Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-29 / 23. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 29. Téma: napjaink barbarizmusa 15 Törökországban évről évre több tucat becsületbeli gyilkosságot hajtanak végre Letépték a lányokról a ruhát... Indiai muzulmán nők Gudzsarátban (Reuters-felvétel) Sokszor azért panaszkodunk, mert sokan tolonganak a szupermarketben, úgy tűnik, órákig kell a kasszánál állni a sorban. Keserűnek érezzük mindennapjainkat, mert a kedvenc fodrászunk elköltözött, vagy, mert megbántott a kollégánk. Ilyen apróságok miatt kár sopánkodni, mert nekünk tulajdonképpen szerencsénk van. ÖSSZEÁLLÍTÁS Európai kultúrába születtünk, egy olyan korba, amelyben a férfi és a nő egyenértékű, ahol nem fordulnak elő olyan brutalitások, kegyetlenkedések, mint a távoli afrikai, ázsiai vagy iszlám országokban. Még élve dobták a máglyára a nőket Az Amnesty International legújabb jelentése is e brutalitásokkal foglalkozik, ezúttal az indiai kormányt marasztalta el, mert semmit nem tesz azért, hogy megállítsa a muzulmánok elleni sorozatos támadásokat, melyek három éve tartanak, és eddig mintegy kétezer nő esett áldozatul a csoportos nemi erőszaknak és kínzásoknak. A hinduk több száz lányt és asszonyt vetkőztettek meztelenre és erőszakoltak meg, néha csoportosan is. Méhüket felvágták és még élve máglyára dobták őket. Az indiai Gudzsarát államban három éve folynak a muzulmán nők elleni támadások. 2002-ben egy vonat felgyújtásával vádolták meg a muzulmán közösséget;. Azóta kétezer ember halálát okozta a hindu tömegek bosszúja. A kormány az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint évek óta nem tesz semmit, hogy megállítsa az erőszakhullámot. Egy muzulmán nő, aki 14 családtagját veszítette el, és maga is csoportos nemi erőszak áldozata, a következőkről számolt be: „Molesztálni kezdték a lányokat és letépték róluk a ruhát. A meztelen lányokat megerőszakolták a tömeg előtt. Megölték anyai nagybátyámat, apám nővérét és annak férjét is. Miután megerőszakolták a nőket, megölték mindet. Megölték az én gyerekemet is. Feldobták a levegőbe és egy kőre esett. Miután engem megerőszakoltak az egyik férfi a nyakamra lépett és megvert.“ Egy másik nő végignézte, amint családtagjai és szomszédai halálra égnek a család üzletében, egy pékségben. Csak kevés áldozat meri vállalni a bírósági tárgyalásokkal járó megaláztatást, a legtöbben annyira szégyellik magukat, hogy megpróbálják eltitkolni a velük történteket. Nem védik meg a tanúkat A támadókat az igazságszolgáltatás szervezeti hiányosságai miatt nem büntették eddig meg. A támadások során a rendőrség nem avatkozott be, sőt néha rendőrök is részt vettek az erőszakban. Amikor az áldozatok megpróbáltak feljelentést tenni, a rendőrség nem pontosan jegyezte fel a vallomásukat és nem folytatott le vizsgálatot. Több nő esetében a rendőrség arra hivatkozva zárta le a vizsgálatot, hogy nem tudták beazonosítani az erőszaktevőket és gyilkosokat. A bírák és ügyészek több esetben nem védték meg a tanúkat a fenyegetésektől, a vádlottak pártját fogták és felmentették őket. Becsületbeli gyilkosságok Törökországban a „becsületbeli gyilkosságokról“ lángolt fel a vita azután, hogy egy apa megölte egy idegen férfi által megerőszakolt lányát. Az eset rávilágít arra, hogy Törökországban - amely csatlakozni akar az EU-hoz - a családi hagyományok és a jogi normák nem mindig felelnek meg a nyugati normáknak. Az említett lány csak 14 éves volt. A sajtó felháborodása nem csupán korával, hanem azzal is magyarázható, hogy a gyilkosságról egy „családi tanács“ döntött, vagyis a családtagok összessége határozott így „becsületének megvédése“ címén. Az eset a török főváros egyik negyedében történt. A tragikus történet akkor kezdődött, amikor a bevásárlóközpontba tartó Nuran Ha- litoglüt elrabolta egy húszas éveiben járó férfi, majd négy napig fogva tartotta, megerőszakolta. A fiatal lánynak sikerült megszöknie, a férfit pedig a rendőrök letartóztatták és bebörtönözték. A család azonban, amely az ország keleti részéből, egy olyan vidékről érkezett a fővárosba, ahol igen nagy az ősi hagyományok ereje, úgy értékelte a történteket, hogy a lány bemocskolta a família hírnevét, s ezért meg kell halnia. A végrehajtással apját, Mehmetet és 17 éves bátyját, Alattint bízták meg. Villanydróttal megfojtották A lányt az egyik családtag házában villanydróttal megfojtották, s mint arról a Milliyet című lap beszámolt, egy erdőben eltemették, majd bejelentették eltűnését a hatóságoknak. A rendőrség azonban egy bejelentés alapján megtalálta a holttestet és 14 személyt letartóztatott, köztük a testvért és az apát, aki bevallotta tettét. A két férfi a kihallgatáson elmondta: meg akarták ölni azt a férfit is, aki megerőszakolta a lányt, de ez nem sikerült, annyira szigorú biztonsági intézkedések közepette jelent meg a bíróságon ügyének tárgyalásakor. Az ügy nagy port vert fel Törökországban, amely muzulmán ország, de ahol az államot elválasztották az egyháztól. A vezető lapok első oldalukon írnak az esetről, amely egy valóságos társadalmi betegség legfrissebb megnyilvánulása. 2003. júliusában a török parlament módosította a büntető törvénykönyvet, megszüntetve azt, hogy a becsületbeli bűntettre enyhébb büntetés jár. A nőszervezetek tiltakozása ellenére azonban a törvényhozás mindmáig nem szüntette meg a büntetés enyhítését az „erős provokáció“ nyomán elkövetett bűnök esetében, amit a „becsületbeli ügyekben“ ma is gyakran alkalmaznak a bíróságok. A „provokáció“ meghatározása a bíróktól függ, akik gyakran összekapcsolják a nők szexuális viselkedését a család becsületével. A „becsületbűntett“ (gyilkosság) a törvény szerint 24 évi börtönnel büntethető, de a büntetés enyhítése nyomán a tettest akár 10 év után is szabadon bocsáthatják. (ú, origo, mti) RÉZGYŰRŰS FÁJDALOM A mai Mianmar területén minden törzs büszke furcsábbnál furcsább hagyományaira, és ma is ápolja a szokásokat. Számunkra a legbrutálisabbnak a nyak, illetve a fülcimpa nyújtása tűnik, amely kizárólag a padaungoknál fordul elő. A kínzásnak is beillő, többnyire az élet végéig tartó folyamat kisgyerekkorban kezdődik. Ekkor fúrják ki a fülcimpát és tesznek bele egyre nehezebb fülbevalókat, míg a cim- pa hossza akár a tíz centimétert is eléri. A nehezékekkel súlyosbított fülbevalókat természetesen állandóan viselni kell, különben a nyílás összeforrna. Sokkal súlyosabb következményei vannak a nyak nyújtásának. A nehéz és vastag rézkarikákat 4-5 éves korban kezdik felrakni a kislányokra, az addig viselt gyűrűk csupán díszként szolgálnak. Egyszerre annyi rézgyűrűt tekernek a nyak köré, amennyi egy kicsivel magasabb, mint a nyak hossza. így a gyerekek már egész korán hozzászoknak ahhoz, hogy fejüket magasan tartsák, hogy csak egész törzsükkel tudnak megfordulni, hogy csak magasan felpolcolt párnákon, oldalt fekve tudnak aludni. A karikák számát azonnal növelik, amint a nyakcsigolyák kissé eltávolodnak egymástól, azaz a gyermek láthatóan könnyebben mozog. Harmincéves kor körül érik el a nők azt a fizikai állapotot, amikor a csigolyák már nem nyúlnak tovább, ekkor többnyire befejeződik a „szépítkezés“. A karikák maximális súlya a nyakon 5-6 kilogramm. A nők különbözőképp viselik sorsukat. Van, aki büszkén, van, aki szenvedések közepette. A zsiráfnyakú nők alig alkalmasak fizikai munkára, a főzésen, sepregetésen kívül legfeljebb hímeznek vagy kézi szövőszéken dolgoznak. A másutt női feladatnak tekintett vízhordás is a fiú- gyerekek dolga, míg a férfiak a földeken dolgoznak. Aki súlyosabban megbetegszik a nyakkarikáktól, arról megpróbálják levenni, de ez végzetes is lehet. Az évek hosszú sora alatt ugyanis a nyakizmok elsorvadnak, és a rézkarikák eltávolítása után nem tudják megtartani a fejet. Ennek a gyakran halállal végződő szokásnak az eredetéről több változat is létezik. A leggyakrabban mesélt szerint a tigrisharapás ellen védték az asszonyokat a fémkarikákkal. A férfiaknak nem volt erre szükségyk, hiszen elég erősek voltak ahhoz, hogy megöljék a ragadozót, (t-rok) A padaung törzs asszonyai büszkén viselik megkülönböztetőjelüket (Képarchívum) BARBÁR SZOKÁSOK ♦ Egy egyiptomi apa - fiával karöltve - a kezénél és lábánál összekötözte, majd egy hídról a Szuezi-csatornába dobta felnőtt korú lányát, végignézve fentről, ahogy a szerencsétlen teremtés a vízbe fullad. Az ok: a lány egy másik férfi kedvéért elhagyta a férjét és gyermekeit. ♦ Családi dráma színhelye volt Isztambul. Itt két fivér lőtte le egy szem leánytestvérét a nyílt utcán. A 22 éves Güldünya nem halt meg, a mentők kórházba vitték - ám gyilkosai ott is rátaláltak, és a kórházi ágyon még két golyót eresztettek a fejébe, biztos ami biztos alapon. Az ok: a fiatal nő gyermeket várt egy nős férfitól, ám nem volt hajlandó második feleségként hozzámenni az illetőhöz, szégyenfoltot ejtve ezzel családja becsületén. ♦ Fekete-Afrika sok országában még mindig elterjedt szokás a leánygyermekek körülmetélése. A barbár és életveszélyes beavatkozás pokoli fájdalommal és gyakran súlyos fertőzéssel jár, és nem egyszer a kislány halálát okozza. A női körülmetélés lényege a csikló, a nagy és a kis szeméremajkak eltávolítása, majd a hüvelynyüás összevarrása. Ezáltal a nemi aktus meglehetősen fájdalmassá válik a megműtött lányok számára. A macho jellegű afrikai társadalmakban azonban ez nem számít, sőt kívánatos. A férj ugyanis így biztosabb lehet abban, hogy a felesége nem fog félrelépni. A körülmetélés egyébként máig tabutéma a férfiak többségénél, (mti, pan) Egy középkorú asszonyt szomszédai a háza elé vonszoltak, és szöget vertek a koponyájába - évente legalább száz ilyen jellegű eset történik Indiában Gyilkolnak az indiai ördögűzők ÖSSZEFOGLALÓ A babonából táplálkozó boszorkányüldözés még ma is évente legalább száz életet követel az indiai teaültetvényeken. Egy, a bangla- deshi határ közelében levő faluban a helyi kuruzslók egy hatvanöt éves férfit és két fiát a faluban pusztító járvány okozóinak kiáltották ki, és a falulakókat meggyilkolásukra szólították fel. Bó- besh Pahant és két fiát a falu ördögűző doktora boszorkánynak kiáltotta ki. A kuruzsló szerint a Poaltore nevű faluban tomboló vérhasjárvány azért tört ki, mert a Pahan család tagjai átkot mondtak a falulakókra. Az átoktól csak úgy lehet megszabadulni, ha a boszorkányokat megölik. A három férfit csak egy gyors rendőri rajtaütés mentette meg a haláltól; azóta folyamatos őrjáratokkal próbálják elejét venni az erőszaknak. Az incidens újból fényt vetett India sötét oldalára. Bár az ország az informatikai fejlődés élvonalában van, komoly brit üzleti érdekeltségek színtere, és a világ legnagyobb filmiparát is magáénak mondhatja, a gyors fejlődés mellett az eldugott területek egyre jobban leszakadnak. Ezeken a vidékeken a boszorkányüldözés és -gyilkosság mindennapos, nem minden áldozat menekül meg olyan szerencsésen, mint a Pahan család. A közelmúlt leginkább elhíre- sült esete, amikor Kilkottban, a dardzsilingi teaültetvények közelében fekvő faluban egy középkorú asszonyt szomszédai a háza elé vonszoltak, és szöget vertek a koponyájába. Az asszony még életben volt, amikor belevarrták egy zsákba, és a közeli folyóba dobták. A rendőrség két nap múlva találta meg a holttestet; ugyanazon a napon másik négy nővel tették ugyanezt. Az asszonyokat a helyi ördögűző bélyegezte boszorkánynak, őket vádolva a faluban pusztító járványért. (o-o) Belevarrták egy zsákba, majd a közeli folyóba dobták. Bár az ördögűzőket a törvény büntetné, szinte senki nem mer tanúskodni ellenük (Reuters-felvétel)
