Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-26 / 20. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 26. Szülőföldünk 27 A Zsigárdi Kulturális Közösségi és Tájékoztató Központ nemcsak a település, hanem a szélesebb régió művelődési központjává szeretne válni (Szőcs Hajnalka felvétele) Tavaly a Komáromi járásban négy gyilkosság történt Több a bűncselekmény, de jobb a felderítettségi arány V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A 2003-as évhez képest tavaly megnőtt a bűncselekmények száma a Komáromi járásban, ugyanakkor némileg javult a felderítettségi arány - tudtuk meg Adolf Lehockýtól, a járási rendőr- kapitányság illetékesétől. Ez utóbbi szerinte részben annak tudható be, hogy a gyakoribb járőrözések száma és több rendőr van az utcákon. Sajnos ez a tény egyelőre nincs hatással a bűncselekmények számának alakulására. Míg 2003- ban 1274 bűncselekmény történt, amelyből 698-at sikerült felderíteni (55,9 százalék), addig 2004- ben 1441-ből 820-at (56,9 százalék). Továbbra is az erőszakos bűncselekmények vezetik a listát (2004-ben 281, 2003-ban 231 ilyen esetet regisztráltak), ám itt a felderítés aránya idén elérte a 80 százalékot (tavaly 72 százalék). A vagyon elleni bűncselekmények, tehát a lopások és a betöréses lopások száma tavaly 210 volt (2003-ban 161). Az ötven eltulajdonított gépkocsiból 19-et sikerült megtalálniuk a rendőröknek (2003-ban 37-ből tizenkettőt). Gyilkosság tavaly négy történt a járás területén, ebből három elkövetője rendőrkézre került, 2003- ban a hat esetből négyre derült fény. Rablótámadásnak 57 személy esett áldozatul tavaly, 31 esetet felderített a rendőrség (2003-ban a 30-ból 15-öt). Gazdasági bűncselekmények száma csupán enyhe emelkedést mutat az előző évihez képest, a 2003-as 215 esettel szemben 238-at regisztráltak. A felderítettségi arány viszont 36,3 százalékról 47 százalékra emelkedett. „Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a lakosok figyeljenek jobban értéktárgyaikra, a késő esti, éjszakai órákban ne járjanak egyedül az utcán, ne hordjanak maguknál nagyobb összegű készpénzt” - mondta Adolf Lehocký. így jobb eséllyel kerülhetik el, hogy bűncselekmény áldozataivá váljanak. Az EU-nál pályázik a galántai Szent Lukács Kórház Hőszigetelést szeretnének százhúszmillió koronáért Fontos tehetséggondozó és közösségépítő szerepe lehet az új zsigárdi kulturális és tájékoztató központnak Festőiskola, játszóház, táncoktatás Zsigárd. Sűrű programmal várja a kultúra és a művelődés iránt érdeklődőket a tavaly október végén átadott Zsigárdi Kulturális Közösségi és Tájékoztató Központ. Hogy milyen céllal, minek érdekében tevékenykednek itt, arról Kiss László, a központ igazgatója nyilatkozott. GAÁL LÁSZLÓ „Azt tapasztaljuk, hogy a helyi közösségek szétzilált állapotban vannak, és emiatt sok tehetséges ember inkább visszavonul. Ahhoz, hogy a tehetségek kibontakozzanak, közösséget megtartó központokat, intézményeket kell létrehozni. Ilyen célt, a magyarságnak a közösségekben, a falvakban, mikrorégiókban való integrálódását is szolgálja ez a központ.” Már jelenleg is működik itt festő- és rajziskola, ahol gyerekek és felnőtt amatőr festők képezhetik magukat festőművészek irányítása mellett. Gyerekeknek havi 150, a felnőtteknek 250 korona a részvételi díj, amiben a festéshez szükséges minden eszköz benne van. Most indul a hagyományőrzés és néptáncoktatás. Szerdánként Rémes Éva, a Szőttes egykori táncosa és Oláh Attila az Ifjú Szivek szólótáncosa oktatja majd a táncosokat. Ide már majdnem félszáz gyerek jelentkezett Zsigárdról és a környező falvakból. Egyelőre a tánc alapjait sajátítják el, de a cél az, hogy egy népművészeti csoportot alakítanának, zenekarral együtt. Sajnos, zenészekből egyelőre nincs jelentkező. Évente háromszor táncházat is szerveznek majd, ahol a gyerekek a szüleiknek is bemutathatják, mint tanultak. Havonta van a közösségi központban játszóház, kézműves foglalkozás gyerekeknek, itt próbál a Csemadok éneklőcsoportja és az Arcok énekegyüttes. Ezenkívül van számítógépes tanfolyam, angol és német nyelvoktatás kezdőknek és haladóknak, gyermek színjátszók, vers- és prózamondók stúdiója, itt szerkesztik a községi újságot, és itt működik a regionális tévéstúdió. Amellett, hogy a községi költségvetésből évi félmillió koronát kapnak a központ fenntartására, olyan pályakezdő fiatalokat alkalmaznak, akiknek a bérét nagy részben a munkaügyi hivatal és a Európai Unió téríti, az egyes programokat pedig pályázatokon szerzett pénzekből működtetik. Egy egyhetes nyári kézműves táborra is sikerült már pályázati támogatást szerezni, árulta el a központ vezetője, de a többi foglalkozásra járóknak is szeretnének hasonló táborokat szervezni. Tervben szerepel egy szabadtéri színpad megépítése a közösségi ház udvarán, és akkor az említett rendezvényeket is itt tarthatnák, sőt olyan kulturális fesztivált is terveznek, amelyben egymás mellett több művészeti ág is képviseltetné magát. Idén a központ szervezésében rendezik meg az „Előttem az utódom” című rendezvény második évfolyamát, melyben tavaly is nagy sikerrel léptek fel helybeli családok, és gyerek, szülő, esetleg nagyszülő, közös produkcióval mulattatta a nagyérdeműt. Az idén ezt a rendezvényt a magyarországi testvértelepülés, a Veszprém megyében fekvő Ugod részvételével szeretnék megtartani. A központ egyik célja a vidéki turizmusba való bekapcsolódás is, főleg itt a Csángó régió keretében. „Ehhez persze az kell, hogy legyen valami látványosság, amit a turistáknak nyújtani tudunk, és nemcsak itt Zsigárdon, hanem a régió többi településén is - mondta Kiss László. - A zsigárdi lakodalmast akarjuk felújítani, amit a tájház udvarán adnánk elő. De nemcsak a lakodalmast mutatnánk be, hanem búboskemencében sütött lepényt is kínálnánk a vendégeknek.” Arról már korábban írtunk, hogy a tájházat abban a régi parasztházban tervezik kialakítani, amelyik a zsigárdi gyökerekkel is büszkélkedő Kaszás Attila budapesti színművész tulajdonában van, és ő ajánlotta fel a községnek, hogy abban falumúzeumot rendezzenek be. Azt tapasztaljuk, hogy sok tehetséges ember inkább visszavonul. Megmérettetés a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolában és Kereskedelmi Akadémiában Angol és német nyelvű tanulmányi verseny ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A Božena Némco- vá utcai szlovák alapiskola épületébe - annak megszűnése után - a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola és Kereskedelmi Akadémia költözött, amelyet jelenleg 964 diák látogat. Az idegen nyelvet oktató tanárok a közelmúltban tanulmányi versenyt szerveztek diákjaik számára. Annak ellenére, hogy az ipari iskola és kereskedelmi akadémia másmás szakirányú, a diákok érdeklődése az idegennyelv-tanulás iránt csaknem egyforma. Az oktatási intézményben Bábi László iskolaigazgató és Štefan Švarc helyettes ösztönzésére, évi rendszerességgel szerveznek tanulmányi versenyt angol és német nyelvből. A diákok francia, német, portugál, norvég és olasz baráti iskolákkal közös rendezvényeket, konferenciákat szerveznek a Socrates tanulmányi program keretében, ahol hasznosítani tudják nyelvtudásukat. Az idei angol és német tanulmányi versenyre 92 diák jelentkezett be a két iskolából. A verseny folyamán a résztvevőknek lehetőségük nyílt bemutatni beszédkészségüket, szaktudásukat és alkotókészségüket mind az angol mind a német feladatok megoldásakor. Az iskolai forduló győztese a szakközépiskolák kategóriájában Dárius Major harmadikos diák lett kiváló angol nyelvtudásával és Martina Hortaiová, a negyedik évfolyamból német nyelv- ismeretével remekelt. A kereskedelmi akadémiák 1-2. évfolyamának kategóriájában az első helyezést az elsős Patrícia Janitzová harcolta ki, német nyelvből pedig az elsős Záhorský Arlett kapta az első helyezést. Az angol nyelvterületről származó diákok kategóriájában Peter Marušič, a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola tanulója nyerte el a továbbjutás lehetőségét a járási fordulóba, (jáip) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Százhúszmillió koronás támogatásra pályázik az Európai Uniónál a Galántai Szent Lukács Kórház, ekkora összegre van szüksége az épület hőszigeteléséhez - tájékoztatta lapunkat Jozef Valocky kórházigazgató. A projektet nemrég a Nagy- szombati Kerületi Önkormányzat közgyűlése a megye idei költség- vetési prioritásai közé sorolta, ugyanis a pályázat egyik feltétele az 5 százalékos önrész vállalása, és ezt - mint a kórház fenntartójának - Nagyszombat megyének kell vállalnia. A kórházigazgató optimista, bízik a pályázat sikerében, és elárulta: ha megkapják a kért összeget, az épületet hőszigetelik, a régi ablakokat műanyag ablakokra cserélik, és a homlokzat is új formát kap. „Nem aggódom a galántai kórház jövője miatt, ellenkezőleg, azt gondolom, a jövőben más kórházaknak is komoly konkurenciát jelent majd” - véli az igazgató. A pályázatot a tervek szerint március- ban-áprilisban bírálják el. Ha sikeres lesz, ősszel megkezdődhetnek az előkészítő munkálatok, és 2006 tavaszán hozzákezdhetnek kivitelezéshez. A kórházépület egy része is megújulna (Szőcs Hajnalka felvétele) A
