Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-29 / 23. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 29. Fókuszban: az iraki voksolás 3 Irakban holnap bizonytalan helyzetben hármas választásokat tartanak, de idén még egy voksolásra sor kerül Választások puskaporszagban Ellepték a bagdadi utcákat a plakátok (CTK/AP-felvétel) Bagdad. Bizonytalan helyzetben, a felkelők szaporodó támadásai és fenyegetései, valamint rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartják holnap Irakban a hármas választásokat, amelyeken a 275 fős átmeneti parlamentet, a 18 tartományi tanácsot és a kurd autonóm parlament tagjait választják meg. ELŐZETES Az átmeneti nemzetgyűlés feladata lesz az új alkotmány megvitatása és elfogadása, valamint az új kormány megválasztása, amely az amerikaiak vezetette megszálló hatóság által júniusban hatalomra juttatott kormányzatot váltja majd fel. Az átmeneti nemzetgyűlést a tervek szerint feloszlatják, és az új alkotmánynak megfelelően új parlamentet választanak 2005 végéig. Szaddám Húszéin volt diktátor megbuktatása óta most tartanak először választásokat az országban. A mintegy tizennégy millió szavazásra jogosult Irakban és 14 külföldi országban szavazhat. A választék igen széles: 223 pártlistán összesen 10 ezer jelölt indul. A parlamenti választás nagy esélyesei a síiták, közülük is az Ali asz- Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legfőbb vallási méltósága támogatását bíró Egyesült Iraki Szövetség. Fő alkotóelemei az Abdel-Azíz al-Hakím és a pénzügyminiszter Adel Abdel-Mahdi vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI), az Ibrahim al-Dzsaafa- ri jelenlegi alelnök vezette Iszlám Dava párt és az amerikaiak kegyéből kiesett Ahmed Csalabi vezette Iraki Nemzeti Kongresszus (INC), valamint független személyiségek, Húszéin al-Sahrisztáni atomtudóssal az élükön. Az esélyes indulók között tartják nyilván a síita Ijád Al- lávi átmeneti kormányfő vezette Iraki Nemzeti Egyetértés pártból és független személyiségekből álló Irald Listát is. Az. Egyesült Államok szívesen látná Ijád Allávit ismét a kormányfői poszton, de elfogadhatónak tartja Abdel-Mahdi pénzügy- miniszter decentralizáción és a magánszektor fejlesztésén alapuló piacgazdasági törekvéseit is. A síiták hatalom kerülésével Irán nagyobb befolyásra tehet szert a szomszédos országban, nem véletlenül hangoztatta a héten George Bush amerikai elnök, hogy Teheránnak távol kell tartania magát az iraki választásoktól. A Szaddám Húszéin diktatúrája idején hatalmon volt szunnita kisebbség közölte: bojkottálni fogja a választásokat, mivel nem teljesítették kérését, hogy az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt halasszák el a választások időpontját. Az új iraki vezetés előtt nehéz feladatok állnak: meg kell fékeznie a lázadókat, felgyorsítani az ország újjáépítését, a síiták győzelme esetén rendezni a viszonyt a szunnita kisebbséggel, valamint az Észak- Irakbanélő, autonómiára, sőt elszakadásra törekvő kurdok helyzetét. Országismertető Irak a történelmi Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekszik. Területe 438 317 négyzetkilométer, a 25 375 ezer fős népesség 77 százaléka arab, 19 százalék kurd, egyéb 4 százalék. Síita muzulmán 61 százalék, szunnita muzulmán 34 százalék, keresztény 4 százalék, egyéb 1 százalék. A főváros Bagdad, a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem az iraki dinár. Irak 1932-ben lett formálisan függeden királyság, erős angol befolyással. 1958-ban a monarchiát forradalom döntötte meg, létrejött az Iraki Köztársaság. 1968-ban a Baasz párt vette át a hatalmat, 1979-től az ország élén Szaddám Húszéin állt. Irak 1980-1988 között területi viták miatt Iránnal vívott véres háborút. 1990 augusztusában Szaddám lerohanta Kuvaitot, de innen 1991 január-februárban az Egyesült Államok vezette ENSZ haderők kiűzték. A háború után az ENSZ BT követelte, hogy Irak számolja fel tömegpusztító fegyvereit és vesse alá magát nemzetközi ellenőrzésnek. Arra hivatkozva, hogy ez nem történt meg, 2003. március 20-án az USA és szövetségesei háborút indítottak Irak ellen. Április 9-én elfoglalták Bagdadot, megdöntve Szaddám Húszéin 24 éves uralmát. A nagyobb harci cselekményeket 2003. május 1-jén befejezettnek nyilvánították, a bukott diktátort 2003 decemberében fogták el. A koalíciós erők Irakban maradtak, az országot amerikai vezetésű ideiglenes kormányzótanács irányította. 2004. június 1-jén megalakult az Ijád Allávi vezette átmeneti kormány, az államfő Gázi Adzsil al-Jáver lett, az átmeneti kormány június 28-án vette át hivatalosan a hatalmat. Irak olajban gazdag ország. A három háború és a diktatúra tönkretette az ország gazdaságát is, az újjáépítés dollár tízmilliárdokba kerül. Az egy főre eső GDP becslések szerint 2004-ben 1500 dollár, az infláció 29,3 százalékos volt, számos gazdasági mutatószám nem ismert. A független Irak 82 éves történelmében eddig 11 parlamenti választást rendeztek, de egyik sem volt többpárti és demokratikus; sem akkor, amikor az ország brit mandátumterület volt, sem a háborúk, sem az embargó korszaka idején. 1954 szeptemberében az összes politikai pártot betiltották, A Baasz Párt 1968 júliusában teljesen magához ragadta a hatalmat, képviselőik mellett csak néhány álfüggetlen juthatott a parlamentbe. (mti, -rn-) Az elmúlt hónapok során rendszeresen érkeztek jelzések arról, hogy külföldiek vannak a lázadók soraiban Irak vált a szent háború földjévé MTI-HÁTTÉR Párizs. Az iszlámista ügy nemzetközi önkéntesei számára Irak lett az a hely, ahol összemérhetik erejüket a gyűlölt Amerikával és katonáival. Az elmúlt hónapok során rendszeresen érkeztek jelzések arról, hogy külföldiek vannak a lázadók soraiban, közöttük a jordá- niai Abu Muszab az-Zarkávi, akinek az elfogásáért Washington 25 millió dolláros jutalmat ajánlott fel. Bár a terepviszonyok és a helyzet nem teszi lehetővé kiképzőtáborok létrehozását, mint Afganisztánban, az ide érkezettek az összecsapások sűrűsége révén hamar harcedzettekké válnak - mondják nyugati illetések, akik máris attól tartanak, hogy a mudzsáhidok (harcosok) hazatérése után ennek milyen hatása lesz. Lehetetlen megbecsülni a dzsihád (szent háború) katonáinak pontos számát, akik elsősorban a térség országaiból (főként Szaúd-Arábiából és Jemenből) és kis számban Nyugatról érkeznek. „Ha a puska végén, és nem a nyakatokon akartok amerikaiakat látni, oda kell menni” - idézi a toborzók szövegét Francois Burgat iszlámszakértő, a CNRS francia tudományos kutatóközpont munkatársa. A Bagdadtól nyugatra fekvő Fal- lúdzsa elleni novemberi támadáskor a tengerészgyalogosok jelezték, hogy 72 külföldit számoltak meg a mintegy 8000 foglyul ejtett személy között. Nem szükséges nagyszámú külföldi jelenlét ahhoz, hogy úgy tűnjék, a felkelők jóval többen vannak. A DST (francia kémelhárítás) volt igazgatóhelyettese szerint legfeljebb ha 1000- 1500 lehet az Irakban harcoló arab önkéntesek száma. Egy 2004 elején közzétett, Zarkávinak tulajdonított levél szerint „Isten az iszlám nemzetnek szent háborút ajándékozott Mezopotámiában. (...) Ez a dzsihád az arab föld szívében van. (...) Tudjuk, hogy ezen a földön folyik a döntő ütközet az iszlám és a hitetlenek között.” HÁTTÉR A lehetséges iraki miniszterelnökök Egy dolog közös az iraki miniszterelnök-jelöltekben: valamennyien száműzetésből visz- szatért síiták. Irak jövőjét azonban Ijád Allávi távozó átmeneti kormányfő és ellenfelei különbözőképpen látják. Allávi, aki tavaly júniusban került az átmeneti iraki kormány élére, kampánya során arra törekedett, hogy Al-Dzsaafari megszabaduljon a róla alkotott képről, miszerint ő az „amerikaiak kreatúrája”, s a választás közeledtével a korábban reméltnél nagyobb népszerűségre tett szert. A sarkában van azonban az iraki politikai élet három nagyágyúja, akik valamennyien az Ali asz-Szisztáni nggyajatolláh támogatta Egységes Iraki Lista jelöltjei. „Szunnita vagyok, de Allá- vira fogok szavazni. Olyan valakire van szükségünk, mint ő, aki erős, mint Szaddám Húszéin, hogy erős kézzel ellenőrizzen minden csoportot az országban” - mondja egy 36 éves tanár, Húszéin. Még ha Allávit hevesen bírálták is a szunniták tűzfészke,, a Bagdadtól nyugatra fekvő Fallúdzsa tavaly novemberi ostroma miatt, a ,,keménykezű vezető” képe alakult ki róla. Egy amerikai intézet által januárban közzétett felmérés szerint az irakiak 61 százaléka ítéli meg úgy, hogy hatalomra kerülése óta Allávi hatékonyan irányította az országot. Az amerikaiak szívesen látnák, ha hatalmon maradna, de az új kormányfő személyéről a holnap megválasztandó nemzetgyűlés elnöksége hivatott dönteni. A Nemzeti Egyetértés Mozgalmának igencsak nehéz dolga lesz, ha le akarja győzni az Egységes Iraki . Lista jelöltjeit, akiket a szavazás nagy esélyeseiként tartanak számon. Bagdadban dolgozó nyugati diplomaták szerint a lista két jelöltje, aki leválthatja Allávit, Ibrahim al- Dzsaafari jelenlegi alelnök és Ádel Abdel-Mahdi pénzügyminiszter. Míg a jelenlegi kormányfő újraválasztása mellett kampányol, egyre gyakrabban szólalva meg médiában, a másik két síita vezető nem beszél nyilvánosan ambícióiról. „Nem az a fontos, ki lesz a kormányfő. A legjobb jelölt az, aki becsületes, és aki országát kívánja szolgálni” - jelentette ki Dzsaafari. „Mindent otthagytam az országomért. Ha a nép úgy hiszi, hogy szolgálatára lehetek, kész vagyok rá” - hangsúlyozta az alelnök, aki foglalkozását tekintve orvos, sokáig élt Nagy-Britanniában és az Iszlám Dava pártot vezeti. Abdel-Mahdi szerint korai még arról beszélni, ki lesz a miniszterelnök. Abdel-Mahdi foglalkozását tekintve közgazdász, Franciaországban végzett, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (SCIRI) tagja, de jó kapcsolatot tart fenn az iraki politi- Abdel-Mahdi kai élet más szereplőivel is. A decentralizáción és a magánszektor fejlesztésén alapuló piacgazdasági törekvéseit az amerikai kormányzat is elfogadhatónak tartja. A másik lehetséges kormányfő a SCIRI vezetője, Abdel-Aziz al-Hakím. Az Egységes Iraki Lista másik jelöltje, Húszéin Sah- rasztáni szintén a lehetséges kormányfőjelöltek között szerepel. Szaddám Húszéin rendszere alatt tíz évig tartották fogva a hírhedt Abu Graib börtönben, Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh bizalmi emberei között tartják számon. Foglalkozása atomtudós, világi meggyőződésű, júniusban az ENSZ őt javasolta az átmeneti kormányfői tisztségre, amit végül Ijád Allávi kapott meg. Al-Hakím Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője szintén okozhat meglepetést. Valaha az amerikaiak támogatták, majd több pénzügyi és politikai botrányba keveredett. Ha nem is lesz kormányfő, miniszteri tárcára mindenképpen esélyes. (MTI, TASR/AFP-felvételek) Allávi VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG; -6- -1 FOK A Nap kel 07.26-kor - nyugszik 16.45-kor A Hold kel 21.04-kor- nyugszik 09.19-kor A Duna vízállása - Pozsony: 250, apad; Medve: 190, apad; Komárom: 185, apad; Párkány: 130, apad. KIJEV-4 ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Általában változóan felhős égboltra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -6- -1 fok között alakul. Erős, néha viharos északi szél fúj majd. Az éjszaka folyamán -8 és -14 fok lesz. Holnap zömmel derült égboltra van kilátás, csak helyenként növekszik meg a felhőzet. Egész nap fagyni fog, erős hófúvásra kell számítanunk. A hőmérséklet -7 és - 2 fok körül alakul. Hétfőn felhős, borult ég lesz a jellemző, és gyakran havazás, hózápor alakulhat ki. A mai időjárás kedvezően befolyásolja az időjárásra érzékeny egyéneket. Javul szellemi és fizikai teherbírásunk, az összpontosításunk is megfelelő. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők fájdalmai enyhébbek lehetnek, ám ajánlott az orvosi előírások szigorú betartása és a stresszhelyzetek kerülése. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében migrénes eredetű fejfájás vagy szédülés fordulhat elő. Holnap hasonló hatásokra számíthatunk.
