Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-24 / 18. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 24. Nem lehet magyar felirat az iskolák bélyegzőin Ne pecsételjenek magyarul TÁJÉKOZTATÓ Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium rendelete az állami, kommunális és magántulajdonban lévő I-IV. fokozatú iskolák pecsétjeinek és bélyegzőinek kialakítását egyaránt szabályozza. A rendelkezés értelmében el kell távolítani róluk a szigonyt, s a dokumentum meghatározza az egyes iskolatípusok esetében feltüntetendő szöveget, valamint annak elhelyezését is. A rendelkezés számunkra legfájóbb pontja az, amely kimondja, hogy a pecséteken és bélyegzőkön valamennyi felirat csupán ukrán, vagy ukrán és orosz nyelven szerepelhet, azaz más nemzetiségi kisebbség nyelvéről nem történik említés a dokumentumban. Érdekessége egyébként a rendeletnek, hogy az majdnem egy évvel ezelőtt, tehát még 2004 februárjában született, végrehajtására azonban a helyileg illetékes oktatási osztályok csupán tavaly decemberben figyelmeztették az iskolákat. Vannak, akik e mögött gazdasági megfontolásokat sejtenek, hiszen a változtatás bizony nem olcsó mulatság az amúgy is gondokkal küzdő oktatásügy számára, mások ugyanakkor politikai okokat gyanítanak a háttérben, tekintettel, hogy az elnökválasztás előtt és közben aligha lett volna népszerű egy ilyen, a nemzetiségi jogokat korlátozó intézkedés. A rendelkezés bevezetése ellen nyilatkozatban tiltakozott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. „A jogszabály elfogadása egyértelmű visszalépést jelent a nemzetiségek nyelvi jogainak érvényesítése terén. A határozat durván leszűkíti az alkotmány, a nemzetiségi törvény, illetve a nyelvtörvény által garantált jogokat, ellentmond a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, az ukrán-magyar kormányközi egyezménynek, s egy sor más honi és nemzetközi idevágó jogszabálynak. A KMPSZ határozottan tiltakozik a magyarság jogait megnyirbáló intézkedés ellen, s követeli, hogy a magyar oktatási intézmények az államnyelv mellett a jövőben is használhassák az anyanyelven történő feliratozást” - áll a KMPSZ elnöksége által aláírt nyilatkozatban, (ntk, Kárpátalja- online) A horvátországi magyar fiatalok pályaválasztási gondjai Hova, merre tovább? ÖSSZRFOGLALÓ Az értelmiségi pályára készülő horvátországi magyar fiatalok zöme magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatja tanulmányait. Ennek persze egyszerű, prózai oka van: Horvátországban ugyanis sem a főiskolákon, sem az egyetemeken nincs lehetőség magyar nyelvű oktatás létrehozására. Az Eszéken működő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ középiskolai tagozatára az elmúlt hat évben 143 tanuló iratkozott be. A gimnáziumba 50 tanulót vettek föl, a közgazda- sági szakirányra 45-öt, a bolti eladói szakra pedig 48-at. Eddig a legtöbben a gimnazisták közül érettségiztek, a hat év alatt 4 osztálynyi diák szerzett középfokú végzettséget. A közgazdasági szak- középiskolában 11 tanuló, a kereskedelmi szakiskolában pedig 15 tanuló tett záróvizsgát. Az elmúlt 3-4 év statisztikai adatai szerint jelentősen növekedett azoknak a száma, akik horvátországi felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat, ám még mindig nagyságrendekkel többen választják a magyarországi főiskolákat és egyetemeket. Az Eszéken működő Agora ifjúsági tájékoztató iroda alapvető célkitűzésének tekinti a Horvátországban élő magyar fiatalok és az anyaország kapcsolatainak ápolását, segít a diákok egyéni továbbképzési igényeinek feltérképezésében, és lehetőségeihez mérten megoldásokat keres a fiatalok magyarországi továbbképzésre.- Mivel nálunk nincs lehetőség továbbtanulásra anyanyelvűnkön, így azok a diákok, akik magyar nyelven szeretnének továbbtanulni, Magyarországon adhatják be jelentkezésüket valamelyik főiskolára, egyetemre. Az Agora iroda abban tud segíteni, hogy információkat közvetít ezeknek a tanulóknak, és az adminisztratív dolgokat is lebonyolítja. Segítséget nyújtunk a pályaválasztásban és a felvételire való felkészülésben, valamint a jelentkezési lapot is segítünk kitölteni, amelyet idén február 15-ig le kell adni - mondja az Agora iroda vezetője, Zsipac Klaudia. A nem anyanyelvükön érettségizett magyar nemzetiségű tanulókról nincsenek megbízható kimutatások, de tény, hogy az értelmiségi pályára készülő magyar nemzetiségű diákok döntő többsége - tulajdonképpen már 1970 óta - Magyarországon folytatja tanulmányait, noha azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy növekszik a horvátországi felsőoktatási intézmények kínálta lehetőségekkel élő kisebbségi magyarok száma. (Új Magyar Képes Újság) Kedvezményesen jut magyar állampolgársághoz Várakozási idő nélkül INFORMÁCIÓ Jövő héten megkaphatja a letelepedési engedélyt, és rövidesen magyar állampolgár lehet Kelemen Roberta, az a 12 éves kislány, aki születése óta Magyarországon él - közölte Lamperth Mónika belügyminiszter Budapesten. Lamperth hivatalában fogadta a Kelemen családot, hogy segítsen az 1989-ben Erdélyből menekültként Magyarországra érkezett família problémáján. „Amikor az édesapa magyar állampolgár lett, valamilyen oknál fogva nem került rá a papírra, hogy a kislány honosítását is kezdeményezi” - mondta a belügyminiszter. Ismertetése szerint a család megegyezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, hogy az édesapajövő hétfőn benyújtja a letelepedési kérelmet a kislány és az édesanya számára. A hivatal már szerdán kiadja számukra a letelepedési engedélyt. Lamperth Mónika közölte: a kislány esetében a jogszabály nem szab várakozási határidőt, így a belügyminiszter soron kívül fogja azt felterjeszteni az államfőnek. (RMSz) Ez lenne az a Horgosi Csárda, amely „ki van festve”, hova jár a „cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni minden este”? - kérdezhették egymástól a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szabadkára vezető úton, a fényesebb jövőben bizakodva... (Somogyi Tibor felvétele) Az Amerikai Magyar Szövetség is képviseltette magát a Határon Túli Magyar Szervezetek szabadkai fórumán Nincs egységes magyar tájékoztatás A Határon Túli Magyar Szervezetek szabadkai fórumának nyugatról érkezett részvevői megfigyelői státusban vettek részt a tanácskozáson. A Vajdasági Magyar Szó washingtoni tudósítója, Purger Tibor az Amerikai Magyar Szövetség délvidéki és balkáni ügyekkel foglalkozó tanácsadójaként szólalt fel. MAGYAR SZÓ Purger Tibor felszólalásában kifejtette, hogy az 1906-ban alakult szövetséget miért foglalkoztatja a kettős állampolgárság ügye:- Saját érdekből, a támogatás igényével és precedensek felmutatása végett. Az érdekek csoportjába két eltérő tényező tartozik. Az amerikai magyarok egyrészt magukénak érzik az Egyesült Államok közép-európai érdekeit, köztük azt is, hogy a demokratizálódó társadalmakban ne csak megmaradjanak, hanem jól is érezzék magukat a kisebbségek, hiszen ennek többszörös stabilizáló hatása van. Ugyanakkor a magyar állampolgárság szelektív visszaadása meg is osztja az amerikai magyarokat, hiszen aki - vagy akinek őse - a mai Magyar Köztársaság területéről vándorolt ki, az könnyedén honosíthat vissza, akinek a felmenője viszont egy utódállam területéről érkezett, annak sokkal nehezebb dolga van, noha ősei ugyanabból az államból származnak, és ugyanahhoz a nemzethez tartozónak érzi magát- nyilatkozta a Magyar Szónak Purger Tibor. A támogatás is két síkon történhet. A magyar kormány, mint tudjuk, gyakran konzultál Washingtonban, és igyekszik politikáját egyeztetni legnagyobb szövetségesével, mint például az iraki részvétel kapcsán. Ha ezt a kettős állam- polgárság ügyében is megteszi, akkor látnia kell (ebben van a lobbizásnak szerepe), hogy Amerikának ez ellen a kettős kötődés ellen semmiféle jogi kifogása nincs. Az Amerikai Magyar Szövetség Budapesten és a lösebbségi közösségekben is számít némi befolyásra, hiszen az elmúlt évtizedekben jelentős politikai támogató és segélytevékenységet folytatott. Az amerikai magyarok büszkén mutathatják fel, hogy választott hazájuk a kettős vagy többes állampolgárság elfogadásának a legliberálisabb példáját adja, sőt a joggyakorlat és az etnikailag egyre tarkább lakosság érdeklődése évtizedek óta efelé irányul. Az sem mellékes példa, hogy - bizonyos feltételek mellett - újabban még az a személy is visszakaphatja az amerikai állampolgárságot, akinek legalább egyik nagyszülője amerikai állampolgár volt, de szülei és ő maga esetleg soha nem élt az USA területén. A Magyar Szó és a Duna TV washingtoni tudósítója a szabadkai találkozón arról is beszélt, hogy a népszavazás előtti kampány és a végeredmény ismételten megmutatta, mennyire nem létezik egységes magyar kommunikációs szféra. Magyarország lakossága, illetve a szomszédos államokban élő kisebbségek egyszerűen nem ismerik egymást, és ezen a helyzeten aligha segítenek a kisebbségi ügyekkel foglalkozó külön műsorok, még kevésbé a népi hagyományok ápolásának azonosítása a kisebbségiekkel. Olyan hírcsatornákra van szükség, amelyeken a nemzet egésze közös ügyeiről képes tájékozódni, és úgy vitázni róluk, hogy ne csak speciális szűrőkön jusson a „külső” vélemény Pestre, illetve az ott kialakult felfogás vissza, (ti) Erdélyi protestáns egyházak képviselőinek nyilatkozata a Trianon című film körül kialakult botrányról A kommunista terrorra emlékeztető zaklatás ISMERTETÉS A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktató-nevelő munkát a januári vizsgaidőszak derekán súlyosan megzavarták a Trianon című film erdélyi bemutatásával kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások - olvasható az erdélyi protestáns magyar egyházak vezetőinek közleményében. A közleményt - amelyet az MTI- hez is eljuttattak - Tőkés László, a Király-hágó melléki Református Egyházkerület, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület, Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház és Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, valamint Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Rezi Elek, az intézet dékánja írta alá. A közleményben az olvasható: a Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, fenntartását nem állami költségvetés, hanem a református, az unitárius és az evangélikus-lutheránus egyház biztosítja a hívők önkéntes adományaiból. Ennek alapján, de ősi hagyomány szerint is a Protestáns Teológiai Intézetben történő oktatás és a leendő lelkipásztorok vallási, erkölcsi, társadalmi és kulturális nevelése e három egyház négy püspökének felügyeleti körébe tartozik. A Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktató-nevelő munkát a januári vizsgaidő- szak derekán súlyosan megzavarták a Trianon című film erdélyi bemutatóival kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások - áll a dokumentumban, amelynek aláírói emlékeztetnek: a román gazdasági rendőrség, az ügyészség által küldött bűnügyi nyomozó- hatóság járt az intézetben — az ügyet figyelemmel kísérő újságírók és televíziósok seregével együtt. Ez „a diákság körében olyan bizonytalanságot, feszültséget és félelmet keltett, amely felháborító módon a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakhoz hasonlít, amikor a Securitate terrorizált minket“ — állapítják meg az egyházi vezetők. Az aláírók kifejtik: örömmel üdvözölték január 7-én Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész kulturális estjét, amelynek keretében a Trianon című, 14 részes dokumentumfilm rövidített változatát is vetítették. Az intézet szívesen átengedte dísztermét a filmbemutatót szervező Erdélyi Magyar Ifjak kérésére. . „Azt a körülményt, hogy az állami hatóságok, a film tartalmát és a rendezvény szervezési körülményeit nem ismerve, a január 7-i kulturális est szervezőit és házigazdáját utólag különböző törvények és kormányrendeletek paragrafusaira hivatkozva, hatóságilag nyomozzák, kifaggatják, törvénysértés gyanújába hozzák, egyházaink életébe való beleszólásnak tekintjük, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakozunk“ - szögezik le a közlemény aláírói. (MTI, Vajdasági Magyar Szó) Remélhetőleg nemcsak a városkép korszerűsödik Kolozsvárott.. (Képillusztráció)
