Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-08 / 31. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2005. február 8., kedd 9. évfolyam 2. szám Újra felütötte a fejét a vírusfertőzöttség az őszi gabonákban - a külső jegyekből nehéz felismerni Termesztésére a hűvösebb térségek alkalmasak » I » I » I I I » I I I I » I Csak laboratóriumi vizsgálattal CSERES ZOLTÁN A vírussal fertőzött tábla ugyanolyan tüneteket mutat, mint a második képen látható tápanyaghiányos állomány (A szerző felvételei) Tavasszal több termelőt érhet kellemetlen meglepetés, mert a vírusfertőzött gabonát szabad szemmel a külső jegyek alapján nagyon nehéz felismerni, és akkor is csak a későbbi tavaszi fejlődési stádiumban, amikor már késő lehet. A vírus által előidézett termésveszteség értéke ugyanis akár 5 - 97 % közötti lehet, ami az ökológiai tényezőktől és a fertőzés idejétől függ. A gabonatermelők legutoljára 2001-ben találkoztak az őszi állományok vírusfertőzöttségével, amely gyakorlatilag az ország minden gabonatermesztő területén érzékelhető volt. A fertőzés okozta terméskiesés akkor komoly károkat okozott a termelőknek. A Komáromi járás növényvédelmi szakemberei azóta fokozottabb figyelemmel kísérik az őszi vetésű gabonák fejlődését a járás területén. Évente rendszeresen elvégzik - elvégeztetik a vírustesztet a pozsonyi diagnosztikai laboratóriumban. így volt ez idén is, miközben figyelmünket nem kerülte el, hogy a 2004-ben a kedvező őszi időjárás következtében több termesztői területen erős tetű- és kabócafertőzés is kialakult, így az idejében elvetett őszi árpára és búzákra átvihették a vírusfertőzést. A gyanúnk sajnos, megalapozott volt. A fertőzést előidéző tetvek, kabócák nagy mennyisége korlátlanul fertőzhette az idejében elvetett őszieket. A termelő szakemberek az elsődleges külső jelekből, a növényzet sárgulásából nem mindig gyanakodnak a fertőzésre, mert a gabonaféléket leggyakrabban károsító betegségek, a gabonalisztharmat, a pirenofórás levélfoltosság, a szeptóriás levélfoltosság valamint a nem megfelelő talajművelés, tápanyagellátás is hasonló sárgulást idéznek elő. Ezek a tényezők a legtöbb helyen minden évben többé- kevésbé jelen vannak és hátráltatják az ősziek fejlődését. Ráadásul az ősziek levélzete a hideg beálltával mindig megsárgul. Tavasszal az idő javulásával és a nitratáció elvégzése után az átmeneti nitrogénhiány megszűnik, a gabonák helyrejönnek. A vírussal fertőzött gabonán azonban még ezután sem történik javulás, ugyanis a vírusbetegség által kiváltott sárgulás visszafordíthatatlan. Az állomány növekedése tavasszal leáll, legfeljebb csak erősen bokrosodik, de nem nő fölfelé. Az ilyen növénynél, ha a kalászolás végbe is megy, a kalászban csak néhány szem fejlődik ki, azok is gyakran törpék, léhák lesznek. Az őszi árpánál a sárga színelváltozás dominál, a búza és a rozs esetében a sárga szín mellett a levelek vörösö- dése, lilásodása is előfordul. A búza törpeség vírus - Wheat dwarf mastervírus - fertőzési tünetei a táblán egyszerre jelentkeznek, míg az árpa sárga törpeség vírus tünetei mindig a tábla szélén jelennek meg először. A búza törpeség vírus terjesztésében a kabócák játsszák a főszerepet. Az árpa sárga törpeség vírus - Barley yellow dwarf luteovírus - az ősziek fertőzésénél erős sárgulást, színelváltozást okoz a levélen. A vírusnak jelenleg már öt törzse ismert, melynek terjesztésében a levéltetvek mint vektorok játsszák a főszerepet. A vírussal fertőzött növényeknél azt is tapasztaltuk, - és ez a szak- irodalommal is összhangban van -, hogy a gyökérzet sem fejlődik, el- barnul, új gyökerek nem képződnek. Az említett tünetek alapján a szakemberek fuzáriumos és egyéb gyökérbetegségre ill. a nem megfelelő csávázásra gyanakodhatnak. A vírus egyébként mechanikai úton nem vihető át, és vetőmag útján sem terjed. Amint azt a képek is bizonyítják a látható tünetek alapján nehezen lehet megkülönböztetni a vírusbetegséget az egyéb károsodás tünetétől. A laboratóriumi vizsgálatok azonban a Közonti Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (ÚKSÚP) pozsonyi diagnosztikai osztályára a beküldött minták alapján egyértelműen ki tudják mutatni az árpa sárga törpeség vírus és a búza törpeség vírus általi fertőzöttség jelenlétét. A fentiek alapján ajánlott, hogy ott, ahol gyanúsan sárguló búzatábla van, és ki akarjuk zárni a vírusos megbetegedést, keressük fel a járási növényvédelmi tanácsadót, aki hivatalos mintát vesz, melyet a pozsonyi ÚKSÚP diagnosztikai osztályára kell beküldeni, ahonnét egyértelmű választ kapunk erre a kérdésre, így még lesz időnk tavaszig eldönteni a további lépéseket. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó A vírusmentes őszi gabonaállomány A Komáromi járásból vírusvizsgálatra beküldött 12 őszi gabonaminta értékelése után az eredmény: minden negyedik minta erősen vírusfertőzött volt. További három minta gyenge fertőzöttséget mutatott. Értékes takarmány ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Annak ellenére, hogy az utóbbi években eléggé háttérbe szorult, a zab sajátos kémiai összetétele miatt nemcsak értékes abraktakarmány, hanem emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik, mivel jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalma van. Gazdag a mész- és foszfortartalma mellett E-vitamint is tartalmaz. Főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására ajánlott takarmánygabona. Értékes béltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab - a zabos bükköny - fontos tavaszi keveréktakarmány. Ezen kívül, a zabszalma is értékes, a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma. A zabnak fejlett, mélyre hatoló, jó tápanyagfeltáró képességű gyökérzete van. Gyökerének szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb. A talaj víz- és tápanyagkészletét a többi gabonához hasonlítva jobban hasznosítja. Virágzata laza bugavirágzat. A zab kalászaiban a virágok száma 2-3, melyek közül rendszerint csak kettő termékenyül meg. A zab ön- termékenyülő, de kis mértékben idegen megporzás is előfordulhat. Szemtermése pelyvás szemtermés. Alakja hosszúkás, vége felé hegyesedé. A színe a fajtától függően változó, leginkább sárgásfehér. Ezerszem-tömege 25-40 g. A szemtermésnek nagy a fehérjetartalma, ezen kívül elég sok zsírt (kb. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor), valamint E-vitamint tartalmaz. Vannak tavaszi és őszi fajtái, nálunk inkább a tavaszi zab fajtákat termesztik. A zab a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye, ilyen viszonyok között bővebben terem. Talajigény szempontjából a szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető, de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. A zab számára a talaj pH optimuma 5,3- 6,4 pH. A mélyített talajokon a felhozott nyerstálajra sem kényes. Az enyhén savanyú talajokon, valamint erősen kötött talajon is termeszthető. A talajok kultúrállapotára nem igényes, a gyomokat elnyomja. A zab nem kényes az elővete- ményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elővetemények után vetik. Pedig szintén meghálálja a jó elővete- ményeket. Ezek az istállótrágyázott kapások, valamint az évelő pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny. Tápanyagellátás és trágyázás Sovány talajokon kedvezően reagál az istállótrágyára is. Műtrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona műtrágyázási irányelveitől. A tavaszi takarmányárpa műtrágyázásához hasonlítható leginkább. A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb. A foszfor- és káliumigénye - gyökérzetének jó tápanyag-feltáró képessége miatt - kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor- és kálium-műtrágyázás pedig csak megfelelő nitrogénellátottság esetén gazdaságos. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK - hatóanyag. A zab nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb. A kalcium felvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van. Talajelőkészítése gyakorlatilag megegyezik a tavaszi árpáéval. Vetésre csak jól előkészített vetőmagot használjunk. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési ideje azonos a tavaszi árpa vetési idejével. Minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zabot is gabona- sor-távolságra vetjük. Vetési mélysége 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, (ez 130- 150 kg/ha vetőmagnak felel meg). Növényápolásban a zab kezelése mindenben azonos a tavaszi árpáéval, (w-sz) L JtpQJpP'V 350 AUGEAN . 360 ANJOU 400' 380-400 IVIA’HlfPfefÄ420; ANJOU 45'0f Tavasziak: tavaszi arra szoja ^ i TAVASZI RÉPCE^f ^ PEtU&KA ÉS EGY® ANJOU 281 280 GOLDAVRIL 280 SALUTE 300 SALASSO 310 SLOVAKIA spol. s r.o. Pri trati 15, P. 0. BOX 58, 820 14 Bratislava Tel: 02/4020 1141,42 Fax: 02/4020 1156 www.rwaslovakia.sk , e-mail: rwaba@rwaslovakia.sk A társaság tavaszi kínálata: tavasziárpa-vetőmagok gazdag választéka Az Ebson, Maiz, Jersey, Expres fajtákat besorolták a Heineken Slovensko Sladovne részére termesztett sörárpafajták programjába. Mamié - újdonság Flandria - újdonság Cél in ka, Jubilant, Kompakt Az RWA SLOVAKIA stabil és megbízható társa a vetőmagpiacon! uiiiicK búk sikert a 20C l. Napraforgó: MAGAS OLAJTARTALMÚ- ^ PRINCE FEHERJETARTALMU NAGYSZEMU BIROY FEHERJETARTALMU MADARAKNAK LILIA egyre bővülő kinalataval kivan i SAATBAU LINZ Slovensko spol. s.r.i I -Kukorica: SALOTTO 220,*;!,*Fi|RtS|É 320 1/ n n n r i i o i.n* ' ! AnA K0RNELI 240" JLNJ0U 245 245 % HELIOS 250-260 foRETTO 280-*0*; ' -žil saatbau fi linz »""illllij, slkMH ^ 1111 í i Ú Kvalitné osivá - úspešný zber. '''llljj Slovensko s.r.o. Ľudová 10,917 01 Trnava, teUfax: +421 33 534 56 42, e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk , web: www.saatbaulinz.at BP-5-10604 BP-5-10659
