Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-17 / 12. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 17. NÉZŐPONT A Máért a magyar holnapért GYEPES ARANKA A decemberi bukott népszavazás után az SZDSZ örök kamasz frontembere azt üzente réveteg szabványmosollyal az arcán: nem-mel szavazott, mert ő tudja, nem ez (értsd a kettős állampolgárság) kell a határon túli magyaroknak. Nem volt egyedül, rajta kívül ezt még egy egész „szegfűskert” is tudni vélte. Nos, ha már mi, balgák, elfelejtettük megkérdezni, mi kell nekünk, akkor nem maradt más, mint hogy magunk tűnődjünk el magunk fölött. Bár a népszavazás után kétségei támadnak az embernek, nem szorul-e inkább önvizsgálatra a honi magyarság, .mint a külhoni... Mindenestre, a magyar miniszterelnök, kissé megkésve ugyan, de valószínűleg önreflexiót tartott, melynek öt pontba gyömöszölt rezüméje a küszöbön érte a külhoni magyar pártok éppen Szabadkára siető képviselőit. Mivel az ő számára ez alkalommal nem volt szabad az út Szabadkára, megpróbált legalább a Máért napirendjéről gondoskodni, az utolsó pillanatban faxolva az öt pontot a résztvevőknek. Mert úgymond mit tehet nélküle a Máért a külhoni magyar holnapért?... Aki visszafutott az ajtóból, azt még otthon, a pártelnökök javarészét pedig csak Szabadkán nem érte meglepetés: valószínűleg egyikük sem várta, hogy a javaslatok között lesz a kettős állampolgárság. Egyébként a magyar kormány javaslatcsomagja kedves gesztus, szép kínálat, de - mint azt a szabadkai fórum is megállapította - kevés. Legkirívóbb fogyatékossága az, hogy csupán fogyasztónak tekinti a magyar nemzetet. Márpedig a magyar (is) értelmes húsvér ember, akinek azonban lelke, szellemisége, érzelemvilága van - és eredendően becsületes. Mind a honi, mind a külhoni magyar. Csakhogy a december 5-i népszavazást megelőző kampányban épp fogyasztói minőségében vezették félre, amikor elhitették vele, hogy a népszavazás pozitív kimenetele a kettős állampolgárság azonnali megadását jelenti, holott csak az országgyűlést kötelezte volna, hogy alkosson ilyen törvényt. Meg hogy a nyugdíjuk automatikus elvesztésével járna, és csak terhet jelentene az országnak - mutat rá többek között Czakó Gábor író vajdasági magyar lapnak adott interjújában egyetlen példával cáfolva a csúsztatást: „Ha a 800 000 magyarigazolványos kiváltaná a magyar útlevelet, az 5000 forint illetékkel szorozva önmagában 4 milliárdos bevételt jelentene a budapesti kincstárnak.” Idestova két hónapja cikkezünk a kettős állampolgárságról. Tiszteletben tartom azok véleményét, akik meggyőzően kifejtették, hogy külhoni magyarként egész jól elboldogulnak magyar állampolgárság nélkül. Szívük joga, de akkor jó, ha mások szíve jogáról sem feledkezünk meg. E helyen Bu- gár Béla egyik válaszcikkében a „szolidaritás” fogalmát húznám alá. Akinek ugyanis nem kell magyar állampolgárság, lemondhat róla akkor is, ha törvény szerint jár, de akinek fontos, akinek ez adna örömöt, némi elégtételt az elszenvedett megaláztatásokért, senkinek sincs joga megtagadni tőle. HATÁRON TÚLI HÍREK Wass Albert-megemlékezés Nagyváradon Wass Albert születésének 97. évfordulójára emlékeztek Nagyváradon. A Kiss Stúdió Színház meghívására Simó József, a czegei Wass Alapítvány elnöke tartott előadóestet az író munkásságáról. Szűknek bizonyult a Kiss Stúdió Színház, ezért a közelben lévő Lo- rántfíy Központ múzeumtermébe kellett átvonulnia az emlékest nézőközönségének. Wass Albert 1908. január 8-án született a mezőségi Válaszúton, előkelő nemesi család sarjaként, de soha nem a kiváltságokat, előjogokat kereste, hanem feladatát a magyarság megtartásához. Elhangzott: Aki Wass Albertet olvas, mintha a magyar bibliát olvasná. Regényeinek, verseinek mondanivalója ma is aktuális. (Kárpáti Krónika) Az egészség éve Kárpátalján 2005-öt az egészségvédelem évének nyilvánították Kárpátalján. A vonatkozó kormányzói rendelkezés értelmében elsősorban a települések egészségügyi infrastruktúráját fejlesztik majd tovább. Az egészségügyi eszközfejlesztési program keretében tavaly 6 hegyvidéki járási kórházat szereltek fel modern berendezéssel, vásároltak 13 mentőautót 413 ezer hr értékben. A megyében befejeződött a települési rendelők telefonnal való ellátása, 12 háziorvosi rendelő nyílt. A rendelők tatarozására újév előtt 708 ezer hrivnyát utaltak ki pótlólagosan. (Kárpátalja) Mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat Járási mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat alakult Kárpátalján, alapító közgyűlését 2005. január 6-án tartották Beregszászon. Létrehozásáról 2004. december 17-én fogadott el határozatot a járási tanács. A szaktanácsadói hálózat a beregszászi járás teljes területére kiterjed. A tervek szerint a hálózaton belül több körzet is létrejön, egyenként 7-9 községet tömörítve. Közvetlenül az alakuló gyűlés után került sor a Kárpátaljai Magyar Agrárszövetség (KMASZ) Alapítvány és a járási mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat közgyűlésére, melyen a résztvevők közös programot dolgoztak ki a téli időszakban folyó szakképzés szervezésére. Ezek egyike a január 15-e és március 5-e között Beregszászban sorra kerülő szőlészeti, borászati és gyümölcstermesztési tanprogram. (Kárpáti Igaz Szó) Ha sikerül meggyőzni az Európai Uniót, Schengen után is érvényben maradhat a kedvezmény Kétes a külhoniaknak ígért vízum A nemzeti vízum kibocsátásának szabályait a schen- geni egyezmény rögzíti. E szerint - állítják anyaországi források - a magyar kormány által a határon túli magyaroknak ígért kedvezmény hosszabb távon is fenntartható lenne. ÖSSZEFOGLALÓ A kedvezményes beléptetés rendszere Magyarországnak a schengeni térséghez való csatlakozása után is fenntartható. Erre legkorábban 2007 októberében lehet számítani. Addig a vízumkiadás nemzeti hatáskörben marad, és a magyar hatóságok által kiállított beutazási engedélyek nem érvényesek más uniós tagállamok területére. Később viszont igen, tehát aki Magyarországra belép, akadálytalanul mehet majd tovább az unió bármely országába. A belső határok ellenőrzés nélküli átjárhatóságát megteremtő schengeni egyezmény szerint a tagállamok olyan vízumot bocsátanak ki, amely valamennyi szerződő fél területére érvényes, ám hat hónapon belül igénybe vehető - legfeljebb kilencvennapi - tartózkodásra jogosít fel. Ezzel szemben a nemzeti vízum csak egyetlen állam területére érvényes, viszont hosszabb idejű tartózkodást tesz lehetővé. A miniszterelnök által küátásba helyezett intézkedés így éppen a schengeni csatlakozás utáni időszakban nyerne igazi értelmet - hangsúlyozzák szakértők -, hiszen ma a beutazási engedélyt a hazai szabályok szerint adják ki. A határon túliakat a kormány döntése azonnali haszonnal is kecsegteti: a nemzeti vízum érvényessége öt év, vagyis a jelenleginél jóval hosszabb lenne, és eltörölnék azt a korlátozást, amely szerint az engedély birtokosa hat hónapon belül csak kilencven napig tartózkodhat Magyarországon. Ezzel megszűnhet a tartózkodási vízum kiadását most megelőző - gyakran nehézkes és megalázó - procedúra, hiszen az új szabályok szerint az ideiglenes magyarországi tartózkodáshoz nem kellene igazolni a megélhetés és a lakhatás feltételeit. Ezt a vízumot azok igényelhetnék, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi okból vagy családi kapcsolataik fenntartása céljából kívánnak hosszabb időt Magyarországon tölteni. Munkavállalásra nem jogosítana fel. Ezzel kapcsolatban viszont kérdéses: nem ütközik-e a diszkrimináció tilalmába, ha nemöt pontban foglalta össze Gyurcsány Ferenc a kormányjavaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére: 1. Szülőföld-program 2. Nemzeti vízum öt évre 3. Gyors és méltányos honosítás 4. Az autonómia politikai támogatása 5. A közjogi státusz alkotmányos rendezése A javaslat anélkül fogalmazódott meg, hogy az érintettek politikai képviselőinek véleményét meghallgatták volna. A kis Máért szabadkai tanácskozásán azonban megállapodás született, hogy január végéig szakértők bevonásával egyeztetik a magyar kabinet és a külhoni magyarok véleményét a programjavaslatról. JAz ESzU tagja lehet a kolozsvári magyar színház Az év végén döntenek róla TUDÓSÍTÁS A kolozsvári Állami Magyar Színház felvétele az Európai Színházi Unió tagjai közé várhatóan az évvégén, decemberben a szervezet éves közgyűlésén kerül napirendre - mondta el az erdélyi Krónikának Tompa Gábor, a színház igazgatója. Az unió tanácsának tagjai az év folyamán szinte minden hónapban Kolozsvárra látogatnak, ahol a társulat előadásait tekintik meg. Az igazgató szerint az unió számára a színház rangja, az előadások művészi értéke a döntő. Az Európai Színházi Unió igenje nemcsak a színház számára járna előnyökkel: a kolozsvári közönség Európa legrangosabb társulatainak előadásait láthatná rendszeresen. Pozitív döntés esetén a kolozsvári magyar teátrum az Európai Színházak Fesztiváljának házigazdája lehetne, amelynek keretében három héten keresztül legalább 12-15 tagszínház előadását láthatná a nagyérdemű. A tagság egyszersmind az Európai Unió támogatásával is jár, amely többek között a fiatal tehetségek számára jelentene segítséget: a rendezők, díszlettervezők, zenészek és színészek külföldi színházakban próbálhatják ki magukat. A szervezet legfontosabb célja a nemzetközi színházi együttműködés, amellyel egy sokféle, de törekvéseiben egységes európai kultúra létrehozásához járulnak hozzá. (Krónika) A kolozsvári magyar színház épülete, 1821 A félbe vágott székelykapu Kisszelemencen. Ha megnyugtató módon rendeződik a külhoniak kérdése, akkor az a szelmencieknek is gyógyírt jelenthet, s akkor lebonthatják Európa utolsó vasfüggönyét. (Somogyi Tibor felvétele) zetiségi alapon teszünk megkülönböztetést. A schengeni térséghez való csatlakozásunk után a kedvezményes beutazási engedély kapcsán mindössze annyi változásra lehet számítani, hogy ki kell dolgozni a nemzeti vízummal kapcsolatos ellenőrzés rendszerét, a szabálysértőkkel szembeni megfelelő szankciókat. Ez az okmány ugyanis csak Magyarország területére érvényes, miközben 2007-től az uniós belső határok már szabadon átjárhatók lesznek. Aggályosnak tűnik viszont a határon túliaknak ígért, az unió teljes területére érvényes útlevél. Ma ilyen okmányt ugyanis a hatóságok csak saját állampolgáraiknak állíthatnak ki. Elvileg nem zárható ki, hogy kétoldalú nemzetközi megállapodások alapján Magyarország úti okmányt adjon például szerb vagy ukrán polgároknak is, az ilyen útlevelet azonban Brüsszelnek is el kellene ismernie. Ráadásul a diszkrimináció vádja ezzel kapcsolatban is felvetődik: vajon tehet-e Magyar- ország nemzetiségi alapon különbséget. E kérdéskörben Magyarországnak meg kell majd győznie az unió képviselőit, s ez nem ígérkezik egyszerűnek. (Népszabadság, Figyelő-net) Képzés határon túli magyar fiataloknak A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) pályázatot hirdet Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon címmel emberjogi és érdekvédelmi ismeretekről szóló képzésben való részvételre. A képzést Budapesten tartjuk 2005 tavaszán. A program célja, hogy a kisebbségben élő magyar fiatalokat megismertesse a nemzetközi - amerikai és európai - jogvédelem eszközeivel, bemutassa a hatékony érdekérvényesítés (lobbizás) módszereit, és fejlessze a fiatalok képességét a nemzetközi, regionális és helyi érdekérvényesítő eszközök kihasználására a kisebbségek jogvédelme érdekében. A kétszer kétnapos képzés során a résztvevők emberjogi szakértők, egyetemi tanárok, valamint döntéshozók közreműködésével első kézből szerezhetnek elméleti és gyakorlati ismereteket a nemzetközi kisebbségvédelemről. A résztvevők vállalják, hogy a képzés befejezésével minimum 6 hónapig tartó önkéntes munkát végeznek saját környezetükben az emberjogi sértések feltárása terén a HHRF koordinálásával. A képzésben résztvevők száma maximum 8 fő. A képzés nyelve magyar és angol. A résztvevőknek napidíjat, szállást és étkezést biztosítunk. Olyan érdeklődő és tettrekész fiatalok jelentkezését várjuk, akik tevékenyen részt kívánnak venni egy embeijogi hálózat működtetésében, amely hitelesen feltárja és dokumentálja a kisebbségek ellen elkövetett egyéni vagy közösségi jogsértéseket. Követelmények: Magas szintű angol nyelvtudás és a kisebbségi kérdésben való naprakész felkészültség; különösen fontos az egyéni kezdeményezőkészség és az önálló problémamegoldó képesség, a nyitott, dinamikus személyiség. A pályázati űrlap letölthető a HHRF honlapjáról a www.hhrf.org/kepzes2005 címről. A pályázatokat két példányban postai úton a következő címre várjuk: Magyar Emberi Jogok Alapítvány 1055 Budapest Kossuth tér 4. II. em. 63/a szoba Magyarország A borítékra írják rá: Képzés 2005 A pályázat beküldési határideje: 2005. február 5. Az elbírálás után az eredményről minden pályázót írásban értesítünk. A képzési program március 1-jétől április 30-ig tart.
