Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-31 / 24. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 31. NÉZŐPONT A művelődési egyesületek ápolják a magyar kultúrát és a kapcsolatokat, mentik, ami még megmenthető Vihart aratott Trianon-film erdélyi naplo A romániai hatóságoknak sajnos sikerült a Trianon-film vetítésének akadályozása. Ez politikai és jogi szempontból egyaránt felháborító. Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltakozásának hiánya és ezzel a jogellenességbe való hallgatólagos beleegyezése. Hadd említsem meg, hogy ilyen magatartás az osztrák kormánytól Dél- Tirol iránt elképzelheteden lenne. Azonnali éles dél-tiroli tiltakozás és tüntetés lenne a következmény a bécsi Ballha- usplatzon. Ezzel kapcsolatban ismételten ajánlanám Felix Mitterer Dél-Tirolról szóló filmjének - Dél-Tirol, az eladott haza (Südtirol - die verkaufte Heimat) - vagy Astrid Kofler filmjének - Az utolsó ti- roli (Der letzte Tiroler) - közvetítését, amelyeknek dokumentációs tartalmuk van. Nagyon tanulságos lenne mindenkinek. A Trianon-film közvetítése körüli vita csak egy jele a 14 év óta mind mélyebb válságnak, amelyből jelenleg sem látszik kiút. A mostani miniszterelnök kijelentései az autonómiáról ugyanolyan üres szavak, mint amiket már elődeitől megszoktunk. Hogy lehet az autonómia fogalmat használni, és egyidejűleg egy szót sem emelni a politikai cenzúra ellen, hogy lehet a határon túli magyarság érdek- képviseletéről beszélni, és figyelmen kívül hagyni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvető feltétele minden szabad társadalom politikai tevékenységének? A Trianon-film esetében nemcsak az adott törvények alapján politikai célt követő eljárások jogellenesek, hanem magával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalmazott Szabályzat a mozihálózat szervezésére, működésére és igazgatására ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. A határozat szövege („A mozifilmek minősítése és regisztrálása, minősítési bizonyítványok kiadása, a mozifilmek kategóriájának megállapítása, a mozizás területén tevékenységet kifejtő fizikai és jogi személyek beiktatása és a beiktatási bizonyítvány kibocsátása”) nem szolgál más célt, mint lehetővé tenni a cenzúrát. A cenzúra minden esetben tilos, mindegy, hogy nyilvános helyeken vagy magánintézménynek tekinthető körben történik a vetítés. Az RMDSZ képviselői hibáznak, ha azt mondják, hogy ’’jogilag formai hibák történtek”, és nem mutatnak rá arra, hogy ezek a jogi előírások alapvető emberi jogokat, éspedig az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkelyében megfogalmazott véleménynyilvánítási szabadságot sértik. Szükséges tehát nemcsak a mostani esetekben történt, politikai hátterű és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is. A törvény megsemmisítését kell követelni. Az Európai Emberjogi Bíróság kétségtelenül igazat fog adni az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőinek, akiknek minden támogatást meg fogok adni. Az Európai Unió is megkapja a szükséges információt. (Éva Maria Bárki ügyvéd) Bánátban egyre kevesebb a fiatal Hertelendyfalva Dél-Bánát- ban, Pancsova mellett terül el, de talán még pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk, Pancsova egyik külvárosa, hiszen teljesen összenőtt a várossal. Lakosságát többnyire a 122 évvel ezelőtt Bukovinából elszármazott székely magyarok, csángók képezik. BÁNÁTI ÚJSÁG Hertelendyfalván 1961-ben létesült a művelődési egyesület Ady Endre néven, majd 1969-ben vette fel Tamási Áron nevét, és ezt viseli ma is. A különféle szakosztályokban azóta is megszakítás nélkül folyik a munka. Szorgalmasan gyakorol a tánccsoport és a népművészeti csoport, a népdalkórus és a vegyes kar, amely elsősorban egyházi énekeket dolgoz fel. A gyerekekkel az irodalmi csoportban - ahol főként színdarabokat mutatnak be - próbálják megőriztetni a székely nyelvjárást. Sajnos, az utóbbi időben ez egyre nehézkesebb, mivel nemcsak hogy kevés a fiatal, hanem sokan közülük nem magyar nyelven tanulnak. Igaz, hogy a falu általános iskolájában van magyar tagozat, de jelenleg a nyolc osztály tanulóinak száma mindössze 30-40. Az egyesület keretében anyanyelvápolással, a hagyományok és szokások megőrzésével próbálják pótolni mindazt, amit az oktatás nem tud nyújtani. Sajnos a nagyváros, Pancsova közelsége óriási hátrány, mert csak azok a gyerekek maradnak később is az egyesület vonzáskörében, akiknek a szülei is ott tevékenykednek. Jelenleg mintegy tíz családnak a gyerekei járnak Kincses Tarisznya Tábor 2002, Heretelendyfalva (Képillusztráció) be rendszeresen, esetleg az ő társaságukból még néhányan, de a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor felnőnek, akkor már nagyon nehéz őket a faluhoz kötni. A pancsovai Börcsök Erzsébet Módszertani Központban gyermekkórus működik, melynek a három székely településen, Szé- kelykevén, Sándoregyházán és Hertelendyfalván kívül még Ür- ményházáról is van néhány tagja. Alkalomadtán találkoznak, próbákra és fellépésekre járnak. A művelődési egyesületek ápolják a kapcsolatot, vendégszereplésekre hívják meg egymást. A pancsovai helyi jellegű televízióban egyébként már több éve működik magyar szerkesztőség. A Magyar percek című heti 25 perces tájékoztató jellegű műsorukban a dél-bánáti eseményeket foglalják össze, minden ottani magyarlakta településről, közösségről ismertetik a híreket, történéseket. A műsor csak Dél-Bánát- ban látható, és a visszajelzések alapján igen nézett. A teljes anyagot lefordítják szerb nyelvre, és feliratozzák, így a nem magyar ajkúak is követhetik. A Dél-bánáti szemle elnevezésű rendezvényt Hertelendyfalván tartották meg először 1969- ben, a legutóbbit, a tizenötödiket pedig tavaly Székelykevén. Ez a rendezvény nem szorítkozik a három székely településre, hiszen mások is részt vesznek rajta egész Dél-Bánságból. A műsorokban a népdalokon és a népi szokások felelevenítésén kívül szavalatok és népmesék is elhangzanak. Kitűnő mesemondókkal büszkélkedhetnek, akik már több elismeréssel tértek haza az anyaországból is. Az idén a gyerekek Kevevárán, a felnőttek pedig Fehértemplomon találkoznak. Pénzügyek, plágium, a riválisok a másik újságja fölé pakolják a sajátjukat A kormány álmegoldásokkal hitegeti a közvéleményt és a külhoni magyarokat Forr a New York-i magyar lappiac A Helsinki-bizottság nyilatkozata INDEX Kiélesedett a verseny a New York-i magyar lappiacon. Bár a városban inkább kihalóban, mint feléledőben van a magyar kultúra, egy pár hete indult lappal immár három újság szolgálja a magyar olvasókat, írja a New York Times. A lap értékelése szerint a történet elsősorban pénzről, rivalizálásról, politikáról és lopásról szól. Híréhség A legtöbb emigránscsoport sokkal nehezebben mond le a hazai ízekről, mint a hazai hírekről, a magyarokkal másként van, írja a Times. New York egykori magyar negyede, Yorkville mára csak árnyéka régi önmagának, és pár hete bezárt az utolsó igazi magyar étterem, a Mocca is. Az utolsó nagy emigránshullám fél évszázada, az 1956-os forradalom után érkezett, a lappiacon mégis most tudott megjelenni egy új, magyarnyelvű hetilap, a New York Express. man három évvel ezelőtt kezdett újságkiadásba, A Híd című kiadványát tavaly házasította össze a patinás, de elöregedett szerkesztőgárdával dolgozó Magyar Szóval. A nagy múltú lapot három dollárért vette meg, majd hamarosan megvált a régi szerkesztőgárdától, hogy a most már negyven oldalasra bővült lapot kizárólag a magyar internetes híroldalakról forrásmegjelölés nélkül ellopott cikkekkel töltse fel, írja a Times. Agresszivitása egész üzlet- politikájára jellemző, újságját a vetélytársak vádjai szerint előszeretettel pakolja a riválisok lapjaira az újságstandokon. „Két hétig én is a Magyar Szóra pakoltam a lapunkat, Peterman zokogva kö- nyörgött, hogy hagyjam abba”, meséli Hajnal. Magyar Szóban vagy a legrégebbi magyar újságban, az Amerikai Magyar Népszava - Szabadságban hirdetnek. HÉT NAP A düh szülte a lapot Kiadója, a rockaway-i fodrász Hajnal Júlia egy az East Side-i Magyar Házban rendezett partin összeveszett a Magyar Szó - A Híd című lapot kiadó Peterman Istvánnal. A New York-i városháza tervezési osztályán dolgozó PeterHarc a hirdetőkért Az amerikás magyarokat nem a politika, hanem a munkalehetőségek, az otthonkeresés és a társasági események érdeklik, nyilatkozta a Timesnak Hajnal. A Petermannal üzleti vitába keveredett fodrász és zenész férje, Kovács László nyolc oldalas terjedelemben indította el az amerikai magyar lapok között egyedülálló módon kétnyelvű hirdetési újságját, a New York Expresst. Fő problémájuk, hogy nehezen szereznek hirdetőket. A helyi magyar vállalkozók hagyományosan a Kerülik egymást A száztizenöt éves múltra visszatekintő Népszava egyértelműen a legnépszerűbb a három újság között. A hetilapot átlag négy-hatezer példányban vásárolják, ez, tekintve hogy New Yorkban a legutóbbi népszámláláson 49 498-an vallották magukat magyar származásúnak, közülük mindössze 12 406-an születtek külföldön (azaz valószínűleg csak ennyien beszélnek magyarul), szép eredmény. A szintén egyszemélyes szerkesztőséggel, de több állandó szerzővel dolgozó lap inkább az idősebbeket célozza meg hosszú publicisztikáival és nyugdíjasoldalaival. A lapot riválisai előszeretettel kommunistáz- zák, bár a kiadó-szerkesztő Julius Kalnoky szerint csak egy kicsit áll balrább a politikai középnél. Már a hármas rivalizálás is mutatja, hogy ahol kettőnél több magyar van, ott máris kipattan a vita. Ennél is szebb példája a magyar virtusnak, hogy a három lapkiadó, ha teheti, kerüli egymást. „Nem fogok semmilyen eseményt lemondani, csak mert Peterman is ott van, de ha tehetem, inkább nem megyek”, nyilatkozta erről a Timesnak Hajnal. A Magyar Helsinki Bizottság egy hete annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a hazai közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket ahelyett, hogy befejezettnek tekintené a vitát, és megvalósítható megoldásokat keresne. A kormánynak mérlegelnie kellene, hogy a határon túli magyaroknak, amennyiben Magyarországon kívánnak élni, nem adható-e alanyi jogon magyar állampolgárság - olvasható a bizottság MTI-hez eljuttatott közleményében. A kormány intézkedései vagy csak új nevet adnak meglévő intézményeknek (nemzeti vízum), vagy megvalósíthatatlanok (az uniós országokba is érvényes úüevél más országok állampolgárainak) - tartalmazza a szervezet elemzése. Ma is kérhető és adható három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító vízum, ha a külföldi tanulás céljából, gyógykezelésre, családi kapcsolatai fenntartása miatt kéri, feltéve, hogy magyarországi tartózkodása idején van hol laknia, illetve megélhetése biztosított. „Ilyen vízumot tehát csak diákok és vagyonos emberek kaphatnak, illetve olyanok, akiknek Magyarországon jómódú hozzátartozóik vannak” - áll a közleményben. Az állásfoglalás szerint a határon túli magyar fogalmát közjogi tartalommal csak akkor lehet megtölteni, ha erről megegyezés születik azzal az állammal, amelynek a határon túli magyar állampolgára. Ehhez pedig az kell - olvasható a közleményben -, hogy az adott ország ismerje el az ott élő nemzeti kisebbségek jogait és létezését. A Magyar Helsinki-bizottság állásfoglalása leszögezi: a magyar hatóságok nem adhatnak ki olyan útlevelet a határokon túl élő magyaroknak, amely az unió másik országában is érvényes. A vízum, amelyet a magyar hatóságok adnak ki, jelenleg is nemzeti vízum. A közlemény emlékeztet: vízumra csak Ukrajna és Szerbia és Montenegró állampolgárainak van szükségük. Az autonómiatörekvések ügyé- ben a határon túl élő közösségeknek kell dönteniük - írja a bizottság a közleményében, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben a viszonosság elve kell hogy érvényesüljön, valamint ehhez „gyökeresen át kellene alakítani a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendszerét”. Félrevezetőnek tartja azt is, ha a kormány „azt a látszatot kelti”, hogy a gyors honosítás lassúságának elsősorban ügyintézési okai lennének. A honosítás feltétele a tartózkodási engedély, tartózkodási engedélyt pedig csak az kaphat, akinek a lakása és megélhetése Magyarországon biztosítva van. Ez a szabály nem változott 1993 óta, és nem enyhít rajta sem a kérelmező magyar nemzetisége, sem az, ha Magyarországon családja van - hívja fel a figyelmet a Helsinki-bizottság. A problémát „túlhaladottá“ teszi az, hogy Románia és Horvátország hamarosan az unió tagja lesz, Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárai azonban hátrányos helyzetbe kerülnek más magyar közösségek tagjaival szemben - véli a testület, amely szerint erre a jelen helyzetben és a belátható jövőben nincs megoldás. A bizottság közleménye szerint a megoldás csak az áttelepü- lés lenne, s az, hogy a Magyarországra érkezettek egyszerűsített eljárás keretében megkapják a magyar állampolgárságot. A Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint politikai elszántságra, erkölcsi támogatásra és bizalomra van szükség a fenti elvek kimondásához, valamint annak megértésére, hogy „a határon túli magyarok túlnyomó többsége nemcsak azért marad a szülőföldjén, mert az anyaországban nem kap tartózkodási engedélyt”.
