a megszokottnál is el- utasítóbb, mert a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezettel kapcsolatban álló Batasuna terve Spanyolország és Franciaország közötti megállapodást is előirányzott, valamint népszavazást indítványozott Baszkföld jövőjéről. Félő volt tehát, hogy az áprilisban esedékes baszkföldi választások előtt a radikális párt „túlzott” népszerűségre tesz szert a lakosság körében. Egyesek szerint a legutóbbi madridi robbantásnak is ez az elutasítás a kiváltó oka. Ibarretxe reformtervezetének kidolgozását parázs vita kísérte, többek között a spanyol alsóházban is meg kellett védenie nézeteit, mielőtt a javaslat a kormány elé került. A sikerre megfigyelők szerint eleve csekély volt az esély, mivel a spanyol baloldal parlamenti pártjai egyenesen alkotmányellenesnek kiáltották ki a tervezetet, az alkotmánybírósághoz fordultak, és a beterjesztők felelősségre vonását indítványozzák. A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a baszk autonóm köztársasági parlament a mai napig nem fogadta el a spanyol alkotmányt, és nem hajlandó figyelembe venni az alaptörvény cikkelyeit. Az európai kisebbségi nyelvek helyzeté(Nem önhibából, egyszerűen csak két év múlva kérhetem). Szlovákiában viszont arra beszélik ki magukat, hogy a gyermek magyar állampolgárságú. Miképp lehetséges, hogy az egyik államban az anya, a másikban viszont a gyermek állam- polgárságától tesznek mindent függővé? Nem tartozom sehová. Ez az idő még csak a nyugdíjalapba sem számítódik, hiszen papíron szinte nem is létezem. Most arra a kis mosolygós legényre gondolok, aki kíváncsian figyeli szülei minden rezdülését, és nem érti, nem érthevei foglalkozó Eurolang hírügynökség információi szerint a spanyol alkotmánybíróság nemrég elutasította a baloldali pártok beadványát, mivel úgy találták, a Baszk Nemzeti Párt (PNV) reformjavaslatai ellenkeznek az alkotmányban foglaltakkal. Ámint az várható volt, a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) a Popular párttal együtt a baszk javaslat ellen szavazott, 313-ra növelve a nem szavazatok számát a 29 igen ellenében. Az egyetértő szavazatok többsége a katalán és a galíciai szélsőjobb tagjaitól érkezett, akikhez több független honatya is csatlakozott. „Semmi mást nem akartunk, csak azt, hogy a spanyol állam elismerje és tiszteletben tartsa a baszk nemzet jogait, és kölcsönös egyetértésben élhessünk egymás mellett. Jelenleg tíz baszk polgár közül nyolcán úgy vélik, joguk van dönteni saját jövőjükről” - jelentette ki a fiaskót követően Juan Jósé Ibarretxe, aki egyébként baszkul is felolvasta az említett javaslatot, több mint félórát „rabolva el” a nyelvet nem beszélő spanyol képviselők életéből. Szerinte a spanyol parlament történelmi esélyt szalasztott el a harmincöt éve húzódó nemzetiségi konfliktus rendezésére. ti, hogy ő miért kevesebb társainál, és az anyu miért szomorú, ha nem tudja teljesíteni kéréseit. Bár még pici és nem kérdez, remélem, tudok majd mesélni neki ezekről a dolgokról sérelem nélkül. Hontalan, hazátlan árvának érzem magam, akinek valahol a két államot kettészelő senki földjén van a helye. (Vagy talán ott sem.) Sem itt, sem ott. Sajnos, ezzel a gyermeket büntetik. Hogy miért? Erre eddig még sehol nem kaptam választ. Vikorné Belovec Anett Fülek BASZKFÖLD A Spanyolország északi részén fekvő, három provinciából álló Baszkföld 7300 négyzetkilométeren terül el, lakosainak száma jelenleg 2,1 millió. Baszk nyelven írni és olvasni 600 ezren tudnak, majdnem háromszor többen, mint máltai nyelven. Ezt a tényt egyébként az utóbbi időszakban érvként is gyakran hangoztatják az aktivisták az Európai Unió székhelyén, mivel szeretnék elérni, hogy a Franciaország déli részén is beszélt baszkot Brüsszel hivatalos nyelvként ismerje el. (juk) LEVÉLBONTÁS KOMMENTÁR • • Ügynök itt, ügynök ott NAGYANDRÁS Sokan sokféle módon, akár itt, az Új Szó hasábjain is kritizálták már a csehszlovák kommunista titkosrendőrség ügynökei névsorának olyan formájú nyilvánosságra hozatalát, ahogy ezt a Nemzeti Emlékezet Hivatala teszi. Gyakran felmerülő vád, hogy a lista pontatlan vagy hamis adatokat is tartalmaz, több olyan személy is besúgóként van feltüntetve, aki soha nem dolgozott együtt az előző rezsimmel. Bár nálunk - mint arról a héten már ezen az oldalon írtunk - bíróság még a hamis bejegyzések alapján sem töröl senkit az ügynökök listájáról, mégis az igazság kiderítéséhez nem kell komoly fáradság. Ha az illető neve szerepel valamilyen formában a listán, kikéri a saját aktáját, s ezzel tisztázhatja magát. Mondhatni, egyszerű a helyzet. Mivel a rendszerváltás óta már tizenöt év telt el, nem túl célravezető törvénnyel szabályozni a volt ügynökök, besúgók szerepvállalását a közéletben. A szükséges helyeken megteszi ezt a nyilvánosság, a környezet nyomása, esetleg az illető. így akár pontot is tehetünk az egész ügy végére. A szlovák helyzettel érdekes összehasonlítani a magyarországit, ahol sokkal komolyabbnak tűnik a probléma, hiszen az elmúlt 15 évben egy helyben topogás volt. Az egész még 1990-ben kezdődött, amikor a leköszönő kommunista miniszterelnök, Németh Miklós átadott egy listát utódjának, Antall Józsefnek, s ezen a listán elvileg ott szerepeltek a magyar III/III-as belügyi osztály besúgói. A néhai kormányfő egyes anekdoták szerint ezt a helyzetét, ha nem is gyakran, de kihasználta. Azóta a négy magyar parlament egyike sem volt képes használható törvényt hozni, s ciklusonként változik, melyik párt rukkol éppen elő a legradikálisabb javaslattal. Mára a helyzet ott tart, hogy a radikális, teljes névsorok és adatok nyilvánosságra hozatalát már előre alkotmányellenesnek ítéli az adatvédelmi biztos, s újra nagyon nagy az esélye annak, hogy a magyar kormány- és ellenzéki pártok nem képesek megegyezni a törvény elfogadásában, mely alkotmányos többséget kíván. így válik lassan az egész kínossá, amikor különböző, szakmai vagy magukat annak tartó csoportok, esetleg történészek nevetséges, 10-20 fős listákkal állnak elő, s havonta „lepleződik” le egy-két volt ügynök a politikai, kulturális vagy bármilyen más szférából. Az itteni helyzettel összehasonlítva az is komikus, hogy a politikai tévéműsorokban hetente lehet fő téma az, hogy az aktuálisan leleplezett volt ügynök hogy is élte meg az egész történetet. Talán Magyarországon is jól jött volna a ’90-es évek elején egy nem hivatalos „Cibulka-féle” lista. JEGYZET Pandora és szelencéje POLÁK LÁSZLÓ A bajok persze még akkor kezdődtek, amikor Zeusz az égi tűz elrablása miatt Pandorát küldte az emberiség nyakára és vesztére. Egy szelencét is adott a hölgynek útravalóul, benne az emberiséget fenyegető gondokkal és bajokkal. S mivel Pandora nő volt a javából, nem volt képes leküzdeni kíváncsiságát, s a szelencét kinyitotta. S lön, a Földet elárasztotta az ezernyi baj. Pandora szelencéjében a sokféle bajjal és veszedelemmel egyetemben - egészen biztos - ott voltak az ŠtB aktái is. Tény és való, talán jobb lett volna, ha ezeket még akkor, azon melegében, a rendszerváltás után közvetlenül nyitjuk meg. Akkor talán az elmúlt másfél évtizedben más dolgokra is figyelhettünk volna. Mostanában fokozatosan jelennek meg a titkosrendőrség aktái, és újra felizzanak az indulatok, már ki tudja, hányadszor. Az ország és nemzet emlékezete most már intézményesített formában is működik. Miután történelmünknek ezt a szakaszát nem zártuk le, elképzelhető, hogy az akták nyilvánosságra hozatalával a bajt, ami a nyakunkba szakadt, aligha fogjuk tudni visszatuszkolni a szelencébe. Az embernek az az érzése, hogy az ügynöklistát ma is politikai és ideológiai leszámolásokra alkalmazzák, politikusok, egyházi méltóságok, közéleti szereplők ellen. Rendben, a listák közzététele szép és bátor dolog. A gond csak az, hogy egyáltalán nem orvosság arra a bajra, amely kiszökött Pandora szelencéjéből. Hisz listák éppenséggel már voltak. Megbízhatóak és kevésbé megbízhatóak is. Megemlíthető például a Cibulka-féle, a Rudé krávo. Azt hiszem, hogy azonkívül, hogy pár volt aktív és titkos ügynök életét megkeserítette, semmi sem történt. A listák nyilvánosságra hozatalával egy valami nem történt meg: társadalmunk nem tisztult meg. Ezeknek a listáknak - kis helyi leszámolásokon kívül - semmi, de semmi jelentőségük nem volt, és feltehetően nem is lesz. Törvényes szankciók nélkül ugyanis az ŠtB egykori nagyképű tisztjei, ügynökei simán a képünkbe röhöghetnek, így volt ezzel például Horn Gyula, amikor a ’94-es választások előtt megszellőztették pufajkás múltját. Gyula megvonta a vállát, és azt mondta: Na és! És könnyedén megnyerte a választásokat, s lett miniszterelnök. Szóval, miről van itt szó? Arról, hogy ha hitelesek a listák, akkor az azokon szereplők egyéb szereplést ne vállalhassanak. Ne mondhassák, hogy: Na és!
