Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-21 / 16. szám, péntek
UJ SZÓ 2005. JANUAR 21. Fókuszban: dél-szlovákia gazdasági térképe 3 Úttörő monográfia a felvidéki magyarság és az általa lakott tér társadalmi-gazdasági környezetéről Dél-Szlovákia Dél-Szlovákia Alacsonyabb végzettségi szint, lassúbb fejlődés Jóval az országos átlag alatt A napokban Szlovákiában is megjelenik az értékes kiadvány Szlovákia Közép-Európa tigrise, a gazdasági fejlődés 5 százalék feletti, az országba érkeznek a több milliárdos külföldi befektetések, a munkanélküliség fokozatosan csökken, a jó nevű külföldi gazdasági szaklapok kisebb gazdasági csodáról beszélnek, Ivan Miklós pénzügyminiszter szinte havonta veheti át az elismerő díjakat. LAJOS P. JÁNOS Van azonban egy másik arca is Szlovákiának. Azok a régiók, ahol a munkanélküliség még mindig 30 százalék feletti, az áüagbér nem éri el az országos szint kétharmadát, sőt alulról ostromolja a pozsonyi szint felét. Szlovákia két részre szakad, a fejlett nyugatra és az elmaradott keletre. A különbségek azonban nem csak nyugat-kelet irányban mutatkoznak meg, nagy az eltérés az ország északi és déli részének gazdasági fejlettsége között is. Mi az oka ennek a kettősségnek? A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az elmúlt másfél évtized politikai változásai és gazdasági átalakulásai merőben átformálták a korábbi gazdasági és társadalmi térszerkezeti folyamatokat és hálózati rendszert. A változások hatását vizsgálja az a könyv, mely a napokban kerül a könyvesboltokba Dél-Szlová- kia címmel, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Dialóg Campus könyvkiadó gondozásában. Ha meg akarjuk érteni a mai helyzetet, akkor át kell tekinteni ennek a földrajzi térségnek az elmúlt egy évszázadban bekövetkezett gazdasági fejlődését, állítják a kötet szerzői. Ha javítani akarunk rajta, akkor pontosan fel kell mérni a mai helyzetet, hogy meg tudjuk tervezni a fejlődés lehetséges irányvonalát, irányvonalait. Nem lehet ugyanis olyan egységes tervet készíteni, mely egyaránt megfelel a csallóközi és a gömöri falvaknak, a fejlett magyarországi régióval határos párkányi térségnek és Királyhelmecnek, ahol a határ túloldalán is magas a munkanélküliség. A könyv alapul szolgálhat az egyes települések, térségek területfejlesztési projektumainak elkészítéséhez. Részletesen elemzi a dél-szlovákiai régió 16 járásának fejlesztési lehetőségeit, figyelembe véve gazdasági, mezőgazdasági, demográfiai viszonyait, természeti adottságait, erőforrásait, turisztikai és kulturális értékeit, a meglévő gazdasági szolgáltatások színvonalát, a munkaerő- piac helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. A több mint 500 oldalas kötet nem csak hazai olvasóknak készült, sőt először Magyarországon jelent meg, szlovákiai terjesztése csak január második felében kezdődik. Egy 18 részes sorozat második kötete, melynek célja bemutatni a Kárpát-medence egyes régióinak gazdasági és társadalmi kitörési pontjait. Még sohasem született a felvidéki magyarság és az általa lakott tér társadalmi-gazdasági környezetéről ilyen mélységekbe menő monográfia, állítja Lelkes Gábor, az egyik szerző, aki a dél-szlovákiai falvak és városok gazdasági és szociális fejlesztésével foglalkozik a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársaként. A kötet szlovák nyelvű változatának megjelenése előre láthatóan nyárra várható. ÖSSZEFOGLALÓNK Dél-Szlovákia gazdasági problémáinak egyik oka, hogy a lakosság viszonylag nagy része a mezőgazdaságban dolgozott és dolgozik még ma is. A világban általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak többsége az iskolai végzettséget tekintve elmarad a többi nemzetgazdasági ágazatban dolgozók képzettségi szintjétől, s ez fékező hatással van magára az ágazat és a térség fejlődésére is. Az ország éléskamrájaként szolgáló Dél-Szlováki- ában így a népesség iskolázottsági szintje messze elmarad az országos átlagtól. E kedvezőtlen állapot magyarázata: ♦ a déli országrész vidéki populációjának csaknem fele magyar nemzetiségű, körükben az iskolai végzettség szintje lényegesen alacsonyabb a többségi nemzet iskolázottsági mutatóiná; ♦ nincs megfelelően kiépítve a magyar tannyelvű iskolarendszer a szlovákiai magyar kisebbség számára; ♦ e régió urbanizáltsági szintje lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál; ♦ Dél-Szlovákiában a többségében magyar nemzetiség által lakott területek mindennemű fejlesztését, beleértve a szellemi fejlesztését is, közel 80 évig fékezték, e határvidéket perifériaként kezelték. (1-p-j) A mindössze alapiskolai végzettséggel rendelkező lakosság részaránya a munkaképes korú népességen belül Dél-Szlovákia 16 járásában és Szlovákiában (Forrás: Dél-Szlovákia) VILLÁMINTERJÚ Lelkes Gáborral, a kötet társszerzőjével, a kutatási program szlovákiai szervezőjével Mi volt a kutatási program fő célkitűzése? A vállalkozást az a szándék vezérelte, hogy a dél-szlovákiai régiók, városok, községek verseny- képesen kapcsolódhassanak az európai területfejlesztési programokhoz. A kiadvány módszertani segítséget nyújt a dél-szlovákiai települések fejlesztési koncepcióinak megalapozásához, ajánlásokat fogalmaz meg a szlovák-magyar határ mentén fekvő, közel nyolc évtizeden keresztül perifériaként kezelt térség EU-kompatibilitásának erősítése érdekében. A program azt a célt szolgálta, hogy a modern területfejlesztés stratégiai megalapozó szakasza számára széles körű információs bázison nyugvó helyzetértékelő dokumentáció készüljön, mivel a kiindulási adottságok pontos ismerete nélkül a fejlesztési programok csak papírhalmazoknak tekinthetőek. A területfejlesztési programok alkotóinak tudatosítaniuk kellene, hogy a gazdasági és szociális tér adottságai községenként változnak, azt, hogy a fejlődés mozgatórugói regionális, lokális sajátosságokat mutatnak. Szlovákiában, a többi közép-európai reformországhoz hasonlóan, a területfejlesztési dokumentumok szerzői sajnos nem fordítottak kellő figyelmet a fejlődési elemek jelenlétének a fontosságára, a közöttük kialakult kölcsönhatások sokszínű kombinációjára, sok esetben a javaslatok mellőzik a változatos probléma- megoldás lehetőségét. Minden régiónak, városnak és községnek saját magát kell megtalálnia - a nemzeti és az európai erőtértől nyilvánvalóan nem függetlenül -, a lakossága és a gazdasága számára legelőnyösebb fejlődést kínáló irányokat és alternatívákat. Ezek megválaszolásának kulcsa a tudományos alapossággal elvégzett helyzetértékelés: a térségben lezajló társadalmi, gazdasági és településszerkezeti folyamatok leírása, az azokat befolyásoló tényezők ok-okozati viszonyainak feltárása, az értékelés során kapott eredmények összevetése más, hasonló vagy eltérő adottságú térségekkel. Minek alapján határolták be földrajzilag a kutatás által vizsgált területet? A kutatás a magyar kisebbség által lakott 16 dél-szlovákiai járást vizsgálja. Ez a nyugat-keleti fekvésű makrorégió, kevés kivételtől eltekintve, az ország legelmaradottabb területének számít, szlovákiai területfejlesztési dokumentumok sok esetben nem is említik meg tényleges problémáit, illetve elnagyoltan fogalmaznak gazdaságának talpra állítását illetően. Vizsgálataink során igyekeztünk kicsiszolni a nemzeti fejlesztési tervdokumentumok hiányosságait is, melyek azért keletkeztek, mert az alkotók csaknem minden esetben a szigorúan vett országhatárok keretei közt gondolkodnak (például nem veszik figyelembe, hogy az ország déli határa mentén fekvő községek közlekedési adottságai helyenként jóval kedvezőbbek, mint ahogy azt e dokumentumokban feltüntetik). A kötet 17 szerző jegyzi, ebből 9 fő alkotta a szlovákiai csapatot. Hogyan állt össze a szerzői-szakértői gárda? A magyarországi kutatócsoportot az ottani és a nyugat-európai területfejlesztési kérdésekben illetékes legnevesebb szakemberek alkották, míg a kötet szlovákiai szerzői gárdája fiatal, de a regionális fejlesztésben már gyakorlattal rendelkező szakemberekből állt össze, akiket többfordulós pályázaton választottak ki. A kutatási program elején többhetes módszertani felkészítésen vettünk részt Pécsett az MTA Regionális Kutatások Központjában, amely kurzusokon ismertették velünk az uniós regionális fejlesztések megalapozását szolgáló legújabb kutatások kérdéskörét, az uniós regionális politika jelenlegi állapotát és annak várható alakulását az elkövetkező évtizedben. A képzéseken konkrét példákkal (elhangzottak magyarországi és nyugat-európai esetek egyaránt) szemléltették a hibás helyzetértékelésből származó zsákutcás fejlesztési programokat, a sablonos fejlesztési stratégiák okozta társadalmi katasztrófákat. Milyen volt az együttműködés a szlovákiai területfejlesztés szereplőivel, az önkormányzatok és az állami szervek, a vállalkozások és a civil szektor képviselőivel? Kevés kivételtől eltekintve az esetek többségében az állami' szervek és a civil szektor inkább pozitív, támogató magatartást tanúsítottak, hajlandóak voltak az adatközlésre. A községi önkormányzatok azonban már kevésbé voltak segítőkészek, különösen a humán erőforrás vizsgálatánál sokszor attól tartottak, hogy az általuk közölt, a népességmozgásra vonatkozó adatokat esetleg felhasználhatják a község iskolájának vagy óvodájának bezárására, ami az elmúlt évtizedek során berögződött félelmek megnyilvánulásának tekinthető. A vállalkozások képviselői a legtöbb esetben megértették, hogy kutatásaink eredményei, valamint azok közlése növelheti versenyképességüket a piacon, (lpj) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOK HELYÜTT HAVAZÁS, 1-5 FOK A Nap kel 07.34-kor - nyugszik 16.33-kor A Hold kel 12.40-kor- nyugszik 04.54-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 140, árad; Komárom: 135, apad; Párkány: 70, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Felhős lesz az égbolt, sokhelyütt kell számítanunk hózáporokra. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1-5 fok között alakul, délnyugaton akár a 7 fokot is elérheti. Nyugati, északnyugati szél fúj, keleten gyenge lesz a déli irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 0 és -4 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős égboltra, helyenként hózáporokra van kilátás. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között valószínű. Felélénkül az északnyugati szél. Ma főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek fel. Fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Hátge- rincbántalmak miatt gyakrabban érezhetünk fejfájást. Egyes, főként asztmatikus légúti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek, s emésztési zavarok is felléphetnek. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, és teljesítőképességünk is hagyhat kívánnivalót maga után.
