Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-09 / 32. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 LEVÉLBONTÁS Fogy a lakosság Tornagörgőn Kelet-Szlovákiában, a Kassát Rozsnyóval összekötő főútvonaltól északra, a Felsőhegy déli lejtőin a Torna-patakba ömlő Fej-patak két oldalán elterülő falu sorsa azért érdekel egy kicsit mélyebben, mert 52 esztendővel ezelőtt ott volt az első munkahelyem. A községi iskolában kezdtem tanítani. Akkor még az alsó tagozatos osztályokban a létszám évfolyamonként harmincharminc körül mozgott. Az ottani működésem hét esztendejében az évente született gyermekek száma mindig meghaladta a húszat. A közelmúltban találkoztam több volt tanítványommal, valamint ismerősökkel is. A község jelenéről nagyon elszomorítóan nyilatkoztak. A helyi földműves-szövetkezet nagyon gyengén működik. Az ott dolgozók zömét elbocsátották. De a megmaradtak is rendszertelenül kapják nevetségesen alacsony bérüket. A földtulajdonosok sem elégedettek a bérleti díjjal. Több mint 400 hektár mezőgazdasági területet igényeltek vissza a szövetkezettől, és ennek nagyobb részét a szomszédos tornaújfalusi szövetkezetnek adták bérbe. A helyi szövetkezetnek ősszel csak annyi pénze volt, hogy alig néhány hektáron vetett el valamit. Őszi szántást és egyéb munkálatokat nem tudtak végezni, mert még üzemanyagra- sem tudták összehozni a pénzt. A lakosság zöme - ha szerencséje van - a községen kívül talál munkát. Főleg Kassán, Szepsiben és Rozsnyón. A családot alapítók ott is teremtenek otthont, elköltöznek. Ennek következtében sok az üres, eladásra kínált ház. Több fiatal külföldön, Ausztriában, Csehországban, Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban, esetleg más országokban talált kereseti lehetőséget. Későn vagy egyáltalán nem nősülnek, nem mennek férjhez az itteniek. A község szomorú helyzetét legkézenfekvőbben bizonyítja, hogy a 2004-es évben két gyermek született és 15 személyt temettek el. Köteles Gábor — Szepsi- Miniszter úr, érdekes, hogy a jó makrogazdasági mutatók nálunk nem érzékelhetők! (Szalay Zoltán rajza) Az elnyomó rezsimek bérenceinél nincsenek galádabb, megátalkodottabb emberek Agyonhallgatott bűnösök Hosszú hetek óta szellőztetett témára csapott le a minap a magyarországi sajtó. Szita Károly, Kaposvár fi- deszes polgármestere III/II-es besúgó volt. A Kra- kus Péter álnéven dolgozó spicli iratait egy MSZP-s önkormányzati képviselő tárta a sajtó elé. PETHEŐ ATTILA Idehaza a parlament 1996. március 27-én fogadott el törvényt, amelyben elítéli a kommunizmust és tényleges kiszolgálóit. Megjegyzendő, azok a képviselők, akik a fenti jogszabályt kezdeményezték, annak a kormánynak szolgáltak, amelynek tagjai közül sokan maguk is exkommunisták voltak. Ugyanezekkel a volt kommunista apparatcsikokkal a hátunkon léptünk be a NATO-ba, valamint lett az ország az Európai Unió tagja. Manapság a legtöbb szlovákiai politikai párt vezető tisztségeiben ott vannak az egykori diktatúra kiszolgálói. Annak a kommunista rezsimnek a zászlóvivői, amely 1948 és 1989 között kivégeztetett, halálba kergetett legalább 700 polgárt, elnyomó törvényeivel több mint 70 ezer embert ítélt el. A kommunista Csehszlovákia diktatórikus módszereivel mintegy 16 ezer polgárát fosztotta meg otthonától pusztán politikai okokból. A politikai meggyőződése vagy társadalmi hovatartozása miatt csaknem 14 ezer embert ítélt kényszermunkára. Ennek a diktatúrának rémtetteit hallgatjuk agyon, és ennek a rendszernek az éltetőit próbálja a médiumok egy része tetteiket megbánt elsőáldozóként feltüntetni. Felnő egy nemzedék, amelynek már divatöt jelent vörös csillagot, sarlót, kalapácsot a ruhán hordani. Felnőtt néhány generáció, amelyet megtanítottak félni saját, ki nem mondott gondolataitól, lehajtott fővel járni, a gyermeket titokban keresztelni. 1999-ben Ján Čarnogurský akkori igazságügyi miniszter kezdeményezte a kommunizmus rémtetteit dokumentáló hivatal felállítását. A hivatal működését az állami költségvetésből finanszírozták volna. A törvényt nem fogadták el. Csehországban a belügyminisztériumon belül működik egy hivatal (csaknem 100 embert foglalkoztat), amely a kommunizmus tetteit hivatott vizsgálni. Az ő munkáját Úgy hiszik, el lehet majd ezt is mismásolni, mint annyi mást. dicséri, hogy a csehek már több tucat, volt magas rangú kommunista tisztségviselőt és ŠtB-s tisztet állítottak bíróság elé. Csehországban az 1996/140-es törvénnyel tette lehetővé a parlament, hogy betekintést nyerhessenek az érintett érdeklődők az ŠtB-s aktákba, és hogy hozzáférjenek a megfigyeltek az őket besúgók jelentéseihez, így pontos képet kapjanak a ténykedésükről. Idehaza néhány hónap kérdése, és fény derül az igazságra: nyilvánosságra kerül az összes kommunista besúgó adata a parlament által elfogadott 2002/553-as törvénynek köszönhetően. Ezek az emberek köztünk élnek. Az egykori kommunista diktatúra kiszolgálóiként működő titkosszolgálati besúgók veszélyesek társadalmunkra. Helyesen látta ezt meg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa, amely arra szólította fel műiden érintett tisztségviselőjét, hogy mondjon le minden választott funkciójáról, és jobb híján húzza meg magát a gyülekezete szolgálatában. Erre mondhatnánk: egy fecske nem csinál nyarat, hiszen is- metjük a nem hivatalos, ügynökökről készült listát, amelyben több, a felvidéki közéletben vezető beosztásban regnáló egyén neve szerepel. Őket azonban mindez egyelőre nem zavarja, hiszen úgy hiszik, el lehet majd ezt is mismásolni, mint annyi mást. Felnőtt egy új nemzedék, amely már a rendszerváltozás után szocializálódott, s amelynek tagjai nem kívánják elnézni az apák ellen elkövetett gusztustalanságokat. Nemrégiben az auschwitzi rettenetre emlékezett a világ. A sokadszor levetített képsorok újra világossá tették a jóérzésű emberek számára, végleg le kell számolnunk a diktatúrákkal, és ezzel együtt azokkal is, akik kiszolgálóik, haszonélvezőik voltak. Itt az idő", hogy az általános iskolától az egyetemig, az oktatás minden szintjén arra neveljük a jövő generációit, hogy az elnyomó rezsimek bérenceinél nincsenek galádabb, megátalkodottabb emberek, hogy a diktatúrák ránk, kisebbségekre nézve a legrettenetesebbek. A szerző tanár Csehországi képviselők és szenátorok fordultak az alkotmánybírósághoz a restitúció meghosszabbításáért Tiltakozás a földvisszaigénylések lezárása ellen KOKES JÁNOS Az 1948. februári csehszlovákiai kommunista rendszerváltás után államosított földek visszaigénylésének lehetőségét lezáró törvény megsemmisítését követelik az alkotmánybíróságtól csehországi parlamenti képviselők és szenátorok. A tavaly elfogadott törvény szerint a lehetőség ez év végével lezárulna. A beadványt, amely azt követeli, hogy az említett jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és az elvett földek visszaigénylésére 2005. december 31-e után is legyen lehetőség, 24 jobboldali és független szenátor, valamint 57 képviselő írta alá. A beadvány szerzői azt állítják, hogy az állami földalap az év végéig nem képes kielégíteni az igényeket, s ráadásul a közvélemény nagy része nem is tudja, hogy kárpótlási követeléseit csak 2005 végéig érvényesítheti. Kárpótlásra a hatályos törvények szerint Csehországban csak cseh állampolgár volt jogosult. „A földalaptól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a törvény által meghatározott időben csak a követelések mintegy felét tudják rendezni” - nyilatkozta Jitka Seitlová szenátor. A honatyák egybehangzóan állítják, a cseh államnak teljesítenie kellene nemzetközi kötelezettségvállalásait, s ha valakinek adósa, akkor adósságát vissza kellene fizetnie. A beadvány szerzői szerint a földalapnak mintegy 60 ezer hektárról kellene az év végéig döntenie, s ez a gyakorlatban lehetetlen. Ugyanis nem minden esetben lehet egy az egyben visszaadni a korábban elvett földet, s ilyenkor az alapnak kell ajánlatot tennie, pótlólagos megoldást találnia, ami egyáltalán nem egyszerű. A visszaigényelt földek értéke mintegy 2,7 milliárd korona. A res- titúciós ügyek többsége igen bonyolult, s nehéz megoldást találni rájuk. A földalap az utóbbi években szinte nem is foglalkozott ezekkel az ügyekkel, ezért félő, hogy rendezésük tovább húzódik, esetleg a jövőben szinte lehetetlenné válik. Néhány kárpótlásra jogosult tavaly beperelte az alapot, a minden esetben nekik adtak igazat. A politikusok kezdeményezésének célja, hogy a kárpótlásra jogosultak előtt ne záruljanak le az év végén a törvényes lehetőségek követeléseik érvényesítésére. Michal Spáéü, az alkotmánybíróság szóvivője közölte: egyelőre nincs döntés arról, hogy a 13 tagú testület mikor foglalkozik a beadvánnyal. KOMMENTÁR Atompóker MALINÁK ISTVÁN Határozottan javultak az USA pozíciói - a Bush-adminisztráció szóhasználatával élve - az úgynevezett tágabb Közel-Kelet térségében. Egyrészt az amerikai sikernek is számító iraki választásoknak, másrészt az izraeli-palesztin békekötés lehetőségének köszönhetően. Konkrét támogatások ígéretével párosuló amerikai gesztusok sorozatát tette a napokban a térségben Rice külügyminiszter, kezdve a Bush által a palesztinoknak felajánlott 350 millió dolláros - ebből 40 milliónyi azonnali - segéllyel, egészen a Sáron mellett Abbásznak is átadott fehér házi meghívóig. Oslo összeomlása óta nem volt olyan reményteljes az önálló palesztin államiság megteremtéséhez elvezető folyamat kiteljesedésének lehetősége, mint most, s ebben a szakaszban Washington meghatározó szerepet játszhat - azt kell játszania. A másfelől a tapasztalat azt mutatja, a tágabb Közel-Kelet bármely pillanatban képes ki- és újratermelni a világpolitikai problémává terebélyesedő feszültségeket, amire az iráni atomprobléma a legmarkánsabb példa. Az egyik oldalon igaz az, itt háborús retorikával nem lehet tüzet oltani, volt már rá példa, hogy az ilyen retorika tényleg háborúhoz vezetett. Pillanatnyilag patthelyzet alakult ki. Azt Európa is elismeri, az iráni urándúsítási program révén Teherán hamarosan képes lehet saját atomfegyver előállítására, ami nemcsak a szűkebb térség, ezen belül főleg Izrael, hanem Európa számára is elviselhetetlen kockázatokat jelentene. Az uniós trojka, vagyis Párizs, Berlin és London már két tárgyalási fordulót is lebonyolított ez ügyben Teheránnal, de az eredmény a nullához közelít. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy programja békés célú, csupán az energiaipari gondjait akarja megoldani, ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői előtt kénytelen volt beismerni például, hogy tizennyolc éven keresztül még bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Hivatalosan mindenki azt mondja, a katonai beavatkozás ideje nem jött el, az USA nem tervez Irán elleni csapást, amit már az iraki helyzet sem tenne számára lehetővé. Bush azért a napokban ezt a lehetőséget is nyitva hagyta. David Kay, aki tavaly tavaszig vezette az Irakban tiltott fegyverek után kutakodó gárdát, ezért figyelmeztetett: a retorika kísértetiesen hasonlít az iraki háborút megelőző szóhasználathoz. A csalódott EU-trojka, Rice és Izrael is azt mondja, a diplomáciai megoldást kell előtérbe helyezni. De a diplomácia lehetőségei korlátozottak, ha az ügy az ENSZ elé kerülne, a BT-ben egyrészt az akarat sem lenne egységes, másrészt az időhúzás nagymesterei ülnek ott. Irán pontosan erre számít. Látja ezt a washingtoni éles hangnemet elutasító EU-trojka is, amely hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ül Teheránnal, s újfent felajánlja: majd az EU leszállítja az atomerőművekhez szükséges dúsított uránt. Az újabb kudarc hihetetlenül kiélezné a feszültséget, nem hagyna sok választási lehetőséget. Egy szárazföldi amerikai katonai beavatkozás ilyen iraki háttérrel tényleg elképzelhetetlen. De Izrael - amely a palesztinokkal való kiegyezéssel sokat javítana nemzetközi presztízsén - már hajtott végre korlátozott légicsapást külföldi atomerőmű ellen. Éppen Irakban, 1981-ben. JEGYZET Ez itt nem a reklám helye RÁCZ VINCE Bizonyára megfigyelték már, hogy a különféle műsorszámok és a filmek hovatovább csupán a reklámok közti idősávok kitöltésére szolgálnak. Sőt a kereskedelmi tévék fékezett habzású műsorszervezői és reklámmenedzserei odáig vetemednek, hogy az általuk vetített, tartalmas C kategóriás művészfilmeket is reklámtömbökkel szakítják meg. A jelenség kétségkívül sokakat bosszant. De mit tehet az egyszerű honpolgár, akinek már elege van a felejthető reklámarcokból, az idétlen szlogenekből, a rövid életű sztárocskák angol kiejtéséből, tudják: kolor necsörelsz és társai. Hát például kikapcsolhatja a televíziót, tanácsolhatnánk, de az sem megoldás, hiszen úton-útfélen reklámokba ütközik az ember. Egyáltalán nem könnyű elbújni a hirdetések elől. A reklámok nemcsak azért bosszantóak, mert hívatlan vendégekként már-már megkeserítik mindennapjainkat, hanem mert sokszor hazudnak is. Ha valaki nincs résen, még a végén kettőt fizet, egyet kap. Számos esetben állapítható meg például jogsértés a különleges ajánlatok és az árfeltüntetés szabálytalanságai miatt. Sokszor az apró betűs részt gondosan elfedő, öles betűkkel rótt szlogen is megtévesztő lehet. Régebben még úgy tartották, jó bornak nem kell cégér, vagyis ha valami - legyen az termék, szolgáltatás, ne adj’ isten gondolat - reklámra szorul, ha rá kell tukmálni az emberekre, az biztosan bóvli. Ma már - hála a reklámhadjáratok mosóporoknál is intelligensebb kiötlőinek - egyre kevesebben gondolják így. Norman Mailer, a Meztelenek és holtak világhírű szerzője a Washington Post- ban nemrégiben kategorikusan kijelentette, a gyermekek érdekében meg kell szüntetni a televíziós reklámokat. Az író úgy véli, reklámok nélkül a gyermekek többet olvasnának, kevésbé híznának el és nem lennének olyannyira hiperaktívak. Ne feledjék, reklámok nélkül is lehet élni, és tévét sem kell feltétlenül nézni. Mert megérdemelnénk. Én befejeztem, Off.
