Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-09 / 32. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 9. Gazdaság és fogyasztók 9 Minél magasabbak a szociális juttatások a keresetekhez képest, annál magasabb lehet az állástalanok aránya Rosszullétet okoz a jóléti rendszer Segélyért sorakozók Szlovákiában. Minél tovább jogosult valaki munkanélküli segélyre, annál később kezd aktívan munkát keresni, és annál jobban távolodik a munkapiactól, és lassan foglal- koztathatatlanná válik. (Pavol Funtál felvétele) Európa szerte problémát jelent a csökkenni nem akaró munkanélküliség. Az Európai Bizottság a legfőbb gazdasági céljai közé emelte a munkanélküliség csökkentését. Végre elérkezett a megfontolt lépések időszaka, vagy továbbra is folytatódik a „teljes foglalkoztatottság” jelszava nevében végzett hatástalan politika? HORVÁTH MIHÁLY A probléma abban rejlik, hogy egészen az utóbbi időkig a figyelem mindig magára a munkanélküliségre összpontosult, és nem annak kiváltó okaira. A magas munkanélküliségre a legtermészetesebb gyógyír az volt, hogy „az állam munkahelyeket teremtett”. Ennek nevében bőkezű állami támogatásban részesítettek mindenkit, aki bizonyos csoportokat foglalkoztatott. Állami vállalatokat létesítettek, vagy a meglévőkben növelték a munkaerő számát, mélyítvén a már amúgy is feltételezhető túlfoglalkoztatottságot. Sokan ezt követelik ma is. Ilyen lépésekkel azonban tartós pozitív hatást nem sikerült elérni. A rövid távú hatások is kérdésesek, mivel nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam összességében sohasem teremt új helyeket a termelő ágazatokban. Ha valakinek ad, a másik kezével valakitől elvesz, ha mástól nem tud, akkor a következő generációkhoz fordul. A segély nem mindig segít A megoldásokat illetően ma már általában mindenki józanab- bul lát. Sokszor azonban hiányzik a politikai akarat, vagy a hosszú távon eredményeket hozó intézkedések rövidtávú politikai célok áldozatává válnak. Hatástanulmányok és tudományos kutatások szolgálnak néhány tanulságos eredménnyel. A szociális támogatás mértéke, a munkanélküli segélyezés időtartama, és az egész rendszer szigora nagy hatással van a munkanélküliségre. Minél magasabb a juttatás a keresetekhez képest, annál magasabb a munkanélküliség. Minél tovább jogosult valaki munkanélküli segélyre, annál később kezd aktívan munkát keresni, és annál jobban távolodik a munkapiactól, és lassan foglalkoztathatatlanná válik. Az úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikának (munkahelykeresés hivatali segítséggel, átképzés, állami dotációk bizonyos formái) is lehetnek pozitív hatásai, ez azonban rendszertől függő, és főleg az utolsó megoldás jelenthet kísértést, ha politikusok kezébe kerül. Sokszor a szociális rendszer lazasága idézi elő az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeinek szükségességét. Aki tehát merészet lép a szociális rendszer terén, az két legyet üthet egy csapásra. Nagy adó, sok állástalan A munkahelyek kínálatát döntő mértékben befolyásolja az adó és egyéb elvonások mértéke. Minél magasabbak az államnak befizetendő járulékok, annál alacsonyabb a munkahelyteremtés a magánszektorban. Márpedig itt létesülnek az „igazi” munkahelyek. A járulékok mértéke pedig például attól függ, hogy mit kapunk „ingyen” az államtól, milyen a nyugdíjrendszer, és hogy mindezt milyen hatékonysággal tudja nekünk az államigazgatás nyújtani. A munkahelyi szabályozás mértéke is befolyásolja a munkahelyteremtést. Az OECD szerint az ésszerűen enyhített foglalkoztatási szabályozás magasabb mértékű munkahelyteremtéshez vezet. Érdekes a szakszervezetek szerepe a munkanélküliség terén. Ha a szakszervezetek a munkavállalók egy részét képviselik csak, vagy ha a tárgyalások nem koordináltak, akkor a munkanélküliség növekedhet. Ilyen esetben a szakszervezetek elsősorban a saját megbízóikat képviselik, és nem tekintve az összhatásra, túlzott követeléseik nyomán inflációs nyomást és a gazdaság más részeiben munkanélküliséget idézhetnek elő. Ha azonban a szak- szervezetek szerepe korlátolt, vagy a bértárgyalások vállalati szinten zajlanak, vagy az ellenkező véglet esetén - ha a szakszervezetek a foglalkoztatottak döntő mértékét egységesen képviselik az állammal, és a hasonlóan tömörülő munkaadókkal szemben - negatív nemzetgazdasági hatás nem várható. Fontos az olcsó lakás Fontos a munkaerő mobilitása, mivel szinte biztos, hogy a munkahelyek nem mindenhol és nem azonnal létesülnek. Erre Szlovákia kiváló példa. A jól szervezett közlekedésnél talán a megfizethető lakás még fontosabb. A rugalmasságot itt a bérlakások elérhetősége jelenti, amely ugyancsak elősegíti a munkanélküliség csökkenését. Az imént említett tényezők közül majdnem mind a munkanélküliség szempontjából kedvezőtlenül alakult Európa vezető gazdaságaiban az elmúlt 40 évben. Ahogy azt a nagy múltú tudományos folyóirat, a The Economic Journal januári számában megjelent cikk szerzői közük, az elemzett, zömmel európai országokban bekövetkezett 6,8 százalékpontos átlagos munkanélküliségi növekedés több mint fele írható a felsorolt tényezők rovására. Az átmenet nem egyszerű Ha tehát Európa alacsonyabb munkanélküliséget akar, el kell fogadnia, hogy a szociális háló tényleg csak a legrosszabbtól fog védeni, és inkább elrugaszkodásra lesz alkalmas, mint kellemes henyélésre. El kell fogadnia, hogy kevesebb dolog lesz mindenki számára „ingyenes”, és hogy a szociális biztonság nem egyenlő a mindenhol jelenlévő gondoskodó állammal. Ezen az úton indult el a 90-es évek folyamán Nagy-Britan- nia és Írország, emellett Hollandiában és Dániában is látványos változások következtek be az utóbbi években. A kihívással most Németország próbál szembenézni. Az átmenet persze nem egyszerű. A jóléti rendszerek kialakulását a lakosság anyagi jóléte és kényelme szempontjából számos pozitív hatás kísérte, de végül a sok megszerzett jog inkább kezd teherré válni, noha a lakosság nagy része nem látja a kapcsolatot a gazdasági gondok és a túlméretezett szociális rendszerek között. Ezért is nehéz ezekről a kiváltságokról bizonytalannak vélt jövőbeni eredmények nevében lemondani, és még nehezebb ilyen politikai programmal sikeresen szerepelni. A szerző közgazdász Erdészeti törvény: ellentétek a katonai erdők miatt A multik ügyfélszolgálati és könyvelési központjai Nincs egységes álláspont Nem vonzzuk a cégeket ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Nem egységes ajánlással kerül a mai kormányülés elé a földművelésügyi tárca erdészeti törvénytervezete. A védelmi tárca vezetése ugyanis nem ért egyet a törvénytervezet kidolgozójának az államigazgatási felügyeletre vonatkozó álláspontjával. Simon Zsolt agrárminiszter az erdőgazdaságot egyként kezelné, nem téve különbséget az állami erdők és a katonai körzetekbe átnyúló erdők között. Viszont a Juraj Liška védelmi miniszter vezette tárca a katonai erdőkre vonatkozólag a speciális államigazgatási szerv létrehozását szorgalmazza. Ezt azonban a földművelésügyi tárca első embere a katonai erdők csekély kiterjedésére hivatkozva - 2006 után a katonák kezében már mindössze 50 ezer hektár lesz - fölöslegesnek tartja. Bár a két tárcavezető múlt héten arra a megállapodásra jutott, hogy az erdészeti törvény tervezetét megállapodás híján visszavonják, az előterjesztés ma mégis a kormány elé kerül. így a Dzurin- da-kabinetnek kell eldöntenie, hogy mely szerv gyakorolja az államigazgatási felügyeletet a katonai erdők fölött, (g) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Csehország, Lengyel- ország és Magyarország is megelőzi Szlovákiát azon a ranglistán, amelyet az Economist Intelli- genced Unit (EIU) állított össze a multinacionális cégek IT, ügyfél- szolgálati és könyvelési központjainak kihelyezése szempontjából legvonzóbb célországokról. A listát Kína és India vezeti. E két ország a nyertese annak a folyamatnak, amelyben egyre több multinacionális vállalat helyezi külföldre különféle regionális vagy nemzetközi szolgáltatási központját írja az EIU elemzése. A 60 ország 500 nagyvállalata csúcsvezetője megkérdezése nyomán kidolgozott ranglistát kilenc szempont alapján állították össze, amelyek között a munkaerőköltségek mellett a makrogazdasági környezet, az adószabályok és az elérhető infrastruktúra is szerepelt. A keleteurópai régióban Csehországot a 3., Lengyelországot az 5., Magyar- országot a 8., Szlovákiát, Bulgáriát és Romániát pedig a 12., 13. és 14. helyen rangsorolták. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok a 20., Nagy-Britannia pedig a 29. helyre szorult, (vg) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb rekord a gépkocsieladásban Pozsony. Januárban 5 éves rekordot döntöttünk a gépkocsieladásban. Az év első hónapjában 5412 személygépkocsit és haszonjárművet adtak el. Ebből a kereskedők által tömegesen behozott gépkocsik száma 4531-et tett ki, ami csaknem a negyedével több, mint a tavaly januárban behozott gépkocsik száma. Külföldről egyénileg az elmúlt hónapban 117 új és 765 használt gépkocsit hoztak be. Ez utóbbiak átlagos életkora 4 év. Csaknem 35%-os piaci részesedéssel továbbra is a Škoda vezet, amelyből az év első hónapjában 1569 kelt el. A Renault 7,87, a Peugeot 7,63, A Citroen 5,62, a Volkswagen 5,51%-os piaci részesedést tudhat magáénak, (mi) Vírusok támadják a mobiltelefonokat Pozsony. A számítógépek mellett mobiltelefonjainkra is vírusok hada leselkedik. A napokban egy újabb vírus jelent meg, amely a maroktelefonokra specializálódik. Ha a telefonunkon a híváskor a hívó fél neve helyett az „ACE” jelzés jelenik meg, azonnal szakítsuk meg a hívást. Számítógépes szakemberek szerint, ha ebben az esetben felvennénk a telefont, a készüléket azonnal megtámadja a vírus. Emiatt képtelenek leszünk bejelentkezni a szolgáltató hálózatába, és ha továbbra is telefonálni szeretnénk, új készüléket kell vennünk. A vírus eddig 3 millió ember telefonját támadta meg világszerte, és létét már elismerte a Motorola és a Nokia is. (ű) Monopolhelyzetben a Slovak Telecom Pozsony. A Szlovák Távközlési Hivatal - egyéves kutatást követően - elismerte, hogy a Slovak Telecom (ST) a vezetékes telefonok piacán monopolhelyzetet élvez, vagyis a konkurens szolgáltatók és az ügyfelek sem befolyásolják a döntéseit. Az ST-nek most harminc napja van a hivatal által kidolgozott elemzés véleményezésére, amit aztán megküldenek az Európai Bizottságnak is. Ha az Európai Bizottság is elismeri a Szlovák Távközlési Hivatal megjegyzéseit, akkor az ST-t arra kötelezhetik, hogy az infrastruktúráját a konkurens cégek számára is nyissa meg. (TASR) Kulcsszerepben az autóipar Pozsony. A nagyszombati Peugeot és a zsolnai Hyundai/KLA ugyan még be sem indították a termelésüket, az autóipar azonban már most is meghatározó tényező az ország gazdaságában. Decemberben 33,4%-kal esett vissza a szlovák ipari termelés csak azért, mert a Volkswagen több futószalagját is leállította. A cég a leállást egy új autótípus gyártásának előkészítésével magyarázza. (TASR) Végrehajtók Václav Fischernél Prága. Tegnap végrehajtók szállták meg a Fischer utazási iroda volt tulajdonosának, Václav Fischernek a házát, akinek a tartozásai meghaladják a 480 millió koronát. A Fischer utazási irodát 2003-ban Karel Komárek cége, az Atlantik IB mentette meg a csődtől, cserébe most Fis- chertől követelik a cég tartozásainak visszafizetését. (TASR) Szigorúbb szabály a biztosítóknak Pozsony. A biztosítóknak minden évben legkésőbb október 31-ig közzé kellene tenniük a következő évre szóló kötelező gépjármű-biztosítás díjszabásait - többek között ezt is kötelezővé tenné az ANO parlamenti képviselője, Jirko Mal- chárek által kidolgozott törvénytervezet. A parlament által a napokban már a második olvasatban elfogadott jogszabály szerint egy központi biztosítási adatbázist hoznának létre, aminek köszönhetően sikerülne visszafogni a biztosítási csalásokat. (TASR) Nőtt a hazai építőipari termelés Pozsony. Szlovákiában tavaly csaknem 6 százalékkal nőtt az építőipari termelés. Mindez elsősorban az új lakások és házak építésének, valamint a modernizációnak köszönhető, ezek az elmúlt évben csaknem 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A külföldön elvégzett építőipari munkálatok ugyanekkor több mint 2 százalékkal estek vissza. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolvam Valuta Árfolvam EMU - euró 38,061 Lenqvelzlotv 9,589 Anqolfont 55,401 Maqvar forint (100) 15,586 Cseh korona 1,272 Svéd korona 4,189 Dán korona 5,114 Szlovén tollár (100) 15,877 Japán ien(100) 28,258 Svájci frank 24,404 Kanadai dollár 23,771 USA-dollár 29,869 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,06-39,06 28,99-30,65 1,24-1,30 14,94-16,24 OTP Bank 37,07-39,01 28,98-30,59 1,24-1,30 15,01-16,16 Postabank 37,05-39,03 29,06-30,62 1,24-1,30 14,96-16,20 Szí. Takarékpénztár 37,07-38,97 29,00-30,53 1,23-1,30 14,88-16,28 Tatra banka 37,05-39,03 29,06-30,62 1,24-1,30 14,96-16,20 UniBanka 37,08-39,02 29,09-30,62 1,23-1,30 14,95-14,96 Általános Hitelbank 37,08-39,06 29,04-30,59 1,23-1,30 14,73-16,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
