Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-19 / 14. szám, szerda

Téma: a fehér ház 19 ÚJ SZŐ 2005. JANUÁR 19. Gyakran volt már szó itt háborúról és békéről, győzelemről és vereségről, hatalomról és szerelemről is Szentélyként tisztelik az amerikaiak ^ ..garr "nr íÄ MM !!■!!' I MNMFSIfS -BinflKSUFS A Pennsylvania Avenue felől nézve az épületegyüttesből jóformán csak az eléggé kicsinek tűnő főépület látható (Képarchívum) George W. Bush nem köl­tözik. Holnap miután lete­szi a második hivatali es­küt, végigvonul a főváro­son, majd megtáncoltatja feleségét, Laurát az beikta­tás alkalmából rendezett bálon, visszatérhet a Fehér Házba, s további négy évig élvezheti családjával együtt a pompás reziden­cia kényelmét. ÖSSZEÁLLÍTÁS A washingtoni Pennsylvania Avenue-n kialakított amerikai el­nöki palota már több mint 200 éve a világ legismertebb hatalmi szimbóluma. Maguk az amerikai­ak, akiknek hazafiassága szinte vallási méreteket ölt, csaknem szentélynek tartják. Pedig 1800. november 1-jén John Adams, az Egyesült Államok elnöke nem kü­lönösebb lelkesedéssel lépte át készülő rezidenciájának küszöbét az ország fiatal fővárosában. George Washington álmodta meg A Fehér Házat George Was­hington álmodta meg; sajnos ő maga már nem költözhetett be. 1792-ben kezdték el építeni, s ez a legöregebb épület Washington­ban. 1814-ben az angol csapatok felgyújtották, az amerikaiak új­raépítették, s azóta többször kibővítették: 1901-ben Theodore Roosevelt építette a palota nyu­gati szárnyát, 1942-ben pedig Franklin D. Roosevelt döntött a keleti szárny létesítéséről. A festői parkba ágyazott épülete­gyüttesből a Pennsylvania Ave­nue felől nézve jóformán csak az eléggé kicsinek tűnő főépület lát­ható, a két említett hozzáillesz­tett szárny alig. Pedig főleg a nyugati szárny a jelentős, mert abban található a híres ovális iro­da, az elnök dolgozószobája. Eb­ben a helyiségben gyakran volt szó háborúról és békéről, győzel­mekről és vereségekről, szere­lemről és gyönyörről. „Nyugati szárny“ a címe az egyik sikeres amerikai televíziós filmsorozat­nak is, és mindenki tudja, hogy mit kell érteni e cím alatt. 132 szoba A Fehér Ház összesen 132 szo­bával büszkélkedhet, de elfér az épületegyüttesben 35 fürdőszo­ba, 412 ajtó, 147 ablak, 28 kan­dalló, 8 lépcsőház, 3 felvonó, mo­zi, uszoda, tornaterem, egy bow- ling-pálya és egy 2700 kötetes könyvtár is. Ez utóbbinak ugyan a jelenlegi elnök nem sok hasznát veheti, hiszen köztudott róla, hogy nem szeret olvasni - még új­ságot sem. Az elnöki palota egy­ben a világ legbiztonságosabb vil­lája: atombunker, páncélüveg és rakétaelhárító rendszer védi az ott élőket. Henry Kissinger egykori ameri­kai külügyminiszter a ZDF televí­zió egyik dokumentumműsorá­ban így emlékezik vissza az elnöki rezidenciára: „A Fehér Ház nem nagy palota, folyosói sem túl szé­lesek, szobái az európai paloták­ban levő termekhez hasonlítva eléggé kicsik. De bensőséges a légkör, az az érzése az embernek, hogy egy családi házban tartózko­dik, amelynek egy részében iro­dát alakítottak ki.” Egy másik exkülügyminiszter, Madeleine Albright alaposan meglepődött, amikor először lép­te át a Fehér Ház küszöbét. „Először akkor jöttem ide, ami­kor Jimmy Carter volt az elnök. Mély benyomást tett rám, hogy az elnök, a világ legbefolyáso­sabb emberének rezidenciája tu­lajdonképpen egy egyszerű ház. Nem lehet összehasonlítani az európai, ázsiai, de még az afrikai palotákkal sem.” Az elnök és csapata A Pennsylvania Avenue 1600 falai közül irányítják az ország, és olykor a világ sorsát is. A Fehér Ház ma már annyira ismert, hogy nem egyszer az Egyesült Államok elnökének politikáját értik alatta. Valahogy így: „A Fehér Ház úgy foglalt állást, hogy...“ A hatalom a palota nyugati szárnyában össz­pontosul, itt dolgozik az elnök 100 fős csapatával. Jelenleg e csa­pat kulcsembere Condoleeza Ri­ce, akit sokan Bush gurujának tar­tanak. Az elnök teljesen megbízik volt nemzetbiztonsági tanácsadó­jában, a kijelölt külügyminiszter­ben, szinte minden információt tőle szerez be, az ő szavára hall­gat. Hatalma óriási. Az alagsorban található az in­formációs központ; naponta mintegy 500 ezer információ fut be ide a világ összes tájáról, az összes hírügynökségektől, nagy- követségektől, titkosszolgálatok­tól. Turistaattrakció is A Fehér Ház azért sokkal több kormányzati központnál. Mint egy nagy ország első emberének rezidenciája, nemcsak az elnök szállás- és munkahelye, hanem helyet ad a „fehér házi sajtónak“ is. Emellett turistaattrakció is, amelyet évente egymilliónál töb­ben látogatnak. A hivatalos ügyek folyamatos intézése mellett és a legszigorúbb biztonsági intézke­dések ellenére is meg kell marad­nia azonban a „nép házának“ - ahogy Hillary Clinton egykori first lady a Fehér Házat bemutató kalauz előszavában írta. Ebből a kalauzból többek közt a következőket tudhatja meg az ol­vasó: Theodore Roosevelt hat gyermekének egy kígyója, egy fél­lábú kakasa és egy barna medvéje élt a Fehér Ház kertjében. Wood- row Wüson az első világháború éveiben egy teljes juhnyájat legel­tetett a park déli gyepén, John F. Kennedy pedig egyszer az ovális irodába is beengedte Caroline lá­nyának „Macaroni“ nevű póniját. Meglepő továbbá arról olvasni, hogy a Fehér Ház első lakója, John Adams a napjainkban hiva­talos ünnepségek színhelyéül szolgáló keleti teremben (East Room) több hónapon át egy aligá­tort helyezett el. A hüllőt ugyanis az amerikai függetlenségi háború francia hősétől, Lafayette márki­tól kapta megőrzésre. Ma 6000 ember dolgozik a az elnöki palotában, s mindez átszá­mítva kb. 700 millió euróba kerül az adófizetőknek, (ug, m, b-k) ÉRDEKESSÉGEK Aki lemondott Mielőtt beszállt volna a Fe­hér Ház gyepén várakozó he­likopterbe, a leköszönt elnök mosolyogva búcsúzott az amerikaiaktól, és a győzelem kézjelét mutatta a kamerák­nak. Majd becsukódott a heli­kopter ajtaja, és elrepült kali­forniai otthona felé. Ő Ri­chard Nixon, az Egyesült Ál­lamok 37. elnöke volt, aki több mint 30 évvel ezelőtt, televíziós beszédben jelentet­te be: az amerikai történe­lemben elsőként lemond az elnöki tisztségről. A lemon­dással a hivatalos kong­resszusi felelősségre vonást (impeachment) akarta elke­rülni. Ekkorra ugyanis vilá­gosan kiderült: Nixonnak szerepe volt a Watergate-bot- rány eltussolásában. (o-o) Felmentették Nem tudta elkerülni az al­kotmányos felelősségre vonási eljárást Bili Clinton, ám a sze­nátus felmentette az elnököt, aki házasságon kívül létesített szexuális kapcsolatot Monica Lewinsky fehér házi gyakor­nokkal az azóta még híresebbé vált ovális irodában. Az ameri­kaiak sokáig nem tudták el­dönteni, mivel követett el na­gyobb hibát az elnök, azzal, hogy félrelépett, vagy hogy hamis tanúvallomást tett. (ú) Titokban maradt Franklin D. Roosevelt el­nök, aki egyébként előszere­tettel vette körül magát újság­írókkal, sokáig el tudta titkol­ni választói előtt, hogy mind­két lábára béna. A laptudósí­tóknak nem tiltotta meg sen­ki, hogy az elnök testi fogya­tékosságát közhírré tegyék, mégsem írtak róla, mert egy hallgatólagos megállapodás tárgya volt, hogy ez nem poli­tikai téma, hangoztatása fö­lösleges aggodalmat keltene. Hasonlóképp titokban ma­radt, hogy Roosevelt korai „félrelépése“ miatt felesége, Eleanor kilátásba helyezte a válást, ami az akkori normák szerint a politikai karrier vé­gétjelenthette volna. (it) A Fehér Ház Benjamin Harrison elnök (1889-1893) idején (Képarchívum) A Fehér Ház számára is új időket hozott az 1961-es év: ekkor vált a szabad és fejlődő Amerika jelképévé Szívesen jöttek a sztárok és a művészek A leghíresebb íróasztal. Mögötte JFK, alatta az elnök fia, ifi. John Kennedy. (CTK/AP-felvétel) FELDOLGOZÁS Amikor John F. Kennedy átvet­te a hatalmat Dwight D. Eisen- howertől, nemcsak az amerikai politikában és társadalomban történt változás. A Fehér Ház számára is új teljesen időket ho­zott az 1961-es év: a régi elnöki palota ekkor vált igazán a sza­bad és fejlődő Amerika jelképévé. J.F.K-t 1961 január 20- án az Egyesült Államok 35. elnökeként iktatták be hivatalába. Úgy fes­tett, mint egy ifjú hős, fe­lesége, Jackie pedig mindenkit elbűvölt. Intelligens és attraktív volt, Kennedy tudatosan „titkos fegyverként” vetette be. Szállói­gévé vált Kennedy elnök párizsi mondata: „Én vagyok a férfi, aki Jacqueline-t ide elkísérte.“ Norman Mailer író így vallott a Kennedyekről: „Nagyon szeret­tem a Kennedyeket, nemcsak azért, mert igazi amerikaiak vol­tak, hanem mert egy kis Holly­woodot, egy kis álomvilágot is Washingtonba hoztak.” Szívesen jöttek a first lady meghívására a híres sztárok, művészek a Fehér Házba, melyet teljesen a feje tetejére állított. Átalakította, kitűnő ízléssel újra berendezte drága antik bútorok­kal, porcelánnal és ezüsttel. A leghíresebb bútordarab bizonyá­ra az ovális iroda íróasztala lett, amelyet egy, az amerikai partok­nál 1850 körül elsüllyedt brit ha­jó felszínre hozott faanyagából készítettek. Az asztal a britek ajándéka volt az elnöknek, ami­ért visszaszolgáltatták a HMS Resolute nevű angol hajó ron­csait. Kennedy utódai ugyan más bútort használtak, de Bili Clin­ton kérésére visszaszállították az elnöki dolgozószobába. Jackie értékes festményeket is összegyűjtött, híres elnökök portréival díszítette a falakat, amerikai történelemmel itatta át az egész palotát. Bár mindent tudott férje nő­ügyeiről, hallgatott, és kínosan ügyelt a látszatra. Példásan ne­velte Caroline-t és az ifjabb John-t: az elvesztett harmadikat a házaspár mélyen meggyászol­ta, hiszen minden vihar és hűtlenség ellenére szerették egymást. 1963 november 22-én Dallas­ban lövések dördültek, melyek mindennek véget vetettek. Jac- kie-nek el kellett hagynia a Fe­hér Házat. Eszméi, elképzelései azonban még ma is élnek; még a szigorú fehér házi asztali protokollt is ő vezettette be. (ug) „Egy kis Hollywoodot, • egy kis álomvilágot is Washingtonba hoztak,” (Reuters-felvétel) George W. Bush az ovális irodában 9 / <

Next

/
Thumbnails
Contents