Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-16 / 38. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 16. 26- Szülőföldünk A helyi önkormányzat szerint a tervezett lépés(ek) a város és az oktatásügy kedvezőtlen gazdasági helyzete és a csökkenő gyereklétszám miatt elkerülhetetlen(ek) Miért éppen az egyetlen magyarul is nevelő óvodát kell megszüntetni Vágsellyén? Vágsellye. Rendkívüli szülői értekezletet hívott ösz- sze február első napjára a Palárik utcai óvoda vezetősége. Az értekezletnek egyetlen témája volt: hogyan menthető meg az óvoda, amelyet a fenntartó, a városi hivatal - a szülők és óvodavezetők számára ismeretlen indokkal - megszüntetésre szemelt ki. GAÁL LÁSZLÓ Mi lesz a magyar csoport jövője? Varga Irén igazgatónő a szülőknek elmondta, ő is csak véletlenül tudta meg, hogy az óvodájukat meg akaiják szüntetni. Éppen az óvoda ügyeit intézte a városi hivatalban, amikor a fülébe jutott a dolog. Hivatalos értesítést nem kapott, ám szóban már utasították, ne is hirdesse meg a beiratkozást a jövő nevelési évre. Az igazgatónő a saját felelősségére mégis meghirdette a behatást, mert pedagógus- társaival és a szülőkkel közösen mindent megtesz az óvoda megmentéséért. Hogy a városban működő nyolc óvoda közül miért éppen az ő intézményüket szüntetnék meg, arra a városi hivatal oktatásügyi osztályán sem kapott kielégítő választ. Ott azzal próbáltak érveim, hogy túl magasak az óvoda fenntartási költségei, ám szerinte egyáltalán nem rosszabb a gazdasági helyzetük, mint a többi óvodáé. Ezzel szemben több érv is szól az óvoda mellett. Kilencven behatott gyermekkel ez az egyik legnagyobb létszámú óvoda. Az országban tudtával ez volt a második óvoda, ahol sóbarlangot hoztak létre. Az igazgatónő szerint ennek a gyerekek légzőszerveire gyakorolt pozitív hatása már kezd megmutatkozni. Ebbe az óvodába már kétéves koruktól fogadják a gyerekeket, külön fonetikai program keretében foglalkoznak a beszéd fejlesztésével, nemrég sikerült szerezniük egy számítógépet, amelyet a végzős csoportokban szeremének kihasználni. Az egyik legerősebb érv, ami a megszüntetés ellen szólhatna: a huszonötezres lélekszámú járási székhelyen, ahol 2001. évi népMária Zagatová, a szülői szövetség elnöke (balról), és Varga Irén igazgatónő a képviselő-testületi ülésen is fel kívánnak szólni az óvoda megmentése érdekében számlálás eredményei szerint 19 százaléknyian vallják magukat magyarnak, ez az egyetlen óvoda, amelyben a négy szlovák mellett egy magyar nevelési nyelvű osztály is működik. Ez pedig azért nyomós érv, mert míg a megszüntetett szlovák osztályokból a gyerekeket a város többi hét óvodájába helyezhetik el, a magyar gyermekekkel ezt nem tehetik, hiszen másutt szakmailag nem biztosított az anyanyelvű nevelésük. Az igazgatónőnek olyan megoldást ajánlottak, hogy a magyar csoportot egészében áthelyeznék a szomszédos, Družstevná utcai óvodába, abba a helyiségbe, ahol ma tornaterem van. Varga Irén szerint azonban ez egyáltalán nem megfelelő a húszfős csoport elhelyezésére, hiszen az előhások szerint az óvodában minden gyerekre legalább három négyzetméternyi játszóterületnek kell jutnia, a szóban forgó tornaterem pedig nem nagyobb 40-45 négyzetméternél. Egy másik óvónőtől megtudtam: azt az osztályt valaha a speciális gondozást igénylő óvodások számára hozták létre, de annak idején ösz- szesen hat gyereket neveltek az osztályban. Talán lobbi van a háttérben? Az igazgatónő azt is furcsának tartja, hogy az egyik regionális lapban január végén megjelent cikkben a szerző arról ír: a város a Družstevná utcai óvoda megszüntetését fontolgatja. Ugyanis három, külön igazgatás alatt működő óvoda áll egymás mellett: a Družstevná utcaiba száz, a Šafárik óvodába hatvan, a Palárik utcai óvodába kilencven gyermeket írattak be. A szülői értekezleten az egyik felszólaló szülő elmondta, ő úgy hallotta, a másik nagy óvodát akarják megszüntetni, azután meg arról beszéltek, hogy a középső óvoda szűnne meg, de a Palárik utcai óvoda eddig szóba sem került. A szülők azt gyanítják, valakik lobbizása miatt jutott a választás éppen az ő óvodájukra. Állítólag a városnak azért is jönne jól éppen ennek az óvodának a megszüntetése, mert itt a legnagyobbak az alkalmazotti bérköltségek. Ennek az lehet az oka - tájékoztatott az igazgatónő -, hogy itt a kilenc pedagógus közül négyen óvópedagógiai egyetemi végzettséggel rendelkeznek, egy óvónő jelenleg végzi az egyetemet, négyen pedig nyugdíj előtt álló, több évtizedes tapasztalattal rendelkező óvónők. „A pedagógusoktól egyre inkább megkövetelik a felsőfokú végzettséget, a város is hozzájárult a főiskolai tanulmányaim finanszírozásához, most pedig éppen az a baj, hogy megvan a megfelelő végzettségem?!” - mél- tadankodott az egyik óvónő. Egy másik, aki korábban gyermekpszichológusként dolgozott, arra mutatott rá: ha megszüntetik az óvodát, és a gyermekeket más óvodába kell áthelyezni, a szülők még talán el is viselnék, hogy reggelente egykét kilométerrel távolabbra kell vinni a gyereket, de maguk a gyerekek sínylenék meg a dolgot, mert nem egyszerű alkalmazkodniuk egy más környezethez. „Az ilyen változások okozhatják a gyerekkori idegességet, az éjszakai bevizelést és hasonlókat” - érvel a szakember. Az igazgatónőnek olyan értesülései is vannak, hogy a város az ő óvodájuk után, amelyet idén július elsejével vagy szeptember elsejével szüntetnének meg, 2005 decemberéig egy másik, 2006 szeptemberéig pedig további egy óvoda megszüntetését is tervezik. Hogy melyeket, arról egyelőre nincs szó. „Mi lesz, ha most átíratom a gyerekemet egy másik óvodába, és fél év múlva azt is megszüntetik?” - adott hangot jogos aggodalmának az egyik szülő. Az értekezleten olyan latolgatások is elhangzottak, hogy a város talán az óvoda épületét szeretné hasznosítani. „Ha azt mondanák, hogy jelentkezett egy amerikai milliomos, aki tízmillió koronát akar fizetni az épületért, akkor megérteném, hogy likvidálni akarnak, de eddig semmiféle értelmes indokot nem hallottam, miért kellene megszüntetni éppen ezt az óvodád’ - érvel az igazgatónő. A város érvei A városi hivatal illetékese, Michal Vrbovský oktatásügyi osztály- vezető elmondta, egyrészt a gazdasági, másrészt a demográfiai mutatók indokolják, hogy mind az óvodák, mind az alapiskolák terén ra- cionalizációs intézkedéseket hajtsanak végre. A 2002/2003-as tanévben a város óvodáiba 810 gyermek volt beírva, 2003/2004-ben 771, 2004/2005-ben 736 óvodást tartanak számon, és a jövő tanévben várhatóan további ötvennel csökken az óvodások száma. Az idei, 736-os létszám is viszonylagos, mert valójában ennek csak hetvenvalahány százaléka, körülbelül 530 gyerek jár rendszeresen óvodába. Ugyanakkor jelenleg a város óvodáiban 877 gyereket tudnának elhelyezni. Ez akkor érvényes, ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási miniszter rendelete 28- ra növelte egy-egy óvodai csoport megengedett létszámát. A szakképzett és tapasztalt óvónők éppen emiatt úgy vélik, Martin Frone miniszter vajmi keveset tud az óvópedagógiáról, mert ilyen létszám mellett az óvoda legfeljebb gyermekmegőrző lehet, rendes nevelőmunkát ilyen zsúfolt csoportokban képtelenség végezni. Pedig, ha végrehajtják a tervezett racionalizációt, a megmaradó vágsellyei óvodákra is ez vár. Az osztályvezető azonban a miniszteri rendelethez tartja magát, és szerinte az óvodáknak egyértelműen felesleges kapacitásai vannak. A fejkvóta szerint az óvodák egy- egy gyermekre évi körülbelül 22 ezer koronát kapnak, ám a tényleges költségek elérik a 35 ezret. Ez tarthatatlan helyzet, ezért elkerül- heteden valamelyik óvoda vagy óvodák megszüntetése. Azt, hogy miért éppen a Palárik utcai óvoda mellett döntöttek, Michal Vrbovský a következőképpen magyarázta: „Az óvodások lakhelyét is figyelembe vettük, és ebből egyértelműen az következik, hogy a három egymás mellett lévő óvoda valamelyikét kell megszüntetni. A középső, a Šafárik óvoda a legkisebb, ennek a megszüntetése a legkisebb megtakarítást jelentené. Ebben az óvodában az egy gyermek utáni költség 6600, a Družstevná óvodában 10 800, a Palárik óvodában 11 800 koronát tesznek ki. Ezért a Palárik vagy a Družstevná óvoda jöhet számításba. A Družstevná utcai óvodába főként a környező utcákból járnak gyerekek, míg a Palárik utcaiba máshonnan is. Őket a lakhelyükhöz közelebbi óvodákba lehetne elhelyezni, a magyar csoportot pedig nem szüntetnénk meg, hanem a mindössze száz-százötven méterrel odébb lévő Družstevná utcai óvodába helyeznénk át.” Az osztályvezető kis helyzetrajzon is megmutatta: az épületek elhelyezése is a Palárik utcai óvoda megszüntetése mellett szól. Négy különálló pavüonból áll, és a konyhából külső folyosókon kell széthordani az ételt, míg a Družstevná utcai óvodában egy épületen belül közlekedhetnek. Cáfolta, hogy a magyar csoportot a Družstevná utcai óvodában nem megfelelő helyiségben akarnák elhelyezni, hiszen arról még nem döntöttek, melyik helyiséget kapnák meg. A városatyák kezében az óvoda sorsa A Palárik utcai óvoda megszüntetésére tett javaslat a képviselő- testület február 24-i ülésén kerül napirendre, a városatyák döntenek majd az óvoda sorsáról. Varga Irén igazgatónő, pedagógustársai és a szülők azonban nem hagyják annyiban a dolgot: aláírást gyűjtenek az óvoda megmentésére. A szülői tanács elnöke, Mária Zagatová a szülők nevében nyílt levelet írt a polgármesternek, amelyet egy magánkiadásban megjelenő városi lapban tesznek közzé, hogy a lakosok és elsősorban a városi képviselők is képet kapjanak a valódi helyzetről. Attól tartanak, a képviselők, nem is tudatosítanák, hogy a gyerekek számára milyen következményekkel járna az óvoda megszüntetése, és hajlamosak lennének csak a város gazdasági érdekeit szem előtt tartva rábólintani a kilencven gyermek sorsát érintő óvodabezárásra, (gl) A szülők gyanítják, valakik lobbizása miatt jutott a választás az óvodára. A gyerekek sem tudják, mi vár az óvodájukra (Szőcs Hajnalka felvételei) A szülők között akad, aki maga is ezt az óvodát látogatta, és gyermekét is ide szeretné járatni
