Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-31 / 24. szám, hétfő

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 31.

Meghalt Tar Sándor író

Vasárnap hajnalban, 64 éves korában elhunyt Tar Sándor író. Otthonában érte a halál, amelyet feltehetően tüdőembólia okozott. Tar Sándor 1989-99 között tagja volt a Holmi szerkesztőbizottságának, később szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott, s rendszeresen publikált sajtóorgánumokban. A nem közszereplők közül egyedül ő ismerte be, hogy 1989 előtt együttműködött a III/III-as ügyosztállyal, s egyebek között az ellenzéki Kenedi János megfigyelése volt a feladata. Tar Sándor munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, egyebek között Nagy Lajos-díjjal, Krúdy-díjjal, József Attila-díjjal és Márai Sándor-díjjal. (MTI)

MOZI

POZSONY

AUPARK-PALACE: A nemzet aranya (am.) 13.20,14.10,16.20, 17, 19, 20 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.40,16.40 Wicker Park (am.) 18.40,21.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.)

13.50, 16, 17.10, 18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (am.) 11.40,

14.30, 17.20 Kerülőutak (am.) 19.30 A holnap világa (am.) 14.20,15.40,16.50,18.10,20.50 A hihetetlen család (am.) 15.30 Rossz nevelés (sp.) 18, 20.20 Polar Expressz (am.) 14.20,16.20 Kóristák (fr.) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.20,

17.50, 20.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18.30, 21 Elátkozott Argentína (am.-arg.) 19.10,21.30

KASSA

DRUŽBA: Želary (cseh) 17,20 CAPITOL: A nemzet aranya (am.) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16.15,19.30 ÚSMEV: A holnap világa (am.) 16,18,20

DÉL-SZLOVÁKIA

SZENC - VMK: Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.30,19

GYŐR

PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15 ACsuda- film (magy.) 15.45,17.45,19.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.- fr.-ang.) 16,18,20 Nagy zűr Korzikán (ff.) 15.15,19.45 A nemzet aranya (am.) 15,17.30,20 Az utolsó gyémántrablás (am.) 16.30,

18.30, 20.30 Válótársak (am.-ném.) 14.15,16.15,18.15,20.15

Irodalmi Szemle Tőzsér Árpád drámai költeményével

Mit várhatunk az időtől

LAPAJÁNLÓ

A Faustus Prágában című drámai költemény minden bizonnyal „sorsfordulód’ jelent Tőzsér Árpád munkásságában. Elsősorban azért, mert eddig költőként, irodalomkritikusként, szerkesztőként, egyetemi oktatóként és esszéíróként ismertük; az elmúlt év tavaszán azonban gondolt egy merészet, s megkísértette a drámai költemény műfaját. Az irodalomtörténet Szenei Molnár Albertje a történet hőse, aki egy álomban találkozott Mefisztóval és Faustusszal, s ez utóbbi elkárhozása után azt a feladatot kapta Lucifertől, hogy - a földre visszatérve - Molnárt és a Prága mellett száműzetésben élő Báthory Zsigmondot „az örök habozás állapotában tartsa”. A nagyságos fejedelem és a „közönséges reformációra” hajló tudós párbeszédét ismerhetik meg az olvasók abból a részletből, melyet az Irodalmi Szemle januári száma közöl. A szépirodalmi rovatban olvashatjuk még Gál Sándor, Tóth Elemér és Török Elemér verseit, s először jelentkezik verseivel Fecsó Yvett, akit rádiótudósításai és Szabad Újságbeli írásai alapján ismerhetünk, közvetlen környezete azonban lelkészként is találkozhatott vele. Duba Gyula regényrészletét és Százdi Sztakó Zsolt elbeszélését is közli a folyóirat.

Mit várhatunk az időtől címmel Roncsol László számba veszi a ta- golhatatlan idő gondjait, a civilizáció vívmányait s a megélt élettapasztalatait, azzal a szándékkal, hogy sorjázza, mit kell tennünk jövőnkért, az európai ég alatt. Megismerhetjük azokat az előadásokat is, melyek a Szalatnai Rezső 100. születésnapja alkalmából rendezett szimpóziumon hangzottak el, Mayer Judit és Bárczi Zsófia előadásában. Köszönti volt tanárát a nyolcvanas éveit taposó kiváló növénynemesítő, Szarnák István is. „Előlegként” került a Tallózóba Elek Tibor beszélgetésének egy részlete a februárban 60. születésnapját ünneplő Görömbei Andrással. Görömbei András nemcsak a népi irodalom szerelmese, hanem a szlovákiai magyar irodalom kiváló ismerője is. A „létérdekű irodalomszemlélet” és a „nemzeti közösség önkifejezése” kapcsán nem érdektelen idéznünk egyik gondolatát: „Ha önként mondunk le az irodalom személyiség- és közösségformáló hatásáról, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az embereket nem érdekli az irodalom”.

A folyóirat januári számát Bácskái Béla rajzaival illusztrálták. (zsolt)

A képekből ellenállhatatlan életöröm árad, mély hit, hogy a szeretet meg tudja változtatni a világot

Marc Chagall, a bibliaértelmező

Aíarc Chagall: Keresztre feszítés fehérben

Az osztrák főváros ma már nem csak földrajzi értelemben van közel, immár az ottani kulturális kínálat is elérhetővé vált számunkra. Külön figyelmet érdemelnek az Albertina nagyszabású képzőművészeti kiállításai (Dürer, Rembrandt, Rubens - hogy csak néhányat említsek az utóbbi időből), ahol jelenleg Marc Chagall bibliai ihletésű képei láthatók (március végéig).

AICH PÉTER

Az Albertinára jellemző, hogy a tárlatok zömét saját gazdag anyagából állítja össze, a világ minden galériájával együttműködve.

Az érdekesség kedvéért meg kell említeni, hogy a gyűjtemény alapja Pozsonyban jött létre: Albert szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje a pozsonyi vár ma már nem létező Tereziánu- mának lakója (1765-1781 között tartózkodott ott) jelentős műgyűjtő volt, s amikor Bécsbe költözött, hatalmas gyűjteményét magával vitte.

Marc Chagall Moische Segal- ként született a ma fehéroroszországi Vityebszkben egy szegény zsidó család első gyermekeként, feltehetően 1887. július 7-én (a dátum bizonytalan), és második hazájában, Franciaországban halt meg 1985. március 28-án. E hosszú élet alatt hatalmas életművet hozott létre, amely - bár különböző periódusokra osztják - lényegében egységes egész.

Művészetére és világlátására - amelynek lényege az isten és az ember közvetlen kapcsolatában való hit, s az ebből eredő szeretet - szülővárosának haszid zsidó közege volt a legnagyobb hatással. Chagall szerint csak egy szín van a festő palettáján, a szeretet színe; más alkalommal pedig így vall: „ha nem lennék zsidó, művész sem lettem volna”. A jelenlegi, A biblia mítoszai címmel megrendezett tárlatot is csak ennek a'szellemiségnek az ismeretében érthetjük meg igazán.

Az Ószövetség illusztrálása egyedülálló és előzmény nélküli; a zsidók ugyanis aránylag komolyan vették a követelményt, hogy „ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben...” (2Móz 204).

Amikor azonban Chagallt fölkérik a biblia illusztrálására, valójában nem illusztrációk születnek, sokkal inkább kommentárok, sajátos Chagall-értelmezé- sek, jellegzetes haszid háttérrel. Az Ószövetség kemény és szigorú, helyenként kegyetlenül bosszúálló Istene Chagallnál szinte újszövetségi vonásokkal gazdagodik (bár a keresztre feszített Jézus képe nála is megjelenik - a szenvedő és üldözött zsidó jelképeként).

Nála az élmény és álom sajátos emlékké módosul, a papírra, vászonra ennek összetéveszthetetlen chagalli változata kerül. Akár fantasztikus realizmusnak is nevezhetnénk művészetét, ha ő maga nem ellenkezett volna mindennemű beskatulyázás ellen (mégpedig joggal). André Breton állapítja meg 1941-ben, hogy Chagall által diadalmasan vonult be a festészetbe a metafora. Ő maga erről úgy nyilatkozott, hogy a művészet számára nem csupán a külső világ érdekes, hanem az álom és fantázia belső világa is.

Csodálatos például az Énekek éneke megjelenítése több variációban (egyéb művei is több - autonóm - változatban vannak jelen a kiállításon, rendkívül érdekes ezek összehasonlítása), az elnyújtott alakok metaforája, az egész kompozíció, a tárgyak és az alakok lebegése, szimbolikus elrendezése, az apró részletek kommunikációja egymással és a központi alakokkal. Ám ilyen az egész életmű is.

A bibliával a művész több fázisban foglalkozott, de az alapvető, meghatározó élmény gyermekkorára vezethető vissza, amikor a héder, a zsidó elemi iskola tanulójaként a héberrel és a bibliával ismerkedett, a kisvárosi szegény zsidó közeg döntő hatásairól nem is beszélve.

Vityebszk alakjai és maga a város is lépten-nyomon fölbukkannak festményein - és ez a bibliaillusztrációkra is érvényes. Feltűnően gyakori motívum például a hal - Chagallnál ez egyszerre szimbólum (apja halkereskedő volt) és metafora (utalás Istenre).

A képekből ellenállhatatlan életöröm árad, mély hit, hogy a szeretet meg tudja változtatni a világot, képes jobbá tenni azt. Ez a hit „megfertőzi” a szemlélőt, a művész fantáziája álomba ringatja, tovább álmodja álmait, a festő képeit saját álmaiba szövi. Mert valóban olyan ez, mint a suhanó álom - a látszatra ok nélkül, mégis teljes természetességgel fölbukkanó, szimbólumokat, metaforákat megjelenítő alakok a bennünk élő emlékeket, vágyakat, vágyálmokat és reményt fejezik ki.

Elbűvölő élmény, érdemes megnézni e kiállítást. Az Albertina mellett működő üzletben az érdeklődő természetesen különböző, Chagall-lal kapcsolatos kiadványokat is vásárolhat, a képeslaptól a gyönyörű kiállítású katalóguson keresztül a monográfiáig.

Nála az élmény és álom sajátos emlékké módosul.

OTTHONUNK A NYELV

Bakalárske és magisterské stúdium - magyarul

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

A következő tanévtől a szlovákiai felsőfokú oktatás már az európai többciklusú képzési szerkezethez alkalmazkodik, a legtöbb hallgató az első - szlovákul bakalárske štúdium - és a második ciklusba - szlovákul magisterské štúdium - kapcsolódik majd be.

A szlovákiai magyar szövegekben a bakalár, bakalárske (štúdium) magyar(nak minősített) megfelelője több alakváltozatban is felbukkan: „[...] és a bakalár tanulmányokat kiemelten támogassák”; „A legeredményesebbeknek pedig [...] bakalári végzettséget biztosítunk”; „[...] Szlovákiában is használhatják a «bakalárius« egyetemi fokozatot”; „bakkalaureátusi címet kaptak az érsekújvári Bakkalár Tanulmányok Kereskedelmi Karának végzősei”; fokozat: óvoda- pedagógiai -a 3. év sikeres elvégzése után a hallgató bakala- ureátusi oklevelet kap”; „a hallgatók az egységes európai [...]

baccalaureátusi, magiszteri és doktori képzési rendszerbe lépnek be”; „az Európai Unió megköveteli a nővérek baccalaureusi képzettségét”.

A többféle alakváltozatot látva természetesen fel kell tennünk a kérdést: hogyan írjuk ezt a lexémát „helyesen” magyarul? Mivel a képzési szintek fenti megkülönböztetésére Magyarországon is csak az utóbbi években, a felsőoktatási reform kapcsán került sor, ezt a latin eredetű szót még nem vették fel sem a helyesírási szótárak, sem pedig az értelmező kéziszótár, csupán az idegen szavak szótára közli. A Tinta Kiadó által megjelentetett Idegenszó-tár című kiadványban két szócikket is találunk: bacca- laureatus ’a középkori és a mai angolszász egyetemeken az alsóbb fokú tanulmányok elvégzésével nyerhető fokozat’ és bacca- laureus’a baccalaureatus fokozatot elnyert személy’. Nyilvánvaló tehát, hogy e szó, pontosabban szavak még nem honosodtak meg nyelvünkben, ezért a latinos

írásmód az indokolt. Egyúttal figyelembe kell vennünk a baccalaureatus és a baccalaureus jelentése közötti különbséget. Az oktatás, oklevél kapcsán az utóbbit használjuk, hiszen az intézmények e szinten baccalaureusokat képeznek (vö: tanárképzés, mérnökképzés, orvosképzés).

A baccalaureus használatát támogatja a jelenlegi magyarországi gyakorlat is, ugyanakkor az interneten hozzáférhető szövegek tanúsága szerint e szónál többszörösen gyakoribb a BSc (Bachelor of Science) rövidítés, pl. BSc- képzés; ritkán a BA (Bachelor od Arts) rövidítés is felbukkan. Hasonló a helyzet a magiszter, magiszteri szavakkal is: a magiszteri képzés, magiszteri oklevél, magiszteri disszertáció stb. kifejezéseket elsősorban szlovákiai, romániai és szerbiai magyar szövegekben olvashatjuk. Magyarországon a magiszter ritkának mondható, helyette olykor az MA (Master of Árts), döntően pedig az MSc (Master of Science) használatos. A hivatalos dokumentumokban viszont a magyar oktatási terminológiához jobban alkalmazkodó magyar szavakkal és kifejezésekkel találkozunk: a többciklusú képzés bevezetéséről rendelkező kormányrendelet alapképzés-tői és mesterképzés-tői beszél, s a megszerezhető fokozatok mellett zárójelben közli az adott fokozat latin, illetve angol nevét: alapfokozat (baccalaureus, bachelor), mesterfokozat (magister, master).

Több érv is szól amellett, hogy mi is az alapképzés (felsőfokú alapképzés) és a mesterképzés (felsőfokú mesterképzés) szakkifejezéseket használjuk: 1. A szakterminológia szintjén ajánlatos a magyarországi központi normához alkalmazkodni; 2. A Magyar- országon tanulni kívánó szlovákiai magyar diákoknak célszerű ismerni az ottani terminológiát; 3. E szavak használatával elkerülhetők a baccalaureus írásmódjával és kiejtésével kapcsolatos problémák.

www.gramma.sk