Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-17 / 12. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 17. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Álarcosbál 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A tündérlaki lányok 15 MÁRAI STÚDIÓ: „bő Magyarországon párja nem vóut” 9,11 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Sebbel-lobbal (cseh) 18, 20 MÚZEUM: A szemközti ablak (olasz-angol) 19.30 AUPARK - PALACE: Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 13.20, 14.40, 15.40, 16.40, 18, 19, 20, 21.20 A hihetetlen család (amerikai) 14.20, 15, 17.40 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) 17.10, 20.20 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 13.10, 15.10, 17.30, 19.30, 21.30 Szüzet szüntess (amerikai) 12.10, 14.40, 17, 19.20, 21.40 Bajos csajok (amerikai) 14.10, 16.20,18.30, 20.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 16.10, 18.40, 21.10 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 15.30, 18.10, 20.50 Leány gyöngy fülbevalóval (angol) 20.10 Polar Expressz (amerikai) 14, 16 A tűzből nincs kiút (amerikai) 18.20, 21 Tapló Télapó (amerikai) 15.20, 17.20, 19.40, 21.50 PÓLUS - METROPOLIS: Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 13.05, 14.05, 15.05, 16.20,17.20,18.2,19.35, 20.35 Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 15, 17.05, 19.15, 21.20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 13.25, 16, 17.35, 18.40, 20.10, 21.25 A hihetetlen család (amerikai) 13.10, 15.40, 18.10 Bajos csajok (amerikai) 15.15, 17.15, 21.35 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 19.20, 21.40 Polar Expressz (amerikai) 13.20, 15.30 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) 20.40 Szüzet szüntess (amerikai) 13 A tűzből nincs kiút (amerikai) 13 KASSA DRUŽBA: Az ördögűző - A kezdet (amerikai) 18, 20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 16,19.15 TATRA: A falu (amerikai) 17 Rossz nevelés (spanyol) 19 ÚSMEV: A hihetetlen család (amerikai) 16 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 18 IMPULZ: Dirty Dancing 2. (amerikai) 16.15.19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Csajok a csúcson 2. (német) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bajos csajok (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (angol-amerikai) 13.30, 15.30, 17.45, 20 Állítsátok meg Terézanyut! (magyar) 14.45, 17.15, 19.45 Amerikai taxi (amerikai-francia) 14, 19.45 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) 16.30, 20.30 A hihetetlen család (amerikai) 15,17.15 Kaptár2.-Apokalipszis (német-francia-angol) 16,18, 20 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 13.45,17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.30 A nemzet aranya (amerikai) 15,'17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 13, 15.15,17.45, 20.15 Polar Expressz (amerikai) 14.30 Világszám! (magyar) 18.30 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) 13, 15.30, 18, 20.15 MKKI-HIREK Irodalmi est Január 19-én tizenhét órai kezdettel a magyar kultúra napja alkalmából irodalmi estet rendez a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Az est vendége Parti Nagy Lajos József Attila-dí- jas és az Év Könyve díjas költő, író. A beszélgetést Grendel Lajos Kossuth-díjas író, valamint Németh Zoltán irodalomkritikus vezeti. Az irodalmi találkozó helyszíne az intézet székháza (Védcölöp út 54.). Deja vu klub A megszokott helyszínen, Bazová 9. ismét lesz Deja vu klub, január 19-én 18 órától. Az együttes tagjai: Vajda András - ének, Kanik Tibor - gitár, Konrád József - basszusgitár, Strieženec Sándor - dob, Kotyiensz András - szaxofon. Parti Nagy Lajos (Dömötör Ede felvétele) 110 éve született a Kassa melletti Hernádszentistvánon Mécs László katolikus papköltő „...ha izenetem általadtam” A pannonhalmi apátság könyvtára -jobbra fenn Mécs László Amerre csak ment, elemi indulatokat lobbantott lángra maga körül Mécs László, a fehérreverendás próféta. Pályája első felében csak a szeretetet érezte belőle - pályája második felében csak a gyűlöletet. Diadalútja húsz éve alatt töretlen erővel járta a magyarlakta városokat, hogy szavalatával elvigye hozzájuk a reményt. BÁRCZI ZSÓFIA Mécs László pályája 1912-ben, a Zászlónk című ifjúsági lapban indult, később az Élet, Napkelet, Pásztortűz, Magyarság, Új Nemzedék következett, ezért amikor a Tűz leközölte Hajnali harangszó című versét, Mécs már nem számított ismeretlen költőnek, s mire első kötete napvilágot látott, túl volt a Petőfi-centenáriumra írt Szellemidézés című verse legendás előadásán. A kortárs visszaemlékezések a felvidéki irodalom tudatosítóját, az út kijelölőjét látták benne. A Hajnali harangszó megjelenése hatalmas sikert aratott, egy év alatt 17 kritika látott napvilágot róla, s szerzőik közt alig akadt kettő, aki bármi kifogásolnivalót talált volna a kötetben. Közönsége a második világháború végéig töretlenül rajongott érte, ahogy méltatói egy része is. A Nyugat s a baloldal kritikusai azonban élesen bírálták. Mind a támadások, mind a rajongás elsősorban az előadónak szólt, nem véletlenül, hisz a költőt a húszas évek végére teljesen háttérbe szorította a szavaló, ekkor ugyanis Mécs már eleve előadásra írta verseit. Költészete és élete összefonódtak: törekedett a pap, a költő és az ember összhangjának megteremtésére. Esztétikája elutasította az öncélú művészetet, csak az életre közvetlenül ható, az Evangélium jegyében álló, térítő szándékú verset tartotta valódinak. Küldetéstudata egész költői pályáján megmaradt, talán csak annyit változott az évek folyamán, hogy ifjúságának diadalmasan kongatott, hajnalt hívogató harangját idővel Tinódi Lantos Sebestyén vigaszt vivő kobzára cserélte. „Egy ismeretlen, ősi fényű./ örök titoktól elszakadtan / küldöncnek jöttem s eltűnök majd, / ha izenetem általadtam” - foglalta össze költői hitvallását Meteor című versében. Mécs László csillaga 1926 után egyre feljebb ívelt, a harmincas években egymást érték szavalókörútjai itthon, Magyarországon és Erdélyben, de elképesztő sikereket aratott Franciaországban és Hollandiában is. Egyik francia nyelvű kötetéhez az előszót Paul Valéry írta. Verseit lefordították hollandra, németre, spanyolra, szlovákra, észtre, olaszra és angolra. Első tervezett amerikai körútja a második világháború kitörése miatt hiúsult meg. Összes verseit 23 000 példányban jelentette meg az Athenaeum Kiadó - megdöbbentően nagy szám ez egy verskötet esetében. Ezt a sikersorozatot törte derékba a második világháború, illetve a későbbi kommunista hatalomátvétel. Versei nem jelenhettek meg, sőt, a költő bebörtönözé- séhez kéziratos létük is elég volt. Kiszabadulása után pár évig Budán, a Szent Anna-templomban prédikált, 1961-ben pedig beköltözött Pannonhalmára. Élete végéig a pannonhalmi Szociális Otthon - vagy ahogy a költő nevezte: a Szent Csoszogda - lakója maradt. Mécs Lászlót elfelejtették az olvasók. Húszéves hallgatás következett. 1966-ban azonban két irányból is reménysugár mutatkozott a költő előtt. Egyrészt Szalatnai Rezső vágott bele újraélesztése kísérletébe, melynek az Irodalmi Szemlében megjelent nagy port felvert tanulmánya csak első lépcsőfoka volt, másrészt az amerikai magyarság vette fel vele a kapcsolatot. Mivel a kor irodalompolitikája szűkén osztogatta kegyeit, ha más meggyőződésű szerzők kiadásáról volt szó, Mécsnek 1971-ig kellett várnia az Aranygyapjú megjelenésére, de ez a kötet is leginkább régi verseiből válogatott. Mécs Lászlóért sokan emeltek (Képarchívum) szót. Szalatnai mellett Fábry Zoltán és Rónay György vetették fel a költő újraértékelésének szükségességét, ám a rehabilitáció nagyon elhúzódott. A hatalom felforgatónak tekintette, így az ötvenes években saját bőrén tapasztalhatta meg a diktatúrák természetét. A költő számára eljött a számvetés ideje. Az ötvenes években fájdalmas, a magyar politikai költészet legszebb hagyományait felelevenítő versekben siratta el hazája pusztulását. Kilátástalan helyzetében egyre több versben idézte fel valahai sikeres önmagát, eleinte keserűen, olykor rezignáltam később beletörődéssel. Ha pedig teljesen hatalmába kerítette az írás fölöslegességének a tudata, gombázni indult - akár télen is. Élete vége felé versei csendesebbekké váltak, az élet egykori szerelmese derűsen, bölcs beletörődéssel készült a halálra: „Őszben felejtett vén tücsök: / örök Tavaszba készülök / - s csak bámulom a Menetrendet. / Van egy vasút még: itt ülök / s a temető fele merengek.” OTTHONUNK A NYELV - A NYUGDÍJREFORMMAL KAPCSOLATOS KIFEJEZÉSEKRŐL III. Nyugdíjspórolás, -takarékoskodás vagy valami más? SZABÓMIHÁĽY GIZELLA A klasszikus nyugdíjrendszer köztudottan azon alapszik, hogy az aktív korú munkavállalók befizetéseiből biztosítják a nyugdíjasok járadékát. Mivel újabban a nyugdíjkorban levők a lakosság egyre nagyobb hányadát teszik ki, óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan oldható meg néhány évtized múlva a nyugdíjasok ellátása? Az egyik lehetséges válasz az, hogy mindenki maga igyekszik jó előre félretenni elég pénzt nyugdíjas éveire. Az öregségi nyugdíj biztosításának ez a formája jelenik meg a nálunk most bevezetett nyugdíjreformban is. A vonatkozó törvényben, illetve egyéb szövegekben ezt a fogalmat és folyamatot így nevezik: dôchodkové sporenie. A szlovákiai magyar - írott és elektronikus - sajtóból származó példáim azt mutatják, hogy a dôchodkové sporenie egyik tipikus fordítása a nyugdíjspórolás, aminek oka nyilván a sporenie és a spórolás formai hasonlósága. Ám míg a szlovák szó köznyelvi, a magyar spórol szó bizalmas stílusértékű (az értelmező kéziszótár minősítése szerint). A magyar spórol szóval azonos stílusértékű a szlovák šporiť, ami nem meglepő, hiszen mindkettő német eredetű, s mind a szlovákban, mind a magyarban e szavak jelentős része csak a beszélt nyelvre jellemző. A magyarországi magyar sajtóban ezért a spórol-ta csak könnyedebb, bizalmasabb hangvételű írásokból van adatom: „Ha tehát az a kéridés, milyen módon spóroljunk öreg napjainkra, az önkéntes pénztár azoknak biztosan jó, akik egyébként várhatóan nem lennének képesek rászorítani magukat a rendszeres takarékoskodásra. (Ami nem jelenti, azt, hogy másoknak nem).” A fenn okokból tehát a dôchodkové sporenie magyar fordításaként a nyugdíjspórolás (és egyáltalán a spórolás) csak igen kivételes esetekben javasolható (esetleg csak kommentárban, jegyzetben, glosszában), egyébként mást kell választani helyette. A szlovákiai magyar sajtóban a spórolás mellett tipikusan a takarékoskodás fordul elő, továbbá van egy-két adatom más megoldásra is, ilyen például a nyugdíjtakarékosság. A takarékoskodás szó stílusértékét tekintve megfelelőnek tűnik, alapszavának jelentése miatt - takarékoskodik: ’takarékosan, beosztással él’ - azonban nem ajánlható. Hasonló a helyzet a takarékosság szóval is, ennek jelentése ugyanis: ’1. valakinek takarékos volta; 2. takarékos gazdálkodás’. Ha e szavak nem megfelelők, mit javasolhatunk helyettük? Sajnos, e tekintetben a magyarországi szövegek nem nagyon igazítanak el bennünket, például a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben a pénztártag tagdíj-at fizet - tehát a magyar törvény szemlélete szerint nem pénz megtakarításáról van szó, mint a mi esetünkben. Nézzük meg azonban egyéb, azonos tövű szavainkat! Először is önként adódik a megtakarít szó, amelynek első jelentéseként az értelmező kéziszótár ezt tünteti fel: ’(pénzt) takarékoskodva félretesz és összegyűjt’; a megtakarítás származékszó jelentése pedig ez: ’az az eljárás, hogy valamit megtakarítanak’. Szövegekből adatolható a nyugdíj-megtakarítás összetett szó is, de főként ’eredmény (megtakarított pénz)’ értelemben, erre van példám az Új Szóból is. Ezzel szemben inkább ’cselekvés’ értelmű az előtakarékosság, ennek jelentése - ’az a cselekvés, tény, hogy pénzintézetben valaki meghatározott célra bizonyos összeget előre részletekben fizet be, gyűjt’ - megfelelő, valamint létezik a nyugdíj-előtakarékosság összetett szó is, amely az önkéntes nyugdíjpénztárakkal (amelyeknek szlovákiai megfelelőjük a kiegészítő nyugdíjbiztosító) kapcsolatban magyarországi szövegekből is adatolható. A konkrét szövegtől függően tehát e szavak valamelyikét, elsősorban az utóbbit lehet javasolni.
