Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-14 / 36. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 14. Arthur Miller a formakereső rendezők szerzője volt A drámaíró halála FORGÁCS MIKLÓS „Szerintem nincs minden rend­ben” - nyilatkozta Arthur Miller egy késői interjúban. A mai, a XX. és XXI. század közötti senki földjén a befejezetlenség és az elkezdetlen- ség közötti értékvákuumba belefe­ledkező világot, elszomorítónak és kilátástalannak tartotta. Ugyani­lyennek tartott bármilyen más kort is, de soha nem tartotta fölösleges­nek a hangja hallatását, mindig rendszerbe áhított értékrendjének pillérei tartották időtlenül és zsige­rien realista drámáit. Művei alap­ján elmondható, szerinte a létezés politikum, a politikum pedig az er­kölcs illúziója. Az illúziót pedig ker­getni kell, nem törődve milyen ne­vetségesek lehetnek a szakadék pe­remét hirtelen tudatosító ember tragikusan suta mozdulatai. Sze­replői kisemberek, akik a világ pil­lanatnyi gubancát személyes apo­kalipszisként élik meg, dönteniük kell, és „a döntésképtelenség bűn”. Millernek elvei voltak, mondaniva­lója, prédikált, szerencsére mindig sorsok érzékeny szétszálazása volt az igéje. Értelmiségi volt, aki sze­rette az emberszagot. Szikár alakja, vékony arca magas homloka és legfőképpen a vastagkeretű szem­üvege mögé bújtatott egyszerre nyughatatlan és fürkész és egyszer­re jóságos és bölcs tekintete már végérvényesen darabjainak ezer alakja mögé satírozódtak. Mint Willy Loman már lassan hatvan éve számtalanszor, most ő is ellépett életének bőröndjei mellől. Miller az élet tempó- és témaváltásait vizs­gálta a kisember hétköznapi teatra­litásának föltérképezésével. A ma­gyar színház fiatal, formailag és vé­MOZI POZSONY MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16, 18, 20 MÚZEUM: Barbárok a kapuk előtt (kan.-fr.) 19.30 AUPARK - PALACE: Aviator (am.) 10.30, 12, 13.50, 15.20, 17.10, 18.40, 20.30 A holnap világa (am.) 11.20, 16.30, 21.40 Kerülőutak (am.) 14,19 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 12.40, 14.50, 17,19.10, 21.20 A lélek mint kaviár (cseh) 12.20, 19.20, 21.30 Bajos csajok (am.) 14.30, 16.50 A nemzet aranya (am.) 14.40, 17.20, 18.20, 20, 21 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.10, 18.30, 20.50 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16.20, 19.40 A hihetetlen család (am.) 15.40 Két szótaggal lemaradva (szí.) 14.20, 16.40, 19.30, 21.50 Wicker Park (am.) 15.10 Blade: Trinity (am.) 17.50 A belső tenger (sp.) 15, 20.40 Ray (am.) 17.30 PÓLUS - METROPOLIS: Aviator (am.) 14.10, 16.15.17.25.19.30, 20.40 Blade: Trinity (am.) 17,19.15, 21.30 Két szótaggal lemaradva (szí.) 16,19.45 Ray (am.) 13.10, 21.10 A nemzet aranya (am.) 13.05,15.40,17.10,18.15,19.40,20.50 Az utolsó gyémántrablás (am.) 13.50, 17.45 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 15.30, 17.50 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14, 20 Kerülőutak (am.) 18.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 21.25 A lélek mint kaviár (cseh) 14.55 A hihetetlen család (am.) 14.05,16.25 KASSA DRUŽBA: Blade: Trinity (am.) 17, 20 CAPITOL: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20 TATRA: Két szótaggal lemaradva (szí.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Időzavarban (am.) 16.15.19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magy.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.30 Fűrész (am.) 16.30, 18.30, 20.30 A hihetetlen család (am.) 14 Hosszú jegyesség (fr.-am.) 17.15, 19.45 Hölgyválasz (am.) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.15, 16.15 Lucky Luke és a Daltonok (fr.-ném.-sp.) 13.15, 15.30 Micimackó és a Zelefánt (am.) 14.30,16.15,18 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.45 A nemzet aranya (am.) 17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 20 Ray (amerikai) 17 Sorstalanság (magy.) 14.30,17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 18.15, 20.15 Válótársak (am.-ném.) 15,17 leményében vadabb nemzedékei­nek szinte házi szerzőjévé vált az utóbbi majd’ két évtizedben. Gaál Erzsébet, Mohácsi János, Zsótér Sándor, Schilling Árpád, Alföldi Róbert mind ihletet találtak ennek az igazságot és morált csökönyösen kereső, határozott véleményét élő és író, „a lelkiismeret megóvása ér­dekében” tevékenykedő „intéz­ménynek” a darabjaiban. Konok, szikár földhözragadtsága alkalmas volt vad hallucinációk, törzsi rítu­sok, emésztő látomások, giccsel ját­szó pimaszságok megteremtésére, Miller adta az embert, a rendezők pedig a távlatot. „A körülmények teremtenek minket, de mi többek vagyunk a teremtőnknél” - hitt ab­ban, hogy megtalálható minden­ben az értelem, még ha bele is lehet pusztulni. Ő 89 évig bírta szuflával és vallotta mindvégig, hogy művé­szet és társadalom, társadalom és egyén szétválaszthatatlan, és nincs izgalmasabb, mint azok magánya, akik nincsenek egyedül. Arthur Miller A termek domináns színeik révén is segítenek elkülöníteni az egyes művészeti korszakokat Mesterművek a Műcsarnokban 400 ÉV FRANCIA FESTÉSZETE FÉNY ÍS ÁRNYÉK 2004. DECEMBER 17. - 2005. FEBRUÁR 27 5 iXfWfu'vxnw$svsí»t.';«i,-ií j'«'/i'f <f A francia mesterművek még két hétig láthatók a Műcsarnokban (A szerző felvétele) rokktól a 20. századi modernig a francia festészet 400 évének leg­java terméséből olyan alkotásokat válogattak ki, amelyek a fény és az árnyék játékának szempontjá­ból is vizsgálhatóak. Igazi nagy ki­állítás ez, amilyet nem láthat bár­mikor az ember. A barokk festészetet bemutató terem meleg, sötét bordó színnel festett falak között látható, hogy a félhomály hasonlatos legyen a ké­pek tónusához. Még az ugyano­lyan színű puha szőnyeggel borí­tott padlózat sem zavar a művek élvezetében, amelyek vagyont érő keretekben, tökéletes megvilágí­tásban jelennek meg. A képeken ábrázolt alakok pedig a kép egyes részeire irányított speciális fény hatására plasztikusan emelked­nek ki a kép síkjából. A fény hatására rejtett dimen­ziók tárulnak fel a szemünk előtt. Például Trophime Bigot 1620-30 között festett képén a fényforrá­sul szolgáló világító alkalmatos­ság valóban árasztja a fényt, olyannyira, hogy a néző szinte az arcán érzi annak vetülését. S nincs ez másként Georges De La Tour képén sem, amely - amel­lett, hogy egyszerűsége révén túlhaladja a barokk irányzat felfokozott túlzá­sait - a fény és az árnyék kontrasztjának mesteri megjelenítésével tűnik ki. Ugyanez a koncepció figyelhető meg a későbbi évszá­zadok műalkotásait bemutató termekben, amelyek színeik ré­vén is segítenek elkülöníteni az egyes korszakokat. Hiszen zöld, lila és kék termek között bolyong a néző, és a Műcsarnok eklekti­kus helyiségei azt az érzetet kel­tik bennünk, mintha egy főúr magánképtárában sétálgatnánk. Kijutva az árnyékvilágból a fény­re, a 20. századi művészetet bemu­tató termekben metsző fehérség hasít a szembe. Ezzel is mintegy feloldják a drámai hatást, amelyet a korábbi korok festményei - ép­pen a homályból a fény hatására kiemelkedő alakok révén - oly nagy erővel gyakorolnak ránk. Nincs szándékomban művé­szettörténeti elemzésekkel trak- tálni az olvasót. Csupán arról sze­retném biztosítani a képzőművé­szet szerelmeseit, hogy minden­képpen érdemes elmenni erre a nagyszerű kiállításra, hiszen az felejthetetlen élményt nyújt min­denkinek, aki a szépet szereti és becsüli. Néhány kiegészítő szolgálta­tásról is érdemes pár szót ejteni. Kérhető például idegenvezetés is, amellyel ugyan kissé hosszúra nyúlik a tárlat megtekintése, de érdemes áldozni rá. A gyerekek számára pedig vonzó kis rajzműhelyt alakítottak ki a ren­dezők, amelynek bútorai erős kartonpapírból készültek, és ter­mészetesen össze is lehet firkálni őket. Számítógép segítségével virtuálisan is bejárható ugyan a kiállítás, nagy hiba volna azon­ban felcserélni a virtuális világot a valóval. A festmények különben kirakókockák segítségével álta­lunk is összeállíthatók a számító­gépen, vagy akinek nem lett ele­ge a sorban állásból már a jegy vé­telnél, akár háromdimenziós mo­zit is megtekinthet. A kiállítás természetesen nem a teljesség igényével mutatja be 400 év francia művészetét, de fontos keresztmetszetét adja az adott időszakban és térségben fel­halmozott mérhetetlen gazdag­ságnak. A rendkívül sikeres kiállí­tás még két hétig, azaz február 27-ig tart nyitva. A gyerekek számára vonzó kis rajzműhelyt alakítottak ki. Másfél óra sorban állás, két és fél óra műélvezet. Körülbelül erre kell számí­tania annak, aki egy napon elhatározza, hogy Buda­pesten, a Műcsarnokban megtekinti a Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállítást. A hosszan kígyózó tömött sor azon­ban ne riasszon vissza sen­kit, viszonylag gyorsan ha­lad. Közben lehet olvasni, bámészkodni, beszélgetni. KOVÁCS ÁGNES Az oldalsó bejárat előtt olyanok állnak, akik a világhálón rendel­ték meg vagy elővételben vásárol­ták a jegyeket, ők „mindössze” há­romnegyed órát ácsorognak, hogy bejussanak. Mielőtt még bárki azt mondaná, hogy akkor ezt inkább kihagyja, azt tanácso­lom, ne tegye. Saját tapasztala­tom azt mondatja velem, hogy na­gyon jól megvan ez azért szervez­ve, csupán arról van szó, hogy rengetegen szeretnék látni a kiál­lítást. Különben minden olajozot­tan működik. A bejárati ajtó mellett - mint­egy jutalom a sor végén - forralt bort, teát, kávét és némi harapni- valót is lehet venni, hogy aztán felfrissülve, átmelegedve lépjen be az emberfia a művészetek templomába. Előtte azonban szi­gorú biztonsági ellenőrzés követ­kezik, minden fémtárgyat, kul­csot, mobiltelefont, fényké­pezőgépet stb. ki kell pakolni az asztalra, majd átmenni egy detek­toros kapu alatt. A biztonságiak árgus szemekkel szemlélik a kö­zönséget, nehogy valaki engedély nélkül fényképezzen. Sajnos, en­nek ellenére megtörténik olykor­olykor, viszont a fényképezőgép vakuja elárulja az elkövetőt. Per­cenként sípol a biztonsági zóna jelzőrendszere, mert mindig túl közel hajolnak a festményekhez. Igaz, még a sasszeműek számára sem egyszerű elolvasni a felirato­zást. Talán ez az egyetlen hibája a kiállításnak. A kurátorok a 17. századi ba­OTTHONUNK A NYELV Szótár vagy szó tár? PINTÉR TIBOR „Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb és lel­kesebb valami? Benne van nyel­vünk összes szava” - írja Kosztolá­nyi Dezső. Nem új keletű jelenség, hogy a művelt ember könyvespol­cán szótárak sorakoznak, hiszen ezek olyan kézikönyvek, amelye­ket az ember mindennapos mun­kája, tevékenysége közben hasz­nál vagy csak úgy, egy-egy érdekes szó miatt fellapoz. A fenti idézet írója, illetve kortársai és a ma em­bere közt azonban legalább egy különbség megfigyelhető: Koszto- lányiék tollal, ma leggyakrabban számítógéppel írunk. Ahogy az íráshoz használt eszközök változ­tak, úgy módosult a szótár jellege is. A nyomtatott szótárak mellett megjelentek a számítógépes szó­tárak, a szótárakat tartalmazó CD- ROM-ok is. Ezek használata egy­szerűbb, mint a klasszikus szótá­raké, és - nem mellékesen - keve­sebb helyet is foglalnak. Mégis ke­vésbé elterjedtek, közkedveltek, mint „papírtársaik”. Az CD-ROM-ok melletti másik nagy segítséget az internet és az ott elérhető számítógépes szövegtárak jelentik. Többek között az interne­ten találjuk a legnagyobb magyar tárať’, a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpuszt ( http://cor- pus.nytud.hu ) is, amely jelenleg 153,7 millió szót tartalmaz. A szö­vegtár használata nem korlátozott, a regisztrációs lap kitöltése után bárki használhatja. A KMNyK nem klasszikus értelemben vett szótár, mivel egyrészt nem szavakat, ha­nem szövegrészeket tartalmaz, másrészt pedig nem ábécésorrend­ben tárolja kisebb egységeit, a szö­vegek itt más rendszer alapján van­nak csoportosítva, s ezt a rendszert mi kereséskor (használatkor) meg­változtathatjuk, vagy akár ki is ik­tathatjuk. Ha szótárban keresünk vagy elektromos szótárral dolgozunk, akkor a művelet bemenetéként egy vagy több szót adunk meg, kime­neteként pedig egy vagy több szót, eseüeg magyarázatot kapunk. A megszokott szótárakban történő kereséskor csak a megfelelő szó szótári alakját, jelentését kell is­mernünk, így a kimenetkor kapott szóelemek közül kiválaszthatjuk az általunk keresett szót vagy je­lentést. A szövegtár ehhez képest mást és többet kínál. Használata­kor több szót is megadhatunk, le­gyen az vonzat vagy szókapcsolat, ezzel is pontosítva a végered­ményt, a kimenetet. Szótári kere­séskor csak a szó szótári alakjával tudunk dolgozni, szövegtárban történő keresés esetén viszont a szó bármilyen alakját beírhatjuk a keresőablakba. A keresés kimene­teként nem magyarázatot, szinoni­mát, hanem szövegkörnyezetet ka­punk. így egy egész nyelvet repre­zentáló szövegmintán egyebek mellett azt is megnézhetjük, hogy a keresett kifejezés milyen gyakori az adott nyelvben, illetve, változa­tok esetén (például öt óra tájban ~ öt óra körül ~ öt óra magasságá­ban) megtudhatjuk, melyik válto­zat használata gyakoribb. A szö­vegtár egyik kiemelten fontos eré­nye, hogy külön csoportok szerint is kereshetünk, megnézve, hogy a keresett szót hogyan, milyen gyak­ran használják például a hivatalos nyelvhasználatban vagy éppen az újságokban. Ha érdekel bennün­ket, arra is fényt deríthetünk, hogy a keresett szó melyik szóval alkot leggyakrabban szókapcsolatot. Számítógép tárolta adatbázi­sokról lévén szó, a szövegtárak felhasználhatósága leginkább a szerverek kapacitásától és a szá­mítógépes lekérdezőprogramok kínálta lehetőségektől függ. Ja­vaslom, akinek internet-hozzáfé­rési lehetősége van, próbálja ki ezt a modern szótárat, fedezze fel lehetőségeit. A megrögzött szó­tárforgatók biztosan értékelik majd az új lehetőségeket, de azt hiszem, a kíváncsi keresők is örömmel „forgatják” majd az in­ternet-korszaknak ezt az új vív­mányát.

Next

/
Thumbnails
Contents