Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-15 / 11. szám, szombat

30 Egészségünkre UJ SZÓ 2005. JANUAR 15. Bár a klimaktérium élettani állapot, mégis sok tünete megnehezíti a nők életét A szerelem nincs életkorhoz kötve Az esetek több mint 90 százalékában a hölgyek veszik észre a rendellenességet A nők féltett kincse ÉLETMÓD A nők életük közel egyharmadát a változó kor után élik le, és nem mindegy, hogyan. Ma már a nők tisztában vannak vele, hogy a menopauza állapot, és nem beteg­ség, méghozzá olyan állapot, amelynek kellemetlen tünetei ellen lehet, és kell is tenni. A változó korba lépett nők menstruációs ciklusa rendszerte­lenné válik, majd megszűnik, gyak­ran öntik el őket hőhullámok, verej­tékeznek, bőrük elvékonyodik, ezért könnyebben ráncosodik. Ezenkívül ötvenen túl az asszonyok hajlamosak lesznek a szív- és ér­rendszeri megbetegedésekre, és fe­nyegeti őket a csontritkulás is. Ezek­re a tünetekre ma már van gyógy­szer: a hormonpótló kezelés a pana­szokat megszünteti, vagy enyhíti. A klimax leggyakoribb tünetei közismertek, ám két intim problé­máról: a vizelet-visszatartási gon­dokról és a szexuális élet nehézsé­geiről ritkán esik szó. A szégyenke­zés általában meggátolja a nőket abban, hogy gondjukkal orvoshoz forduljanak, és inkább vállalják, hogy életük végéig „pelenkád’ kell hordaniuk. Még ennél is nagyobb hallgatás övezi azt a kérdést, hogyan befolyá­solja a változás kora az asszonyok szexuális életét. Az évek múlása legtöbbjük számára azt jelenti, hogy véget ért életük örömteli kor­szakai az az időszak, amelyet a gondtalan házasélet jellemzett. Tu­dományos felmérések szerint a nők fele elégedetlen szexuális életével a menopauza után, és panaszkodik li­bidója csökkenésére. Pedig a vágyat ébresztő és vágyat érző nő a szere­lem és a szexualitás örömeit a válto­zó kor után is élvezheti. Ma, a korszerű hormonpóüó ké­szítmények korában a nők már nem TÁJÉKOZTATÓ A fájdalmas közösülés a nemi élet zavarainak egyik, talán leggya­koribb megjelenési formája. A bete­get a szégyenérzete megakadályoz­za, hogy az orvos segítségét kérje. A szexualitás szabadosabbá válá­sa, a nemi erkölcs fellazulása para­dox módon a nemi élet zavarainak fokozott negatív megítélését szül­ték. A pomókiadványok örökké tettre kész, tökéletesen működő „gépezetei”, a gombnyomásra tör­vényszerűen bekövetkező orgaz­mussorozatok elfeledtetik a szemlé­lővel azt a tényt, hogy az egészséges nemi élet számos testi és főképp lel­ki tényező hibátlan együttműködé­sén alapszik. Lelki és testi okok A nemi élet fájdalmassága lelki és testi okokra egyaránt visszave­zethető. A lelki tényezők szerepe lényegesen jelentősebbnek látszik, de pontos adatok nem ismertek. A nőgyógyász feladata a testi okok kizárása, illetve megerősítése. A fájdalom jelentkezésének lokalizá­ciója alapján beszélünk felszínes, illetve mély dispareuniáról. Felszí­nes dispareuniát okozhamak a sze­méremtest gyulladásai, fertőzései. Ilyen esetekben többnyire egyéb kísérőtünet is jelen lehet: viszke­tés, folyás, a szeméremtest ödémás duzzanata, bőrpírja. A kezelést ilyen esetekben, megfelelő kivizs­gálást követően célzottan alkalma­zott antimikrobás szerekkel végez­zük. Fájdalmas közösülést okoz a hüvelybemenetnél lévő ún. kényszerülnek színjátékokra. A kombinált hormonpótló kezelés amely a fogamzásgátló tablettákkal ellentétben természetes Bartholin-mirigy cisztája, tályoga is, ezeknek kezelése műtéti. A változás korában, illetve azt kö­vetően az ösztrogénhiányos állapot a hüvelybemenet szűkületét, ned­vesedésének elmaradását okozza, és így vezethet fájdalmas együttlét- hez. A kezelés lényege a megfelelő hormonpótló terápia. A behatolás fájdalmasságát okozhatják korábbi nőgyógyászati beavatkozások (pl. gátmetszés, hüvelyplasztikai műté­tek) hegesedései is. Ezek kezelése elsősorban műtéti, de a hangsúly a megelőzésen van: megfelelő műtét­technika alkalmazásával kialakulá­suk elkerülhető. Ritkán, de a szűz­hártya rendellenességei okozzák a fájdalmas közösülést. A közösülés során a mélyben tapasztalt fájda­lom oka gyakrabban szervi megbe­tegedés következménye. Ilyen típu­sú fájdalmat okozhat a méhnyak és a kismedencei szervek gyulladása. Az endometriosisban (méhen kívül elhelyezkedő méhnyálkahártya szi­getek) szenvedő betegek mintegy 30-40 százaléka említ fájdalmat kö­zösülés során. A kismedencében végzett korábbi műtétek következ­tében kialakuló összenövések szin­tén okai lehetnek a mély behatolás során jelentkező fájdalomnak. Nőgyógyász és pszichológus A fájdalmas közösülés szervi oka­inak felderítése a részletes nő- gyógyászati vizsgálat feladata. A szeméremtest, a hüvely és a méh­nyak alapos megtekintése, mikrobi­ológiai vizsgálata, a kismedence át­ösztrogéneket juttat a szervezetbe visszaadja a nőknek korábbi rend­szeres ciklusukat. Ezzel együtt visz- szatér fiatalságuk számos jele is, egyedül termékenységüket nem -nyerik vissza. A hormonpótló ké­szítmények hatására azért javul a szexuális élet, mert megszűnnek a klimaxot kísérő kellemetlen tüne­tek: a hőhullámok, az éjszakai ál­matlanság, a kimerültség. Ennek köszönhetően javul az asszonyok általános közérzete, hangulata, elil­lan a fáradtság, a közömbösség, és visszatér korábbi jó étvágyuk. Ugyancsak a visszapótolt ösztrogénnek köszönhetően meg­szűnik vagy mérséklődik a menopauzában oly gyakori hüvely­szárazság, a hüvelyhám megvas­tagszik, a hüvelyi flóra visszaáll a termékenység korában megszokott­ra, s így csökken a fertőzések veszé­lye. Mindezen túl az alhasi vérbőség is fokozódik, s ez a felsorolt kedvező változásokkal együtt ugyancsak a szexuális életet teszi kellemesebbé. tapintása, majd minden esetben ultrahangvizsgálata segíthet a szer­vi okok felismerésében. Szükség le­het a kismedence hastükrözés útján (laparoszkópia) történő áttekinté­sére is. Ilyenkor nemcsak esetleges diagnózishoz juthatnak, de ezek je­lentős részét a beavatkozás során műtétileg meg is oldhatják. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, miszerint a tartósan fennálló szervi okok pszichés következmé­nyei a terápia sikertelenségét okoz­hatják. A dispareunia kezelésében tehát a terápia sikere érdekében szinte minden esetben szükség van szakértő pszichológus bevonására is. (str) Korunk öntudatos asszo­nya rendszeresen megvizs­gálja melleit. Az esetek több mint 90 százalékában éppen ők azok, akik elő­ször veszik észre, ha vala­milyen rendellenesség van kialakulóban. ■■ KÓRKÉP Ennek azonban van árnyoldala is, ugyanis minden parányi mellfe­szülés, nyomásérzékenység vagy csomó mélységes aggodalmat, szo­rongást vált ki belőlük. A ráktól való páni félelem miatt pedig sokszor vonakodva keresik fel az orvost. Következő írásunkkal minden nőnek szeretnénk segítem, így köz­readjuk, hogy mely tünetek mellfe­szülés, fájdalmak, csomók eseté­ben mi is a teendőnk egészségünk érdekében. Mellfájdalom a menzesz táján A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyen­kor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és kemé­nyebb is, mint egyébként. Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hor­monális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira. Csomó a mellben? Az emlő állományának ezt a kró­nikus elváltozását masztopátiának nevezzük. Az asszonyok egyharma- dánál fellelhető kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakrabban a 20-50 éves korúaknái fordul elő. Az érin­tenek 70-80 százalékánál cisztás masztopátiáról van szó. Ezek a cso- mócskák a menstruációs ciklus fo­lyamán változtatják a nagyságukat, és a periódus előtt fájdalmas duzza­natokat okoznak. Valószínűleg az ösztrogén és a gesztagén közötti egyensúlyhiány okozza a masztopátiát. Ilyenkor a peteérés idejére tehető „átalakulási folyamat” zavart szenved. A masztopátiáknak több mint 90 százaléka veszélytelen, minthogy a mirigyszövet sejtjei semmilyen (70 százalék), vagy igen csekély (20 százalék) elváltozást mutatnak. Jóindulatú csomók Az emlőt alkotó mindhárom szövetben képződhet tumor. A tu­mor szó ne rettentsen meg senkit, hiszen az orvostudomány minden sejtszaporulatot, még az ártatlan jóindulatú csomókat is tumornak nevez. A zsírszövetből kiinduló tumor a lipóma, a kötőszövetből eredő a fibroma, a kötő- és mi­rigyszövet jóindulatú tumora pe­dig fibroadenoma. A lipómától el­tekintve, amely főképpen az idő­sebb asszonyoknál jelentkezik, a jóindulatú emlőtumorok gyakran már a pubertáskorban keletkez­nek, de leginkább a 30 év alatti nőket érinti. Ennek oka az, hogy ebben a korban az emlő különö­sen „aktív”, jelentős változásokon megy keresztül. Mennyire veszélyes? A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulá­suk nem növeli a rák kialakulásá­nak veszélyét! Az emlőrák csak a teajáratokból (85 százalékban) vagy a mirigyszövetből (15%-ban) kelet­kezik. Puha folyadéktömlők A mellcisztát lapos, folyadékkal telt ballonként képzelhetjük el. Menstruáció előtt gyakran igen fáj­dalmas, akár mandarinnagyságúra is megnőhet. Minden emlőben ter­melődik kis mennyiségű folyadék, ami azután a tejjáratokban észre­vétlenül kiválasztódik az emlőbim­bón át, vagy felveszi az emlőszövet. Ha ez a folyadék egy helyen felhal­mozódik, cisztát képez. A ciszták nem adnak okot aggo­dalomra, ultrahanggal jól kimutat­hatók, s így időközönkénti ellenőr­zésük nem jelent problémát. Ha a ciszták panaszt okoznak, ki kell ürí­teni őket. Ezt szinte fájdalommen­tesen el tudják végezni az orvosok. Ha azonban a ciszta ezután több­ször is újból megtelne, jobb, ha mű­téti úton válunk meg tőle. Csalfa emlőfájdalmak Bizonytalan fájdalmak az emlő­alapon, fájdalmas, húzó érzés a melltől a hónaljárok irányába, bőr­pír ezek a tünetek olyan okokra is visszavezethetőek, amelyeknek semmi közük sincs az emlő megbe­tegedéséhez. Például egy rosszul fekvő melltartó, sportolás utáni izomláz, megfázás utáni nyirokke­ringési panaszok, mosó- és mosdó­szer-allergia mind-mind fájdalmat és irritációt válthat ki a mell terüle­tén. Olyan melltartót kell viselnünk, amely a melleinket alátámasztja, de nem páncélként szorítja. A sporto­lásnál átmenetileg valamivel köny- nyebb edzéseket tartsunk, amíg a mellizmaink fájdalommentessé nem válnak. A bőrvörösséget példá­ul körömvirágkrémmel gyógyíthat­juk. A gyulladásba jött hónalji nyi­rokcsomónál ügyeljünk arra, hogy megfázásunk elmúltával újból pu­hává váljanak, ha ez nem történik meg, forduljunk orvoshoz. A gyulla­dás enyhítésére esetleg enyhe kör­körös nyirokmasszázst is végezhe­tünk. Kik a veszélyeztetettek? Az utóbbi évek megfigyeléseiből egyértelművé vált, hogy a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt az emlődaganat ri­zikója már az egyre fiatalabb nőket is fenyegeti. Szerencsére a korai di­agnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, éppen ezért van szükség arra, hogy a hölgyek rend­szeresen, minden hónapban egy­szer alaposan megvizsgálják mellei­ket. Mi történhet daganat esetén? Műtét: ilyenkor a daganatos el­változást kiműtik az emlőből. Ha ez valami miatt nem lehetséges, gyak­ran az egész emlőt eltávolítják a környező nyirokcsomókkal együtt. A radikális emlőműtétek hosszú tá­vú eredményessége igen kérdéses. Az elmúlt években ezért egyre elter­jedtebb a daganat eltávolítására szorítkozó „takarékos” műtét. Sugárkezelés: ezt a gyógymódot akkor alkalmazzák, ha a rosszindu­latú daganatot már eltávolították az emlőből. Ilyenkor azt a részt, ahon­nan a tumort kioperálták, foton-, elektron- vagy gammasugárzással kezelik. Célja, hogy a beteg szerve­zetében esetleg még meglévő rákos sejteket elpusztítsák. Kemoterápia: ez a gyógymód az egész szervezetre hatással van. Ilyenkor intravénásán vagy tab­letta formájában olyan anyagokat juttatnak a beteg szervezetébe, amelyek hatására a gyors növeke­désű sejtek - sajnos nem csupán a rákosak - elpusztulnak. Ezért ko­moly mellékhatásokkal kell szá­molnunk, immunrendszeri, máj-, vese-, szívkárosodás, emésztési zavarok, legyengülés, fogyás, ét­vágytalanság. Intenzívebb kezelé­sek után nem ritka újabb, teljesen más szövettani típusú daganatok és áttétek keletkezése. 30 TUDNI! Az emlőrák 5 százaléka génkáro­sodás következménye, ami örököl­hető is. Eddig két gént találtak, ami ezzel összefüggésbe hozható: BRCA1 és BRCA2 nevűt. Mikor ér­demes elvégeztetni a génvizsgála­tot? Ha ♦ a családban legalább két nőnél volt emlő- vagy petefészekrák; ♦ az egyik női családtagnál 30 éves kora előtt fejlődött ki emlőrák; ♦ valamelyik női rokonnál 40 éves korában vagy az előtt kétoldali emlő vagy petefészekrákot találtak; ♦ egyik közeli férfi családtagnál mellrák keletkezett. TESZT Ön elmúlt 45 éves, és nem tudja eldönteni, hogy Ön is a változás korában van-e? Töltse ki az alábbi menopauza tesztet. Ha az igen vá­laszok ötször vagy ennél többször szerepelnek, úgy érdemes felkeres­ünk nőgyógyászát. Vannak-e hőhullámai? Igen Nem Van-e éjszakai izzadása? Igen Nem Szédülést, erőteljes szívdobo­gást, illetve levertséget szo­kott-e érezni? Igen Nem Gyakran szenved álmatlanság- ban? Igen Nem Önbizalmát gyakrabban veszí­ti-e el a közelmúlthoz képest? Igen Nem Ingerlékenységet, szorongást szokott-e érezni? Igen Nem Nemi vágya csökkent-e a meg­szokotthoz képest? Igen • Nem Van-e hüvelyszárazsága? Igen Nem Van-e gyakori vizelése, illetve vizelési ingere? Igen Nem Vannak-e gerinctáji, illetve kü­lönböző csontfájdalmai? Igen Nem Jelentkeztek-e Önnél szív- és érrendszeri problémák? Igen Nem A szexualitás szabadabbá válása a nemi erkölcs negatív megítélését okozta A fájdalmas érintkezés lelki és testi okai

Next

/
Thumbnails
Contents