Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-02 / 26. szám, szerda
Európai unió ll Az uniós alkotmány csak akkor léphet hatályba, ha minden EU-tagország megerősítette ÚJ SZŐ 2005. FEBRUÁR 2. Keveset tudunk az alkotmányról Margot Wallström, az uniós közvélemény tájékoztatásáért felelős biztos széleskörű ismeretterjesztő kampány indítását javasolja (Fotóarchívum) Az Európai Unió lakosságának egyharmada, ezen belül a szlovákok 22, a magyarok 34 százaléka még soha nem hallott az EU tavaly aláírt alkotmányos szerződéséről, amely korszerűbb és hatékonyabban szabályozott keretek közé helyezi az unió bonyolult intézményrendszerének működését. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Bizottságban pénteken nyilvánosságra hozott statisztikából az is kiderül, hogy a lakosság további mintegy 50 százaléka (a szlovákok 67, a magyarok 54 százaléka) azt jelezte a felmérés készítésekor, hogy csak keveset tud a szerződésről. A megkérdezettek 49 százaléka (Szlovákiában 61, Magyarországon 60) mindazonáltal úgy nyilatkozott, támogatja egy ilyen típusú szerződés életbe lépését. Tizenhat százalék (Szlovákiában 11, Magyarországon 9) viszont elutasította az alkotmányt. A szerződést többéves munkával tavaly nyárra dolgozta ki az Európai Konvent, melyben részt vettek a tíz új tagország képviselői is. Ősszel aláírták, és két országban - Litvániában, valamint Magyarországon - a parlamentek már jóvá is hagyták. Számos tagországban viszont népszavazást rendeznek a szerződésről, amely csak akkor léphet hatályba, ha minden EU-tag megerősítette. Margot Wallström európai bizottsági alelnök, az uniós közvélemény tájékoztatásáért is felelős biztos az eredmények ismeretében kijelentette: még időben jött figyelmeztetésről van szó, hogy az alkotmány ratifikációs folyamata csak akkor lehet sikeres, ha a nemzett kormányok és a politikai élet más szereplői információs kampányba kezdenek a szerződés tényleges tartalmának megismertetésére. Különösen aggasztónak tartotta a tudatlanság mértékét azokban az államokban, ahol népszavazást tartanak. Ez magában hordozza az alacsony szavazási részvétel veszélyét is - mutatott rá. A felmérés szerint a népszavazásra készülők között jelenleg csak Dániában (64 százalék), Írországban (52), Franciaországban (51) és Luxemburgban (51) haladja meg az 50 százalékot a várható részvétel, míg Nagy-Britanniában (45), Hollandiában (42), Spanyolországban (36), Portugáliában (20) és Csehországban (19) elmarad attól. A szerződés támogatása egyedül Nagy-Britanniában kisebb az ellenzésnél: a britek - akik nemzeti alkotmánnyal sem rendelkeznek - 20 százalék igenlés mellett 30 százalékban nemet mondanának most az uniós alkotmányra a felmérés szerint. Ennek az ad jelentőséget, hogy Nagy-Britannia azon tagállamok közé tartozik, amelyek népszavazást tartanak a kérdésről, és jelentős az aggodalom az unióban, hogy a szigetországi referendum eredménye elutasító lesz. Az Eurobarométer című közvélemény-kutatás készítői azt is tesztelték, mennyire komolyak a megkérdezettek ismeretei az alkotmány tartalmáról. Ennek során kiderült: az emberek 63 százaléka tudja, hogy az alkotmány nem jelenti állampolgárságának elvesztését, unióssá alakulását. Az viszont csak 48 százalék számára világos, hogy a szerződés életbe lépése után bármely tagország elhagyhatja az uniót, ha úgy kívánja. A válaszolók 39 százaléka tévesen azt hiszi, hogy közvetlen uniós adót is bevezet az alkotmány. A kutatás azt is kimutatta, hogy míg a baloldali pártokkal szimpatizáló lakosság körében 80, a jobboldallal rokonszenvezők esetében 69 százalékos az alkotmány támogatottsága. Nincs viszont számottevő különbség korosztályok, illetve nemek szerint a szerződés megítélésében. Arról is érdeklődtek, kikben bízik leginkább a lakosság az alkotmánnyal kapcsolatos hiteles információk megszerzését illetően. A megkérdezettek 22 százaléka kormányát, 17 százaléka a sajtót, 15 százaléka pedig az Európai Parlamentet említette. (MTI) Vitakampány az európai alkotmányról Mérföldkövet jelent Európa történetében az európai alkotmány elfogadása, amely 25 tagország 450 millió lakosára lesz sorsdöntő hatással. Ezért az EU vezető képviselői felhívással fordulnak a tagországok választott képviselőihez, hogy járuljanak hozzá az európai alkotmány alaposabb megismertetéséhez országuk lakossága körében. Az „1000 vita Európáról“ elnevezésű kezdeményezés találkozók, vitafórumok rendezésére szólít fel, amelyeknek célja, hogy az elkövetkezendő időszakban Európa lakossága széleskörű, demokratikus társadalmi vita által formáljon véleményt az Európai Unió jövőjéről. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes Margot Wallström európai bizottsági alelnökkel, az uniós közvélemény tájékoztatásáért felelős biztossal februárban megállapodást ír alá a tájékoztatási kampányban való együttműködésről, amelyben természetesen jelentős teret szánnak a médiának - tájékoztatta lapunkat uniós kapcsolatokért felelős miniszterelnökhelyettes. (gyp, EurActiv) Elfogadjuk az alkotmányt, bár kévéssé ismerjük Az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatása szerint: ♦ Szlovákia lakosságának csak 30 százaléka tudja, hogy az európai alkotmány nem von maga után adófizetési kötelezettséget; további 40 százalék nem tudott erre a kérdésre válaszolni; ♦ a szlovákoknak csak 36 százaléka tudja, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé az Európai Tanács elnökének (az unió elnökének) közvetlen válaszátását, további 34 százalék nem tudott mit kezdeni a kérdéssel; ♦ csupán 44 százaléka tudta a szlovák lakosságnak, hogy az alkotmány értelmében 1 millió európai polgár európai törvény elfogadását kezdeményezheti; további 39 százalékuk nem tudott a kérdésre válaszolni; ♦ Szlovákia polgárainak csak 43 százaléka van tisztában azzal, hogy az alkotmány lehetővé teszi az unióból való „kiszállást”, további 31 százaléka nem ismerte a választ; ♦ ugyanakkor a szlovákok 70 százaléka tudja, hogy az uniós alkotmány nem szünteti meg a szlovák állampolgárságot; 22 százalékuk ezzel a kérdéssel kapcsolatban is tanácstalan volt, 8 százalék pedig tévesen úgy hiszi, hogy igen. (Sme) A lakosságnak csak 48 százaléka tudja, hogy az alkotmány lehetővé teszi a kilépést az Európai Unióból EU-TUDAK0ZÓ Érvényes-e a ZŤP-igazolvány? Elismerik-e a Szlovákiában kiadott ZŤP-igazolványt az Európai Unió mám országaiban, milyen kedvezményeket élvezhet a külföldi súlyos egészségkárosult, pl. Magyar- országon? Joga van-e utazási kedvezmények igénybevételére a vasúti vagy buszközlekedésben, parkolási lehetőségek tekintetében? nem jogosultak D. Tibor, Ipolynyék Sajnos Szlovákia egészségkárosult állampolgárai, akik ZŤP-igazolvánnyal rendelkeznek, az Európai Unió országaiban állapotukból eredően nem jogosultak kedvezmények igénybevételére. Minden tagország maga szabja meg az egészségkárosultakról való gondoskodás feltételeit, amelyek csak az illető ország polgáraira vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a ZŤP-igazolvány csak Szlovákia területén érvényes. Az egészségkárosult-iga- zolványok kérdését nem az európai jog szabályozza, e téren nem történt jogharmonizáció az Európai Unióban. A ZŤP- igazolvány használatának ki- terjesztéséről az egyes tagállamok között történő kétoldalú megállapodás dönthet. Ilyen megállapodás azonban a szociális, munka- és családügyi minisztérium tájékoztatása szerint Szlovákia és más tagországok között nem jött eddig létre. Hol fizetjük a biztosítást? Fiam tíz éve Olaszországban dolgozik, de nem folyamatosan, hanem „szezonmunkát” végez, ami annyit RÖVIDEN Bírósági eljárás fenyegeti Szlovákiát Szlovákiának sürgősen el kell fogadnia azt az EU által előirányzott 53 jogszabályt, amelyet eddig nem sikerült beépítenie jogrendjébe. Műit ismeretes, az Európai Bizottság elmarasztalta Szlovákiát a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének késése miatt, s ha a feltételeket az adott határidőre nem teljesíti, az Európai Bizottság az Európai Bíróságra adja az ügyet. A szlovák kormány ma tárgyalja a hiányzó jogszabályok elfogadásának ütemtervét, amelyeknek már 2004. május 1-jén a szlovák jogrend részét kellet volna képezniük. A javasolt harmonogram április végére, illetve azon jogi normák esetében, amelyek elfogadása új törvény alkotásával jár, augusztus végére teszi a jogszabályok elfogadásának határidejét. A posta- és közlekedésügyi minisztérium öt jogszabály esetében a határidő ez év december végéig történő meghosszabbítását kéri, mivel azok elfogadása megvalósíthatatlan az ütemterv által meghatározott időszakban. Ez esetben okkal feltételezhető, hogy az Európai Bizottság által Szlovákiával szemben megkezdett eljárás, következő lépése az Európai Bíróságra történő beadvány lehet. (TASR) Kedvezőtlen uniós foglalkoztatási kép Több mint 22 millió új munkahelyet kellene az EU-nak teremtenie ahhoz, hogy elérje a 2010-re megcélzott 70 százalékos általános foglalkoztatási szintet - állapítja meg a múlt héten publikált Közös Foglalkoztatási Jelentés, amely aggasztónak tartja a termelékenység-növekedés régi tagállamokban történt drámai visszaesését, (euro.hu) Ukrajna egyelőre csak jószomszéd A Huszonötök külügyminiszterei hétfőn üdvözölték az Európai Bizottság és Javier Solana külpolitikai főképviselő javaslatait az Ukrajnához fűződő kapcsolatok elmélyítésére, tartózkodtak azonban attól, hogy a jószomszédi viszonynál többet ígérjenek a nyugati fordulatot végrehajtó országnak. (BUXinfo) Vegyes értékelés a gazdasági reformokról Noha történt előrehaladás az elmúlt években az egységes európai piac kiépítésében és a vállalkozóbarát környezet megteremtésében, nagyon sokat kell még tenni az EU versenyképességének növelése érdekében - állípítja meg új, időszakos jelentésében az Európai Bizottság. (EUvonal) Euro Info jelent, hogy egy évben általában 10 hónapot, megszakításokkal. Külföldön fizeti az egészségbiztosítást, de az otthon töltött idő miatt 2004. december végéig fizettem utána az alap-egészségbiztosítást egész évre (12x420 korona). Mi a teendőm 2005. január 1-jétől, és ha fölöslegesen fizettem eddig visszaigényelhetem-e a befizetett összeget? A. Jolán, Somorja Az egészségbiztosítást abban az országban fizetjük, ahol dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy az Olaszországban munkaviszonyban lévő polgárnak ott kell fizetnie a biztosítást. Haza utazását megelőzően azonban ki kell váltania az E Ul-es formanyomtatványt, amelynek alapján Szlovákiában is jogosult lesz az ingyenes orvosi alapellátásra. 2005. január 1-től tehát Szlovákiában nem kell fizetnie az egészségbiztosítást, és a 2004. május 1-jétől befizetett összeget visszaigényelheti, ha igazolást nyújt be a hazai egészségbiztosítónál a külföldi munkaviszonyról és az egészségbiztosítási járulék külföldön történt befizetéséről. Ez esetben azonban a 2004. május 1. óta itthon igénybe vett orvosi ellátást térítenie kell. Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. A borítókra írják rá: EU-tudakozó.
