Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-20 / 15. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 20. 10 Interjú - hirdetés Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: „Véleményem szerint a közigazgatási hagyományok szerint kell megtalálni a megfelelő autonómiaformát” Mit jelent a kulturális autonómia? „A kulturális autonómia törvényes kereteinek biztosítása minden erdélyi magyar számára biztonságot és a kulturális örökség megőrzésének nemcsak pillanatnyi kereteit, hanem a jövő fejlesztéséhez szükséges intézményes formákat jelentené. ” (Somogyi Tibor felvétele) Szlovákia az autonómiától visszhangzik. A többségi nemzet szemében vörös posztónak számító témát nem a Magyar Koalíció Pártja, hanem Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vetette fel. Erre a hazai politikai elit meglehetős ingerültséggel reagált. KOCUR LÁSZLÓ Szlovákia három legfőbb közjogi méltósága egyként jelentette ki, hallani sem akarnak az autonómiáról. Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerint az autonómia a szegregáció felé vezető út, melyre nincs szükség. Romániában viszont a kulturális autonómia a kormányprogramba is bekerült. Erről beszélgettünk Takács Csabával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnökével. Az új román kormány programjába bekerült a kulturális autonómia kérdése. Ez azt mutatja, hogy az RMDSZ meg- ehetősen jó pozícióból indult a kormányalakítási tárgyalások során. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről a koalíciós program kialakításának egyik feltétele volt, hogy a választásokon és a koalícióban többséget alkotó partnerünk elfogadja az RMDSZ azon programpontjait, melyek a gazdasági, a szociális és természetesen a nemzetiségi kérdések terén a programunkban megfogalmazódtak. így jutottunk el oda, hogy a román kormányprogramba bekerült a kulturális autonómia törvénytervezetének elfogadása. Ez határon túli magyar viszonylatban meglehetősen nagy előrelépésnek nevezhető. De mit jelent az önök számára a kulturális autonómia? Nos, megítélésünk szerint kétségkívül egy rendkívül fontos előrelépés az általános autonómiaformák kialakítása területén. Erdélyben sajátos az etnikai helyzet, komoly regionális különbségek vannak. Véleményem szerint a közigazgatási hagyományok szerint kell megtalálni a megfelelő autonómiaformát. Nem ugyanaz a helyzet Székelyföldön, ahol nyolcvan százalékban él a magyar közösség és Kö- zép-Erdélyben, ahol csak harminc százalék vagy még kevesebb a magyarság részaránya. Itt persze más autonómiaformát kell működtetni. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális autonómia törvényes kereteinek biztosítása és az intézményrendszer kiépítése minden erdélyi magyar számára biztonságot és a kulturális örökség megőrzésének nemcsak pillanatnyi kereteit, hanem a jövő fejlesztéséhez szükséges intézményes formákat jelentené. Mire terjedne ki a kulturális autonómia? Az oktatás, a kultúra, a művelődés, a múzeumok, a levéltárak, a „hivatásos kultúra”, a népi kultúra minden formájának támogatására. Ez a célunk. Szóba kerültek a területi autonómiaformák is? Ami a területi autonómiaformákat illeti, itt egy erős decentralizációban gondolkodunk, s ezt szükségesnek tartjuk egész Romániára nézve. Ezzel - az önkormányzatiság megerősítésével - gyakorlatilag az európai modelleket vennénk át. Ez azt jelentené, hogy Románián belül a magyarok által sűrűbben lakott területeken a magyarok kezében lenne a döntés joga? Igen. Ez a decentralizáció erős jogosítványokat nyújtana a Székelyföld számára, hiszen az ön- kormányzati hatalom növekedésével, a szubszidiaritás elvének erősödésével tulajdonképpen nagyon sok döntés a magyar választott tisztségviselők hatáskörébe kerülne az oktatás területén, a szociális kérdésekben, gazdasági, valamint területfejlesztési vonatkozásokban, s nem utolsósorban a szabadon vállalt kapcsolatok építésében, melyek lehetnek romániaiak is, de persze átnyúlhatnak a határokon is. Olyan általános decentralizációs politikai folyamat ez, amelyben a központi hatalom delegálja a hatásköröket az önkormányzatoknak. Úgy gondolom, hogy az ilyesfajta autonómia nem idegen Európától, gondoljunk csak például a dél-tiroli német kisebbség helyzetére, autonómiaformáira. Tehát ez azt jelenti, hogy mindenki egyforma jogosítványokat kap, csak ahol a magyarok vannak többségben, ott ők döntenek. Csíkszereda, múlt és jövő. Erdélyben sajátos az etnikai helyzet, komoly regionális különbségek vannak. Nem ugyanaz a helyzet Székelyföldön, ahol nyolcvan százalékban él a magyar közösség és Kö- zép-Erdélyben, ahol csak harminc százalék vagy még kevesebb a magyarság részaránya. (Képarchívum) A VADON SZAVA ÓTA A LEGNAGYOBB BESTSELLER www.hyundai.sk HYUNDAI - A SZABADIDŐ-AUTÓK EGYIK LEGSIKERESEBB FORGALMAZÓJA SZLOVÁKIÁBAN Santa Fe - az utóbbi évek slágerének új változata már 826 700 Sk-tól* Terracan - korlátozott számú Adventure sorozat luxusfelszereléssel már 991 303 Sk-tól* Tucson - a szabadidő-autók családjának legújabb tagja már 660 200 Sk-tól* Az ABS, EBD, a légzsák a sofőr oldalán és a mellette levő ülésnél, oldalsó légzsákok (Santa Fe, Tuscon),'ablak melletti légzsák (Tuscon), kiimatízáció, teljes villamos felszerelés, bőr bekér (Terracan Adventure) stb. mindegyik bemutatott modell standard felszerelései közé tartozik. <®> HYunoni Jótállás 3 év a lefutott kilométerek korlátozása nélkül. BP-5-10190
