Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-28 / 22. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 28. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 4. számában feltett kérdésre Babindák István a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Terbák József szímői, Koz- mér Izabella somorjai és Erdélyi hajnalka vajáni olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ Pozsony HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet (vendégjáték Zselízen) 12.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Gazdag szegények 17 MOZI ■■■■■Í POZSONY HVIEZDA: Aholnap világa (am.) 16,18,20 MLADOSŤ: Rossz nevelés (sp.) 16,18 Elátkozott Argentína (am.) 20 AUPARK - PALACE: A nemzet aranya (am.) 14.10, 16.20, 17, 19, 20 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.40, 16.40 Wicker Park (am.) 18.40, 21.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.50, 16, 17.10, 18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (am.) 14.30, 17.20 Kerülőutak (am.) 19.30 A holnap világa (am.) 14.20, 15.40, 16.50, 18.10, 20.50 Rossz nevelés (sp,) 18, 20.20 Polar Expressz (amerikai) 14.20,16.20 Kóristák (francia) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.20,17.50, 20.40 Szüzet szüntess (am.) 15.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18.30, 21 Elátkozott Argentína (am.) 19.10, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: A nemzet aranya (am.) 13.50,15.30,16.25,18.05,19,20.40 A holnap világa (am.) 16.05, 17, 18.15, 19.10, 20.25 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.30,16.35,17.45,19.50,21 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.25, 21.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 20.30 Elátkozott Argentína (am.) 14.50 KASSA DRUŽBA: Želary (cseh) 17, 20 CAPITOL: A nemzet aranya (am.) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Nagy Sándor, a hódító (am.- ang.) 16.15,19.30 ÚSMEV: Aholnap világa (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18 GALÁNTA - VMK: Felejtés (am.) 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Cápamese (am.) 17,19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A fűzből nincs kiút (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Mobil (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Én és a hercegem (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Apja lánya (am.) 14.30,16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kaptár 2.-Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-am.) 19.45 Állítsátok meg Terézanyut! (ma- gy.) 14.45,17.15 A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 18, 20.45 Csudafilm (magy.) 15.45,17.45,19.30 Az ifjú Churchill kalandjai (ang.) 13 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20, 22 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (ff.) 15.15,19.45,21.45 A nemzet aranya (am.) 15,17.30,20 Ocean’s TWelve - Eggyel nő a tét (am.) 17.45, 20.15 Az utolsó gyémántrablás (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Válótársak (am.-né- m.) 16.15,18.15,20.15 80 nap alatt a Föld körül (am.) 14.30 A prágai magyar intézet új internetes honlapot indított Magyar kultúra cseheknek KOKES JÁNOS A háromnyelvű - magyar, angol, cseh - fórum ( www.sou- mar.cz ) alapvető célja bemutatni a cseheknek a kortárs magyar irodalmat és kultúrát. „Az irodalmi lap szolgálni kívánja a fiatal olvasóközönséget, igyekszik kielégíteni a középnemzedék irodalmi igényeit, ugyanakkor »étlapként« is működik, amely lehetőséget nyújt a cseh könyvkiadóknak a magyar szerzők jobb megismerésére, a cseh nyomtatott és elektronikus médiumoknak magyar szerzők műveinek közlésére. A lap egyben információkat szolgáltat a magyar irodalom fordítóinak is a magyarországi pályázati lehetőségekről” - írják a honlap szerkesztői önmagukról. A honlap hivatalos elnevezése Kortárs Magyar Revü, röviden Sou- mar. A szerzők szerint ez utóbbi mozaikszó (jelentése magyarul: teherhordó állat, öszvér), s arra utal, hogy a fórum legfontosabb feladatának a magyar és a cseh irodalom közötti átjárás javítását tekinti. A honlap tájékoztatást nyújt a magyar kulturális élet különféle területeiről, új írásokat közöl kortárs magyar íróktól magyarul és cseh fordításban, bemutatja a magyar irodalom tolmácsolásával foglalkozó cseh műfordítókat, magyar és cseh szerzőkkel folytatott beszélgetések révén bepillantást nyújt az írói és fordítói műhelyekbe. Az új honlapról elérhető a Prágai Magyar Kulturális Központ honlapja, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által kiadott Prágai Tükör, valamint a magyar kultúra cseh barátai által megjelentetett Amicus folyóirat honlapja is. A www.soumar.cz koncepcióját - Kiss Szemán Róbertnek, az intézet igazgatójának a vezetésével - olyan jeles hungarológusok, műfordítók és irodalomtörténészek dolgozták ki, mint Simona Kolmanová, Lucie Szymanowská és Petra Alincová. Ma kétszáz éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője A „popularitás mániája” Jankó János „Csokonai a lakodalomban” című festménye (1869); balra fent: ismeretlen művész Cso- konai-portréja A szerelem a rokokó költő számára az öt érzékszerv birodalmába tett látogatás. A virágillat, a mézíz, a szépség látványa, a gyengéd érintés, a beszéd zenéje külön-külön is az élvezet forrásai, ám együttes jelenlétükkel hozhatják csak létre a legfenségesebb szerelemérzést. A világ érzéki megtapasztalásának legmagasabb rendű változata az imádott hölgy kegyének elnyerése. POLGÁR ANIKÓ Ám a világ ilyen megtapasztal- hatósága csak illúzió, hiszen csak az istenek szférájában lehetséges, a költő tragédiáját pedig éppen ez az elérhetetlen létszféra utáni áhí- tozás okozza. Ebből bontakoznak ki azok a feloldhatatlan ellentétek, melyek egységbe szervezik az univerzumot: a szerelem az eleven tűz, de a mindent felemésztő halállal is azonos. Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című, varázslatos zeneiségű versének lüktető ionicusai a lét három szféráját járják be a rokokó szimbolika elemeivel: a „megemésztő tűz” maga a pokol, a hölgy szemének hajnali tüze már a purgatórium szféráját villantja elénk, s az angyali szó, illetve az ambróziacsók a beteljesedett szerelem mennyországába vezet. Ma talán már meglepő, hogy az „érzékeny daloknak” nevezett Lil- la-ciklus darabjait közrebocsátó Csokonai szemében vakmerőségnek tűnt Erato lantját megzendíte- ni Kisfaludy Sándor nagy sikerű Himfyje után. Pedig Kölcsey Ferenc még Csokonai halála után írt kritikájában is úgy nyilatkozik, hogy Lilla úgy nem éri fel Himíyt, mint a tűzijáték fénye a vulkánét. A mai olvasót épp a költészetnek ez a tűzijátékszerűsége, a látványos formakezelés, a szellemes könnyedség igézi meg, a szenti- mentalizmus érzelmi „vulkánjai” pedig gyakran inkább mosolyt csalnak az olvasó arcára együtt érző megrendülés helyett. Maga Csokonai is azt írja, hogy Himfy múzsájának a képzelődései olyan nagyok, mint a Teremtés, érzései melegségét csak a nyári nap vagy az Etna tüzével lehet mérni. Ma ebből az eltúlzott nagyságból és tűzből csak alig érzékelünk valamit, annál mélyebbnek érezzük Csokonai „nyájas kesergéseit”, s ebben a szókapcsolatban alighanem a jelző a hangsúlyosabb. Miben is áll ez a nyájasság? A mesteri fokon űzött szerepjátékokban, az antik eleganciában, a rokokó erotikában, az olaszos dallamvilágban, a tanult, de sohasem tudálékos elmésségben. Kölcsey ezért is veti Csokonai szemére a „popularitás mániáját”, illetve az obsz- cén, priapikus humort. Hiszen nem sok olyan klasszikus magyar költő van, aki ódát írt volna az árnyékszékhez, vagy a szerelmi aktust egy várostromnak álcázva ecsetelte volna (A pendelbergai vár formája és megvétele). Természetesen Csokonai egyszerre szórakoztat és alkot zseniális műfajparódiákat: a heroikus ostromleírás komikus kétértelműségek sor- jázása lesz, a heroikus eposzt pedig a rokokó összeurópai trendjeinek megfelelően váltja fel a vígeposz, melynek a magyar irodalomban máig legragyogóbb példája a Dorottya. A kaposvári farsangi mulatság színtere hirtelen csatatérré változik, s a dámák diadalt aratnak Carneval herceg hadain. A barokk udvari költészet szépségleírásainak kontrasztja Dorottya jellemzése: szeme pislogása olyan, „mint a kocsonyába fagyott varasbéka”, „elhervadt csecsei” pedig olyanok, mint a napon megaszalt uborka, ám a főhős az eposz végére megszépül, és párjára lel. Csokonai zsenialitása nemcsak a történetbonyolítás virtuóz nyelvi megformálásában van jelen, hanem az irodalmi hagyomány aktualizálásában, az alkalmiság egyetemessé formálásában is. Csokonai sokoldalúsága meghökkentő: lírájával és verses epikájával egyenrangú vígjátékait máig műsorra tűzik, de prózaíróként szinte csak az irodalom ínyencei ismerik. Árkádikus pásztorregénye, A csókok befejezetlenül maradt ugyan, illetőleg a szerző terveiről, a befejezéshez készített vázlatokról is tudomásunk van, ám az elkészült mű töredékesen is markáns része a magyar regénytörténetnek. Csokonai kiszabadítja a pásztorregényt abból az élettelen művilágból, melyért még a Gessner-átköltő Kazinczy is olyan kritikátlanul rajongott. Az ő Árkádiája lelki-szellemi tájképpé emelkedik, személyes szerelmi tragédiájának furcsa kódolásává alakul, s a testiség példátlan nyíltsággal jelenik meg az érzékiség számos vonatkozásában. Rozália és Melítesz tragikus szerelme a tündérvilágban teljesedik be, ahol a nemek játékosan felcserélődnek, Melítészt a nimfák lányruhába öltöztetik, s ebben az álruhában vesz részt az Adonisz sírjánál tartott csókversenyen, különféle hódítási trükkökkel próbálkozik, miközben testi vágyait képtelen kordában tartani. A történés az antik idillköltészet motívumait éppúgy magába szippantja, mint Gua- rini, Sannazaro vagy Castelletti szellemét, Csokonai erőteljesen integrálja szövegébe az irodalmi hagyomány számos beszédmódját. A csóktündérek leírásai, a szerelmet misztifikáló mitológiai és mesebeli lények a Szentivánéji álom inszcenírozását idézik: Csokonai, ha kell, szinte romantikus hévvel teremt drámai feszültséget, ha kell, könnyed hangvételben folytatja szenvedélyes fejtegetéseit, s még az elemi szimbolika is többrétegűvé válik: az erdő egyszerre jelképezi a sötét melankóliát és az idealizált, fel-felragyogó szerelmet, s ez a két- osztatúság Csokonai szerelmi költészetének is meghatározó jegye. A pokol, purgatórium és a menny dantei hármassága a frusztráció, a fantázia és a halállal való folytonos játék dimenzióihoz kapcsolódik. Csokonainál a szerelem halálos játék, és folytonosan megtöri a társadalmi normát. Ezért válhatott a halál és a fájdalom megrendítő énekesévé is, tüdőbetegségének hiteles és tárgyilagos leírása a nyu- gatosok fájdalomverseit előlegezi meg. A Tüdőgyúladásomról című vers narrátora ágyában, mint egy koporsóban fekve hánykódik, „az élet és halál setétes hullámjain lebeg”, akárcsak korábban a szerelmes. Egy láthatatlan kéz lőtt nyilat a szívébe, de ezúttal nem Ámor nyiláról van szó, hanem Apollón járványt és betegséget terjesztő fegyveréről. A hatása is egészen más: a beteg tüdőhólyagjai „asznak” tőle, a melle „csontbóltján” pedig „irgalmatlan / sarkával rúg- dos két halál.” Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis ‘tulipánt!’ Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Hétről hétre, Terefere, Téka, Élő reménység, Gyerekzsúr, Ifjúsági műsor, Térerő, Kaleidoszkóp, Életpályák A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre c. publicisztikai magazinunkat hallhatják, melyben foglalkozunk az ENSZ menekült- ügyi főbiztosa szlovákiai hivatalának tevékenységével, a munkáltatók szövetségének elnökségi ülésével, a szakszervezetek és a Smer stratégiai együttműködésével. Miklósi Péter Terefere c. műsorának vendége Duka Zólyomi Árpád EP-képviselő és Drapák Károly, Muzsla polgármestere lesz. 13 órától Téka c. irodalmi magazinunkban új verseskötetéről nyilatkozik Balázs F. Attila és Cselényi László. Ezt követi 13.30-tól a Kaszinói esték, amelyben beszélgetést hallhatnak Matuska Márton újvidéki újságíróval, majd Végh Péter Albert Schweitzer munkásságáról szól. 14.05-től Slágerhullám, 15 órakor kezdődik Élő reménység című vallási műsorunk. A16 órai híreket a Köszöntő követi, majd nyelvi vétségeinkről lesz szó 1 percben. 17.30-tól Napzárta. Vasárnap 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul műsorunk. 8.05-kor: A hét Londonban. 9.05-kor katolikus műsorral várja hallgatóit a Világosság. 10 órakor hírek, sport, majd Gyerekzsúr. 11 órától az Ifjúsági műsorban bemutatjuk az ipolysági gimnázium diákönkormányzatát, és vendégünk lesz Garay Lilla, a Kazinczy-érem boldog tulajdonosa. Megemlékezünk Bob Marleyról, sztárvendég a Konflikt együttes. 13 órától Térerő: beszélgetés hangzik el Tolnai Ottó vajdasági költővel, Bánó Attilával, aki könyvet írt a magyar nemesség múltjáról és jelenéről, majd színházi percek Kolozsvárról, Újvidékről és Temesvárról. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp, amelyben beszámolunk arról az ünnepi rendezvényről, amelyet a Királyfiakarcsán működő Petőfi Baráti Társulás szervezett január 21-én, a magyar kultúra napja alkalmából. 15 órától Életpályák című műsorunkban Vörös Ottóval, a Comenius Egyetem Magyar Tanszékének magyarországi vendégtanárával beszélgetünk. A fél négykor kezdődő néprajzi összeállításban bemutatjuk az almágyi népdalkört. A Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.)
