Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-16 / 38. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 16. Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja közös szer­vezésében Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában címmel nyílik kiállítás holnap 16 órakor a Brámer-kúria galériájában (Žižka u. 18.). Az Etnológiai Központ munkatársai jó néhány évvel ezelőtt kezdtek bele a dél-szlovákiai régióban található, ilyen jellegű em­lékek dokumentálásába, kutatásaik eredményeit a Szakrális Kis- emlék Archívumban „leltározzák”. E gazdag gyűjteményből kínál ízelítőt a kiállítás, melyet Liszka József etnológus nyit meg. Köz­reműködik Bárdos Ágnes, (m) A győri Műhely a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Műhely című, Győrött megjelenő kulturális folyóirat mutatkozik be holnap 18 órai kezdettel a Vámbéry Irodal­mi Kávéházban. A mindig színvonalas képanyaggal jelentkező lap az irodalom mellett rendszeresen helyet ad a filozófiának, a társa­dalom- és természettudományoknak is. Nagy visszhangot váltottak ki az olyan tematikus, monográfiaszerű összeállításaik, mint példá­ul a Szürrealizmus és a Pszichoanalízis vagy a Galgóczi Erzsébet, a Kormos István, a Weöres Sándor és a Márai Sándor életművét elemző lapszámaik. Az est vendége Villányi László József Attila-dí- jas költő, a Műhely főszerkesztője, valamint a folyóirat szerzői: Bor­bély János, Pátkai Tivadar és Pusztai Zoltán költők, (in) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 19 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16,18, 20 MÚZEUM: Kiskakukk (or.) 19.30 AUPARK - PALACE: Aviator (am.) 13.50, 15.20,17.10,18.40,20.30 A holnap világa (am.) 16.30, 21.40 Ke­rülőutak (am.) 19 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 14.50,17,19.10,21.20 A lélek mint kaviár (cseh) 19.20,21.30 Ba­jos csajok (am.) 14.30,16.50 A nemzet aranya (am.) 14.40,17.20, 18.20, 20, 21 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.10, 18.30, 20.50 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16.20, 19.40 Két szótaggal le­maradva (szí.) 16.40, 19.30 Wicker Park (am.) 15.10 Blade: Tri­nity (am.) 17.50 A belső tenger (sp.) 15, 20.40 Ray (am.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Blade: Trinity (am.) 17,20 CAPITOL: Kaptár 2. - Apo­kalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20 TATRA: Két szótaggal lema­radva (szí.) 16,18, 20 ÚSMEV: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Időzavarban (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Tapló Télapó (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MI­ER: Rossz nevelés (sp.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Zu­hanás a csendbe (ang.) 19 LÉVA - JUNIOR: Szüzet szüntess (am.) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.). 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magy.) 15.45, 17.45, 19.30 Fűrész (am.) 16.30, 18.30, 20.30 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 17.15, 19.45 Hölgyválasz (am.) 15.15, 17.30,19.45 Ray (am.) 17 Sorstalan- ság (magy.) 14.30, 17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 18.15, 20.15 Válótársak (am.-ném.) 15,17 FELHÍVÁS A Magyar Köztársaság Nagykö­vetsége, Pozsony, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Vers- és Próza­mondók Egyesülete József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére József Attila Szavalóversenyt szervez. A versenybe 16 év feletti előadók (középiskolások, főiskolások, vala­mint felnőttek) nevezhetnek be két szabadon választott József Attila- verssel. Jelentkezési határidő: március 4. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a versenyző teljes nevét, pontos címét (telefonszám, eseüeg e-mail cím is), foglalkozását, illetve diák esetében az iskola nevét, a felké­szítő tanár nevét, valamint a két vá­lasztott József Atüla-vers címét. A versenyzők két kategóriában - kö­zépiskolások és felnőttek - vetél­kednek. Az országos döntő április I- 2-3-án kerül megrendezésre Nagykaposon. Az utazást, szállást és a verseny közben való étkezést a szervezők biztosítják. Az országos döntő első helyezettjei fellépési le­hetőséget kapnak a Szlovákiai Ma­gyar Írók Szövettsége által április II- én a komáromi Jókai Színház­ban megrendezésre kerülő József Attila centenáriumi ünnepség gá­laprogramjában. A középiskolás kategória első helyezettje ezenkí­vül felléphet a Budapesti József At­tila Gimnázium által hirdetett sza­valóverseny gálaprogramján is. A verseny lebonyolítását érintő pontosabb információkkal a szer­vezők a jelentkezési lapok be­gyűjtése után levélben, illetve a na­pi sajtón keresztül adnak tájékozta­tást. Jelentkezéseiket a következő címre küldjék: József Attila Szava­lóverseny, MsKS, nám. Š. M. Dax- nera, 979 01 Rimavská Sobota. Kertész Imre és Esterházy Péter saját műveikből olvastak fel „hangoskönyveik” szentelőjén Az irodalom mint hangzóanyag Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum - rengeteg em­ber, kamerák, újságírók, fényképészek. Elsuhan mellettem Farkasházy Ti­vadar, a Heti Hetes sztárja. Egy nő Závada Pált keresi harsogva: elöl, a tett szín­helye előtt közvetlenül, az álomhelyek egyike neki van lefoglalva. ROZBROY VIKTOR A megkerült író bocsánat- kérőén mosolyogva, állandó elné­zésektől kísérve furakodott át a széksorok mögött összepré­selődött kultúrakedvelők között, akiknek már nem jutott ülőhely. A két szomszédos helyiségben egyébként valamivel kevesebb a hallgató, de ott csupán kivetítő és hangfalak segítségével lesz figye­lemmel kísérhető a beszélgetés. A főteremben szorongó tömeg már éppen verejtékezni, párologni kezd, amikor megjelennek a vár­va várt írók: Esterházy Péter, az egyik legjelentősebb ma élő ma­gyar író és Kertész Imre, egyeden irodalmi Nobel-díjasunk... Tapsvi­har, félénk mosoly a sztárok ar­cán, miegymás. És hogy tulajdonképpen miről is volt szó? A Magvető Könyvki­adó és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendhagyó „hangoskönyvek” ki­adására szánta rá magát. Ennek lényege, hogy a szerző saját maga olvassa fel valamelyik művét, amit aztán CD-n kiadnak. A két legnevesebb magyar íróval kezd­ték meg a sort, Kertész Imrével és Esterházy Péterrel. Az egyik album válogatás Ker­tész Imre műveiből, amin többek között részletek hangzanak el a Sorstalanságból, A stockholmi be­szédből, a Gályanapló és a Valaki más című kötetekből. Ennek címe egyszerűen s lényegre törően csu­pán annyi: Hangoskönyv. A másik album Esterházy Péter Egy nő cí­mű könyvének teljes szövegét tar­talmazza. A program a következő volt: be­szélgetés az írókkal, majd felolva­sás a CD-k anyagából, végül pedig CD-avatás pezsgő kíséretében. Mint kiderült, a két író nem elő­ször vett részt közös felolvasáson. Az első alkalom 1991-ben volt, tu­lajdonképpen akkor ismerték meg egymást. Azóta számtalan­szor tartottak közös irodalmi es­tet, és szoros barátságba kerültek egymással. Még egy közös köny­vük is megjelent, melynek címe Egy történet. „Az első felolvasásomat Német­országban tartottam, ahol néme­tül kellett felolvasnom egy, akkor rendkívül hosszúnak tűnő íráso­mat, szigorú tekintetű német egyetemisták színe előtt. Életem­ben egyszer, az érettségin izgul­tam annyira. Sokáig butaságnak Kertész Imre és Esterházy Péter tartottam, s nem is értettem a fel­olvasóestéket. Még most is kicsit rosszul esik, ha valaki odajön hoz­zám gratulálni a felolvasás után, hogy milyen remek volt meg ha­sonlók. Előfordult már olyan is, hogy valaki azt mondta nekem egy ilyen alkalom után, hogy csak most értette meg a művet. Ennek nem igazán örültem. Végül is az irodalom szöveg, s arra szolgál, hogy olvassák, mindent, amit csak az író ki akar fejezni egy mű­ben, azt valamiképpen az iroda­lom eszközeivel kell kifejeznie. Hogy magából az írásból váljon érthetővé, mit is akar mondani. Ha pedig megértéséhez vagy élve­zéséhez az író felolvasására van szükség, az már nem egy jó iro­dalmi mű. Meg nem is azért író­dik egy könyv vagy akármi, hogy a szerző felolvassa, abszurd dolog lenne mindenkinek felolvasni a művet, aki el akarja olvasni” - mondta Esterházy. Kertész Imre első felolvasása szintén német nyelven történt, mint bevallotta, „akkor olvastam életemben először olyan hosszú szöveget németül, aki hallgatott, biztosan beszédhibásnak tartott”. Azóta mindkét szerző belejött, be­lenyugodott, s állításuk szerint előszeretettel olvassák fel művei­ket közönség előtt. Kertész Imre elmondta, nem ez az első alka­lom, hogy valamelyik művét hangfelvételen rögzíti, s itt-ott vé­gig is hallgatja saját hangfelvéte­(Képarchívum) leit... „Nagyon nehéz életed lehet” - reagálta le finom humorral e tényt Esterházy. A most megjelent albumok hosszú munka eredményeként láthattak napvilágot. „Felolvasói teljesítményemhez nagyban hoz­zájárult Kulka János, akivel ré­gebben olvastam már fel, és sokat tanultam tőle. Mi még a jobban felolvasó írók közé tartozunk, de míg mi három dolgot tudunk csi­nálni a hangunkkal, egy átlagos színész tizenhárom dolgot, egy Kulka János harmincfélét. Ret­tentően nehéz volt egy ilyen szí­nésszel együtt dolgozni” - állítja Esterházy. Kertész helyeslőén bó­logat, majd elmond egy-két szto­rit ő is a színészekkel való együttműködéséről. Ezután következett a felolvasás, és el kell mondanom - bár tudom, Esterházy ennek nem igazán örül­ne - számomra legalább olyan nagy élmény volt az ő saját hang­jukon hallani műveiket, mint an­nak idején elolvasni ezeket a szö­vegeket. Záróakkord: köszönet a szer­zőknek, köszönet a szerkesz­tőknek, a munkatársaknak, vi­rágátadás az írók feleségeinek, pezsgőbontás és tartalmának szakszerű kitöltése, koccintás, ru­határi nyomorgás, metrózás ha­zafelé melankóliás hangulatban, s végül egy hatalmas beszélgetés (álmodozás?) arról, hogy milyen jó is lenne írónak lenni... (Képarchívum) NÉZEM A DOBOZT Látomások, jóslatok, jövendölések Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt, és olyan érzé­sem van, mintha ezt a dokumen­tumfilmet már láttam volna. Ami­kor a pápa egészségi állapotában változás következik be, időről időre leporolják a Malakiás-féle pápajós­latokat. Aki még nem tudná, Malakiás az Ótestamentum kis prófétája. Az ő nevét vette fel egy ír bencés szerzetes, aki 1134-től Armagh ér­seke volt. Nos, ez az érsek 1139- ben zarándokúira indult Írország­ból Rómába, s amint megpillan­totta az Örök Várost, a földre ve­tette magát, és latin verseket kez­dett mormolni a pápák eljövendő sorsáról. Malakiás 1148-ban halt meg, 1190-ben szentté avatták. Szavait a Vatikán több mint há­romszáz éven át zárolva tartotta, aztán 1595-ben Velencében meg­jelent a Liguum vitae (Az élet fá­ja) című könyv Szent Malakiás jóslataival, amelyet Arnold Wil- lon bencés szerzetes adott ki. A jóslatok Malakiás kortársával, II. Celesztin pápával (1143-1144) kezdődnek, és további 111 egyhá­zi uralkodóról szólnak. Az egy- egy pápára vonatkozó próféciák latin félmondatok. A kutatók sze­rint Malakiás jóslatainak eddig ki­lencven százaléka vált valóra, és ami miatt mostanában egyre gyakrabban felbukkannak: II. Já­nos Pál pápa után már csak két pápa maradt a végítélet listáján. II. János Pál pápa töredékmon­data így hangzik: „De laboré so- lis”. Labor solis a latinban napfo­gyatkozást jelent, de találkoztam már más fordításokkal is: A nap munkása; A nap vajúdásából stb. A „napfogyatkozás” mindenesetre nem valami barátságos kép, és azt is jelentheti, hogy II. János Pál pá­pa Lengyelországból jött, ahol az Egyháznak sok szenvedést kellett átélnie. A jelenlegit a jóslat szerint olyan pápa fogja követni, akinek személyére és uralkodására jel­lemző lesz a következő félmondat: „Gloria Olivae” (Az olajfa dicsősé­ge). Az utolsó előtti pápa ezen mondata Máriára is vonatkozhat, hiszen az olajfa á béke, a megbé­kélés szimbóluma. Más kutatók szerint a „Gloria 01ivae”-pápa ide­jén Jézus Olajfák hegyén elmon­dott próféciája teljesül majd be. Itt hangzott el a legrészletesebb, a legmesszebbre nyúló gondolatme­nete Izrael jövőjéről, egyházáról és az ő második eljöveteléről. Az utolsó pápát Szent Malakiás megnevezi, az ő neve Petrus Roma­nus (Római Péter) lesz. Már ez hi­hetetlenül hangzik, ugyanis van egy ősi, íratlan szabály a Bíborosi Kar tagjai közt, miszerint az első pápa egyetlen utódja sem veszi a bátorságot, hogy az ő nevével le­gyen pápa. Szent Malakiás neki bővebb szöveget szentelt, egy hu­szonöt szavas szóáradatot, a leg- rémisztőbb ítéletnapi figyelmezte­téssel, amit katolikus látnok valaha is írt: „A Szent Római Egyház utol­só üldöztetése idején Római Péter ül a trónon, aki számos megpróbál­tatás közepette táplálja a nyájat, s mikor ez is elmúlik, a Hét Domb Városa mindenkorra elpusztul, s a szörnyű Bíró ítéletet mond az em­bereken.” Amit még mindezeken túl elgon- dolkoztatónak találtam, az már Nostradamussal kapcsolatos. Kuta­tói nagyjából megegyeznek abban, hogy első Antikrisztusát a Pau-Nay- Loron anagramma rejtette, azaz Napóleon Roy (Napóleon, a ki­rály); a másodikat Histernek (Hit­lernek) hívták. A harmadik egy Mabus névre hallgató ember, aki Közép-Keletről vagy Észak-Afriká- ból jön majd. Sokáig Szaddam Husszein nevét vélték kiolvasni ebből az öt betűből, színre lépett vi­szont Jasszer Arafat utóda, M. Ab- basz, akinek a neve nagy hasonló­ságot mutat a Nostradamus által leírt személynévvel. Ha mindehhez még hozzáadom, hogy a biblia állí­tólagos „kódja” milyen dolgok be­következtét jelzi 2006-ra, nem ma­rad más hátra, mint abban bízni, hogy a jósok ezúttal is tévednek a világvégét illetően.

Next

/
Thumbnails
Contents