Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-16 / 38. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 16. Fókuszban: a kiotói egyezmény 3 Évekig tartó vita folyt az egyezmény pontos végrehajtásáról, amíg az egyezményt mind a 141 ország ratifikálta Életbe lép a kiotói jegyzőkönyv (Illusztrációs felvétel) Szlovákia vártnál kisebb légszennyezési kvótája Fékezheti a gazdaságot? Nyolc évvel az aláírást követően ma életbe lép a klímavédelmi egyezmény. A orosz ratifikálással novemberben lett meg a szükséges többség. A résztvevő államok az évtized végére az 1990-es szint alá akarják szorítani a légkörbe jutó széndioxid mennyiségét. ISMERTETÉS Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését előíró kiotói jegyzőkönyvhöz 141 ország csatlakozott, a világ széndioxid-kibocsátásának negyedét adó USA viszont továbbra is elutasító. A világ klímája számára Kiotó csak kis lépés, az egyezmény életbelépése viszont komoly politikai győzelem az üvegházhatást okozó gázok emissziójának csökkentését célzó összefogás számára, idézte az MSNBC Paal Prestrud, az oslói klímaváltozást vizsgáló kutatóintézet (CICERO) vezetőjének szavait. Felborítja az időjárást Különösen az ipari országok hatalmas széndioxid-kibocsátása okozza a légkör felmelegedését, az úgynevezett üvegházhatást. Klímakutatók emiatt azzal számolnak, hogy a világ sok pontján az időjárás jelentősen megváltozik, ha nem sikerül gyorsan csökkenteni a lég- szennyezést. Az ENSZ egyik 1997- es konferenciáján, Kiotóban sikerült létrehozni az klímaegyezmény alapjait, amely arra kötelezi a résztvevő tagállamokat, hogy 2008 és 2012 között olyan szintre csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat, amely 5,2 százalékkal alacsonyabb az 1990-ben regisztrált értéknél. A vállalt klímavédelmi célokat nem teljesítő országok előtt nyitva áll a lehetőség, hogy más államok szabad kibocsátási kvótáit megvásárolva javítsák a mérlegüket. Az USA-nak nem érdeke Amíg az egyezményt mind a 141 ország ratifikálta, évekig tartó vita folyt az egyezmény pontos végrehajtásáról. Az USA ráadásul 2001- ben teljesen visszavonult a kiotói résztvevők közül. Az akkor hivatalba lépett George W. Bush amerikai elnök a szabályozást túl drágának ítélte, és emellett kritizálta a szegény országoknak biztosított kedvezményeket. Az amerikai kormány akkor azzal riogatott, hogy Kiotó az amerikai gazdaságnak kereken 400 milliárd dollárjába illetve 4,9 millió amerikai munkahelyébe kerülhet. A klímaegyezmény támogatói ettől függedenül remélik, hogy az USA ismét csatiakozik az egyezményhez, illetve hogy a folyamatnak egyszer Kína és India nem csak csendes támogatója lesz. Tony Blair brit kormányfő a múlt héten kijelentette, szerinte az USA kész ismét a párbeszédre a kérdésben. Az egyezmény küszöbön álló életbelépése számára döntő jelentőséggel bírt Oroszország csatlakozása tavaly novemberben. Az előírt minimális résztvevői számot, illetve szennyezései arányt csak ezzel sikerült elérni. Oroszország számos ipari létesítmény kényszerű bezárásával 1990 óta közel 39 százalékkal tudta csökkenteni a lég- szennyezését. Más országok ugyanezen időszak alatt tovább növelték a szennyezésüket. Az ENSZ adatai szerint az ipari országok között a negatív rekordot több mint 40 százalékos növekedéssel Spanyolország és Portugália tartja. Ausztria a 2008 és 2012 közötti időszakra 13 százalékos csökkenést vállalt, viszont 2003-ban 16,6 százalékkal lépte túl a megcélzott értéket. Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt, jelenleg 17,8 százalékkal van a bázisév szintje alatt. Kína visszafogja magát Az amerikai elnök főként Kína széndioxid kibocsátásának várható megugrása miatt minősítette elhi- bázottnak a kiotói egyezményt. A világ legnépesebb országa viszont sokkal többet tett a klímaváltozás ellen, mint az USA, emlékeztet a brit Independent című napilap. Bár Kína széndioxid-kibocsátása 1978 és 1996 között gyorsan emelkedett, az azóta elrendelt intézkedéseknek köszönhetően gyorsan csökken. Amerikai statisztikai adatok szerint a kínai légszennyezés 1996 és 2000 között 17 százalékkal esett vissza, miközben az ország gazdasága 36 százalékkal bővült. Ugyanezen időszak alatt az USA kibocsátása 5 százalékkal nőtt. Az USA eredeti vállalása az 1990-es szinthez képest 7 százalékos csökkentésről szólt, a jelenlegi tempót tartva viszont ezt a szintet 2012-re mintegy 30 százalékkal haladják majd meg. Amerikai környezetvédelmi szervezetek szerint visszalépéssel ér fel a légkör védelmét célzó, készülőfélben lévő törvény, amelyet a közeljövőben a kongresszusnak kellene elfogadnia. Bár a Pentagon egy éve nagy feltűnést keltett tanulmányban a terrorizmusnál is fenyegetőbb kockázatnak minősítette a klíma- változást, Bush elnök továbbra sem érzi magát lépéskényszerben. A szövetségi államok révén mégis vannak eredményei a klímavédelemnek. Közel 40 államban saját klímavédelmi terv készült, húszban pedig szigorú előírásokkal helyezik előnybe a megújuló energiaforrásokat. (i-x) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Bizottság tavaly - a kiotói klímavédelmi egyezménnyel összhangban - Szlovákiának a vártnál 14 százalékkal alacsonyabb légszennyezési kvótát szabott meg, ami néhány hazai nagyvállalatnak nem tetszik. Pozsony a 2005 és 2007 közötti időszakra összesen 106,4 millió tonna széndioxid-kibocsátást kért, ám Brüsszel csupán 91,5 millió tonnát hagyott jóvá. Pavol Rusko gazdasági miniszter már januárban jelezte, hogy a kisebb kibocsátási „fejadag” esetleg néhány cég termelés-visszafogásában mutatkozhat meg. A Szlovák Villamos Művek (SE) csúcsvezetése például e héten úgy vélekedett: a kedvezőtlenebb kvóta miatt a vajáni hőerőművet nem lehet csúcsra járatni, az így kieső energiatermelés viszont a behozatal miatt többletköltséget okoz. Ennek folyományaként az sem kizárt, hogy a villamos művek az energia árának újraértékeléséhez folyamodik. Annak dacára, hogy az újraosztás után is a kassai US Steel acélmű kapta Szlovákia teljes kibocsátásmennyiségének egy- harmadát, a társaság úgy látja, ez a korlátozás beavatkozást jelent működésébe, ezért esetleg át kell értékelnie hosszú távú fejlesztési tervét. Néhány hazai cég azt is nehezményezi, hogy a környezetvédelmi minisztérium egyenlőtlenül osztotta el az érintett 155 vállalat között a tervezettnél kisebb mennyiséget. Például a cementgyárak emisszióját csupán 1 százalékkal faragta le, míg néhány gázgyárét 17 százalékkal. „Azoknál a cégeknél, ahol a légtisztaság terén nagyobb tartalékok vannak, többet vettünk el a kvótából” - magyarázta az elosztást Gabriela Fischerová, a szaktárca szóvivője. A dél-szlovákiai társaságok közül az emissziós kvóták kérdése a már említett vajáni hőerőművet és a párkányi Kappa papírgyárat érinti a leginkább. (S, hn, shz) (Illusztrációs felvétel) A klímaváltozási munkacsoport szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés A század végére 11 fokkal is magasabb lehet bolygónk hőmérséklete ORIGO A nemzetközi klímaváltozási munkacsoport legutóbbi előrejelzése szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. Napjainkban sorozatosan jelennek meg tudományos közlemények a közelgő éghajlati katasztrófáról. Főbűnösként az üvegházhatást fokozó szén-dioxid gázt nevezik meg, amelynek légköri aránya vészesen emelkedik. Röviddel a Kiotói Egyezmény életbe lépése előtt látott napvilágot a nemzetközi klímaváltozási munkacsoport (International Climate Change Taskforce, ICCT) előrejelzése, amelyet amerikai, angol és ausztrál kutatóintézetek megbízásából készített. A beszámoló drámai színben tünteti fel a várható kilátásokat. Számításaik szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. A kutatók szerint ez a határ az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2 fokos növekedés, ahonnan a folyamat öngerjesztővé és önszabályozóvá válik: ezt követően a földi ökoszisztémában már visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg. 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete 0,8 fokot emelkedett, melyből 0,6 az utóbbi ötven év számlájára írható. A jelentés szerzői ehhez képest egy jóval radikálisabb változással számolnak, mely szerint az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 C fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés felgyorsulásáért az új tanulmány szerint is a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő szén-dioxid- mennyiség 280 milliomod térfogatrész (ppmv) volt, addig napjainkra ez 379 ppmv-re növekedett. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése következtében évente 6,3 milliárd tonna szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe (ez a légkör teljes szén-dioxid-tartalmának 1%-a). Ha a jelenleg évente 2 ppmv-vel növekvő szén-dioxid arányt vesszük alapul, akkor ez 2015-re eléri a kritikusnak tartott 400 ppmv-s szintet. Még ennél is jóval sötétebb jövőképet vetítenek előre az Oxfordi Egyetem éghajlati modellje, a climateprediction.net program keretében végzett számítások. Ezek szerint, ha a szén-dioxid mennyisége eléri az ipari forradalom előtti szint dupláját, akkor a század végére a mostaninál akár 11 fokkal is magasabb lehet bolygónk hőmérséklete. A jelentések napvilágra hozatalának időzítése két szempontból is jelzésértékű. Egyrészt világos üzenetet hordoz a közeljövő éghajlat- változással foglalkozó nemzetközi konferenciái számára, és határozott állásfoglalásra szólítja fel a résztvevőket. Másrészt egyértelmű válasz a Kiotói Jegyzőkönyvet ellenző ipari és energetikai lobbi képviselőinek, akik az utóbbi hetekben jelentősen növelték aktivitásukat. Ők elutasítják az egyezménybe foglalt üvegházhatású gázok csökkentését: gazdasági visszaeséssel, a versenyképesség-csökkenéssel, munkanélküliséggel riogatják a közvéleményt, ha szén-dioxid-ki- bocsátásukat csökkenteniük kell. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HAVAZÁS, HAVAS ESŐ; 0-4 FOK Borult, felhős égre számíthatunk ma is, helyenként előfor- H^sf^Yvfs dúló havazással, a M középső és keleti országrészek alacsonyabb területein havas esővel. Napközben CM fokos csúcshőmérsékletre számíthatunk. Élénk lesz az északnyugati szél. Éjszaka -2 és - 6 fokos hőmérséklet várható. A holnapi időjárást is a megnövekvő felhőzet befolyásolja. A hőmérséklet -1 és 3 fok körül alakul. Főleg északon és keleten hózivatarokra, másutt havas esőre van kilátás. A mai időjárás a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg leginkább. Gyakori lehet a hát- gerincbántalmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Az ekcémás eredetű bőrbetegségek okozta nehézségek is jelentkezhetnek. A szív- és érrendszeri betegségek tünetei is felerősödhetnek. A gyenge idegrendszerű egyének depresszióba eshetnek, és sokak vérnyomása emelkedhet. TUNISZ 1 íA Nap kel 06.59-kor - nyugszik 17.14-kor A Hold kel 10.07-kor - nyugszik 01.34-kor A Duna vízállása - Pozsony: 460, változatlan; Medve: 460, apad; Komárom: 380, apad; Párkány: 290, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA
