Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-15 / 37. szám, kedd

10 Gazdaság és fogyasztók UJ SZÓ 2005. FEBRUAR 15. Már fellebbeztek a szlovákiai sertéstenyésztők A Szlovákiából induló nemzetközi buszjáratokon területünkön csak a kiinduló állomásról utazók szállhatnak le Elutasítják a kartell vadjai pelemás döntést hozott a tárca A nemzetközi buszjáratok egy része a cseh határig belföldi járatként közlekedne, és csak a határ­városoktól váltanák ki a nemzetközi engedélyt (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Fellebbeztek a szlo­vák versenyhivatal döntése ellen azok a sertéstenyésztők, akikre a hivatal tavaly bírságot rótt ki. A versenyhivatal kartell-megállapo- dással vádolta azokat az állattar­tókat, nagyüzemi sertéstenyész­tőket, akik 2004 májusában a ser­téstenyésztők szövetsége által szervezett nyitrai egyeztetésen ar­ra az elhatározásra jutottak, hogy nem engednek a felvásárlók árle­szorító nyomásának, és nem adják a sertéshús kilóját önköltségi szint alatt. Ez a gyakorlatban azt jelen­tette, hogy az U2-es minőségi osz­tályba sorolt sertések árát 39 koro­nában, az E 3-as minőségi osztá­lyú sertés minimális kilónkénti árát pedig 41 koronában szabták meg. A hivatal ezt a megállapo­dást a gazdasági versenyszabályok megsértésének minősítette, és összesen 2,053 millió koronás bír­sággal sújtotta azt a 48 szlovákiai sertéstenyésztőt, aki üzletpolitiká­jában tartotta magát e megállapo­dáshoz. A versenyhivatal döntése óriási felháborodást keltett a ser­téstenyésztők körében. A gazdák azonban csak annyit tehettek, hogy fellebbeztek a döntés ellen. A versenyhivatal illetékesei meg­erősítették, hogy január 12-ig mind a 48 sertéstenyésztő élt ez­zel a jogával, (g) Pozsony. Salamoni döntést hozott a szlovák közleke­dési tárca a Csehország és Szlovákia között közle­kedő nemzetközi autó- buszjáratok ügyében. A busztársaságok ugyan megkapják a működési en­gedélyt, szlovák területen júniustól azonban az uta­sok csak a kiinduló állo­máson szállhatnak fel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák közlekedési tárca döntése ellen a cseh, a morva és a szlovák busztársaságok is tilta­koznak. Mindeddig a cseh-szlo- vák járatok nyereségesek voltak, mindez azonban csak annak volt köszönhető, hogy belföldi utas- forgalmat is vállalhattak. Példa­ként a Besztercebánya-Prága já­rat említhető. Ezen manapság az összes köztes állomáson fel és le is lehet szállni, vagyis aki Beszterce­bányáról Zólyomba utazik, az is igénybe veheti ezt a járatot. Ha a busztársaságok elesnek ettől a le­hetőségtől, az év második felében megszüntetik ezeket a járatokat. Végső esetben nem riadnak vissza attól sem, hogy a szlovák minisz­térium által hozott döntést az Eu­rópai Bizottságnál támadják meg. Az OTP óriási nyeresége Terjeszkedés Szlovákiában? Budapest. Csányi Sándor a ma­gyar OTP elnök-vezérigazgatója tegnap bejelentette: a bankcsoport mérlegfőösszege tavaly 20,4%-kal 4 166 630 millió forintra emelke­dett, az adózás utáni profit pedig a tavalyi rekordszintről még 68%-kal emelkedett s meghaladta a 140 mil­liárd forintot. A bank bevétel/ki- adás aránya 47%-ra csökkent, már­pedig Európában nincs olyan bank, mely 50% alatti arányt tudna fel­mutatni - mondta Csányi. Az idei tervekkel kapcsolatban elhangzott, a csoport bevételei 18-20, kiadásai 16-17%-kal emelkednek majd. Az OTP nem áll le a terjeszkedéssel, ám egyre nehezebb a helyzet, a nemzetközi bankok érdeklődése ugyanis felerősödött s régió iránt. A bank Szlovákiában, Horvátország­ban, Romániában keres eladó pénzintézeteket, ezekben az orszá­gokban piaci részesedését 10% fölé növelné, s szeremé betenni lábát a szerb piacra is. Az idei legnagyobb falatnak az 1300 fiókkal rendel­kező, Románia 2. legnagyobb bankjaként számon tartott CEC la­kossági bank ígérkezik. (NG) A közlekedési tárca a napokban elismerte, hogy azoknak az autó­busz-társaságoknak, amelyeknek a nemzetközi engedélye május vé­gén jár le, probléma nélkül kiadják az új engedélyeket, sőt korlátozott mértékben a belföldi utasforgal­mat is elismerik. Ez utóbbi azonban csak azok számára jelent előnyt, akik a kiinduló állomáson szállnak fel. A már említett Besztercebá­nya-Prága járaton azok, akik Besz­tercebányán szálnak fel, Szlovákia területén is bármely állomáson ki­szállhatnak, viszont ezeken až állo­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Szlovákia 2004-ben ténylegesen mintegy 11 milliárd koronát merített az Euró­pai Unió előcsatlakozási és csatla­kozás utáni alapjaiból - derül ki a pénzügyminisztérium jelenté­séből. Ezen belül az előcsatlako­zási alapok domináltak, ame­lyekből 8,5 milliárd korona jutott Pozsonynak. „Meglepett bennün­ket, hogy a tervezettnél jóval több projektumot kaptunk. Jelenleg fo­lyik a tervezetek kiértékelése. Ami a strukturális alapokat illeti, nap­jainkban már 4,5 milliárd korona értékben írtunk alá kontraktuso­kat” - mondta Csáky Pál, az euró­pai uniós ügyekért felelős minisz­terelnök-helyettes. A politikus szerint a legnagyobb érdeklődés az alap infrastruktúra programok iránt mutatkozik, amelyből há­romszoros a túljelentkezés; főleg az iskolák, kisebb kórházak kor­szerűsítése és a vidéki turizmus fi­nanszírozása iránt mutatkozik igény. Csáky Pál szerint 2005-ben rendkívül intenzív lesz az uniós alapok merítése, azonban konkrét számokat nem közölt. másokon senki nem szállhat fel, vagyis a társaságok többsége szá­mára az ilyenfajta közlekedés min­denképp veszteséges lenne. A dön­tés, amit a közlekedési tárca az eu­rópai uniós szabályok bevezetésé­vel magyaráz, a hazai és a cseh busztársaságok szerint is elsősor­ban a szlovák állampolgárokat hoz­za hátrányos helyzetbe. A hétfői és pénteki csúcsforgalomban ugyanis e járatok olcsó és minőségi közleke­dést biztosítottak olyan szakaszo­kon is, ahol egyébként elöregedett autóbuszokon, állva kellett több Csehország 2004-ben a közös költségvetésbe közel 18 milliárd cseh koronát fizetett be, miköz­ben Brüsszelből 24,7 milliárd ko­rona érkezett Prágába - tette közzé az adatokat a pénzügymi­nisztérium. A Brüsszellel szem­beni nettó 6,8 milliárd koronás többlet 1 milliárddal több, mint amennyit a Gross-kormány ere­detileg várt. Csehországba döntően a strukturális alapból érkeztek források, főleg az elma­radottabb régiók felzárkóztatá­sára. További jelentős tételt ké­peznek a cseh földműveseknek folyósított támogatások. Közéi 10 milliárd koronára rúgtak a kompenzációs juttatások, ame­lyek azt garantálták, hogy Cseh­ország az EU-tagsága első évében ne legyen nettó befizető. Enélkül Prága legalább 3 milliárd koroná­val többet fizetett volna be a kö­zös költségvetésbe, mint amennyit onnan kapott volna. A pénzügyminisztérium szerint a Brüsszelből ténylegesen érkezett anyagi források a jelzett 24,7 mil­liárd koronát is meghaladják, ez az EU speciális programjainak kö­szönhető. (t, č, só) száz kilométer utaznunk. Csehor­szág és Szlovákia között jelenleg 131 rendszeres, többnyire nyeresé­ges autóbuszjárat közlekedik. Ha a minisztérium a számukra ked­veződen döntést hozza, többen megszüntetik a járatukat, néhá- nyan azonban már most azon gon­dolkodnak, hogyan kerülhetnék meg a jogszabályokat. Főként a ke­let-szlovákiai társaságok fontolgat­ják azt, hogy Pozsonyig belföldi já­ratként közlekednének, Pozsonytól Prágáig pedig nemzetközi enged­élyt váltanának ki. (mi) Szlovák Villamos Művek Pénzigényes beruházások Pozsony. A privatizáció előtt álló Szlovák Villamos Művek (SE) ta­valy 55 milliárd korona forgalom mellett 1,733 milliárd korona adó­zás utáni nyereséget könyvelt el - mondta Miroslav Rapšík, a cég ve­zérigazgatója. A Szlovákia villa- mosenergia-termelésének 83,7 százalékát adó társaság az áram 66,6%-át az atomerőművekben, 18%-át hőerőművekben, 15,4%-át pedig vízi erőművekben állította elő. Az SE tavalyi forgalma ugyan 4 milliárd koronával esett a hazai pia­con, viszont külföldi eladásai ugya­nennyivel nőttek. A cég 3,38 milli­árd koronát fordított korszerűsítés­re, 2003-as 50,9 milliárdos adóssá­gállományát tavaly 43,36 milliárd koronára mérsékelte. A 9200 főt foglalkoztató és idén 4,1 milliárdos beruházással számoló villamos műveknek 2010-ig mintegy 100 milliárd koronát kellene fordítania kapacitása fenntartására - véleke­dett Miroslav Rapšík. Ez az összeg magában foglalja a nyitranováki és a vajáni hőerőmű modernizációját, továbbá a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának befejezését, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Állami segély az ipari parkoknak Pozsony. A gazdasági tárca 490 millió koronás támogatást nyújt négy ipari park infrast­ruktúrájának a kiépítésére. A Tőketerebes, Poprád, Miava és Szinna környékén épülő ipari parkokba 12-16 befektető érke­zik, és összesen 6-8 ezer mun­kahelyet hoznak létre. (TASR) Nemzetközi bútoripari vásár Nyitra. Több mint 460 kiállító mutatkozik be az idei nemzetkö­zi bútoripari szakvásáron. Már­cius 2. és 6. között a szlovák cé­geken kívül cseh, magyar, len­gyel, olasz, román, német, brit és spanyol bútoripari vállalatok is bemutatkoznak, a szlovák márkakereskedésein keresztül azonban az ázsiai és amerikai gyártók is jelen lesznek. Idén elsősorban azoknak éri meg ellá­togatni Nyitrára, akik ebédlő­vagy konyhabútorokat szeretné­nek vásárolni. (TASR) Magyarországon gyártják a cseh sört Pilsen. A cseh Prazdroj meg­kezdte a Radegast gyártását a magyar Dreher sörgyárban. A legnagyobb magyar sörgyár­ban idén 80 ezer hektoliter sört állítanak elő. A pilzeni Prazdroj gyártását tavaly Oroszországban kezdték meg, és két éven belül ugyanezt a dél-afrikai Fokvárosban is be­indítják. (TASR) MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 38,125 1,265 5,121 28,039 23,867 Lengyel zloty Svéd korona Svájci frank USA-dollár 9,494 55,379 Magyar forint (100) 15,598 4,186 Szlovén tollár (100) 15,900 24,530 29,368 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,11-39,11 28,54-30,19 1,25-1,31 14,96-16,26 OTP Bank 37,13-39,07 28,55-30,14 1,24-1,30 15,03-16,19 Postabank 37,08-39,06 28,63-30,15 1,24-1,30 14,97-16,21 Szí. Takarékpénztár 37,10-39,00 28,56-30,06 1,23-1,30 14,90-16,30 Tatra banka 37,08-39,06 28,63-30,15 1,24-1,30 14,97-16,21 UniBanka 37,10-39,05 28,64-30,13 1,23-1,29 14,97-14,97 Általános Hitelbank 37,08-39,06 28,63-30,16 1,23-1,30 14,73-16,45 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szlovákia és Csehország európai uniós pénzforrásai Tavaly nem fizettünk rá A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2005. febr. 13-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,20-1,00 1,10-1,60 1,20-1,70 1,35-1,75 1,50-1,80 1,50-1,80 0,20 Banka Slovakia 1,30 1,70 1,75 1,80 1,85­0,20-1,30 HVB Bank Slovakia 0,00-0,25 0,35-0,70 0,95-1,25 1,10-1,35 1,30-1,55 1,30-1,55 0,10 OTP Bank 1,15 1,65-2,15 1,65-2,35 1,65-2,35 1,65-2,35 1,65-2,35 0,00-1,00 Istrobanka 1,30-1,80 1,80-2,30 1,90-2,35 2,10-2,50 2,10-2,50 2,10-2,50 0,15 Ľudová banka 1,10 1,55-1,70 1,95-2,10 2,05-2,20 1,95-2,10 2,05-2,20 0,30-1,20 UniBanka 1,40-1,55 1,45-1,80 1,65-1,85 1,50-1,80 1,50-1,75 individuális 0,10 Dexia banka­1,50-1,80 1,70-2,00 1,70-2,00 1,70-2,00 1,70-2,00 0,20-0,50 Tatra banka­1,40-1,90 1,45-1,95 1,50-2,00 1,50-2,00­0,30 Slovenská sporitefňa­1,40-2,00 1,70-2,20 1,90-2,20 1,75-2,45 1,75-2,45 0,20-1,20 Všeobecná úverová banka­0,55-2,00 1,40-2,25 1,50-2,25 1,65-2,40 1,75 0,10-1,20 Poštová banka 1,30 1,90 2,00 2,10 2,20 2,30 0,30-0,50 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2005. febr. 13-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 1,50 1,80­2,00­­0,20 Banka Slovakia 1,70 1,80­1,90­2,00 0,25 OTP Bank 2,00 2,10 2,20 2,30­2,35 0,90 Istrobanka 2,25 2,40 2,40 2,50­2,50 0,50 Ľudová banka 1,85 1,95­2,00­2,15 1,00 UniBanka­1,50­1,50 1,55 1,65 0,30 Poštová banka 2,20 2,30­2,40­2,50 0,40 Dexia banka 2,00 2,30 2,30 2,30­2,50 0,50 Tatra banka­­­­­­1,20 Slovenská sporiteľňa­­­­­­­Všeobecná úverová banka 1,55 1,75­1,95­1,30 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents