Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-09 / 32. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 9. Fókuszban: a roma évtized 3 A cigányság a leggyorsabban növekvő kisebbség az öregedő Európában, de egyben a legszegényebb is Európa legnagyobb kisebbsége A leggyorsabban növekvő kisebbség (Képarchívum) A cigányság gyorsan nö­vekvő kisebbséget alkot Kelet-Közép-Európában a nagyon dinamikus születé­si arányszámnak köszön­hetően, míg az általuk la­kott országok népessége ezzel ellentétben gyorsan öregszik. ÖSSZEFOGLALÓNK A kisebbség számarányának nö­vekedésével azonban egyre nő a le­szakadásuk a többségi társadalom­tól: a szegregált közösségekben, gettókban élő romák és a többségi társadalom közti szakadék évről évre nő. A felzárkóztatásukat, okta­tási és élethelyzetük javítását szol­gálja a Roma Évtized 2005-2015 cí­mű program, amelyet múlt héten indított el ünnepélyes keretek kö­zött Szófiában a kérdésben legin­kább érintett nyolc európai kor­mány képviselője; az esemény társ­házigazdája Szimeon Szakszko- burggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő volt, Szlovákiát Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes képviselte. Szociológiai felmérések szerint Európában jelenleg legalább 8,5 millió roma él (ezzel Európa legna­gyobb kisebbsége), közülük a leg­több, mintegy öt-hat millió, Bulgá­riában, Csehországban, Horvátor­szágban, Macedóniában, Magyar- országon, Romániában, Szerbia- Montenegróban és Szlovákiában. Másfél évvel ezelőtt e nyolc ország kilenc kormánya (Szerbia-Monte- negró mindkét tagköztársasága) egy budapesti konferencián dön­tött úgy, hogy közösen lép fel a többségi társadalom és a romák kö­zött meglévő szakadék csökkenté­séért. A 2003-ban Budapesten tar­tott, „Romák a bővülő Európában” című konferencia a Világbank és a Nyüt Társadalom Intézet kezdemé­nyezésére jött létre. A Szófiában aláírt nyilatkozatban a kilenc kor­mány vállalja: összehangoltan mindent megtesz, hogy konkrét és hathatós lépések történjenek a négy kijelölt legfontosabb területen az elkövetkező évtizedben a romák helyzetének javítása érdekében. Ez a négy terület az oktatás, az egész­ségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a lakáshelyzet. Emellett a diszkri­mináció és a szegénység csökkenté­se, valamint a társadalmi egyen­lőség kezelése is fontos cél. A ter­vek szerint szigorú monitoring­rendszer ellenőrzi majd a romák felzárkóztatását szolgáló pénzek felhasználását, az érintett országok kormányai minden évben áttekin­tik az aktuális helyzetet. Első lépés­ként budapesti székhellyel létrejött a Roma Oktatási Alap, mely 41 mil­lió amerikai dolláros alaptőkével már meg is kezdte működését. Fel­adata a roma kisebbség végzettségi szintjének növelése. Szlovákia vállalja, az évtized vé­géig eléri, hogy a roma gyerekek legalább az alapszintű végzettséget megszerzik, és 50 százalékuk befe­jezi középiskolai tanulmányait is. Szlovákiában a romák száma a szlovák népesedéskutató központ adatai szerint a 15 évvel ezelőtti mintegy 250 ezerről 400 ezerre emelkedett, ami az összlakosság 7 százaléka. A cigány kisebbség már csak azért is fiatalabb, mert alacso­nyabb a várható élettartama: Szlo­vákiában 3, Romániában 7 évvel rövidebb a lakosság többi részéhez képest. Egy tavalyi tanulmány sze­rint Bulgáriában a romáknak csak 10,6 százaléka volt 60 évesnél idő­sebb, míg a nem cigányok körében 35,1 százalék volt ez az arány. Ma­gyarországon a cigányok 36 száza­léka volt 14 évesnél fiatalabb, míg a többségi lakosságnak 16 százaléka tartozott ehhez a korosztályhoz, a magyar romáknak csak 4 százaléka volt 60 évesnél idősebb, szemben a nem romák 21,1 százalékával. A térség országaiban a romák 40-50 százaléka 20 évesnél fiatalabb. Boris Vaňo szlovák demográfus szerint a magas születési arány­szám a cigány lakosság legszegé­nyebb rétegeire jellemző. „A fal­vakban nagyon alacsony színvona­lon élő népesség tipikusan úgy vi­selkedik, mint a fejlődő országok lakossága: magas a születési arány­szám, magas a halandóság is, a nők fiatalon hozzák világra az első gyermeküket. Ezzel szemben nincs különbség a társadalomba beillesz­kedett romák és a többségi lakos­ság között” - mondta a szlovák sza­kértő. A magas népszaporulat fo­kozza a szegénység és a diszkrimi­náció problémáját. Beiskolázáskor a roma gyermekek gyakran az isko­larendszer peremére szorulnak, így például Csehországban a ci­gánygyerekek 75 százalékát az ere­detileg fogyatékosok számára léte­sített kisegítő iskolába íratják be, ez az arány Szlovákiában is hasonló. A gyerekek jelentős része az alapis­kolát sem végzi el, nagyon kevesen folytatják tanulmányaikat középis­kolákon, az egyetemi hallgatók száma pedig elenyésző. Kelet-Közép-Európ valamennyi országára érvényes, hogy nehéz pontosan megállapítani a cigány kisebbség lélekszámát. Népszámlá­láskor a romák legszívesebben el­hallgatják etnikai hovatartozásu­kat, Szlovákiában például a 2001- es összeíráskor a lakosságnak csu­pán 1,7 százaléka vallotta magát romának. A Romániában élő cigá­nyok számát a hivatalos statisztika 535 ezerre teszi, de különféle szer­vezetek szerint valószínűleg leg­alább 1,5 millióan vannak, de le­het, hogy kétmillióan. Bulgáriában a legutóbbi népszámláláskor 370 ezren vallották magukat romának, de valódi számuk 700 ezerre be­csülhető. Az Európai Unió egy 2004-ben közzétett jelentése 10, esetleg 12 millióra becsüli az Euró­pában élő cigányok számát, akik így a kibővült unió összlakosságá­nak mintegy 2 százalékát alkotják. A számadatok bizonytalansága el­lenére nem kétséges, hogy az Euró­pában élő cigányság összlétszáma jócskán meghaladja számos uniós tagállam teljes lélekszámát. A Roma Évtized programja az el­ső közös nemzetközi erőfeszítés ar­ra, hogy változást idézzen elő a ro­mák életében. Soros György arra fi­gyelmeztet, hogy noha a program radikális változást ígér, a problé­mák nem oldódnak meg egyik nap­ról a másikra. A Világbank szerint a Bulgáriában, Romániában, Ma­gyarországon és Szerbiában élő ro­mák életszínvonala negyede-tizede a többségi lakosságénak, a bulgári­ai és a romániai cigányok közel 40 százaléka napi 2,15 dollárnál keve­sebb jövedelemből kényszerül megélni, (lpj, mti) A diákok nemzetiségi összetétele a középiskolákon és az egyetemeken a 2003/04-es tanévben Nemzetiség Szlovák Magyar Cseh Roma Szakmunkásképző 69 721 4 935 138 53 Összevont szakiskola 287 461 1 0 Szakközépiskola 81149 5 797 190 113 Gimnázium 75 978 6 318 242 4 Egyetem 92 949 4182 198 15 Forrás: ÚIPŠ (2004) Az elért végzettségi szint a 2001-es népszámlálási adatok alapján Az elért végzettségi szint Nők Férfiak Nemzetiség Roma Szlovák Roma Szlovák Alapszintű (a nem befejezett is) 79,5 30 74,1 18,9 Szakmunkásképző 8,2 18,3 14 32,1 Szakközépiskola 1,4 4,5 2,4 5,5 Középfokú 1,9 36,4 2,2 30,2 Felsőfokú 0,2 9,2 0,4 11,6 Végzettség nélküli 4,3 0,3 3,1 0,3 Hiányos adatok 4,5 1,3 3,8 1,4 Forrás: ŠÚ! SR(2001) Mit tartalmaz a szlovák kormány cselekvési terve Tíz év általánosságokban ISMERTETÉS Pozsony. A szlovák kabinet által elfogadott Roma Évtized című program négy fő részre oszlik: kü­lön foglalkozik az oktatással, az egészségüggyel, a foglalkoztatással és a lakáshelyzettel. Valamennyi fő területen figyelembe belül veszi a szegénység, a diszkrimináció és a nemek szerinti megkülönböztetés elleni küzdelmet. Érvényes a doku­mentumra, hogy általánosan fogal­maz, ami egy 10 évre szóló anyag­nál talán megengedhető, de sajnos az idei évre kitűzött feladatok is hagynak maguk mögött kívánniva­lót. Idén ugyan mintegy 100-150 millió koronával több jut roma pro­jektekre, de a részprogramok meg­valósítása az egyes szaktárcák fel­adata, Klára Orgovánová kormány- biztos hivatala csak 45 millió koro­na fölött rendelkezik, a többi pénz az egyes szaktárcáknál van. A legpontosabban talán az okta­tási rész fogalmaz, ennek ugyanis már régen készen vannak a szak­mai alapjai, egyes régiókban már folyik a megvalósítás is. Az oktatási feladatokra az idei költségvetésben 230 millió korona található a roma gyerekek integrált oktatásának megvalósítására. Viszonylag jól körülhatárolt fel­adatok szerepelnek az egészség- ügyi fejezetben is, megvan a meg­valósításhoz szükséges anyagi hát­tér is. A fő feladat az egészségügyi szolgáltatások jobb elérhetőségé­nek biztosítása a gettókban élő ro­mák számára, erre fordítják a ren­delkezésre álló mintegy 38 millió korona túlnyomó részét - 34 millió koronát. Az összegből roma egész­ségügyi asszisztensek képzését fi­nanszírozzák. A fennmaradó ösz- szeg a megelőző oltásokra és a sze­xuális felvilágosításra szolgál. A foglalkoztatási program sokkal rosszabb helyzetben van, mivel nincs pontosan elkülönített összeg a roma munkanélküliek számának csökkentésére. A programot a szo­ciális minisztérium irányítja, a fog­lalkoztatottság csökkentésére 980 rmllió korona áh rendelkezésre. A legjelentősebb összeg a régió­fejlesztési és építésügyi minisztéri­um büdzséjében van: 2005-ben 200 millió koronát fordíthatnak roma telepek infrastruktúrájának fejlesztésére, lakásépítésekre. A négy fő terület mellett még támo­gatást nyújthat roma vállalkozások támogatására a gazdasági minisz­térium is; a kulturális minisztéri­um roma kulturális szervezetek te­vékenységéhez biztosítja az anya­giakat. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Milyen jelentős változást hoz a Roma Évtized? Klára Orgovánová, kor­mánybiztos Az egyéves felkészülés után azt mondhatom, elsősorban a hozzáállás, a filozófia változik. A bekapcsolódott országok és a nemzetközi közvélemény fi­gyelme fokozottabb mértékben irányul a roma kisebbség prob­lémáira. Összehasonlítjuk az egyes országokban folyó prog­ramokat, és kiértékeljük a leg­jobbakat, ami jelentős előrelé­pést hozhat. A szlovák kormány által ja­nuárban elfogadott nemzeti akcióterv ambiciózus célokat tartalmaz, de nem konkreti­zálja a felhasználható össze­geket. Hogyan lehet úgy ter­vezni, hogy nem tudják, mire mennyit költhetnek? A szlovákiai akcióterv egy politikai deklaráció a kormány részéről. Szerintem az Évtized abban segít, hogy ez alapján minden évben a költségvetés elfogadásakor kérhetek konk­rét összeget a programok meg­valósítására. Ugyanez vonatko­zik az egyes minisztériumokra: azoknak a céloknak a megvaló­sítására, melyek a hatáskörük­be tartoznak, nekik kell biztosí­taniuk az anyagiakat. A programba bekapcsoló­dott a Világbank és a Nyüt Tár­sadalomért Intézet. Ez azt je­lenti, hogy a szükséges támo­gatás egy részét ők biztosítják? Ezek a nemzetközi intézmé­nyek a Roma Oktatási Alap mű­ködését támogatják. Ezen felül is támogatják a programot, de - szerintem érthető okokból - nem mondták meg előre, hogy mekkora összeggel. A támogatás mértéke az adott ország kormá­nyának aktivitásától függ. A Vi­lágbank már anyagilag is támo­gatott egyes programokat. Ellenőrzik időközben is a megvalósulás ütemét? A programok belső ellenőr­zési mechanizmusokat is tartal­maznak, ezen felül évente egy­szer kiértékeljük az elért ered­ményeket. (lpj) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, KÖD; -4-0 FOK A Nap kel 07.10-kor - nyugszik 17.03-kor A Hold kel 07.53-kor - nyugszik 17.44-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, árad; Medve: 130, apad; Komárom: 125, apad; Párkány: 65, apad. ELŐREJELZÉS Tiszta, derült égboltra számít­hatunk, csak este­felé növekszik meg nyugaton a felhőzet. Reggel és délelőtt több helyütt lesz tartós köd. A nappali hőmérséklet -4-0 fok körül alakul. Gyenge, délnyugaton délkeleti irá­nyú légmozgás. Éjszaka -8 és -13 fok közötti hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Holnap megnövek­vő felhőzetre, a keleti országrésztől eltekintve sok helyütt gyenge hava­zásra van kilátás. Napközben a hő­mérséklet -3 és 1 fok körül alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás alapvetően ked­vezően hat az időjárásra érzé­kenyek szerveze­tére. A szív- és érrendszeri bete­gek, valamint a légzési nehézsé­gekkel küszködök legyenek óvato­sak, és tartsák be az orvosi előírá­sokat. Javulhat a szellemi és fizi­kai teherbírásunk, összpontosító készségünk, gyorsul a reakció­időnk. Az alacsonyabb vérnyomá- súakat migrénes fejfájás és szédü­lés gyötörheti. Holnap jobbára ha­sonló hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 15^

Next

/
Thumbnails
Contents