Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-15 / 37. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 15. Ismét sztárvendéggel várják az érdeklődőket Várady Béla azt állítja, hogy mindent a színházért, a színház megmaradása érdekében tett Vikidál Gyula a Deja vuban STRIEŽENEC DÁVID Pozsony. Februárban ismét il­lusztris vendége lesz a Deja vu klubestnek, mely a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete, a Di­ákhálózat és a Deja vu zenekar kö­zös rendezvénye. Gerendás Péter, Laár András és Verebes István után ismét magyarországi sztár­vendéggel találkozhatnak az ér­deklődők: holnap Vikidál Gyula látogat el a Bazova utcai Hlava XXII étterembe. A neves énekes több, rocktörté­neti szempontból is fontos zene­karban vezéregyéniség volt, és rockoperákban is jelentős alakítá­sokat nyújtott, elég, ha csak az Ist­ván, a királyt említjük, ahol Kop­pány szerepét formálta meg. A ne­ves vendég, aki legutóbb 2003- banjárt errefelé, egy rövid beszél­getést követően természetesen énektudásából is ízelítőt ad. Mint lapunknak elárulta: saját szerze­ményein kívül szívesen csemegéz- get más előadók dalaiból is. Rajta kívül a házigazda jazz band szóra­koztatja a nagyérdeműt. A18 óra­kor kezdődő rendezvényre a be­lépés díjtalan. Az Akvareli című kiállítás megnyitója Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében holnap 17 órakor nyitják meg a Nógrádi Múzeum és Galériában megren­dezett VIII. Nemzetközi Akvareli Triennále magyar, cseh és szlovák résztvevőinek alkotásaiból rendezett kiállítást. Megtekinthető március 17-éig. (tb) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tesztoszteron 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya (vendégjáték Pelsőcön) 11 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 11,15 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szlovák) 16, 18, 20 AU- PARK - PALACE: Aviator (amerikai) 10.30, 12, 13.50, 15.20, 17.10, 18.40, 20.30 A holnap világa (amerikai) 11.20, 16.30, 21.40 Kerülőutak (amerikai) 14, 19 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 12.40, 14.50, 17,19.10, 21.20 A lélek mint kaviár (cseh) 12.20, 19.20, 21.30 Bajos csajok (ameri­kai) 14.30, 16.50 A nemzet aranya (amerikai) 14.40, 17.20, 18.20, 20, 21 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 16.10, 18.30, 20.50 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 16.20, 19.40 A hihetetlen család (amerikai) 15.40 Két szótaggal le­maradva (szlovák) 14.20, 16.40, 19.30, 21.50 Wicker Park (amerikai) 15.10 Blade: Trinity (amerikai) 17.50 A belső ten­ger (spanyol) 15, 20.40 Ray (amerikai) 17.30 PÓLUS - MET­ROPOLIS: Aviator (amerikai) 14.10, 16.15, 17.25, 19.30, 20.40 Blade: Trinity (amerikai) 17,19.15, 21.30 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 16, 19.45 Ray (amerikai) 13.10, 21.10 A nemzet aranya (amerikai) 13.05, 15.40, 17.10, 18.15, 19.40, 20.50 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 13.50, 17.45 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 15.30,17.50 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 14, 20 Kerülőutak (amerikai) 18.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 21.25 A lélek mint kaviár (cseh) 14.55 A hihetetlen család (amerikai) 14.05,16.25 KASSA DRUŽBA: Blade: Trinity (amerikai) 17,20 CAPITOL: Kaptár 2.- Apokalipszis (német-francia-angol) 16, 18, 20 TATRA: Két szótaggal lemaradva (szlovák) 16, 18, 20 ÚSMEV: Wimbledon- Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Időza­varban (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Bajos csajok (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Leány gyöngy fülbevalóval (angol) 17, 19.30 PÁR­KÁNY - DANUBIUS: Régi, új, kölcsönzött, kék (dán) 19 LÉVA -JUNIOR: Szüzet szüntess (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (német) 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45, 15.45, 17.45, 19.30 Fűrész (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 A hihetetlen család (ameri­kai) 14 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 17.15, 19.45 Hölgyválasz (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 14.15, 16.15 Lucky Luke és a Daltonok (francia-német-spanyol) 13.15,15.30 Micimac­kó és a Zelefánt (amerikai) 14.30, 16.15, 18 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 13.45 A nemzet aranya (amerikai) 17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 20 Ray (amerikai) 17 Sorstalanság (magyar) 14.30, 17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 18.15, 20.15 Válótársak (amerikai-német) 15,17 „Úgy ragadtak rám, mint a tetvek” Várady Béla a Thália Színház Márai Stúdiószínpadának kávé­zójában (A szerző felvétele) A Thália Színházban javá­ban folynak a Földönfutók című Dobos László-regény színpadi adaptációjának próbái. A darabban a máso­dik világháború utáni szo­morú korszak élő tanúi, a nyugdíjas színészek is sze­repet kaptak, köztük Vá­rady Béla, akinek a tűrőké­pesség mellett alkalmazko­dókészségre is szüksége volt az elmúlt rendszerben. JUHÁSZ KATALIN Kit játszik Ön a Földönfutók­ban? Miska szőlőkerülőt, aki a re­gényben mellékszereplő, ám Do­bos László most jelentősebb ala­kot csinált belőle. Igazi hús-vér fi­gura, aki igyekszik tisztázni a vi­szonyokat, mindenkit meg akar érteni, és saját problémáit is igyekszik mindenkivel megértet­ni. Egy helyütt azt mondja: „Ol­vasni keveset olvastam, de a látá­som jó. Öregember vagyok, nyel­vemben nevelkedtem. Ha te más nyelvű vagy, akkor mi ellenségek vagyunk?” A darabban nagy hangsúlyt kap a háború utáni csempészés és a kitelepítések. Mindkettőnek részese voltam, a mi családunk is megkapta a kite­lepítési cédulát, szerencsére a fo­lyamat pont a mi falunk előtt, Gö- mörpanyitnál állt meg. Én is csempésztem ezt-azt Csehszlová­kiából Magyarországra, mert mu­száj volt, akkoriban ebből éltek a határ menti emberek. A határ felé lopakodva olyas­fajta félelmet érzett, mint a re­gény elején az iskolába szökő diákok? Igen. Innen vittük a cukrot, gyu­fát, pamutot, és hoztuk a szalon­nát, sőt élő állatokat is áthajtot­tunk. Veszélyes volt, egy társunkat agyon is lőtték. Volt viszont egy csendőr ismerősöm, akivel a bar­langászat iránti szenvedély hozott össze. Ő tudta, mi folyik, de tole­ráns volt. Azt is tudta, hogy az er­dész nagybácsim a határ túlol­dalán él, és rendszeresen megláto­gatom. Egyszer együtt érkeztünk a határőrökkel születésnapot kö­szönteni, és hiába hazudtuk, hogy aggtelekiek vagyunk, meg­látták a zsebünkben a csehszlo­vák cigarettát. A végén egy őrnagy félrevont, és feddőleg fel­emelte az ujját, ezzel el is volt in­tézve. A mai fiatalok keveset tud­nak ezekről a dolgokról, és azt hi­szik, hogy az egész csak mese. Elégedett a színpadi változat­tal? Meg kell mondjam, nem száz százalékban. Nagyon régen olvas­tam a regényt, és érdekes, hogy egészen másképp éltem át azt az időszakot. A színpadra alkalma­zás eléggé gyors munka volt, sze­rintem ez a darab több figyelmet érdemelt volna. Nem tudom, mennyi idő volt a dramatizálásra, de a saját szövegeimben találtam olyan mondatokat, amelyeket muszáj volt átíratni. Sok esetben javasoltam a párbeszédek átdol­gozását, mert úgy éreztem, ma­gyar ember nem fogalmaz úgy, ahogy a szövegben le volt írva. Önt annak idején felvették a budapesti színművészeti főisko­lára, de közvetlen utána behívót kapott, ezért nem mehetett. Hármunkat választottak ki azok a budapesti szakemberek. Örültem a lehetőségnek, mert a diploma már akkor is fontos volt ebben a szakmában. Nem beszél­ve arról, hogy a magyar nyelvi környezet a magyar színész szá­mára rendkívül inspiráló. A had­sereget azonban mindez nem ér­dekelte, hallani sem akartak a ha­lasztásról. Akkor már a Faluszín­háznál voltam, és életcélomnak tekintettem a színészetet. Aztán huszonöt év után megadták ne­kem a diplomát! Egyszer jött egy levél és egy igazolás Pozsonyból, amelyben az állt, hogy elismerik a főiskolai végzettségemet. Az vi­szont fáj, hogy a magyar állam so­ha egy kézfogásra sem méltatta, hogy gyerekkorom óta a magyar kultúrát népszerűsítettem, erre tettem rá az életemet. 1951-ben kerültem a Faluszínházhoz, olyan körülmények között dolgoztunk és utaztunk, amit a mai fiatal szí­nészek el sem tudnak képzelni. Mostanában hogy érzi magát a Thália Színháznál? Örömmel mondhatom, hogy darabból darabba megyek, egy­más után kapom a szerepeket. 1993-ban vonultam nyugdíjba, ezt követően volt egy időszak, amikor kissé mellőztek, talán előítéleteik voltak velem szem­ben. Akkoriban kezdték vizsgál­ni az emberek múltját, valami­kori politikai tevékenységét. Nem értették meg, hogy min­dent, amit tettem, a színházért, a színház megmaradása érdeké­ben tettem. Ön alapító tagja a Tháliának, tíz évig művészeti vezetőként is dolgozott. Gondolom, akkori­ban baráti kapcsolatokat kellett ápolnia a politikai hatalommal a művészi „szabadság” érdeké­ben... Borotvaélen kellett egyensú­lyoznom, azt is el kellett játsza­nom, hogy szolgálatot teszek a rendszernek, azaz úgy kellett vi­selkednem, hogy „odafent” elfo­gadjanak. A Csendesek a hajnalok című szocreál darab műsorra tűzésével például elértük, hogy legközelebb egy merészebb előadást állíthassunk színpadra. Aki nem szolgálta a rendszert, an­nak meggyűlt a baja a hatalom­mal. Havonta kétszer-háromszor is meglátogattak az ügynökök, gyakran már az irodámban ültek, amikor reggel megérkeztem. Miket kérdeztek? Mindenfélét, főleg a színház al­kalmazottainak viselkedése érde­kelte őket. Horváth Lajos például egyszer Losoncon botrányt csi­nált, „magyarkodott” egy bálon, szidta a szlovákokat. Kíváncsiak voltak a részletekre, arra, hogy miket mondott, és ki hogyan rea­gált rá. Arról is tudni akartak, ha Magyarországról érkezett valaki a színházba. Aztán kíváncsiak vol­tak, mi hangzott el egy-egy Cse- madok-gyűlésen, ezért inkább nem is mentem a Csemadok kör­nyékére, csak hogy ne hozzak bajt rájuk. Gondoltam, jobb, ha in­kább nem tudok semmit. Szóval próbálkoztak minden lehetséges módon, de mindig vigyáztam ar­ra, hogy senkit ne sodorjak bajba, senkire ne mondjak rosszat. Néha naivan rácsodálkoztam egy-egy kényes kérdésre, hogy védjem az illetőt. Mivel jól „bevágódtam” pártvonalon, úgy ragadtak rám, mint a tetvek. A végén aztán pa­naszt tettem rájuk, mert nem hagytak nyugodtan dolgozni. Tudtak erről a színészek? Nem tudtak róla, mert igyekez­tem leplezni a dolgot, hogy ne za­varjam őket az alkotó munkában. Ha egy színházban szaglászik va­laki, az ott dolgozó színészek nem tudnak a munkájukra összponto­sítani, idegessé válnak. Igyekez­tem kímélni őket, fenntartani a zavartalan, alkotó légkört. Úgy érzem, a kollégáim a mai napig szeretnek, tisztelnek, és tudják, hogy becsületes ember vagyok. Nekik is javaslom ezt a hozzáál­lást: megvédeni mindenáron azt a színházat, amelyet olyan nehezen hozott létre az a régi csapat. FELHÍVÁS - VÁMBÉRY ÁRMIN EMLÉKVERSENY A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás Dunašzerdahely város neves történelmi egyénisé­ge, az európai hírű utazó, tudós és magyarságkutató, Vámbéry Ármin emléke előtt tisztelegve a 2004/2005-ös tanévben is meg­hirdeti a Vámbéry Ármin Emlék­versenyt. Az immár ötödik évfo­lyamába lépő verseny célja az alap- és középiskolás tanulók magyarságtudatának erősítése, a Csallóköz történelmi hagyo­mányainak megismertetése és ápolása. Az idei verseny témája Vám­béry Ármin munkássága és Ázsia további magyar utazói, felfe­dezői (Körösi Csorna Sándor, Re­guly Antal, Széchenyi Béla, Bál­int Gábor, Lóczy Lajos, Déchy Mór, Zichy Jenő, Cholnoky Jenő, Stein Aurél, Almásy György, Prinz Gyula). E történelmi és földrajzi ismereteket kívánó ver­senyt az alapiskolák 7-9. évfo­lyamának és a nyolcosztályos gimnáziumok 3-5. évfolyamá­nak tanulói számára rendezzük meg. A vetélkedőre iskolánként egy háromtagú csapat jelentkezését várjuk legkésőbb 2005. március 10-ig. A jelentkezési lapon kér­jük feltüntetni a felkészítő tanár és a csapattagok nevét, valamint az iskola pontos nevét és címét, illetve egyéb elérhetőségeit (te­lefonszám, fax, e-mail). A döntőt 2005. március 18-án rendezzük meg a dunaszerdahe­lyi Vámbéry Napok keretében. A kérdéseket Dobrovits Mihály bu­dapesti Vámbéry-kutató, egyete­mi adjunktus állítja össze. Aján­lott irodalom a felkészüléshez: Vámos Magda: Resid efendi (Lilium Aurum 2000), Vámbéry Ármin: Küzdelmeim (Lilium Au­rum 2001), Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át (Lilium Aurum 2000), Kis Jó­zsef: Vámbéry nyomában (Lili­um Aurum 2002), Vámbéry Ár­min: A magyarság keletkezése és gyarapodása (Lilium Aurum 2003), Bödők Zsigmond: Világ­járó magyarok (NAP Kiadó 2001). A vetélkedő nyertesei értékes ajándékokban részesülnek, illetve részt vesznek egy egynapos május végi budapesti kiránduláson. A jelentkezéseket a következő címre várjuk: Vámbéry Polgári Társulás Kukudnová 459 929 01 Dunajská Streda Tel.: 031/552 90 28 vambery@vambery.sk A verseny társrendezője a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola.

Next

/
Thumbnails
Contents