Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-26 / 20. szám, szerda
18 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 26. r > EU-TUDAKOZÓ Hol kell adóbevallást tenni? Kettős, azaz angol és szlovák állampolgárságom van. Állandó lakhelyem Szlovákiában van bejelentve. Angliában élek, dolgozom, és természetesen ott fizetem az adót is. Az a kérdésem: Milyen kötelezettségeim vannak Szlovákiával szemben adóbevallás és vagyonnyilatkozat ügyében? V. Andreda, Manchester. Nem kell adóbevallást tennie annak az adófizetőnek, akinek a 2004-es évben csak olyan külföldi forrásból, pl. munkaviszonyból származó jövedelme volt, amelyből igazolhatóan külföldön adózott. Az nálunk a TT. 366/1999 sz. törvénye 54 cikkelyének 2 bekezdése értelmében nem esik adózás alá. Ha más adózás alá eső jövedelme nem volt, nem kell adóbevallást tennie. Ha viszont volt egyéb jövedelme (beleértve a szlovákiai munkaviszonyból származó jövedelmet), erről nyilatkozatot kell benyújtania, de ez a jövedelem nem esik adó alá, csupán az egyéb jövedelemből fizetendő adó kiszámításakor veszik figyelembe. Vagyonbevallási nem kell tennie, mivel ez a kötelezettség két éve megszűnt. Önnek tehát az adókötelezettségét csak Nagy-Bri- tanniában kell teljesítenie. Elég egy biztosítást kötni az EU-ban Hetedik éve Angliában élő lányom, aki kettős állampolgársággal rendelkezik, 2-3 éve egy kis magánvállalkozást nyitott, és egy éve még ezen felül munkát vállalt Angliában. Mindkét helyen fizeti az egészségbiztosítást, azonkívül O sí M 2 Euro Info- mivel itthon még nem volt munkaviszonyban - hetedik éve a mai napig én is fizetem helyette az alap-egészségbiz- tosítást (420 sk). Kell-e tovább fizetnem itthon is lányom alap-egészségbiztosítását, vagy netán ez eddig is fölöslegesen kidobott pénz volt? F Gabriella, Somoja Az Európai Unióba történt belépésünk óta Szlovákia állampolgárai abban az államban fizetik az egészségbiztosítást, ahol munkaviszonyban vannak. Ez a biztosítás Szlovákiában is érvényes, a hazautazást megelőzően azonban Nagy-Britan- niában az egészségbiztosítónál ki kell váltania az E 111-es vagy az E 106-os formanyomtatványt, amely lehetővé teszi számára itthon az ingyenes orvosi ellátást. A formanyomtatvány 6 hónapig érvényes. Az tanácsoljuk, hogy jelentkezzen ki a szlovákiai egészségbiztosítótól, és csak ott fizesse a biztosítási járulékot, ahol dolgozik. Ez a jogszabály az Európai Unióba való belépésünk, azaz 2004. május 1. óta van érvényben. Részletesebb tájékoztatás (szlovák nyelven) az 0800 103 104-es telefonszámon vagy az Orange mobilhálózat 3876-os számán, valamint a www.euro- info.gov.sk interneteimen. Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. A borítókra írják rá: EU-tudakozó EU-HÍREK Átstrukturálják a liszaboni stratégiát Reális alapokra helyezik az uniós fejlesztéspolitika alapját képező liszaboni stratégiát. A koncepció három fő területre, a munkahelyteremtésére, a tudás és az innováció javítására, koncentrál majd - áll az Európai Bizottság február 2-án elfogadandó jelentésében. A változtatás oka, hogy az eredeti célkitűzések - hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkezzen a világon - közel sem teljesültek, s az Európai Unió egyelőre látható, és fokozódó lemaradásban van fő versenytársaihoz, az Egyesült Államokhoz és a kelet-ázsiai térséghez viszonyítva. (FigyelőNet) Roma fórum az Európai Parlamentben Roma fórum kezdi meg munkáját az Európai Parlamentben - jelentette be hétfői brüsszeli közleményében Lévai Katalin (MSZP). Eszerint a magyar EP-képviselő kezdeményezésére és szervezésében kedden kerül sor a fórum első rendezvényére, amely az uniós versenyképesség javítására kidolgozott lisszaboni stratégia, az oktatás és a média kérdéseivel foglalkozik. A fórumon az Európai Bizottság, az EP, számos civil szervezet képviselői, szakértő roma fiatalok együtt tárgyalják meg a következő évek feladatait. (MTI) Első az EU-alapok felhasználásában Nemcsak nagyságrendben, de összességében is Magyarország az első 2004-ben az Európai Unió új tagjai közül az EU-támogatá- sok felhasználásában, aminek pozitív szaldója 76 milliárd 479 millió forint - jelentette be Báráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus utalt a SAPARD-programok lehívására is, aminek keretében Magyarország megelőzte 2000 és 2004 között Szlovákiát, Lengyelországot és Bulgáriát. (MTI) EU-pénz a Gibraltári-szoros csalagútjára A Gibraltári szoros alatt húzódó, Marokkót Spanyolországgal összekötő tengeralatti vasútvonal megépítéséhez kérné az Európai Unió pénzügyi támogatását a két érintett ország. Az alagút- ban két vasútvonal haladna, valamint egy szolgálati alagút is lenne, 38,7 kilométeres hosszúságban, 400 méterrel a tengerszint alatt, a spanyolországi Punta Paloma és a marokkói Punta Malabata között, (euro.hu) Fokozott figyelem az Európai Unió felé irányuló drogkereskedelem megfékezésére az új tagállamokban Szemléletváltás a drogpolitikában A tíz új tagállam csatlakozásával közelebb került az EU a kábítószerek származási országaihoz, ezért fokozni kell az együttműködést az új határ menti tagállamokkal (Képillusztráció) Az Európai Parlament a közelmúltban fogadta el a 2005-2012 közötti kábítószer-ellenes stratégiára vonatkozó ajánlását. Az EP szerint az unió elmúlt négy évben alkalmazott stratégiája kudarcot vallott, ezért felszólítja az Európai Tanácsot, hogy bírálja felül az eddigi célkitűzéseket. ÖSSZEFOGLALÓ A drogkérdés sokáig a közös európai politika mostohagyermekének számított, s csupán a 80-as évek közepén indult meg a multilaterális szintű együttműködés a tagállamok között. 1985-86-ban, az Európai Parlament által létrehozott Stewart-Clark Bizottság volt az első kísérlet az önálló európai drogpolitika arculatának kialakítására. Nem mintha túl tág mozgástér kínál-kozott volna: az ENSZ 1961-es, 1971-es majd 1988-as konvenciói ugyanazt a modellt (a drogjelenség visszaszorítása kereslet- és kínálatcsökkentés útján) írják elő a tagállamok számára. De a 80-as években az AIDS elterjedése az intravénás drogfogyasztók körében rádöbbentette az európai államokat, hogy a büntetőjogi és pszichiátriai eszközök nem elégségesek a közegészségügyi katasztrófa elhárítására: a 90-es években rohamosan terjedtek az ún. ártalomcsökkentő módszerek (tűcsere, métádon, belövőszobák stb.), ám ezek évről évre kiváltják az INCB (az ENSZ drogkonvencióinak betartása felett éberen őrködő bizottság) éles kritikáját. Úgy vélik: Európa letért az ENSZ-konvenciók által meghatározott útról. Az ártalomcsökkentést 1998 után számos ENSZ-szervezet - a hatékonyságot alátámasztó tudományos bizonyítékok súlya alatt meghajolva - hivatalos ajánlásai közé fogadta. Csúfos kudarc Az Európai Bizottság 1999-ben Helsinkiben elfogadta az EU egységes akciótervét (2000-2004), amely hat célkitűzést tartalmazott az elkövetkező öt évre. Az idén májusban rendezett dublini konferencia, amelynek egyik célja az volt, hogy a helsinki akcióterv eredményeit áttekintse, megállapította, a stratégia csúfos kudarcot vallott, egyik célterületen sem volt képes teljesíteni a várakozásokat. Az amerikai Rand Corporation kutatóintézet elemzése szerint a kínálatcsökkentés sikeréhez például arra lenne szükség, hogy a forgalomba kerülő illegális drogoknak legalább 75 százalékát lefoglalják a hatóságok, ezzel szemben a hivatalos ENSZ-adatok szerint is például a heroinnak mindössze kb. 20 százaléka „kerül elő”. Európában tehát korántsem beszélhetünk egységes európai drogpolitikáról. Bár a legtöbb tagállam az' ártalomcsökkentő módszereket a hivatalos drogpolitika pillérévé tette, eltérőek a vélemények a büntetőjogi eszközök alkalmazásának és az ún. könnyűdrogok (értsd: kanna- biszszármazékok) megítélésének terén. A skála a kannabisz kvázi legális árusítását engedélyező Hollandiától a lakosságot kény- szerdrogtesztekkel zaklató szigorú Svédországig terjed, ezért az uniós drogkonferenciák és egyéb fórumok inkább parázs vitákat eredményeznek, nem pedig párbeszédet. Tervek, álmok Nem csoda, hogy a konferencia által elfogadott drogstratégia nem hozott „fundamentális” áttörést, igaz, egyes elemei progresszív előrehaladást mutatnak a korábbihoz képest. A tagállamok delegáltjai ezúttal „szerényen” csupán négy célkitűzést (természetesen ismét a kereslet- és kínálatcsökkentéssel az élen) fogalmaztak meg az előzőnél hosszabb, 2005-2012 közötti időszakra. Az ártalomcsökkentés hivatalosan is az EU drogstratégiájának részévé vált, ezenkívül sok szó esett a „bizonyítékokon alapuló drogpolitika” szükségességéről. Az éles szemű megfigyelők már akkor is látták, hogy nem a tervek ütemezésével vagy végrehajtásának módszereivel van a gond, hanem magával a koncepcióval. A drogfogyasztást ugyanis nem lehet csak úgy, felülről „megszüntetni”. Az Európai Parlament (EP) december 15-én fogadta el az európai kábítószer-ellenes stratégiára vonatkozó ajánlását. Az ajánlás szövege szerint az EU 2000-2004- es hat fő célkitűzése közül egyik sem ért el kedvező eredményt, és a tagállamok „nem tudják önállóan megoldani a problémát”. Ezért az EP szerint szorosabb európai szintű együttműködésre és összehangoltságra van szükség amellett, hogy tudományos alapokra kell helyezni a stratégiát. Közben már az EU minisztertanácsa előtt van a következő évekre kidolgozott drogellenes akcióterv. Sárosi Péter elmondta, hogy ez utóbbit az Európai Bizottság készítette, és követi a korábbi, büntetőjogon alapuló megközelítést. Az új EP-ajánlás arra figyelmeztet, hogy az európai maffia fő bevételi forrása a kábítószer-előállítás és -kereskedelem, ezért ennek megfékezésére fokozottan kell figyelni. A drogfüggők esetében börtönbüntetés és tiltó politika helyett rehabilitációs programokat sürgetnek, (origo, MN-online) Az egyes drogfajták részaránya a kelet európai kábítószer-fogyasztásban 40 35 30 25 20 15 10 5 0 visszaélésszerű tiltott szerek és/vagr tiltott és legális szerek gyógyszerfogyasztás mh alánsok együttesen A legális és tiltott szerek fogyasztásának növekedési aránya a 90-es években Budapesten □ 1992 B1995 fC .A--------------------- □ 1999 ^ .......! ^ É íTpŤT-'1 isi U m Ü
