Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-20 / 15. szám, csütörtök
19 ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 20. Téma: a beiratkozási program Külön vizsgálatot végeztek a magyarlakta városokra vonatkozóan, mivel itt nagyobb a veszélye annak, hogy magyar családok szlovák iskolába adják gyerekeiket A szlovákiai beiratkozási program eredményei Járások nevei M 2003 Ö M/Ö M 2004 Ö M/Ö Különbség % Dunaszerdahely 832 1182 70,39 844 1154 73,13 2,74 Érsekújvár 393 1504' 26,13 380 1361 27,92 1,79 Galánta 228 969 23,53 274 990 27,67 4,14 Kassa vidék 138 1526 9,04 134 1559 8,59-0,45 Komárom 696 1086 64,09 652 1022 63,8-0,29 Léva 248 1240 20 238 1208 19,7-0,3 Losonc 216 823 26,25 205 777 26,38 0,13 Nagykürtös 81 544 14,89 63 481 13,1-1,79 Nagymiháty 159 1443 11,02 149 1406 10,6-0,42 Nagyrőce 124 581 21,34 128 550 23,27 1,93 Nyitra 36 1684 2,14 25 1614 1,55-0,59 Rimaszombat 538 1089 49,4 647 1158 55,87 6,47 Rozsnyó 139 765 18,17 156 765 20,39 2,22 Szene 43 471 9,13 38 501 7,58-1,55 Tőketerebes 209 1463 14,29 262 1485 17,64 3,35 Vágsellye 99 545 18,17 119 557 21,36 3,19 ÖSSZESEN 4179 16915 24,71 4314 16588 26 1,29 Megjegyzés: M: magyar iskolába beíratott gyermekek száma Ö: összes beíratott gyermekek száma A Rákóczi Szövetség és Alapítványa, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetséggel és a Szülőföldön Magyarul Polgári Társulás tag- szervezeteivel, a 25 Város és Vidéke Célalappal tavaly az ötödik alkalommal szervezte meg országos beiratkozási programját. ISMERTETÉS A program megindítását az tette lehetővé, hogy 1999 őszén az Illyés Közalapítvány a 2000 évi beiratkozási programra 10 millió Ft-ot, majd a 2001. évi programra 40 millió Ft-ot, a 2002. és 2003. évi programra 50-50 millió Ft-ot szavazott meg. A 2003. évi programra megszavazott 50 millió Ft- ból az Illyés Közalapítványnak a magyarországi kormányváltozás után létrejött új kuratóriuma 12 millió Ft-ot végleg elvont, 12 millió Ft pedig csak késve került folyósítása. Időközben az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy 10,5 millió Ft-ot folyósít a 2005. évi beiratkozási program támogatására, elsősorban az óvodások részére átadandó karácsonyi tanszercsomag- ajándék céljára. A beiratkozási program az évről-évre változó pénzügyi háttér ellenére a kezdetben meghatározott módszer és tematika szerint bonyolódott és a következő feladatokra terjedt ki: ♦ Potenciálisan magyar iskolába beiratkozó diákok adatbázisának összeállítása. ♦ Valamennyi érintett család levélben, vagy személyesen történő megszólítása, ennek során a magyar iskola mellett szóló érvek bemutatása. ♦ A beiratkozást elősegítő közösségi programok szervezése. ♦ Az iskolát bemutató kiadvány, vagy a beiratkozást szolgáló könyvek átadása a szülőknek. ♦ A tanévnyitó ünnepségen tanszercsomag átadása minden diák részére. ♦ A rászoruló diákok részére szociális támogatás felajánlása (bejárási támogatás, étkezési támogatás). ♦ A beiratkozási programban legsikeresebb iskolák részére az oktatást szolgáló tárgyi ajándék átadása. A fentiekben részletezett feladatokat döntő részben a 25 Város és Vidéke Célalap munkatársai végezték, támaszkodva a mintegy háromszáz körzeti megbízottra, akik az adatbázis összegyűjtésében és a kommunikációban voltak a szervezők segítségére. A koordináció feladatát, az eredmények összefoglaló értékelését, az alapítványok felé történő elszámolás feladatát a Rákóczi Szövetség és a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány munkatársai látták el. A 2004. évi felvidéki beiratkozási program értékelését a szlovák Oktatási Minisztérium által közölt tényadatok alapján végeztük el. Az értékelést egyrészt a 16 magyarlakta járásra, másrészt a Felvidék magyarlakta területeit behálózó Célalapok illetékességi területét képező 24 régióra végeztük el. Közülük Kassa és Pozsony városokat - a korábbi évekhez hasonlóan - külön kezeltük, mivel ezekben a városokban a magyar tanulók számaránya elenyésző és e városok figyelembe vétele esetleg torzítaná az országos szinten érvényesülő trendet. A Losonci és Füleki Célalap adatait a történeti előzményekre való tekintettel együttesen kezeltük. A számításoknál a 2004. évben beiratkozott diákok számát a 2004. szeptemberében regisztrált, tanulmányaikat ténylegesen megkezdő diákok számával, az előző évben beiratkozott diákok számát pedig hasonlóképpen, a szlovák Oktatási Minisztérium által 2003- ra megadott diákszámmal vettük figyelembe. A számítások során egyrészt azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megállapítsuk, milyen mértékben és irányban változtak a 2004. évi beiratkozási program hatására a múlt évhez képest a beiratkozási programot minősítő tényszámok, másrészt arra is kíváncsiak voltunk, a beiratkozási programsorozat megindítása előtti évhez képest milyen változások történtek a beiratkozási program öt éve alatt. Ezért a 2004. évi tényszá- mokat az 1999. évi adatokkal is összevetettük. A fentiek alapján elvégzett értékelés eredményei a következők: 1. A táblázatból láthatóan a magyar iskolába beíratott (tanulmányaikat szeptemberben ténylegesen megkezdő) diákok abszolút száma a 2003. évhez képest, Kassa és Pozsony figyelembe vétele nélkül, 2004. évben 4179-ről 4314-re, vagyis 3,29 %-kal növekedett. Kassa városában a beiratkozó gyermekek létszáma 30-ról 18-ra, Pozsony esetében 28-ról 27-re csökkent. 2. A magyarlakta járások szintjén 2003-hoz képest a magyar iskolába beíratott diákoknak az összes beíratott diákhoz viszonyított aránya is kismértékben növekedett. A növekedés mértéke 1,29 %. 3. A Célalapokra bontottan elvégzett számítások azt mutatják, hogy országos viszonylatban 1,36 %-kal növekedett 2003-hoz képest a magyar iskolába beíratott diákok számaránya az összes beíratott diákhoz képest. Ha az egyes Célalapok adatait külön vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Célalapok többségénél, 12 Célalapnál (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Gú- ta, Galánta, Királyhelmec, Léva, Nagymegyer, Párkány, Rimaszombat, Rozsnyó, Tornaija, Vág- sellye) ez a mutatószám növekedett, míg 10 Célalap esetében (Ipolyság, Komárom, Losonc-Fü- lek, Nagykapos, Nagykürtös, Nyitra, Somorja, Szene, Szepsi, Zselíz) csökkent. 2004-ben 2003- hoz képest a legjobb eredményt Gúta és Vidéke, a legrosszabbat Ipolyság és Vidéke produkálta. 4. Külön vizsgálatot végeztünk a magyarlakta városokra vonatkozóan, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy városi környezetben nagyobb a veszélye annak, hogy magyar családok szlovák iskolába íratják gyermekeiket. Ezt a tényt tükrözi az is, hogy az országos átlaghoz képest a magyarlakta városokban a magyar iskolába beiratkozok részaránya az összes beiratkozott diákhoz képest 34,80 %, míg országos viszonylatban ez az arányszám 37,91 %. Ugyanakkor pozitív tény, hogy a múlt évhez képest a városok összességét tekintve is növekedett - 31,89 %-ról 34,80 %-ra - a magyar iskolába beiratkozott diákok számaránya. A 2004. évi beiratkozási program összességében kedvező eredményei elsősorban annak tudhatok be, hogy a program helyi szervezői a sokféle bizonytalanság és az anyagi források beszűkülése ellenére, ebben az évben is áldozatkész munkával igyekeztek közösségi programok keretében és egyéni megszólítással az iskolaköteles gyermekek családjait a magyar iskolába való beiratkozásra buzdítani. Kétségtelenül pozitív szerepe volt a beiratkozási kampányban annak a ténynek is, hogy a Pázmány Péter Alapítványhoz benyújtott pályázatok alapján az iskolák, illetve az iskolák mellett működő szervezetek jelentős pénzforráshoz jutottak és ennek híre eljutott a családokhoz is. Bár a Célalapok nem rendelkeztek pénzügyi forrásokkal a minden évben, a beiratkozási kampány keretében felajánlott tanszercsomagok megvásárlására, de sikerült megfelelő egyeztetés alapján elérni, hogy a Pázmány Péter Alapítvány forrásaiból a diákok túlnyomó többsége a tanszercsomagot a szeptemberi tanévnyitó ünnepségen mégis megkapta, a diákok kisebb hányáda pedig pótlólag a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványtól kapta meg a tanszercsomagot. Öt év után most indokoltnak látszott egy olyan vizsgálatot is elvégezni, milyen mértékben változtak a tényszámok öt év alatt, miben foglalhatók össze a számok tükrében ennek az ötéves programnak a legfőbb eredményei. A 2004. évi és az 1999. évi beiratkozás tényszá- maiból egyértelműen látszik, hogy a program eredményeként a magyar iskolák korábbi térvesztését sikerült megállítani, sőt az öt évvel ezelőtti állapothoz képest a magyar iskolába'beíratott diákok számaránya Dél-Szlovákiában az összes beíratott diákhoz képest 3,8 %-kal növekedett. A 22 vizsgált Célalap közül 16 Célalap esetében növekedett ez a számarány, 6 Célalap esetében pedig csökkent. Közülük a Somorja és Vidéke Célalap esetében nagy számú szlovák családnak Pozsonyhoz közeli letelepedése lehet a negatív tendencia oka, Nyitra, Szene és Léva esetében pedig a magyarság szórványosodá- sa. (Forrás: Rákóczi Szövetség) Kassán a beiratkozó gyermekek létszáma 30-ról 18-ra csökkent ÚJ FELADATOK A beiratkozási program jövő feladatait tekintve mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy egy múlt évi részletes vizsgálatból láthatóan a felvidéki magyar nemzetiségű gyermekek több mint 20 százaléka szlovák iskolába jár. A valóság valószínűleg ennél kedvezőtlenebb. Ezek az adatok ugyanis a családok önbevallására alapozódnak és feltételezhető, hogy a szlovák iskolában tanuló magyar nemzetiségű gyermekek közül nem mindenki vallja magát magyarnak, ha már szlovák iskolába jár. Fentiekre való tekintettel a beiratkozási programot az asszimilációs tendenciák megállítása érdekében a jövőben az eddiginél is intenzívebben tovább kell folytatni. Ennek érdekében megítélésünk szerint a következőkre volna szükség: ♦ A beiratkozási program célkitűzéseinek megvalósításához a korábbi évek gyakorlatához visz- szatérve, vagy az Apáczai Köz- alapítvány, vagy az Illyés Közalapítvány keretében megfelelő forrásokat kell biztosítani. ♦ Minthogy a magyar iskolába történő beiratkozás sok esetben már az óvodai beiratkozásnál eldől, a programot az eddiginél fokozottabban az óvodai beiratkozásra is ki kell terjeszteni. ♦ A beiratkozási program eddig meglehetősen elhanyagolt területe a középiskolai beiratkozás. Nagyon sok diákot akár a magyar tannyelvű alapiskola elvégzése után is szlovák tannyelvű középiskolába íratnak be. Ezzel a magyar identitás kialakításának folyamata egy fontos ponton megtörhet, hiszen az identitást meghatározó ismeretek és élmények jelentős hányada a középiskolákban szerezhető meg. Emellett a magyar nyelvű érettségi nagymértékben megkönnyíti a magyar nyelvű felső- oktatási intézményekbe való beiratkozást és sokkal előnyösebb helyzetbe hozza a diákot a magyarországi munkaerőpiacon történő esetleges elhelyezkedése szempontjából is. Erre a határ közeli településeken élő magyar fiataloknak egyébként jó lehetőségük lenne. ♦ A magyar nyelvű oktatási intézményekbe történő beiratkozás fontos tényezője a kedvezménytörvényből fakadó oktatás-nevelési támogatás. A szlovák-magyar államközi egyezmény, más Kárpát-medencei magyar nemzetrészektől eltérően nem teszi lehetővé az oktatás-nevelési támogatásnak családokhoz való közvetlen eljuttatását. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellene, mert az oktatás-nevelési támogatás fontos motivációs tényezője a magyar iskola választásának. Első lépésben arra volna szükség, hogy legalább az óvodába, az általános iskola első osztályába és a középiskolába beiratkozó diákok családja ezt a támogatást beiratkozási ösztöndíjként közvetlenül megkaphassa. 2005-re részleges megoldást kínálhat a Rákóczi Szövetség kezdeményezése, ami arra irányul, hogy a civil társadalom összefogásával biztosítsa az anyaország ezt az oktatás-nevelési támogatást. Hosszabb távon azonban biztosítani kell a közvetlen támogatás állami költségvetési forrásokból történő megvalósítását, ha kell oly módon, hogy a családok ezt a támogatást Magyarországon kaphassák meg ösztöndíjként. (Forrás: Rákóczi Szövetség) A magyar iskolába történő beiratkozás sok esetben már az óvodai beiratkozásnál eldől, a programot az eddiginél fokozottabban az óvodai beiratkozásra is ki kell terjeszteni (Képarchívum)
