Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-27 / 21. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 27. Fókuszban: auschwitz felszabadulása 3 Az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban építették fel az első gázkamrákat Hatvan éve szabadult fel a pokol A holokauszt túlélőiről nyűt kiállítás Jeruzsálemben (TASR/AP-felvétel) KRONOLÓGIA Auschwitz-történet évszámokban 1940. május 20. - A lengyel- országi Oswiecimben, egy régi lengyel katonai bérkaszárnyában létrehozták az auschwitzi I- es tábort. A bérkaszárnya később az egész komplexum adminisztratív központjaként szolgált. Ez volt a helyszíne mintegy 70 000 lengyel értelmiségi és szovjet hadifogoly halálának. 1940. június 14. - A táborba érkezett a lengyel politikai foglyok első, Tarnówból átirányított transzportja. A 728 lengyel között néhány zsidó is volt. Az auschwitzi I-es tábor bejárata fölött tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). 1941. szeptember 3. - Cyk- lon-B gáz használatával elgázo- sították az első áldozatokat, 600 szovjet hadifoglyot és 250 zsidót, akiket a gyengélkedőről küldtek ide. 1941. október - Megnyitották Birkenaut, az auschwitzi Il-es tábort, amely több mint 100 ezer rab befogadására volt alkalmas. 1942. január - A tábort négy nagy gázkamrával bővítették, s az öldöklés fokozására három további megsemmisítő tábort is felépítettek. 1942. január 20. - Berlinben, az Am Grosser Wannsee 56-58. szám alatt vezető náci politikusok titkos értekezletet tartottak. A Wannsee-konferen- cián „a zsidó kérdés végső megoldásáról” (Endlösung), az európai zsidóság megsemmisítéséről határoztak. 1943. március-június - Auschwitz-Birkenauban újabb krematóriumokat helyeztek üzembe. 1944. november-december- A németek szétszerelték és betemették a gázkamrákat és krematóriumokat. 1945. január - A tábort a szovjetek közeledtére kiürítették, sok rabot megöltek, 58 000 embert Auschwitz elhagyására kényszerítettek. Többségük elpusztult az erőltetett menetben. 1945. január 27. - A Vörös Hadsereg elérte Auschwitzot, és kiszabadította az ottmaradt valamivel több mint 7000 foglyot. (mti, reuters) Megközelítőleg 70 ezer zsidót deportáltak Szlovákiából Holokauszt a tájainkon Hatvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncentrációs tábort. A koncentrációs táborok gondolata nem a múlt század terméke, a történelem leghírhedtebb koncentrációs táborai azonban a 20. században, a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Németországban működtek. SAJTÓADATBANK A nemzeti szocialisták 1933 tavaszán kezdtek koncentrációs táborokat építeni. Hitler hatalomra jutása után szinte azonnal meghozták azt a törvényt, amely lehetővé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. Elsősorban a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek a politikai ellenfelek, az úgynevezett kisegyhá- zakhoz tartozók, homoszexuálisok, papok, cigányok és bűnözők is. Ilyen tábort létesítettek egyebek között Buchenwaldban, Dachauban, Flossenbürgben, Mauthau- senben, Sachsenhausenben és Ra- vensbrückben. A lágerekben 1933-36 között már mintegy ezer politikai foglyot őriztek, szándékosan együtt a köztörvényes elítéltekkel. 1934-ben az SS halálfejes egységei vették át a felügyeletet, ettől kezdve a polgári igazságügyi szerveknek nem volt beleszólásuk. 1937-ben alakult meg az első táborok építésével foglalkozó, álcázott SS-vállalkozás. 1937 után a koncentrációs táborok száma megsokszorozódott. 1940 és 1942 között hozták létre sok más, kisebb mellett a hírhedt auschwitzi tábort is a lengyelországi Oswiecimben. 1944. március végén már számos kihelyezett részleggel 20 főtábor és 165 munkatábor működött. A háború előkészítéséhez és magához a háborúhoz is egyre több kényszermunkaerőre volt szükség. Az SS által irányított eutanáziaprogramban, vagyis az értéktelennek ítélt emberek - az elmebetegek, fogyatékosok, stb. - elpusztításában orvosok is részt vettek. A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén a chelmói megsemmisítő táborban kezdődött, majd következett Treblinka, So- bibor és Belzec. A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi és majdaneki tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanek- ben építették fel az első gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklón B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak. 1942 januárjában a német vezetés megfogalmazta all milliós európai zsidóság megsemmisítésének szándékát - ezzel kezdetét vette az „Endlösung”, a végső megoldás a zsidó nép kiirtására. 1942 júniusában kezdték építeni a négy krematóriumot, és 1943 márciusában helyezték üzembe őket. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a 8000 főt is. A holokauszt áldozatainak számáról szóló adatok becslések, különböző források más-más adatokat tettek közzé aszerint, hogy mikor és hol kutattak. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint az auschwitzi táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen: 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak. 1942, a tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az ekkortól érkező tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek. Többségük elpusztult. Négy év alatt napi átlagban 3500-4000 deportáltat gyilkoltak meg. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Az 1941-es magyarországi nép- számlálás (a visszacsatolt területekkel együtt) 825 ezerben határozta meg a zsidótörvények által érintettek számát. 1943-ban - amikorra a közel 3 milliós lengyel zsidóság többségét már elpusztították - Magyarországon volt a legnagyobb számú zsidó lakosság Európában. A legfrissebb kutatások szerint 440-500 ezer, más adatok szerint (Stark Tibor történész) 450-550 ezerre tehető a vészkorszak magyar zsidó áldozatainak száma. Magyarország jelenlegi területére vonatkoztatva 490 ezerre becsülték a zsidó származású állampolgárokat, ebből a veszteség 210 000 körüli lehet, de más adatok szerint a mai területre 1945- ben 190 ezer túlélőt regisztráltak. A túlélők becsült száma a háború alatti területen: 270-340 ezer, Budapesten: 120-140 ezer. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elől menekülő nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. 48 ezer férfit és 18 ezer nőt hajtottak Németországba, hogy még néhány hónapig dolgoztassák őket, a táborban január 20-án tömegesen lőttek agyon embereket. Az auschwitzi tábort az 1. ukrán fronthoz tartozó 100. Ívovi gyalogos hadosztály szabadította fel, a szovjet katonák 7650 csonttá sová- nyodott embert találtak itt. A holokausztnak majdnem 13 millió áldozata volt, többségük, közel 6 millió zsidó, 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak. A zsidóság áldozatai: Lengyel- országban 2,9 millió, Ausztriában 40 ezer, Belgiumban 40 ezer, Olaszországban 15 ezer, a Cseh- Morva Protektorátusban 78 ezer, Franciaországban 130 ezer, Hollandiában 120 ezer, Litvániában 135 ezer, Lettországban 85 ezer, Németországban 200 ezer, a Szovjetunióban 1 millió, Szlovákiában 70 000, Jugoszláviában 65 000, Görögországban 60 000, Romániában 420 000. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákiában nincsenek pontos adatok a holokauszt áldozatairól, csupán megsaccolni tudják, mennyi embert érinthetett a holokauszt. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint 136 600 ember tartotta magát zsidónak. Eduard Nižňanský történész docens ehhez hozzáteszi, hogy egy 1938-as adat szerint számuk már csupán 89 ezer volt, azt viszont nem lehet tudni, hova tűnt több tízezer ember. 1938 végén a déli területeket Magyarországhoz csatolták, tehát néhány ezer zsidó országot is válthatott akkor. Nižňanský lapunknak elmondta: Szlovákiából az első transzportok 1942 márciusában indultak meg, az első hullám utolsó transzportja 1942 októberében volt. Addig összesen 57 ezer zsidót deportáltak, többnyire az öt működő munka táborból: Zsolnáról, Pozsonyból, Szeredről, Poprádról és Nyitranovákról (Nováky). Mindegyik transzportot Zsolnára irányították. Onnan Auschwitz csupán hatórányi vonatozásra volt, így többnyire a Szlovákiából elhurcolt zsidók először Oswiecimbe kerültek. Később, a Szlovák Nemzeti Felkelés megsemmisítette a munkatáborok nagy részét. 1944-ben a németek vették kezükbe a zsidók ügyét, ők szervezték a deportálásokat. Hogy akkor pontosan menynyit hurcoltak el, nem tudni, mert a deportálásokat irányító Brunner az utolsó (akkor már csak Szereden működött munkatábor) transzporttal megsemmisítette a nyilvántartásokat. Valószínűleg 11-13 ezer emberről volt szó. Éppen a lapunknak nyilatkozó Eduard Nižňanský készíti mostanság a holokauszt áldozatainak adatbázisát. Egyes adatok szerint a holo- kausztot Szlovákiában nem egész 10 ezren élték túl, a háború befejezése után közvetlenül 35 ezer zsidó élhetett itt. 1949-ben 7400 zsidó élt az országban, a többszöri kivándorlási hullám következtében azonban mára 3000-re csökkent a szlovákiai zsidóság lélekszáma. Szlovákiában jelenleg 11 zsidó hitközség van, tehát olyan közösség, amelynek több mint 20 felnőtt tagja van. A legnagyobb a pozsonyi, hatszáz taggal. A háború előtt nem Pozsony, hanem a csallóközi Dunaszerdahely (amely 1938-tól szintén Magyarországhoz tartozott) volt a szlovákiai zsidóság legismertebb közössége. Ez volt az egyetlen olyan európai város, ahol a zsidók lélekszáma meghaladta a többségi nemzet számát. A város körülbelül 5000 lakosából 3500 vallotta magát zsidónak. A háborút mindössze 500-an élték túl. Most mindössze 60-an vannak, (mono, r) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SŰRŰ HAVAZÁS; -4-0 FOK A Nap kel 07.28-kor - nyugszik 16.42-kor A Hold kel 18.46-kor - nyugszik 08.47-kor A Duna vízállása - Pozsony: 210, apad; Medve: 250, apad; Komárom: 245, változatlan; Párkány: 175, árad. KIJEV-3 ELŐREJELZÉS Erősen megnövekszik a felhőzet, egész nap borult égboltra és havazásra kell számítani. Napközben -4-0 fokos csúcshőmérsékletre, északon -6 fokra számíthatunk. Erős lesz az északi szél, amely folyamatosan hordozza majd a lehullott havat. Sok helyütt alakulhatnak ki hótorlaszok. Éjszakára megszűnik a havazás, -5 és -9 fokos hőmérséklet várható. Holnap is sűrű felhőtakaróra és gyakori havazásra van küátás. A hőmérséklet - 5 és -1 fok körül alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA Negatív biometeorológiai hatásokkal kell számolnunk: főként a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszkö- dőket viselheti meg az időjárás. A szív- és érrendszeri, légúti betegségek tünetei, valamint emésztési zavarok is gyötörhetik az érintetteket. Gyakran jelentkezhet hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régi sebek helyén is. Csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, ingerlékenyek lehetünk.
