Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-31 / 24. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 31. NÉZŐPONT A művelődési egyesületek ápolják a magyar kultúrát és a kapcsolatokat, mentik, ami még megmenthető Vihart aratott Trianon-film erdélyi naplo A romániai hatóságoknak saj­nos sikerült a Trianon-film ve­títésének akadályozása. Ez po­litikai és jogi szempontból egyaránt felháborító. Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltako­zásának hiánya és ezzel a jog­ellenességbe való hallgatóla­gos beleegyezése. Hadd említ­sem meg, hogy ilyen magatar­tás az osztrák kormánytól Dél- Tirol iránt elképzelheteden lenne. Azonnali éles dél-tiroli tiltakozás és tüntetés lenne a következmény a bécsi Ballha- usplatzon. Ezzel kapcsolatban ismételten ajánlanám Felix Mitterer Dél-Tirolról szóló filmjének - Dél-Tirol, az ela­dott haza (Südtirol - die ver­kaufte Heimat) - vagy Astrid Kofler filmjének - Az utolsó ti- roli (Der letzte Tiroler) - köz­vetítését, amelyeknek doku­mentációs tartalmuk van. Na­gyon tanulságos lenne min­denkinek. A Trianon-film köz­vetítése körüli vita csak egy je­le a 14 év óta mind mélyebb válságnak, amelyből jelenleg sem látszik kiút. A mostani mi­niszterelnök kijelentései az au­tonómiáról ugyanolyan üres szavak, mint amiket már elődeitől megszoktunk. Hogy lehet az autonómia fogalmat használni, és egyidejűleg egy szót sem emelni a politikai cenzúra ellen, hogy lehet a ha­táron túli magyarság érdek- képviseletéről beszélni, és fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsá­ga az alapvető feltétele min­den szabad társadalom politi­kai tevékenységének? A Trianon-film esetében nem­csak az adott törvények alap­ján politikai célt követő eljárá­sok jogellenesek, hanem ma­gával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalma­zott Szabályzat a mozihálózat szervezésére, működésére és igazgatására ellentétes az Eu­rópai Emberi Jogi Egyez­ménnyel. A határozat szövege („A mozi­filmek minősítése és regisztrá­lása, minősítési bizonyítvá­nyok kiadása, a mozifilmek kategóriájának megállapítása, a mozizás területén tevékeny­séget kifejtő fizikai és jogi sze­mélyek beiktatása és a beikta­tási bizonyítvány kibocsátá­sa”) nem szolgál más célt, mint lehetővé tenni a cenzú­rát. A cenzúra minden esetben tilos, mindegy, hogy nyilvános helyeken vagy magánintéz­ménynek tekinthető körben történik a vetítés. Az RMDSZ képviselői hibáznak, ha azt mondják, hogy ’’jogilag formai hibák történtek”, és nem mu­tatnak rá arra, hogy ezek a jo­gi előírások alapvető emberi jogokat, éspedig az Európai Emberi Jogok Egyezményé­nek 10. cikkelyében megfogal­mazott véleménynyilvánítási szabadságot sértik. Szükséges tehát nemcsak a mostani ese­tekben történt, politikai hát­terű és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljá­rások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartal­mazó törvények és jogi nor­mák ellen is. A törvény meg­semmisítését kell követelni. Az Európai Emberjogi Bíróság kétségtelenül igazat fog adni az Erdélyi Magyar Ifjak képvi­selőinek, akiknek minden tá­mogatást meg fogok adni. Az Európai Unió is megkapja a szükséges információt. (Éva Maria Bárki ügyvéd) Bánátban egyre kevesebb a fiatal Hertelendyfalva Dél-Bánát- ban, Pancsova mellett terül el, de talán még pontosab­ban fogalmazunk, ha azt mondjuk, Pancsova egyik külvárosa, hiszen teljesen összenőtt a várossal. La­kosságát többnyire a 122 évvel ezelőtt Bukovinából elszármazott székely ma­gyarok, csángók képezik. BÁNÁTI ÚJSÁG Hertelendyfalván 1961-ben lé­tesült a művelődési egyesület Ady Endre néven, majd 1969-ben vette fel Tamási Áron nevét, és ezt viseli ma is. A különféle szakosz­tályokban azóta is megszakítás nélkül folyik a munka. Szorgal­masan gyakorol a tánccsoport és a népművészeti csoport, a nép­dalkórus és a vegyes kar, amely elsősorban egyházi énekeket dol­goz fel. A gyerekekkel az irodalmi csoportban - ahol főként színda­rabokat mutatnak be - próbálják megőriztetni a székely nyelvjá­rást. Sajnos, az utóbbi időben ez egyre nehézkesebb, mivel nem­csak hogy kevés a fiatal, hanem sokan közülük nem magyar nyel­ven tanulnak. Igaz, hogy a falu általános iskolájában van magyar tagozat, de jelenleg a nyolc osz­tály tanulóinak száma mindössze 30-40. Az egyesület keretében anyanyelvápolással, a hagyomá­nyok és szokások megőrzésével próbálják pótolni mindazt, amit az oktatás nem tud nyújtani. Sajnos a nagyváros, Pancsova közelsége óriási hátrány, mert csak azok a gyerekek maradnak később is az egyesület vonzáskö­rében, akiknek a szülei is ott te­vékenykednek. Jelenleg mintegy tíz családnak a gyerekei járnak Kincses Tarisznya Tábor 2002, Heretelendyfalva (Képillusztráció) be rendszeresen, esetleg az ő tár­saságukból még néhányan, de a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor felnőnek, akkor már na­gyon nehéz őket a faluhoz kötni. A pancsovai Börcsök Erzsébet Módszertani Központban gyer­mekkórus működik, melynek a három székely településen, Szé- kelykevén, Sándoregyházán és Hertelendyfalván kívül még Ür- ményházáról is van néhány tag­ja. Alkalomadtán találkoznak, próbákra és fellépésekre járnak. A művelődési egyesületek ápol­ják a kapcsolatot, vendégszerep­lésekre hívják meg egymást. A pancsovai helyi jellegű tele­vízióban egyébként már több éve működik magyar szerkesztőség. A Magyar percek című heti 25 perces tájékoztató jellegű műso­rukban a dél-bánáti eseményeket foglalják össze, minden ottani magyarlakta településről, közös­ségről ismertetik a híreket, törté­néseket. A műsor csak Dél-Bánát- ban látható, és a visszajelzések alapján igen nézett. A teljes anyagot lefordítják szerb nyelv­re, és feliratozzák, így a nem ma­gyar ajkúak is követhetik. A Dél-bánáti szemle elneve­zésű rendezvényt Hertelendyfal­ván tartották meg először 1969- ben, a legutóbbit, a tizenötödi­ket pedig tavaly Székelykevén. Ez a rendezvény nem szorítkozik a három székely településre, hi­szen mások is részt vesznek rajta egész Dél-Bánságból. A műso­rokban a népdalokon és a népi szokások felelevenítésén kívül szavalatok és népmesék is el­hangzanak. Kitűnő mesemon­dókkal büszkélkedhetnek, akik már több elismeréssel tértek ha­za az anyaországból is. Az idén a gyerekek Kevevárán, a felnőttek pedig Fehértemplomon találkoz­nak. Pénzügyek, plágium, a riválisok a másik újságja fölé pakolják a sajátjukat A kormány álmegoldásokkal hitegeti a közvéleményt és a külhoni magyarokat Forr a New York-i magyar lappiac A Helsinki-bizottság nyilatkozata INDEX Kiélesedett a verseny a New York-i magyar lappiacon. Bár a városban inkább kihalóban, mint feléledőben van a magyar kultúra, egy pár hete indult lap­pal immár három újság szolgálja a magyar olvasókat, írja a New York Times. A lap értékelése sze­rint a történet elsősorban pénzről, rivalizálásról, politiká­ról és lopásról szól. Híréhség A legtöbb emigránscsoport sokkal nehezebben mond le a ha­zai ízekről, mint a hazai hírekről, a magyarokkal másként van, írja a Times. New York egykori ma­gyar negyede, Yorkville mára csak árnyéka régi önmagának, és pár hete bezárt az utolsó igazi magyar étterem, a Mocca is. Az utolsó nagy emigránshullám fél évszázada, az 1956-os forrada­lom után érkezett, a lappiacon mégis most tudott megjelenni egy új, magyarnyelvű hetilap, a New York Express. man három évvel ezelőtt kezdett újságkiadásba, A Híd című kiad­ványát tavaly házasította össze a patinás, de elöregedett szer­kesztőgárdával dolgozó Magyar Szóval. A nagy múltú lapot három dollárért vette meg, majd hama­rosan megvált a régi szer­kesztőgárdától, hogy a most már negyven oldalasra bővült lapot ki­zárólag a magyar internetes hírol­dalakról forrásmegjelölés nélkül ellopott cikkekkel töltse fel, írja a Times. Agresszivitása egész üzlet- politikájára jellemző, újságját a vetélytársak vádjai szerint elősze­retettel pakolja a riválisok lapjaira az újságstandokon. „Két hétig én is a Magyar Szóra pakoltam a la­punkat, Peterman zokogva kö- nyörgött, hogy hagyjam abba”, meséli Hajnal. Magyar Szóban vagy a legrégebbi magyar újságban, az Amerikai Magyar Népszava - Szabadság­ban hirdetnek. HÉT NAP A düh szülte a lapot Kiadója, a rockaway-i fodrász Hajnal Júlia egy az East Side-i Magyar Házban rendezett partin összeveszett a Magyar Szó - A Híd című lapot kiadó Peterman Ist­vánnal. A New York-i városháza tervezési osztályán dolgozó Peter­Harc a hirdetőkért Az amerikás magyarokat nem a politika, hanem a munkale­hetőségek, az otthonkeresés és a társasági események érdeklik, nyilatkozta a Timesnak Hajnal. A Petermannal üzleti vitába kevere­dett fodrász és zenész férje, Ko­vács László nyolc oldalas terjede­lemben indította el az amerikai magyar lapok között egyedülálló módon kétnyelvű hirdetési újság­ját, a New York Expresst. Fő prob­lémájuk, hogy nehezen szerez­nek hirdetőket. A helyi magyar vállalkozók hagyományosan a Kerülik egymást A száztizenöt éves múltra visszatekintő Népszava egyér­telműen a legnépszerűbb a három újság között. A hetilapot átlag négy-hatezer példányban vásárol­ják, ez, tekintve hogy New York­ban a legutóbbi népszámláláson 49 498-an vallották magukat ma­gyar származásúnak, közülük mindössze 12 406-an születtek külföldön (azaz valószínűleg csak ennyien beszélnek magyarul), szép eredmény. A szintén egy­személyes szerkesztőséggel, de több állandó szerzővel dolgozó lap inkább az idősebbeket célozza meg hosszú publicisztikáival és nyugdíjasoldalaival. A lapot rivá­lisai előszeretettel kommunistáz- zák, bár a kiadó-szerkesztő Julius Kalnoky szerint csak egy kicsit áll balrább a politikai középnél. Már a hármas rivalizálás is mu­tatja, hogy ahol kettőnél több ma­gyar van, ott máris kipattan a vita. Ennél is szebb példája a magyar virtusnak, hogy a három lapki­adó, ha teheti, kerüli egymást. „Nem fogok semmilyen eseményt lemondani, csak mert Peterman is ott van, de ha tehetem, inkább nem megyek”, nyilatkozta erről a Timesnak Hajnal. A Magyar Helsinki Bizottság egy hete annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a hazai közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket ahelyett, hogy befejezettnek tekin­tené a vitát, és megvalósítható megoldásokat keresne. A kormánynak mérlegelnie kel­lene, hogy a határon túli magya­roknak, amennyiben Magyarorszá­gon kívánnak élni, nem adható-e alanyi jogon magyar állampolgár­ság - olvasható a bizottság MTI-hez eljuttatott közle­ményében. A kormány in­tézkedései vagy csak új ne­vet adnak meglévő intéz­ményeknek (nemzeti ví­zum), vagy megvalósítha­tatlanok (az uniós orszá­gokba is érvényes úüevél más or­szágok állampolgárainak) - tartal­mazza a szervezet elemzése. Ma is kérhető és adható három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító vízum, ha a külföldi tanu­lás céljából, gyógykezelésre, csalá­di kapcsolatai fenntartása miatt ké­ri, feltéve, hogy magyarországi tar­tózkodása idején van hol laknia, il­letve megélhetése biztosított. „Ilyen vízumot tehát csak diákok és vagyonos emberek kaphatnak, il­letve olyanok, akiknek Magyaror­szágon jómódú hozzátartozóik vannak” - áll a közleményben. Az állásfoglalás szerint a határon túli magyar fogalmát közjogi tartalom­mal csak akkor lehet megtölteni, ha erről megegyezés születik azzal az állammal, amelynek a határon túli magyar állampolgára. Ehhez pedig az kell - olvasható a közleményben -, hogy az adott ország ismerje el az ott élő nemzeti kisebbségek jo­gait és létezését. A Magyar Helsin­ki-bizottság állásfoglalása leszöge­zi: a magyar hatóságok nem adhat­nak ki olyan útlevelet a határokon túl élő magyaroknak, amely az unió másik országában is érvényes. A vízum, amelyet a ma­gyar hatóságok adnak ki, jelenleg is nemzeti vízum. A közlemény emlékeztet: vízumra csak Ukrajna és Szerbia és Monte­negró állampolgárainak van szük­ségük. Az autonómiatörekvések ügyé- ben a határon túl élő közös­ségeknek kell dönteniük - írja a bi­zottság a közleményében, hangsú­lyozva, hogy ebben az esetben a vi­szonosság elve kell hogy érvénye­süljön, valamint ehhez „gyökere­sen át kellene alakítani a kisebbségi önkormányzatok megválasztásá­nak rendszerét”. Félrevezetőnek tartja azt is, ha a kormány „azt a látszatot kelti”, hogy a gyors honosítás lassúságá­nak elsősorban ügyintézési okai lennének. A honosítás feltétele a tartózkodási engedély, tartózko­dási engedélyt pedig csak az kap­hat, akinek a lakása és megélheté­se Magyarországon biztosítva van. Ez a szabály nem változott 1993 óta, és nem enyhít rajta sem a ké­relmező magyar nemzetisége, sem az, ha Magyarországon családja van - hívja fel a figyelmet a Hel­sinki-bizottság. A problémát „túl­haladottá“ teszi az, hogy Románia és Horvátország hamarosan az unió tagja lesz, Szerbia és Monte­negró, valamint Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárai azon­ban hátrányos helyzetbe kerülnek más magyar közösségek tagjaival szemben - véli a testület, amely szerint erre a jelen helyzetben és a belátható jövőben nincs megol­dás. A bizottság közleménye sze­rint a megoldás csak az áttelepü- lés lenne, s az, hogy a Magyaror­szágra érkezettek egyszerűsített eljárás keretében megkapják a magyar állampolgárságot. A Magyar Helsinki Bizottság ál­lásfoglalása szerint politikai el­szántságra, erkölcsi támogatásra és bizalomra van szükség a fenti elvek kimondásához, valamint annak megértésére, hogy „a határon túli magyarok túlnyomó többsége nemcsak azért marad a szülőföld­jén, mert az anyaországban nem kap tartózkodási engedélyt”.

Next

/
Thumbnails
Contents