Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-12 / 35. szám, szombat

Fókuszban: a valentin-nap 3 ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 12. Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjévé kiáltották ki „Börtönüzenet” mint vallomás Az ünnep alkalmával a virágárusok és ajándéktárgy-kereskedők elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért (Képillusztráció) A virágkötők szerint a Valentin-nap színe a piros Beszédes virágok MTI-PRESS Február 14. Bálint, avagy Valentin napja, a szerelme­sek ünnepe. Ezen a napon az emberek világszerte le­velezőlapokkal, virágok­kal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket. MTI-PANORÁMA Szent Valentin (Szent Bálint) ünnepe már 496-tól szerepelt a naptárakban, de az Európában és Amerikában már régóta elterjedt „Valentine,s Day” mai formája csak az 1990-es években kezdett meghonosodni tájainkon, és vált egyre népszerűbbé a hagyomá­nyos karácsonyi és húsvéti ajándé­kozási láz mellett. A Bálint-nap pontos eredetét, névadó szentjének történetét több legenda övezi, az ünnep több kultúrkörben gyökerezik. A pogány természetkultusz, a ró­mai életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt nyomot hagyott benne. A korai társadalmakban a termé­kenység ünnepe szorosan kötő­dött a természeti jelenségekhez; február közepe a madarak páro­sodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, ez a megfigye­lés lehetett a hiedelem alapja, hogy e nap kedvez a házasságjós­latoknak és a szerelmi varázsla­toknak. Az ókori Rómában febru­ár 15-én tartották a Lupercaliát, a Faunus istennek szentelt termé­kenységi, engesztelési és tisztulá­si ünnepet. Ezen az éjszakán a fi­atal nők egy kerámia korsóba rakták nevüket, a férfiak húztak közülük, az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész éle­tükre együtt maradtak. A közhiedelemmel ellentétben a katolikus egyház által nyilván­tartott egyik Valentinus személye, élete sem hozható közelebbi kap­csolatba a Bálint-napi szokások­kal. Legfeljebb a „a börtönüzrnrt”, amelyet kivégzése előtt Valentin küldött kedvesének, a börtönigaz­gató lányának, az első Bálint-napi üdvözletnek. Több száz évvel későbbről szin­tén származik egy Valentin-naphoz kötődő „börtönüzenet”: azt az agincourt-i csata után angol fog­ságba esett és a londoni Towerben raboskodó Charles orleansi herceg küldte feleségének 1415-ben. (Ez az ünnep legrégibb írásos emléke a szigetországban.) Az érzelmek kimutatását rosz- szalló viktoriánus korban a szerel­mesek az előre gyártott kártyák­kal üzentek, a szokás elterjedését az alacsony postai tarifák is segí­tették. Hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátar­tozóiknak, barátaiknak. A szerelmesek napjáról a világ számos táján a hagyománytól el­térően emlékeznek meg: Dél-Ko- reában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, s a férfiak mindezt a „Fehér napon“ viszo­nozzák. Az olaszországi Térni vá­rosában hagyomány, hogy a sze­relmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok és a város bazilikájában San Va­lentino sírjánál jelentik be nyilvá­nosan jegyességüket. A virágok a bibliai időktől kezdve minden korban a nőkhöz, a szép­séghez, a költészethez, az érzéki­séghez kapcsolódtak. A virágnyelv virágzásának korá­ban minden virágnak és színnek megvolt a maga jelentése. Kassai Adolf 1852-ben úgy értelmezte, hogy a tulipán „szerelmi vallomás és lángoló szív”, az orgona pedig ezt az üzenetet hordozza: „vonzal­mad kietlen éltemet mennyé vará­zsold, e varázserő folytonos bol­dogságot ígér”. A még érintetlen lánykáknak szüzességet, tisztasá­got jelképező fehér vagy lilás lilio­mot küldtek a szívükre pályázó if­jak. Ha a lány a megbeszélt találka alkalmával ibolyaszín jácintot tűzött ruhájára, azt jelentette, szí­vesen fogadja a fiatalember köze­ledését. Ha piros tulipánt tartott kezében, őszinte szerelmét fejezte ki. E sajátos nyelvrendszer szerint az orchidea üzenete ez: szerelem­mel. A muskátlié: finomság, felsőbbség, béke. A kardvirágé: erő, pompa, gyönyörűség. A lilio­mé: odaadás, rajongás, tisztaság. A dáliáé: elegancia, magasztosság, a fehér rózsáé báj, ártatlanság, tisz­taság, diszkréció; a margarétáé ár­tatlanság, finomság, tisztaság és így tovább. Ez a gazdag szimbolika mára, sajnos, jórészt elhalványult vagy feledésbe ment, bár értőbbek még ma is tudni vélik, hogy például a tűzpiros virág a szenvedély jele, hogy a mirtusz csak menyasszony kezébe való, hogy házasságkötés­kor a pünkösdi rózsával kívánha­tunk sok boldogságot, vagy hogy illat nélküli csokor nem fejez ki melegebb érzelmeket. A virág­nyelven meg sem mukkanóknak is tudniuk illik azonban, hogy a művirág nem való ajándéknak, mert ízléstelen, mert hamis - így az általa kifejezni vélt üzenet sem őszinte. A virágkötők szerint a Va­lentin-nap színe a piros, így az urak jól teszik, ha piros virágot vá­lasztanak szívük hölgyének. Napjainkra már csak egy igazi szabály maradt, melyet mindenki ismer - igaz kissé pontatlanul. E szabály lényege, hogy virágból csakis páratlan számú szálat ad­hatunk. Ki volt Szent Valentin? Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vél­te, az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését és titokban továbbra is összeeskette a párokat, ezért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, azért végezték ki, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált jelentő bör­tönt. A legelterjedtebb történet szerint Bálint maga küldte az első üzenetet: amikor hite miatt börtönbe vetették, visszaadta a börtönőr vak lányának látását. Kivégzése előtt levelet írt neki, amelyet így írt alá: „A Te Valentinod.” Bálintot489-ben Gelasius pápa avatta szentté. Február tizennegyedikén kerek egy tucat vörös rózsát küldeni csöp­pet sem illetlenség... (Képarchívum) SZERELMI JELEK ÉS ÜZENETEK Szerelem - panírban? Mit olvasnak ki a lélek búvárai a szerelmi jeladásul szánt rajzok­ból? Aki nem egyszerű négyzetet rajzol, hanem az ábrát azonnal ge­ometriai dobozzá bővíti, az har­móniára és kiegyensúlyozottságra törekszik, s a kapcsolatait is töké­letessé szeremé fejleszteni. A zárt körök rajzolójának van önbizal­ma, jól érzi magát a bőrében - és ezt feltételezi másokról is -, való­színűleg éppen boldog szerel­mes. A vidám ábrázatok - sze­mek, szájak - rajzolójuk nyílt jel­lemére vallanak, optimista beállí­tottságot sugallnak. Aki vonalas mintákkal üzen szíve választott­jának, semmit nem bíz a véletlen­re. Ha a minták változatosak, ak­kor a flörtölésben is mindig vala­mi új jut az illető eszébe. A cikor- nyás, elburjánzó díszítések, ro­mantikára, álmodozó hajlamra utalnak. A házat rajzoló gyen­gédségre és gondoskodásra vá­gyik, szeretné, ha valaki védel­mezné. A virágok, növények áb­rázolása melegszívűségről árul­kodik, segítőkészséget sejtet. Ha mindenütt kis szíveket ha­gyunk magunk után, akkor az - Lucia Callis amerikai grafoló­gusnő kézenfekvő értelmezésé­ben - azt jelenti, hogy az érzel­mek különlegesen fontosak szá­munkra: romantikusak és érzé­kenyek vagyunk A polgárosodás korában váltak divatossá a Bálint-napi üd­vözlőkártyák. A XIX. században már ilyen tréfás-szerelmes lapocs­kákat is küldözgettek egymásnak az emberek ezen a jeles napon. A legszebb képeslapokat Németor­szágban és Angliában készítették. A kor híres illusztrátorai, Charles Dana Gibbson és Frances Brunda- ge rajzolta a legtöbb Valentin la­pot, de számtalan ismeretlen, név­telen művészt is alkalmaztak az angol cégek. Két évszázada lett népszerű a. szerelmi jeladások közt a rébusz. Kézzel festette rejtvényét a feladó, és csalafinta módon hajtogatta össze. így a rajz is, a szöveg is csak fokozatosan fedte fel magát. Ked­velték elődeink a pop-upokat is: a készen kapható, szintén kihajto­gatható képeslapokat, mint példá­ul azt, amelyen egy lepke szárnyá­nak kinyitásakor megjelenik egy dundi kis Ámor. Voltak csipkéhez hasonló, finoman cizellált, virá­gokban, galambokban gazdag kis remekművek is. A lufik amerikai divatra vonul­tak be - nem is olyan régen az - ün­neplésbe. Főként azok vásárolják, akik restelkedve vonulnak végig az utcán a virágcsokrokkal, s nem­igen tudják kimondani: szeretlek, drágám! A lufi segít ebben: csillo­gó, színes szívtestén sokféle üze­net közli a címzettel azt, amit az ajándékozó röstell kimondani. A magyarok háromnegyede ad ajándékot vagy küld üzenetet kedvesének február tizennegye­dikén. Végül is mindegy, hogy vi­rággal, rózsaszínű papírba cso­magolt csokoládéval lepjük meg embertársainkat, csak sikerüljön örömet szereznünk titkos jeladá­sunkkal. (MTI-Press) Radnóti Miklós Virágének Fölötted egy almafa ága, szirmok hullanak a szádra, s külön egy-egy késve pereg le, ráhull a hajadra, szemedre. Nézem egész nap a szádat, szemedre hajolnak az ágak, fényén futkos a fény, csókra tűnő tünemény. Tűnik, lehunyod szemedet, árny játszik a pilla felett, játszik a gyenge szirommal, s hull már a sötét valahonnan. Hull a sötét, de ne félj, megszólal a néma, ezüst éj; kivirágzik az égi fa ága, hold bámul a béna világra. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ESŐ, HAVAS ESŐ; 1-6 FOK A Nap kel 07.05-kor - nyugszik 17.08-kor A Hold kel 08.49-kor - nyugszik 21.50-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, árad; Medve: 180, árad; Komárom: 150, árad; Párkány: 70, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Túlnyomóan felhős időjárás és havazás lesz az uralkodó. Közép- Szlovákia déli ré­szében eső, havas esőre számítha­tunk, amely késő este az egész nyu­gati térségre kiterjed. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 1-6 fok között alakul. Délután gyenge déli irányú szél fúj. Éjszaka 4 és 0 fok között ingadozik a hőmérséklet. Holnap felhős, borult égre számít­hatunk, sok helyütt előforduló esővel és havas esővel. A hőmér­séklet 1 és 5 fok között várható. A mai időjárási hatások követ­keztében a szív­ás érrendszeri, valamint a moz­gásszervi betegségekkel küsz­ködök fájdalmai felerősödhetnek. Migrénes eredetű fejfására, a régi sebek helyén érzett fájdalmakra is számíthatunk. Egyes légúti beteg­ségek tünetei jelentkezhetnek. Gondok lehetnek a szellemi és a fizikai erőnlétünkkel, romlik az összpontosításunk, továbbá dep­resszió, ingerlékenység és fáradé­konyság lehet úrrá rajtunk. TUNISZ 13 ...

Next

/
Thumbnails
Contents