Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-25 / 19. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZŐ 2005. JANUÁR 25. RÖVIDEN Nem tódulnak a Smerbe Pozsony. Az SDĽ tagjai közül soknak eszében sincs belépni a Smerbe - sokakat pedig Robert Fico pártvezető minősített nemkívá­natos személynek. Az egy hónappal ezelőtt megtörtént kormányon kívüli, baloldali pártokkal való egyesülés óta Peter Weiss, az SDĽ volt elnöke és Milan Ftáčnik, a volt oktatásügyi miniszter is jelezte, csatla­koznának a párthoz, Fico azonban nem kér belőlük. (TASR) Akkumulátorokat akartak csempészni Párkány. Veszélyes vegyi hulladékot próbált átcsempészni szombaton este két magyarországi állampolgár a párkányi határ­átkelőn, közölte Miloš Fábry nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő. Az idegenrendészet munkatársai 167 darab elhasználódott gépko­csi-akkumulátorra bukkantak egy Mercedes típusú járműben. A vegyi hulladék országok közti szállításáért a két férfi akár két év szabadságvesztéssel is sújtható. (TASR) Új számla a Szociális Biztosítónál Pozsony. Februártól új bankszámlákra kell utalni a társadalom­biztosításijárulékot, a Szociális Biztosító ugyanis február elsejétől az Államkincstárban vezetett számláin tartja a befizetéseket. A ré­gi számlákra érkezett járulékot nem tudják azonosítani, így az ügyfeleknek tartozásuk keletkezik, áll a biztosító közleményében. A Szociális Biztosító kéri ügyfeleit, hogy a kirendeltségeiben ér­deklődjenek, mivel valamennyinek külön számlája van. A részle­tes tájékoztatás megtalálható az intézmény www.socpoist.sk című honlapján is. (lpj) Vášáryová és Kužma ajelölt Pozsony. Magda Vášáryová volt varsói nagykövetet és Štefan Kužmát javasolta a megüresedett külügyi, valamint építésügyi és régiófejlesztési minisztériumok államtitkári tisztségébe az SDKÚ a párt tegnapi ülésén. Vášáryová Ivan Korčokot váltaná, aki berlini nagykövet lett, Kužma pedig a közelmúltban ŠtB-s múltja miatt visszavonuló Ján Hurný helyét venné át. (TASR) A Legfelsőbb Bíróság elutasította a panaszt Alibista döntés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elutasította a Legfel­sőbb Bíróság Miloš Žiak és fele­sége panaszát. A házaspár ne­hezményezte, hogy az az infor­máció, melyet Ján Mojžiš, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatójával kapcsolatban a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2003-ben az államfőnek átadott, azt is tartalmazta, hogy Miloš Žiak vállalkozó és orosz származású felesége, Marina zsi­dó. A bíróság a beadvány lénye­gével, azaz hogy a SIS-nek sza- bad-e nemzetiségre vonatkozó adatokat gyűjtenie, nem foglal­kozott, mert ez ügyben állítólag a SIS-t felügyelő parlamenti bi­zottság hivatott eljárni, a Žiak- házaspárnak ott kellene jogor­voslatot keresnie. „Alibistának tartom a bíróság hozzáállását. Tisztázni kell a tör­ténteket, a parlamenti bizottság­nak javasolni fogom, hogy foglal­kozzunk a kérdéssel” - mondta la­punknak Köteles László, a bizott­ság alelnöke. A „SIS zsidózása” sokakat felháborított, többen an­tiszemitizmust emlegettek. Gri- gorij Mesežnikov politológus rá­mutatott: Ladislav Pittner SIS- igazgató nézetei közel állnak Jozef Tiso és Andrej Hlinka elmé­leteihez. Žiak felesége egyébként Mesežnikov testvére. Az is felmerült: nemcsak a zsi­dókról, hanem a magyarokról is gyűjtenek nemzetiségükre vonat­kozó adatokat. „Információim alapján jelenleg a SIS nem folytat ilyen tevékenységet. Viszont ami­kor rákérdeztünk az inkriminált időszakra, azt a választ kaptuk: nem maradtak fenn adatok. Vagy­is kizárni sem lehet semmit” - tet­te hozzá az Új Szónak a bizottsági alelnök. (sza, s, t) A munkaadó juttatja el az egészségbiztosítóhoz Kimutatás kell a járulékról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Januártól a munkál­tatók és vállalkozók nyújtják be az egészségbiztosítási járulékról ké­szült kimutatást. A munkaadó legkésőbb három nappal a járulék befizetési időpontja után köteles eljuttatni az egészségbiztosítóhoz a kimutatást, míg a vállalkozónak évente egyszer, június 30-ig kell ezt megtennie - tájékoztatott Mi­chal Horváth, az Egészségfelü­gyeleti Hivatal képviselője. A kimutatás nemcsak postán, hanem elektronikus formában is elküldhető. Az egészségbiztosítók ugyanis április elsejétől az adato­kat elektronikus formában is kö­telesek elfogadni. „Az így elkül­dött kimutatások struktúrája az összes biztosító számára egységes lesz, akárcsak a biztosítás kimuta­tására szolgáló nyomtatványok. Csupán a munkáltatói és vállalko­zói nyomtatványok közt lesz némi különbség” - pontosított Horváth. A kimutatást május elsejétől azok­nak a munkáltatóknak kötelező elektronikus formában küldeni­ük, melyek húsnál több személyt alkalmaznak. Az egészségbiztosítóknak az idén részvénytársaságokká kell alakulniuk. Az Általános Egész­ségbiztosító és a Közös Egészség- biztosító március végéig kérvé­nyezheti működésének engedé­lyezését, ellenkező esetben műkö­dési engedélyük szeptember 30- án megszűnik. A többi intézmény­re ez nem vonatkozik. Az egész­ségbiztosítási járulék kimutatásá­nak szabályait a hivatal által teg­nap kiadott szórólapon olvashat­ják az érdeklődők, amelyhez az összes egészségbiztosítóban hoz­zá lehet jutni, (dem) A diákok döntő többsége nem tér haza se a Felvidékre, se Erdélybe, se Kárpátaljára Egyre több hazai fiatal tanul magyarországi középiskolákban Pozsony. Mind több hatá­ron túli, így szlovákiai ma­gyar fiatal tanul magyaror­szági középiskolában. Sem a hazai, sem az anyaorszá­gi oktatáspolitika nem tartja jó tendenciának az elmúlt évtizedben világo­san megnyilvánuló tren­det, hogy a magyar közok­tatásban, Magyarország intézményrendszerében egyre többen jelennek meg a határon túliak közül. RÁCZ VINCE Létszámuk 2001-ben 6304 fő volt, ami szinte kétszerese az öt­hat évvel korábbinak. A magyar- országi oktatási minisztérium (OM) statisztikai osztálya szerint ez a szám 1995-ben 3647 volt, négy év múltán 4971. A határon túliak általában azért kívánnak magyarországi érettségi bizonyít­ványt szerezni, hogy ottani felső- oktatási intézménybe járjanak, és a tapasztalat szerint döntő több­ségük nem tér haza se a Felvidék­re, se Erdélybe, se Kárpátaljára. „Egyrészt van egy feltételezés, hogy az Európai Unió tagországai­ban tanulók ingyenes oktatásban vesznek részt. Másrészt azonban a közoktatás nemzeti ügy, tehát ab­ban ilyen jellegű jogharmonizáció­ra nem törekszik egyik állam se. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a határon túli magyar fiatalok az európai uniós csadakozás előtt megállapított feltételekkel tanul­hatnak magyarországi középisko­lában. Ha a tanulónak nincs ma­gyarországi ideiglenes tartózkodá­si engedélye, gyakorlatilag az isko­la fenntartója az intézmény típusá­nak megfelelő költségtérítést vagy tandíjat állapíthat meg. Ez az ösz- szeg átlagban évi 220 ezer forint körül mozog. A fenntartó egyéb­ként ezt az összeget elengedheti. Ennek azonban kicsi az esélye, mert Magyarországon külföldi diá­kok után nem igényelhetik az isko­lák az államtól járó normatívát, a diákonkénti központi támogatást. A fenntartó így kétszeres bevételtől esik el” - tájékoztatta lapunkat Var­ga Attila, az OM Határon Túli Ma­gyarok Főosztálya főtanácsosa. A határon túli jelentkezők ese­tében nem jelent pluszpontot a különféle tanulmányi vetélkedő­kön való részvétel vagy helyezés, mint ahogy az alapiskolában elért kimagasló tanulmányi eredmény sem. Az OM a magyar állampol­gárok számára megszabja azon tanulmányi vetélkedők körét, amelyek helyezettjei vizsgamen­tességet élvezhetnek a középisko­lai felvételi eljárás során. A magyar államnak, így az 0M- nek nem célja, hogy a határon túli magyarok tömegével látogassa­nak anyaországi oktatási intéz­ményt. Sokkal inkább arra törek­szik, hogy különféle támogatá­sokkal hozzájáruljon a fiatalok szülőföldön maradásához, előse­gítve ezzel a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését. Központi írásbeli vizsga A magyarországi középiskolák a jelentkezők számára a bejutás feltételeként a felvételi eljárást megelőző központi írásbeli vizsgán való részvételt írják elő. Az írásbeli vizsga időpontja január 29., 10 óra, a pótírásbeli időpontja február 3., 14 óra. A sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban jelenleg mintegy 10 felvidéki magyar diák tanul, tájékoztatott Kovács Ibolya iskolatitkár: „A múltban sok szlovákiai tanuló szerzett nálunk érettségi bizonyítványt. Mivel a határon túli diákjaink rendelkeznek ideiglenes tartózkodási enge­déllyel, nem kell tandíjat fizetniük, vagyis azonos elbírálásban ré­szesülnek, mint magyarországi társaik. Jelentkezőink a felvételi vizsgán egyenlő esélyekkel indulnak.” (érvé) A magyarlakta területeken létesülhetne néhány regionális szerv, mely csak a magyar iskolákat felügyelné Mit is jelent az oktatási autonómia? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Oktatási autonómiára törekszik a Magyar Koalíció Párt­ja, azaz az iskolaügy terén a köz­ponti szakminisztériumtól szeret­né függetleníteni a szlovákiai ma­gyar oktatási hálózatot. Az, hogy óvodától az egyetemig az összes lépcsőfok biztosított, még nem je­lent autonómiát, teljes mértékű önigazgatást. „A hatályos törvényeket tisztelet­ben tartva magunk szeretnénk megszabni, mi a legfontosabb az it­teni magyarság számára. Jelenleg részleges önrendelkezésről beszél­hetünk: azzal, hogy van egy oktatá­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Fegyverletételre” kényszerítette a pozsonyi alvilá­got a rendőrség - jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Jaroslav Spišiak, az országos rendőrfőka­pitány első helyettese. A szerte­ágazó akció során több gépfegy­vert, pisztolyt, aknát, robbanó­anyagot és egyéb fegyvert találtak a fővárosban. A nagy fogásnak kö­szönhetően lényegesen megcsap­pant a pozsonyi alvilág fegyverar­zenálja. A rendőrség egyelőre két gya­núsított személyt tartóztatott le. A fegyverek tárolásával és beszer­zésével František O. foglalkozott - társa Ľubomír P. is rács mögé ke­rült. Spišiak állítása szerint František szoros kapcsolatban állt a fővárosi alvilág legradikálisabb csoportjával. Mint kiderült: a fegyvereket úgy készítették elő, hogy használat után - minden bi­zonyítékot eltüntetve - könnyen szétszerelhessék őket. A fegyve­rek alkatrészeit ezek után köny- nyedén összekeverhették. „Há­rom házkutatást végeztünk. Egy alkalommal például 16 géppisz­tolyt, 19 pisztolyt, 11 puskát, rob­si államtitkárunk, mindössze némi befolyással bírunk az oktatásügyre, ám nem a gyermekek anyanyelve szerint irányítjuk az iskolákat” - fejtette ki érdeklődésünkre Dolník Erzsébet, az MKP oktatási szakér­tője. A tényleges oktatási önrendel­kezés biztosításához jogszabályt kellene elfogadni, az államigazga­tásban az oktatásügyre vonatkozó struktúrát át kellene alakítani. Pél­dául megyei szinten létezik oktatá­si főosztály, mely az összes középis­kolát felügyeli. Ha autonómiáról beszélhetnénk, akkor a magyarlak­ta területeken létesülhetne néhány regionális szerv, mely a magyar is­kolákat felügyelné. Az adminiszt­banóanyagot, sőt több tízezer töl­tényt is találtunk. Az egyik pisz­toly már például külön zacskóba, kesztyűvel becsomagolva, hasz­nálatra volt felkészítve” - pontosí­tott a helyettes. Véleménye sze­rint, ilyen módon lehet a leghatá­sosabban harcolni az alvilággal szemben. „Egyszerűen megfoszt­ratív irányításon kívül fontos az is, hogy a kisebbség maga dönthesse el, milyen intézményekre van szük­ség, melyeket kell megszüntetni, milyen tanterv szerint folyna a ta­nítás. „Bizonyos rokonságot lehet­ne felfedezni az önkormányzat ke­zében lévő oktatási intézmények és az országos oktatási autonómia kö­zött, de a kettő nem lenne azonos. Az önkormányzat dönt arról, mi­lyen intézményeket akar fenntarta­ni, mire van szüksége a községnek, ettől fiiggedenül biztosítania kell a kötelező iskolalátogatást. Hasonló módon kellene országos szinten döntenünk” - tette hozzá Dolník Erzsébet. Szerinte ezt többfélekép­juk őket a pénztől, fegyverektől. Ezután könnyebb a bizonyítás és letartóztatás is. Odamegyünk, mindent elkobozunk és elme­gyünk” - tette hozzá Spišiak. Hogy várhatóan hol csapnak le még a rendőrparancsnokság em­berei, azt természetesen nem akarta elárulni, (dem) pen lehet elérni; az egyik mód az, hogy a miniszternek lenne egy olyan helyettese, aki kimondottan és önállóan a nemzeti kisebbségek iskolarendszerét felügyelné. Ezen­felül minden olyan intézményt - módszertani és pedagógiai köz­pontot, tanfelügyeletet - autonóm módon kellene irányítani, melyek kiegészítik az iskolákban folyó munkát. Jelenleg minden egysé­ges, például a magyar iskolákba já­ró tanfelügyelőnek azért illik ma­gyarul beszélnie, ugyanakkor ez nem kötelező. „Ez felemás állapot, ezt kellene autonómiává formálni” - szögezte le az Új Szónak a ma­gyar politikus, (sza) Borsos lesz az ára Szuperradar a gépkocsikba Pozsony. Sürgősen csökkenteni kell a közúti balesetek számát és biztonságosabbá tenni a közleke­dést az Európai Unió országaiban - figyelmeztetnek a szakértők. Kü­lönféle intézkedésekkel öt éven be­lül szeretnék elérni, hogy az utakon feleannyi súlyos baleset történjen. A megoldás talán az a speciális bal­eset-megelőző radar lehet, amelyet a gépkocsikban helyeznének el. A berendezés hamarosan megjelenik az uniós piacon. A radar egyszerű elven működik: ha a sofőr elalszik, vagy éppen be­szélget és nem veszi észre a ve­szélyt, a berendezés figyelmezteti. IVA. rendőrség minden olyan új tech­nológiát, amely hozzájárulhat a közbiztonság növeléséhez, öröm­mel fogad” - mondta lapunknak Vladimír Gemela, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztá­lyának munkatársa. Az uniós ra­dart kétéves fejlesztés után dobják piacra. Néhány héten belül már Szlovákiában is kapható lesz. Nem tudni, a szlovák sofőrök hozzájut­nak-e, hiszen ára egyelőre több tíz­ezer korona lesz. Egyesek úgy vélik, a műszer csak az autótolvajokat fogja jobban vonzani, (dem) Jaroslav Spišiak a rendőrségi akcióról: Odamentünk, lefoglaltuk, eljöttünk Alvilági búcsú a fegyverektől Néhány a lefoglalt fegyverek közül (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents