Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-05 / 3. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 5. Nagyszünet 17 Rohanó világunkban a pályaválasztás szülő és gyermek számára egyaránt felelősségteljes feladat Irány a magyar középiskola! A tanulók tapasztalatok, információk hiányában szüleiktől, tanáraiktól, ismerőseiktől, kortársaiktól várnak segítséget (Képarchívum) Merre tovább? Milyen iskolába jelentkezzem? Az alapiskola befejezésének közeledtével ilyen és ehhez hasonló kérdések sora vetődik fel családok ezreiben. FAZEKAS TÍMEA Rohanó világunkban a pályaválasztás szülő és gyermek számára egyaránt felelősségteljes feladat. A tanulók tapasztalatok, információk hiányában szüleiktől, tanáraiktól, ismerőseiktől, kortársaiktól várnak segítséget. A Selye János Kollégium idén is megjelentette az Irány a magyar középiskola! 2005/2006 című fényképekkel illusztrált kiadványát, amely a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokról, szak- középiskolákról és szaktanintézetekről nyújt átfogó képet. Hasznos segítőtárs lesz Az idei egy bővített, aktualizált könyvecske. Mint minden évben, a szerkesztők most is a lehető legtöbb információt gyűjtötték össze, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a kiadvány remélhetőleg hasznos segítőtárs lesz, és friss, időszerű adatokkal szolgál a pályaválasztás előtt álló diákoknak. Az alap- információk (pontos név, cím, elérhetőségek) mellett megtaláljuk benne az iskolák rövid jellemzését, történetét, eredményeit, a választható szakirányokat, szakköröket, megismerhetjük a lehetőségeket, amelyeket az egyes iskolák kínálnak, van-e könyvtár, kollégium, és talán az alapiskolák végzős diákjai számára a legfontosabbat: mikor és melyik tárgyakból kell felvételi vizsgát tenniük, meddig kell benyújtaniuk jelentkezési lapjukat. A teljesség célját tartották szem előtt A kiadvány fontosságát és segítő szándékát felismerve az iskola- igazgatók és pályaválasztási tanácsadók készségesen segítették a szerkesztők munkáját, akik a teljesség célját tartották szem előtt. Sajnálatos tényként azonban meg kell említeni, hogy némelyik iskolából nem kaptak visz- szajelzést. Ezen iskolák esetében az információk mindössze az elérhetőségekre korlátozódnak. A könnyebb kezelhetőség céljából a tanintézetek kerületi beosztásban kerültek feldolgozásra. A kiadványt a kollégium csakúgy, mint tavaly, ebben az évben is eljuttatja Szlovákia összes magyar tannyelvű alap- és középiskolájába. A nagyobb létszámú iskolákba több példányt juttatnak el, ahol viszont kevesebb a tanuló, arányosan kevesebbet. Érdeklődni az iskolaigazgatóknál, illetve a pályaválasztási tanácsadóknál lehet. Az iskolák mellett közéleti személyiségek, különböző szervezetek és intézmények is kézhez kapják, ugyanis a korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nemcsak a felvételi előtt álló nyolcadikosok, kilencedikesek fontos és hasznos segítőtársa az Irány a magyar középiskola! 2005/2006. Iránytűként szolgálhat Habár a pálya- és szakmaválasztás ma már nem egy életre szóló döntés, a kiadvány mégis iránytűként szolgálhat a legmegfelelőbb iskola kiválasztásához. A könyvecske segítséget kíván nyújtani a végzős alapiskolásoknak továbbtanulásukhoz, egy sikeres szakmai élet elindításához. Célja az, hogy minél több fiatal tanuljon tovább anyanyelvén. A szerkesztők remélik, kiadványukkal segíteni tudják az anyanyelvi iskolák megmaradását. A Selye János Kollégium sikeres pályaválasztást kíván minden végzős diáknak! A számítógépes ismeretek elsajátítása és bővítése A fáradtságos munka meghozta gyümölcsét Informatikai tábor Egerben Készültem, de nem feleltem TÁBORISMERTETŐ A Szövetség a Közös Célokért és a Magyar Ifjúsági Közösség a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium közreműködésével a sikeres nyári eMagyarország, illetve Neu- mann-tábor után a középiskolás fiataloknak január 3-a és 7-e között informatikai tábort szervezett Egerben, ahova Felvidékről 9 gyermeket vártak. A rendezvény célja: a számítógépes ismeretek elsajátítása és bővítése. A résztvevők elsajátíthatják a digitális szövegkezelés, szövegszerkesztés elméletét és gyakorlatát, a szöveg- kezelés alapvető műveleteit. A téli táborba Közép-Szlovákiá- ból, Losonc és Rimaszombat környékéről küldtünk középiskolásokat. A résztvevőknek csak az útiköltséget kellett téríteniük a szállás és étkezési költséget a szervezők biztosították, (ncs) PUHAANDREA December végén igencsak rontottam földrajzból. Egy ideig lapultam a padban, nem akaródzott felelnem. Pár óra elteltével gondolkozni kezdtem, tudtam, javítanom kell. Év végén jártunk, két hónapja tanultunk és egy hónap múlva pedig félév! Mégsem állíthatok be otthon hármassal a bizonyítványomban! Tanulni kezdtem, mindent év elejétől. Ami fontos volt, jól megtanultam, ami nem, azon átsuhantam. Míg a földrajztudományomat csiszoltam, az órákon igyekeztem a tanító bácsi szeme elől eltűnni, lapultam. Nem telt bele egy hét, a fáradtságos munka meghozta gyümölcsét. Izgatottan készültem a szerdai napra. Reggel, pont a vekker csörgése előtt ébredtem. Kivánszorogtam a buszmegállóhoz, s közben a Pannon-medence alföldjeit soroltam fel magamban. Az iskolában idegesen ismételtem. Nagyszünetben ugyancsak füzetemet szorongatva hallottam meg két osztálytársam beszélgetését:- Te, nincs itt a földrajzos!- Ne ugrass, jó? Én vagyok a soros, s nem tudok semmit!- Komolyan! Most ment el. Ereimben elhűlt a vér. Először elöntött a düh.- Nincs itt! Mikor annyit tanultam! Mindent feladtam, hogy ma javíthassak! A barátokat, a tévét, a könyveket! És most? Mi az eredménye? Nincs itt a tanár! Megőrülök! Hogy azt a...! A lelkemet kitettem ezért a felelésért! - dúltam-fúltam magamban. Majd megriadtam.- Miket beszélek? Mintha anynyira akartam volna felelni! - gondolta a gyengébbik énem.- Persze, hogy akartam felelni! Mégis, miért gürcöltem egy hétig? - válaszolta a bátrabbik énem.- De mi van, ha kihívott volna és rossz jegyet kaptam volna?- Miért kapnék rossz jegyet, ha tanultam?- Jaj, nem is tudom... talán jó, hogy nincs itt...- Jó, jó, jó, egy fenét jó! Most megint idegeskedhetek a következő óráig!- Jaj, hát majd... - a csengő belevisított a bennem lezajló harcba. Kezdődött az óra. Egy fiatal tanár helyettesített. A barátaim körülvettek, lefoglalták gondolataimat... pár perc múlva már önfeledten kacagva beszélgettünk. Végül is jó, hogy elmaradt az óra, mert jobban felkészülhettem a következő órára. S mégis rossz, mert egy újabb napot kellett várnom a felelésre. Persze, földrajzból annak rendje és módja szerint lefeleltem egyesre. Hiába tanultam (Képarchívum) A résztvevők elsajátíthatják a digitális szövegkezelés, szövegszerkesztés elméletét és gyakorlatát, a szövegkezelés alapvető műveleteit (Képarchívum) PÁLYÁZÓ A gyermek és a kutya AJÁNLÓ A 7. nemzetközi gyermek és ifjúsági képzőművészeti pályázat iskolák, gyermek képzőművészeti központok számára pályázatot hirdet A kutyám és én (A kutya, az én barátom; Én, a kutya barátja) címmel. A pályázat célja: ♦ A gyermekek és az ifjúság művészeti tevékenységének ösztönzése és az eredmény bemutatása; ♦ Érzelmek vizuális ábrázolása: barátság, bizalom; ♦ Négylábú barátaink igényei iránti érzékenység fokozása; ♦ A különböző kutyafajták kinézetének, karakterének, jellegzetességeinek és képességeinek megjelenítése. Részt vehetnek: 3 és 18 év közötti gyermekek és fiatalok. A részvétel feltételei: szabad formátum (DIN A3-tól), technika: szabadon választható, a beadott munkák száma nincs korlátozva, minden benyújtott munka hátoldalára kérik a következőket egyértelműen és olvashatóan ráírni: A pályázó kereszt- és vezeték neve (ebben a sorrendben), kora, az iskola vagy az illetékes intézmény címe, ahol a mű készült, a pályázó címe, a tanár kereszt- és vezetékneve, a mű címe (angolul, németül v. franciául). Benyújtási határidő: 2005. június 15. Cím: Mlodiezowy dóm kultury, ul. Lukasinskieho 68, 42-207 Czestochova, Lengyelország. A versenybizottság 2005. július 10-30. között a beküldött munkákat kiértékeli, dönt a díjak odaítéléséről és a munkák kiállításra történő kiválasztásáról. Beosztás a következő korcsoportok szerint: 7 éves korig, 8-tól 11 éves korig, 12-től 14 éves korig, 15 éves kor felett. A verseny eredményeit a szervezők 2005. szeptember 10-ig nyilvánosságra hozzák az interneten: http://www.mdk.ids.czest.pl A szervezők fenntartják maguknak a versenymunkák díjmentes megjelentetésének, sokszorosításának jogát. Minden beküldött mű a szervezők tulajdonává válik. A munkákat nem szabad sem összetekerni, sem összehajtani. A versenyről információ kérhető a következő telefon- és faxszámon: +48-34-3231279; 3608298 - 99 illetve e- mail címen: lip_ma@ids.pl ; mdk_sek@box.ids.pl . Interneteim: http://www.mdk.ids.czest.pl . (ú) A kutya, az én barátom (Képarchívum) SZAMÁRFÜL Janikovszky Éva: Szalmaláng KÖNYVAJÁNLÓ Kezdjük az új esztendőt egy új könyv olvasásával! Emeld le a polcról Janikovszky Éva Szalmaláng című regényét, amely - bár nem most íródott - mégis örök életű és érvényű. Egy naiv és ártatlan kamaszlány csapongó, változó és mégis komoly érzelmeiről, vagyis szerelemről szól. Olvass egy kis ízelítőt a regényből! A főhősnő, Palócz Vera egy impulzív, csupaszív lány, aki minden cselekedetében a saját érzelmeit fejezi ki, és éli át újra meg újra. Szeretetreméltó és angyalian naiv. Ebből kifolyólag édesapja határozottan nehéz helyzetben van. A „zord” - vagy talán egyáltalán nem is zord - apa meghökkenve figyeli leánya érzelmi hullámzásait, és igyekszik támaszként szolgálni, de az eseményekből még annyit sem ért, mint a kis hölgy, akinek lelkében és fejében a teljes káosz uralkodik. A történet egyszerű, kisasszonykánk szerelmes lesz, nem is egyszer a regény alatt. Ezek amolyan kamaszos fellángolások, a főhős szemszögéből, persze, vérkomoly történetek. Vagyis a szegedi gimnazistalány először életre-halálra beleszeret Iharosba, aki Peer Gyntöt játssza a színházban. Azután: még halálosabban beleszeret Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester... És akkor, éppen akkor, amikor találkozik a tekintetük, és az első érzelmekkel teli szót váltják, abbamarad a regény... „És... mi történt aztán? - kérdezték később Janikovszky Évát a kíváncsi olvasók. - Mi történt aztán, hogy a szerelmesek egymásra találtak?” Tizenegy évvel a regény megírása után, a harmadik kiadás epilógusában az írónő erre a kérdésre is választ adott. Az, hogy hol és melyik időben vagyunk, igazából lényegtelen. Bármikor és bárhol, sőt, inkább mindig és mindenhol megtörténnek ilyesmik, az apák ezzel mindig gondban lesznek, a leányok meg mindig reménytelen szerelembe esnek. Ha sikerült felkeltenünk az érdeklődéseteket, akkor ne tétovázzatok, kezdjetek hozzá a regényhez! (he)
