Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-18 / 13. szám, kedd
ÚJ SZŐ 2005. JANUÁR 18. Fókuszban: mérföldkő az űrkutatásban 3 Több, a Huygens által készített kép összeállításával készült ez a panoráma-fotó a Titán felszínéről, körülbelül nyolc kilométer magasságból. A fehér vonalak valószínűleg ködfelhők, amiket magasabbról nem lehetett látni. (ČTK/AP-felvétel) Legalább három tudósnemzedékre lesz szükség, hogy kielemezzék a Huygens által a Földre küldött adatokat Feltárult végre a Titán világa Sötétebb a hold felszíne, mint azt eredetileg gondolták Fantasztikus jégvilág Feltárult végre a Titán rejtélyes világa, a tőlünk jelenleg 1 milliárd 250 millió kilométerre lévő Szatunusz- holdról a Huygens európai űrszonda által készült helyszíni fotókat már közzétették. Legalább három tudósnemzedékre lesz szükség, hogy kielemezzék a Huygens pénteki bravúrjának köszönhetően a Földre érkezett tudományos adatokat, fényképeket és hangmintákat - vélik űrkutatási szakemberek. MTI, NGO A Titán a gyűrűs bolygó legnagyobb holdja, s a Jupiter Gany- medes nevű holdja után naprendszerünkben is a második legtermetesebb. Átmérője 5150 kilométer, és ezzel nagyobb mint a Merkúr bolygó. (Összehasonlításul: Földünk átmérője 12 ezer 756 kilométer.) Több mint hét évi utazás után pénteken érte el hőn áhított úti célját a Huygens, amely áthatolva az égitest barnás narancssárga légkörén rendben leszállt az óriáshold felszínére. Két és fél órás ereszkedése közben méréseket végzett a légkör jellemzőiről, de közben bőszen fényképezett, sőt még hangmintákat is rögzített. Adatait a Cassini amerikai űrszondára küldte, amely aztán továbbította azokat a németországi Darmstadtban lévő irányító központba. A Cassini szállította egyébként a Huygenst a Szatur- nuszt körül vevő világba. A Huygensnek a hosszú út során semmi dolga sem volt, végigszunyókálta a kozmikus Odüsszeiát, mindössze fél évente ébresztették fel, hogy ellenőrizzék, minden rendben van-e vele. Miután karácsonykor levált a Cassiniről megint csak mély álomba zuhant. Az égi mechanika törvényei röpítették őt a Titán felé. Földi idő szerint pénteken reggel azonban már élesben ment az ébresztő, és ezután irány a Titán. A leszállási manőver borzalmasan veszélyesnek ígérkezett. A Titánt ugyanis sűrű légkör veszi körül, földi távcsövekkel még sohasem látták a felszínét, nem tudhatta senki sem, hogy milyen veszélyek leselkednek a szondára. így a Huygens a szó szoros értelmében a nagy sötét ismeretlenbe ugrott. A felszíntől 1270 kilométeres magasságban lépett be óránkénti 22 ezer kilométeres sebességgel a légkörbe. Ekkor hővédő pajzsa óvta meg a felhevüléstől. Előbb 180 kilométeres magasságban kinyitotta első, 2,6 méteres ejtőernyőjét, amelyet mindössze 2,5 másodpercig használt. Gyakorlatilag ez az ernyő rántotta ki.a főernyőt, amely 8,3 méter átmérőjű volt. A Titán ezt követően kezdte meg tudományos munkáját. Ebben a szakaszban viszont már az volt a probléma, hogy a Huygens nem sokkal a korábbi pokoli hőségből farkasordító hidegbe került. A Titánon az átlaghőmérséklet mínusz 180 fok, tehát nagyon kellett igyekeznie, hogy addig érjen le a felszínre, míg akkumulátorai le nem merülnek. Ezért aztán 110 kilométeres magasságban ledobta a főernyőt, és kibontotta a már leszállást biztosító 3 méteres átmérőjű ejtőernyőjét. Ezzel ugyan gyorsabban süllyedt, de kockáztatni kellett. Végül másodpercenkénti hat méteres sebességgel is biztonságosan leért a Titánra. Elkövetkezett a történelmi pillanat, a Titán lett a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után az ötödik olyan égitest, amelynek felszínét ember alkotta szerkezet érte el. Míg a Huygens ereszkedett, Darmstadtban a földi irányítók kékre-zöldre váltak az izgalomtól. A tulajdonképpeni események lejátszódásától 67 percig kellett feszülten várakozniuk hogy megtudják mi történt, ugyanis a szonda rádiójelei, ezek a jó hírt hozó kozmikus hírnökök, még a fény sebességével (másodpercenkénti 300 ezer kilométer) száguldva is ennyi idő alatt érték el bolygónkat. Európában már délután volt amikor vették a szonda egyik jelzését. A gravitáció törvényei értelmében a Huygens ekkor már nem lehetett a Titán légterében, tehát leszállt, éspedig épségben. Nem sokkal később megérkeztek az első tudományos adatok és fényképek. Ekkor a darmstadti központ vezérlőtermét majd szétvetette a boldogság. A tervezőknek, a kivitelezőknek, a vállalkozás irányítóinak több esztendős munkájára került fel a korona, az űrhajózás eddigi egyik legnagyobb bravúrját hajtották végre. A Huygens már a talajfogás előtt bekapcsolta világítóberendezését. A Titán mintegy tízszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, ráadásul a föléje boruló égboltot vastag felhőtakaró fedi, így aztán igen erős szürkület van a Szaturnusz-holdon. A Huygens a Titán térségeit lámpájával megvilágítva fényképezett. Az egyik fotón, amelyet még 16 kilométeres magasságból készített, egy tengerparthoz hasonló alakzatot vélnek kivenni a szakértők. A Titánon a nagy hideg miatt ugyan nem folydogál a víz, de lehetnek, folyói, tavai, tengerei, sőt óceánjai is, amelyek medrében nem víz, hanem metán, vagy etán hömpölyög. A metán és az etán a Földön gáz formájában fordul elő, a Titánon viszont az ottani hőmérsékleti viszonyok miatt cseppfolyós. A Huygens folytatta reflektorának megvilágításával a fényképezést a felszínen is, és kövekkel tarkított vidék tárult elé. Színes képei pedig jó mutatják, hogy a titáni tájék fölé sápadt narancs- sárga égbolt borul. A szonda a Titánt éppen 350 éve felfedező, XVII. században élt Christiaan Huygens csillagász nevét viseli. A Huygens alig három órai működés után befejezte küldetését. Anyaszondája, amely pedig Huygens egyik kortársának, az olasz származású francia Jean Dominique Cassini asztronómusnak állít emléket, folytatja a gyűrűs bolygó körüli keringését, legalább 3 és fél évig kutat még, és ennek során a Szaturnusz több holdját is meglátogatja. Csak a Titán mellett még 44 elrepülését terveznek. ÖSSZEFOGLALÓNK A Huygens-űrszonda január 14- én leszállt a Szaturnusz Titán nevű holdjának jégvilágába, fantasztikus képeket és igen részletes egyéb adatokat küldve a Földre. A vízjég és szénhidrogénjég keverékéből álló felszín sötétebb, mint azt eredetüeg gondolták. A kavicsok aljánál megfigyelhető formák erózióra utalnak, amelyet folyadék mozgása okozhat. Lehetséges, hogy a felvételek tenger- vagy tóparton készültek egy „árapályzónában”, csak itt nem folyékony víz mozgat kőzeteket, hanem folyékony szénhidrogén görget és nyaldos jégkavicsokat”. Az első elemzések után nagyobb jégtömböknek gondolt kerek alakzatok inkább nagyobb kavics méretűek. Ezek alapján a kép középvonala alatt lévő hosszúkásabb szikla kb. 15 centiméter széles lehet, és kb. 85 centiméterre van a leszállóegységtől. A Telescopium.hu csillagászati portál információi szerint a Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/órás sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titán felszíni törmeléktakarójába és az első elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetű anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínűleg egy metánködön haladt át a berendezés. A Titánra végrehajtott sikeres leszállás után két nappal, egy sajtótájékoztatón hangzott el: valószínűleg emberi mulasztás miatt veszett el a sikeres küldetés tudományos információinak jelentős része, nagyjából a képek fele, azonban így is 350 felvétel érkezett a Földre. A Huygens biztonsági okokból két S-sávú rádiócsatornán keresztül küldte volna az adatait a Cassininek. Mindkét csatorna továbbított képeket, a fő különbség köztük, hogy az A csatorna jeleinek frekvencia eltolódásából próbálták volna a szélsebességet utólag rekonstruálni, a Huygens mozgása alapján. Ennek a csatornának a jeleit azonban nem vette és nem továbbította a Cassini, egy hiányzó földi parancs miatt nem is figyelt a csatornára. Mindent összevetve azonban nem kérdéses: a Huygens küldetése valóban az űrkutatás történetének egyik legnagyobb siker- története, amely egy szokatlan, bizarr jégvilágot tárt elénk - egy olyan világot, amelyhez foghatót még soha nem láttunk, (o-o) A Titán: „ősi, fagyott Föld” A Naprendszerben ismert összes hold közül csak a Titánnak van sűrű, állandó légköre. A szakemberek szerint a kémiai viszonyok részben hasonlatosak azokhoz az állapotokhoz, amelyek az élet kialakulása előtt voltak jellemzőek az ősi Földön. A Szaturnusz óriásholdja 1,6 földi atmoszféra nyomású, 95%-ban nitrogénből álló légköre alapján a környezeti viszonyok igen hasonlók lehetnek azokhoz, amelyek mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt saját bolygónkat jellemezték - egy lényeges kivétellel. A Titán felszíni átlaghőmérséklete ugyanis jelenleg -180 Celsius-fok, ezért a víz helyett csak valamilyen szénhidrogén-vegyület, például metán és etán lehet rajta folyékony állapotban. Jelenlegi állapotában a Titán felszíne nem alkalmas élet hordozására. Lehetséges azonban, hogy a hold vastag vízjégkérge alatt egy folyékony vízóceán van, amelyben talán ma is létezik a hold egykori melegebb korszakában esetlegesen kialakult élet. (o) A felvételek tenger- vagy tóparton készülhettek ( ČTK/AP-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: GYENGÉN FELHŐS ÉG, 0-4 FOK KIJEV0 A Nap kel 07.37-kor - nyugszik 16.28-kor A Hold kel 11.19-kor - nyugszik 01.23-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 140, apad; Komárom: 155, apad; Párkány: 85, apad. ELŐREJELZÉS Az égbolt derűs lesz az ország egész területén, délután nyugaton némi felhősödés- re lehet számítani. Köd csak ritkán alakul ki. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4 fok között váltakozik. Gyenge, délnyugati szél fúj majd az ország egész területén. Éjszaka -3- -8 fokra csökken a hőmérséklet. Holnap felhős lesz az égbolt, havazásra, havas esőre kell számítanunk, a nappali hőmérséklet 1-5 fok között alakul. A hét végére általános lehűlés várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA A jelenlegi időjárás kedvező hatással lesz szervezetünkre. Javul a fizikai- és szellemi teljesítőképesség, jobban tudunk koncentrálni. Mérséklődnek a reumatikus fájdalmak és a régi sebek helyén kialakuló fájdalmak; a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőknek ennek ellenére továbbra is érdemes kerülniük a túlzott terhelést. Az alacsony vérnyo- másúakat migrénes fejfájás, szédülés gyötörheti. Holnap némileg rosszabbodnak az időjárás hatásai. TUNISZ 15 ..
