Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-20 / 15. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 20. Fókuszban: a háddzs 3 A hatóságok attól tartanak, hogy akár terrorista cselekményekkel is megzavarhatják a mekkai zarándoklatot A Fekete Kő eredete misztikus ködbe vész Tegnap megkezdődött a háddzs Mekka. A dél-ázsiai szö­kőár áldozatai feletti gyásztól áthatva és a köz- biztonság miatti aggoda­lom közepette kezdődött meg a mekkai zarándok­lat, a háddzs Szaúd-Arábi- ában. Több mint kétmillió muzulmán zarándok in­dult el Mekkából az Arafát- hegy felé. MMMl mti flHMI A világ egymilliárd muzulmán­jának nagy része Ázsiában él, és több százezer zarándok érkezett a december 26-i földrengés és szökőár sújtotta térségből az ese­ményre. Sokszor történt már tra­gédia a mekkai zarándoklatokon, ezért a szaűdi hatóságok minden idők legszigorúbb biztonsági in­tézkedéseit vezették be az idei szertartás idejére. Mintegy 50 ezer rendőrt és a különleges alakulatok hétezer katonáját vezényelték Mekkába és környékére. Tartanak eseüeges terrortámadásoktól és heves tüntetésektől is. A szökőár által leginkább sújtott Indonézia Muzulmán zarándokok imája (TASR/AP-felvétel) tisztségviselői korábban közölték: arra számítanak, hogy a katasztró­fa több mint 175 ezer áldozatának ellenére az ország ki tudja használ­ni azt a 205 ezer fős keretet, amelyben a szaúdi szervezők ma­ximálták az indonéziai zarándo­kok számát. A szunnita iszlám egy nagyon konzervatív ágát képviselő Szaúd-Arábia bizonyos magas ran­gú vallási vezetői annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy a cu- nami Indonézia megbüntetése volt nyugatias, szabados kultúrájáért, de a muzulmánok többsége szerint az iszlám szent könyve ezt nem tá­masztja alá. Sok zarándok pedig úgy viszonyul a dél-ázsiai kataszt­rófához, hogy az messze történt országától, számára sokkal fonto­sabb a palesztinok sorsa. A szaúdi hatóságok tartanak at­tól, hogy szélsőséges muzulmánok - leginkább az al-Kaida nemzetkö­zi terrorszervezet tagjai - a zarán­doklatot használják fel egy újabb támadásra az Amerika-barát szaú­di monarchia ellen. A királyság ép­pen azt tekinti legitimitása egyik alappillérének, hogy képes meg­rendezni egy kétmillió fős zarán­doklatot. Rijád azonban tart iráni­ak tüntetésétől is, mert Irán és az Egyesült Államokkal kapcsolata nagyon feszültté vált ifjabb George Bush elnöksége óta. Óvakodnak a líbiaiaktól is, mert az a vélemé­nyük, hogy Tripoli merényletet akar elkövetni Abdallah bin Abdel- Aziz szaúdi koronaherceg ellen. Ijjad Madani, a zarándoklat megszervezéséért felelős szaúdi miniszter szerint az Arafát-he- gyen akár már három millió em­ber részvételére is számítani le­het. Bár csak 1,6 millió zarándo­kengedélyt adtak ki külföldiek­nek és 500 ezret szaúdiaknak, sok hazai hívőnek engedély nél­kül is sikerül részt vennie a szer­tartásokon. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik és a tizenharmadikon ér véget Egyszer el kell mennie Mekkába a muszlimnak HÁTTÉR A háddzs szó szerint azt jelenti: elindulni egy'hely felé, ma azonban már a mekkai zarándoklat megne­vezése. A háddzs az iszlám hit ötö­dik pillére és legjelentősebb meg­nyilatkozása. A zarándoklatra min­den fizikai és anyagi értelemben al­kalmas muszlimnak el kell mennie életében legalább egyszer, ha tá­volléte nem okoz nagy nehézséget családjának. Előfeltétele, hogy a hí­vő legyen muszlim, felnőtt, aki ké­pes magáért felelősséget vállalni, épelméjű és szabad ember. Mód van arra is, hogy a hívő helyettest állítson, azaz egy barát vagy is­merős végezze helyette a szertartá­sokat Mekkában, az iszlám szent városában. A zarándoklatot el­végzők nevük elé illeszthetik a Há- dzsi melléknevet. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolca­dik napján kezdődik és a tizenhar­madikon ér véget. Minden napra el van rendelve a megfelelő szertar­tás, ezek rendjét még maga Moha­med próféta alakította ki utolsó za­rándoklata során. Amint a zarándok a szent terület határához ér, kivetkőzik rendes ru­házatából és felveszi az ihrámnak nevezett fehér, varrás nélküli le­pedőt, amelyet teste köré teker. A szertartások befejezéséig ez az egy­szerűséget és egyenlőséget jelké­pező ruha marad rajta, s ezen idő alatt sem haját, sem körmeit nem vághatja le. A háddzs idejére vonat­kozó előírás a békesség. Az első napon a zarándokok fel­keresik a szent Kába követ, amelyet folyamatos imádkozás közben hét­szer kell megkerülniük (taváf). Ez­után hétszer megteszik a távolsá­got a Szafá és a Marva dombok kö­zött, az egyes szakaszokat gyalo­golva, futva, majd gyalogolva kell teljesíteni. Innen a Mekkától öt ki­lométerre lévő Minába utaznak (a hatóságok több tízezer autóbuszt biztosítanak), ahol a napot és az éj­szakát imádkozással és meditáció­val töltik, ahogy Mohamed tette. A második napon következik a háddzs egy fő rítusa, amikor a pró­féta utolsó igehirdetésének helyszí­nén, a 70 méteres Arafát hegyen napnyugtáig kórusban szólongat- ják Allahot és neki ajánlják szolgá­lataikat. (Mohamed a Könyörület Hegyén arra kérte Allahot, bocsás­sa meg azon zarándokok bűneit, akik álltak a szent hegyen, kérése meghallgatásra talált.) A szellemi­leg újjászületett zarándokok az éj­szakát Muzdalifa völgyében töltik. A harmadik nap Mina völgyében „az ördög megkövezésére” kerül sor. A legenda szerint ezen a helyen háromszor jelent meg az ördög, előbb Ábrahám prófétát, majd fele­ségét, végül fiát kísértette meg, de ők megvetésük jeleként hét kavi­csot vetettek rá. A zarándokok egy sekély árokban, 272 méteres útsza­kaszon álló három 18 méter magas kőoszlopra dobják kavicsaikat. (A hatalmas tolongásban minden elővigyázatossági intézkedés dacá­ra többen vesztik életüket; 1990- ben 1426 ember fulladt meg egy alagútban, tavaly 251 zarándokot tapostak halálra.) Ezután követke­zik az „áldozat ünnepe”, bárányt áldoznak, mert Ábrahám hitének szilárdságát bizonyítva kész lett volna feláldozni fiát Isten paran­csára, de az megelégedett egy bá­ránnyal is. Régebben minden za­rándok maga hajtotta végre az ál­dozatot, egyetlen hatalmas mé­szárszékké változtatva a völgyet. Jó egy évtizede a hatóságok a helyszí­nen felépítették a világ egyik legna­gyobb vágóhídját, amely egy (a hívő hazájában is megvásárolható) bon fejében végrehajtja a rítust; az állatok fagyasztott húsát a muzul­mán világ ínségesei között osztják szét. A zarándokok ezután leborot­válják hajukat avagy egy fürtöt le­vágnak belőle alázatosságuk jele­ként. Ekkor már letehetik az ihrá- mot, a korlátozó előírások érvényü­ket vesztik, kivéve a nemi érintke­zés tilalmát. Mekkába visszatérve újra a taváf következik, immár hét­köznapi ruhában járják körül a Nagy Mecsetben a szent Kába épü­letét. Utána ajánlatos imádkozni a Mohamed próféta lába nyomát őr­ző kőnél, inni a Zemzem forrás vi­zéből. A zarándokok ezután Miná­ba mennek, ahol a hátralévő két napon maradék kavicsaikkal még kétszer megkövezik a Sátánt. A za­rándoklat befejezéseként visszatér­nek Mekkába és búcsúzóul újra kö­rüljárják a Kábát. Hazatérve a há- dzsik fehér horgolt sapkát viselhet­nek további életükben. Számos or­szágban a falvakban a hádzsik há­zuk falára is felfestik zarándokla­tuk történetét. A háddzsot évente több mint két­millió ember teljesíti, az elmúlt tíz évben közülük több mint kétezren haltak meg tűz, baleset vagy zavar­gások következtében. A rijádi kor­mány az elmúlt időszakban dollár tízmilliárdokat költött a zarándok­lat infrastruktúrája, a szent helyek­hez vezető utak és a szálláshelyek kiépítésére, (sa) Mindent a szent Kabaról ÖSSZEFOGLALÓNK A Tudatlanság Idején a Kábát Az iszlám építészet szent emlé­két a hagyomány szerint Ibrahim (Ábrahám) és fia, Iszmáil építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület. „Az iszlám dobogó szíve” 12 m hosszú, 10 m széles és 15 m ma­gas. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévő füg­gönyökön és a külső falán körbefu­tó szegélyen arannyal hímzett ősi versek, próféták és bölcsek írásai láthatók. A márványépület és a szürke kő négy sarka a négy égtáj felé tekint. Kába szentélyében a legfontosabb tárgy a Fekete Kő. A Fekete Kő eredete misztikus ködbe vész, szentté azonban bizo­nyosan Mohamed tette. A geoló­gusok szerint a Világ legnagyobb meteoritja, s mint a hagyomány is tartja, egyenesen az égből hullt az Édenkertbe. A bibliai Ádám kapta meg, miután Allah kikergette a Paradicsomból, hogy a kő elnyelje a bűneit. A legenda szerint erede­tileg fehér volt, de az idők folya­mán megfeketedett a magába szí­vott sok emberi bűntől... Később a hagyomány szerint Dzsibril an­gyal (a bibliai Gábriel) Ibráhim- nak (a bibliai Ábrahámnak) aján­dékozta, hogy templomának a sa­rokköve legyen. Az iszlám előtt az arab nép a „Tudatlanság Idejét” él­te. Természetimádó, animista val­lásban hittek, tisztelték a köveket, a fákat és a Napot. Hitvilágukat jó és rossz démonok népesítették be. A Kába ekkor pogány szentély volt, a Fekete Kő pedig kultikus tárgy, amely Arábiából idevonzot­ta a zarándokokat. A pogány iste­nek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy ma­gukba szívják az erejét. A szokást, mely Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette. Mohamed szülővárosa A kő nehéz ISMERTETÉS Habár a nem iszlám vallásúak- nak tilos belépni a-Nagy Mecsetbe (régebben a betolakodókra halál- büntetés várt, ma a nem muszli- mokat megbírságolják), az utóbbi 200 évben többen is megszegték ezt a szent törvényt, és zarándok­nak öltözve vegyültek el a tömeg­ben. Johann Ludwig Burekhardt svájci történész, aki Petrát is fel­fedezte, 1814-ben elsőként írta le látogatását. Talán Mekka leghíre­sebb, hitetlen látogatója az angol utazó, Sir Richard Burton volt, aki 1830-ban járt a városban, és később (Zarándoklat Medinába és Mekkába című könyvében) így írt élményeiről: „Tiszta szívemből mondom, hogy a hívők, akik sírva bálványok es istenek népesítet­ték be, olyanok, mint például Ve­nus vagy Fortuna, de köztük volt egy Allah nevű sémi isten, aki később az összes többit kiszorí­totta. Amikor Mohamed 40 éves volt, álmában megjelent neki Dzsibril angyal, aki felszólította, hogy „Hirdess Urad nevében, aki teremtett, Vérrögből teremtette az embert.” A hagyomány sze­rint, amikor felébredt, a Korán a szíve fölé volt írva, és a próféta tudta, a hamis isteneket meg kell tagadni, és egyedül Allahot sza­bad imádni. Habár ez idő tájt a pogány hit hanyatlásnak indult, Mohamednek mégsem volt könnyű dolga, amikor az embe­reket Mekka és a monoteizmus felé akarta fordítani. Az Ótestamentum elmeséli Há- gár történetét, aki Ábrahám fiá­nak, Izmaelnek az édesanyja volt. Sára, Ábrahám meddő és féltékeny felesége a pusztába küldte Hágárt és gyermekét ab­ban reménykedve, hogy a siva­tagban mind a ketten szomjan halnak. Ám a Mindenható egy forráshoz vezérelte az asszonyt, melyből friss víz tört elő, és így megmentette anya és gyermeke életét. A muszlimok szerint, ami­kor Hágár meglátta a homokból előtörő vizet, így kiáltott fel: „Zem! Zem!”, azaz: „Állj! Állj!” Ezt az életet adó forrást azonosít­ják azzal, amelyik Mekkában pár méternyire található Ádám Feke­te Kövétől. Korábban a Zemzem volt Mekka egyetlen vízforrása. Tikfából oszlopokat állítottak kö­ré, föléje pedig kupolát emeltek. Mosásra, ivásra használták, és- a mai napig a Zemzem vizével mossák tisztára, évente három­szor a Kábát, (harm) sok erőszakot élt meg ideje kapaszkodnak a függönybe, vagy szívüket a kőhöz szorítják, mé­lyebb érzéseket fejeznek ki, mint a távoli észak hádzsija (zarándo­ka).” A kábát sok rossz hatás is érte, mint például az Al-Arim özön, amely elsodorta Mekkát, és a Ku- rais törzs építette újjá. 1802-ben a puritán Muhammad Abdul Wah- hab borzalmas öldöklés után be­jutott a városba, tönkretett min­den szentélyt, a lakosságot pedig bálványimádásra kényszerítene. 1979-ben is véres összecsapások zajlottak a mecset környékén. Mekka városa áttekinthetetlen intrikák színterévé vált. Moha­med és az iszlám szülővárosa sok erőszakot élt meg, de ma a tökéle­tes béke színhelye, (har) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 0-4 FOK, HELYENKÉNT HAVAZÁS A Nap kel 07.35-kor - nyugszik 16.31-kor A Hold kel 12.06-kor - nyugszik 03.46-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, apad; Medve: 135, apad; Komárom: 150, apad; Párkány: 80,változatlan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA KIJEVI Egy alacsony légnyomású front vonul keresztül te­rületünkön. A nap folyamán végig felhős marad az ég, szinte minden­hol várható havazás, az alacsony­abban fekvő területeken havas esőre vagy esőre lehet számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4 fok között alakul, gyenge dél­nyugati szél. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet -2 és -6 fok kö­zött alakul. Holnap esős idő lesz, a legmagasabb nappali értékek +1 és +5 fok között várhatók. Az időjárás kel­lemetlen mellék­hatásai Szlovákia egész területén érezhetőek lesz­nek. A megszokottnál több kelle­metlenséggel számolhatnak a moz­gásszervi és érrendszeri betegsé­gekben szenvedők. Gyakrabban fordulhat elő fejfájás, felélénkülnek a fájdalmak a régi sebek környé­kén. A légúti problémával küszkö­dök problémái úgyszintén megnő­nek. Nő a depresszióra való hajlam, csökken a teljesítőképesség, nehe­zebbé válik a koncentráció. ' i ' TUNISZ 15 .

Next

/
Thumbnails
Contents