Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-19 / 14. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 19. Balázs F. Attila könyvének bemutatója Dunaszerdahely. Holnap 18 órától mutatják be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Balázs F. Attila Szókeresztem című könyvét. Az esten a közönség találkozhat a szerzővel, a „kemény szavú, felkészült lírikussal”, akit „az emberi magatartás, viselkedés rétegeinek felfejtése, a látszat mögött meghúzódó erők összecsapása, a történelem és a szubjektum viszonya, a magánélet belső konfliktusai” foglalkoztatnak. Az est házigazdája Zirig Árpád. A szerző életművét Ardamica Zorán egyetemi oktató és Orbán János Dénes József Attila-díjas kolozsvári költő mutatja be. (m) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ - MÁRAI STÚDIÓ: „bő Magyarországon párja nem vóut“ 9,13 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 17 MOZI Pozsony WKKBSBWKKtm AUPARK - PALACE: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.40, 15.40, 16.40, 18, 19, 20 A hihetetlen család (am.) 14.20, 15, 17.40 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 15.10, 17.30, 19.30, 21.30 Szüzet szüntess (am.) 14.40,17,19.20, 21.40 Bajos csajok (am.) 16.20, 18.30, 20.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16.10,18.40, 21.10 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30, 18.10, 20.50 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 20.10 A tűzből nincs kiút (am.) 18.20, 21 KASSA DRUŽBA: Zuhanás a csendbe (ang.) 18, 20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16,19.15 TATRA: Carandiru (br.- arg.) 16.30,19 ÚSMEV: A hihetetlen család (am.) 16 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 18 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA-VMK: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Zuhanás a csendbe (angol) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Tapló Télapó (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Tapló Télapó (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyílt tengeren (amerikai) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-am.) 15.30, 17.45, 20 Állítsátok meg Teré- zanyut! (magy.) 17.15,19.45 Amerikai taxi (am.-fr.) 19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16,18, 20 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (ír.) 16.15, 18.15, 20.30 A nemzet aranya (am.) 15,17.30, 20 Be akarják mutatni a „magyar gyűjteményt” Egyezség helyett kiállítás MTI-JELENTÉS Moszkva. A Nyizsnyij Novgo- rod-i képzőművészeti múzeum csak meg akarja mutatni a közönségnek a „magyar gyűjteményt” anélkül, hogy befolyásolná a körülötte folyó tulajdonjogi vitát. A képek jövendő sorsának eldöntése a kormányszervekre tartozik mondta Valentyina Krivova igazgatónő a szeptemberre tervezett kiállítás céljáról. Az orosz restitúciós törvény szerint Magyarország, mint volt ellenséges állam, csak a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók, valamint az egyházi és jótékonysági szervezetek értékeit igényelheti vissza a II. vüágháború végén a Szovjetunióba hurcolt műtárgyak tízezrei közül. De még ez is áll az 1945-ben Nyizsnyij Novgorodban (Gorkijban) kikötött 151 festmény, grafika és faszobor túlnyomó részére, amelyek magyar zsidó gyűjtők tulajdonát képezték. És áll a sárospataki református kollégium 170 könyvére is, amelyek velük együtt kerültek a Volga menti városba. A magyar gyűjteményt 1957-ben Gorkijból a moszkvai Grabar restaurálóközpontba vitték, és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető 1972-ben 15, majd Borisz Jelcin orosz elnök 1992-ben két képet „visszaajándékozott” belőle a magyaroknak. A kollekció 37 darabja 1996-ban visszakerült a Nyizsnyij Novgorod-i múzeumba, amely akkor 14-et kiállított, s azóta is jó néhányat bemutatott különböző tárlatokon. Most három faszobor látható - jegyezte meg Krivova, aki azt váija a kiállítástól, hogy a múzeum még legalább 40 képet visszakaphat Moszkvából. Az egyik fénypont Goya Karneváli jelenet című festménye lehet, amelyet viszont nem a Grabar központban, hanem a Puskin múzeumban őriznek a magyar gyűjtemény négy másik, nagy értékű képével (Bicci di Lorenzo, Corot, Degas, Manet) együtt. Magyarország jelenleg a sárospataki könyvek visszaadását akaija elérni, de - az orosz restitúciós törvény szerint - ennek előfeltételeként külön törvényben kellene megfogadnia, hogy visszaad Oroszországnak a II. világháború folytán elvesztett minden kulturális értéket, amely a területére került, vagy a jövőben oda kerülhet. Egyes szakértők szerint ez valamiféle csereként állíthatná be a kul- túrjavak visszaadását, összhangban a „kompenzációs restitúció” orosz tételével (amely azon alapul, hogy a Szovjetunió az ellenséges megszállás által kulturális örökségében okozott kárt kompenzálta műkincsek zsákmányolásával). Ráadásul a magyar kollekció különleges értéknek minősülne, s így visszaadását a dumának külön határozatban kellene engedélyeznie, ami nehéz szülés lenne a mai meglehetősen nacionalista orosz közhangulatban. Janek Ledecký látványos, kosztümös darabját márciustól játsszák a pozsonyi Istropolisban Galileo Galilei, a musicalhős Részlet a musicalből (Richard Kocourek felvétele) Ismét egy nagy sikerű cseh musicalt láthat a pozsonyi közönség, ráadásul nem is egyszer, így senkinek sem kell aggódnia, hogy nem kap jegyet, és lemarad az előadásról: március 17-től június 11-ig az Istropolis színpadán kereken ötven alkalommal kerül színre Janek Ledecký Galileo című zenés játéka. VOJTEK KATALIN Ugyanennyiszer mutatják be Kassán is, de az ottani előadások dátumait egyelőre nem pontosították. Janek Ledeckýt, aki a Galileo zeneszerzője, librettistája, társproducere és címszereplője egy személyben, nálunk is jól ismerik, még mint a Žentour együttes szólógitárosa, énekese és dalszerzője lett rendkívül népszerű. Tizenkétszer jelölték Grammy-díjra, amelyet végül 1997-ben nyert el, háromszor vehette át a Grammy Bravo folyóJanek Ledecký (Michal Škvor felvétele) irat Ezüst Otto-díját, háromszor került a második helyre a cseh tévénézők legkedveltebb énekeseinek mezőnyében, kétszeres ezüst és négyszeres bronz Cseh Csalogány, albumai közül nem egy lett aranylemezes. A kilencvenes évek elejétől számos musical főszerepében aratott sikert. A műfaj titkait kitapasztalva saját zenés játék megírására szánta el magát, rögtön nem kisebb fába vágva a fejszéjét, mint Shakespeare Hamletjébe. Az 1999- ben bemutatott darab, amelynek címszerepét is ő játszotta, eddig hatszázötven előadást ért meg, háromszázezren látták. Jelenleg amerikai bemutatójáról folynak a tárgyalások. A tervek szerint először az USA valamelyik nagyobb városában mutatnák be, New Jerseyben vagy Bostonban, s ha ott kiáll- ná a próbát, mehetne tovább, akár a New York-i Broadwayig. A Hamlet fogadtatásán felbuzdulva 2002-ben Janek Ledecký újabb musical megírását forgatta a fejében, csak épp azt nem tudta eldönteni, kiről, miről szóljon a darab. Már-már úgy volt, hogy Cyrano de Bergeracot fakasztja dalra, amikor karácsonykor belelapozott abba a könyvbe, amelyet a fia kapott ajándékba. A Galileo Galilei életéről szóló Csillagok követe any- nyira megragadta, hogy szinte egy ültében elolvasta, és elhatározta, a nagy olasz csillagász, fizikus és matematikus lesz zenés darabjának főhőse. „Lenyűgözött a bátorsága, az igazságért folytatott harca, és az a világ, amelyben mozgott” - mondta Ledecký a darabját ismertető pozsonyi sajtótájékoztatón, amelyen a darab színpadra állításában segédkező több kollégája is jelen volt. A musicalszerző szerint különösen izgalmas Galilei nagy ellenfelének, a pápának az alakja: „Ő ugyanis, amíg még nem VIII. Orbánnak, hanem csak Barberini bíborosnak hívták, a nagy tudós lelkes csodálója volt, magasztaló verset is írt hozzá. Pápaként azonban az egyház mereven elutasító álláspontját kényszerült képviselni vele szemben, ami bizonyára nem ment minden belső konfliktus nélkül.” Ledecký elmondta: minél többet tudott meg Galileiről, annál izgalmasabbnak találta a témát, és minden hozzáférhető művet elolvasott. „Nem is gondoltam volna, hogy cseh nyelven annyi könyv létezik Galileiről. Elolvastam Brecht és Németh László drámáját is, de ők természetesen egészen más szempontból közelítenek Galilei életének nagy konfliktusához.” Arra a kérdésre, valós személyekről mintázta-e a musical ösz- szes szereplőjét, Ledecký elárulta, hogy kénytelen volt kitalálni az intrikus Gianna dei Medicit, mivel Galilei környezetében nem talált egyetlen erőteljesebb nőalakot sem. S az, hogy mennyire ismeri hőse életének minden mozzanatát, akkor derült ki, amikor megkérdeztem, negatív női alakként miért nem szerepeltette Galilei apácává lett lányát, aki szívből gyűlölte az apját, mivel nem volt hajlandó vállalni sem őt, sem testvéreit, akik törvénytelen viszonyból származtak. Ledecký nyomban részletesen elbeszélte Galilei életének ezt az árnyoldalát, kapcsolatát a szép kocsmárosnővel, akit háromszor is anyává tett, mégsem vett el, s bár a tőle született gyermekeket a házába fogadta, soha nem törvényesítette őket. Nem musical a musical intrika, szenvedély, szerelem és árulás nélkül, és a gyűlölködő lány mindehhez nem lett volna elég - jegyezte meg. A Galileo a 2003-as év legsikeresebb cseh musicalje lett, eddig négyszáz alkalommal adták elő, és a szervezők remélik, hogy Szlovákiában is lelkes fogadtatásra talál. A tizenötmillió koronás költséggel kiállított kosztümös, látványos produkcióban csupa sztár szerepel, a cseh könnyűzenei világ krémje: a főszerepben Janek Ledeckýt láthatjuk, akit Petr Műk és Filip Blažek alternál, a pápa: Josef Läufer (Dušan Kollár, L. W. Frenk), Giordano Bruno: Josef Bohouš (Petr Kolár), az intrikus Gianna dei Medici: Ivana Chýlková (Elin Špidlová, Jana Feri- ová), Mia: Sabina Laurinová (Katerina Brožová, Dasha, Michaela Horká), Maria: Petra Janu, bíborosok: Pavel Zedníček, Richard Te- saŕík, Cosimo dei Medici: Michal Kovalčík (Michal Pleskot, David Uličník). Jegyek máris kaphatók az Istropolis pénztárában (Teatro Wüstenrot), de másutt is. Részletesebb információk az interneten: www.ticketportal.sk . NÉZEM A DOBOZT Regényindítás, kultúrpalotás, vonós muzsikás Z. NÉMETH ISTVÁN „Ez az első mondat. Egy művészeti tévéműsor első mondata. Az Allegróé, amely újszerű képeket mutató, tartalmas, látványos és szórakoztató ötven percet szeretne nyújtani önöknek kéthetente, így a Rakott című kulturális magazin nem verseny-, csak váltótársaként. Klasszikus szerkesztés, lendületes megvalósítás sokféle zenével, írással és képpel.” Ezt ígérte Kovács Noémi műsorvezető kedden, a késői órákban az mtv képernyőjén. Hm. Kezdetnek nem rossz. De hogyan is kell elkezdem valamit? Itt visszatértünk az első mondathoz. Méghozzá a regények első mondatához. Miről is árulkodnak ezek? Tényleg olyan fontos a megfogalmazásuk? Néhány kortárs magyar író egy-egy regényének kezdő mondata került nagyító alá, közben az alkotók is kifejthették az első mondat megalkotásával kapcsolatos gondolataikat. Számomra legérdekesebbnek A fényképész utókora (Závada Pál) első mondata tűnt, amely az Érzelmek iskolája (Flaubert) első mondatára játszik rá, valamint a TündérVölgy (Kuko- relly Endre) öt karakterből álló első mondata (A, a.), amely így kiragadva esetleg furcsának tűnhet, ám megismerve a kötet egészét, a különös regénykezdet visszamenőleg „értelmet nyeri’. íróink szerint akadnak, akik úgy vásárolnak könyvet, hogy ha az első mondat nem nyeri meg a tetszésüket, nem a kosárba, hanem a polcra helyezik vissza a kötetet. (Persze nem csak ezért fontosak az első mondatok.) A továbbiakban Gaál József képzőművész saját festményei kapcsán a természetből eredő archetípusokról beszélt, amelyek a mai embert, a mai alkotót is befolyásolják. Érdekesen alakult a linzi Johann Strauss Együttest vezénylő Russel McGregor hegedűművészkarmester pályája is. Ausztráliában született, hegedűtanulmányait a melbourne-i zeneakadémián folytatta, ám amikor egy ausztrál zenekarral Bécsben adott koncertet, beleszeretett a városba. Úgy érezte, maradnia kell, s a tervezett két hétből végül tizenkét év lett. Két éve jött a felkérés, hogy legyen az együttes vezetője. Hegedűsként úgy irányítja a zenekart, ahogy Johann Strauss tette a maga korában. A zenekar előtt állva, játék közben vezényel a vonóval, a kezével vagy csak mozdulatokkal. Évente kb. 30 hangversenyt adnak a vüágban, legutóbb éppen Budapesten léptek fel. A következő helyszín a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél található Művészetek Palotája. Egy évszázada nem volt ilyen méretű kulturális beruházás Magyarországon, ráadásul talán már most elismeri az egész világ, hogy egy építészeti és zenetörténeti csodával lettünk gazdagabbak, amely egyszer Kelet-Kö- zép-Európa együk kulturális és művészeti központja lehet. A Művészetek Palotájában három intézmény kapott helyet: a Ludwig Múzeum 4500 négyzetméter új kiállítótérrel, a Nemzeti Hangversenyterem közel kétezres férőhellyel, valamint a Fesztivál Színház, amely otthont ad majd a kamaraoperának, a dzsessznek, a kamarazenének, a kortárs muzsikának és a folklórnak is. A megnyitó március 14-én lesz. Következő helyszínünk a két év múlva százéves Zeneakadémia épülete, amelyet a kora, bizony, kissé megviselt. Mai állapota méltatlan Liszt Ferenc egykori szentélyéhez és ahhoz a ranghoz, amit betölt a mai magyar és nemzetközi zenei életben. Pályázatot természetesen kiírtak a patinás épület restaurálására, de eddig még nem kezdtek hozzá a munkához, mert csúszott a kiértékelés. Jó hír viszont, hogy ha a közeli születésnapra nem is, de 2010-2011 fordulójára teljes egészében megújulhat az épület. Miután megismertük András Tamás hegedűművészt, s belehallgattunk a Budbudas fantáziadús dzsesszmuzsikíyába, elhangzott egy „utolsó mondat” is, méghozzá Thomas Mann József és testvérei című regényének utolsó mondata. Ezt most nem idézem fel, inkább megalkotom a sajátomat. A Rakott újszülött kistestvére, az Allegro jól vizsgázott, legyen hosszú életű, nagy szükség van rá ebben a „barbáré” világban.
