Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-15 / 11. szám, szombat
8 Kultúra SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe sz. 19 Ház az óceán felett vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból sz. 19 Párna bácsi v. 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Három a testőr v. 15 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz., v. 16, 18, 20 MÚZEUM: Dogville - A menedék (svéd-dán) sz., v. 19.30 AUPARK - PALACE: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) sz., v. 13.20,14.40,15.40,16.40,18,19,20,21.20 A hihetetlen család (am.) sz., v. 14.20,15, 17.40 A tűzben edzett férfi (am.- mex.) sz., v. 17.10, 20.20 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.- ang.) sz., v. 13.10, 15.10, 17.30, 19.30, 21.30 Szüzet szüntess (am.) sz., v. 12.10, 14.40, 17, 19.20, 21.40 Bajos csajok (am.) sz., v. 14.10, 16.20, 18.30, 20.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz., v. 16.10,18.40, 21.10 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz., v. 15.30,18.10, 20.50 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) sz., v. 20.10 KASSA DRUŽBA: Az ördögűző - A kezdet (am.) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) sz., v. 16, 19.15 TATRA: A falu (am.) sz., v. 17 Rossz nevelés (sp.) sz., v. 19 ÚSMEV: A hihetetlen család (am.) sz., v. 16 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) sz., v. 18 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Nyílt tengeren (am.) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Polar Expressz (am.) sz., v. 16 DUNASZERDAHELY - LUX: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) sz. 19.30 Világszám! (magy.) v. 18 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz., v. 17,19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Anakonda 2. - A véres orchidea (am.) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Polar Expressz (am.) sz., v. 18 LÉVA-JUNIOR: Mobil (am.) sz., v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bajos csajok (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Al fie (ang.-am.) sz., v. 13.30,15.30, 17.45, 20 Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) sz., v. 14.45, 17.15, 19.45 Amerikai taxi (am.-fr.) sz., v. 14, 19.45 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz., v. 16.30, 20.30 A hihetetlen család (am.) sz., v. 15, 17.15 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) sz., v. 16,18,20 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) sz., v. 13.45, 17, 20.15 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz., v. 13, 15.15, 17.45, 20.15 Polar Expressz (am.) sz., v. 14.30 Világszám! (magy.) sz., v. 18.30 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a VII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Csoportok VII. Országos Fesztiválja), amely 2005. november 10-13-a között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzi- tán. A részt vevő csoportok a következő műfajokban jelentkezhetnek 2005. augusztus elsejéig a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya címén: klasszikus színdarabok, népszínművek, eszt- rádműsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok esetében a műsor időtartama 120, az esztrádműsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az előadások, amelyek szerepelnek az idei Jókai Napok versenyprogramjában. Bővebb információval a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81. Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543- 986, tel: 055/489-82-39, 489-82- 40, e-mail: boda@csemadok.sk . Információk és jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain is beszerezhetők. FOTÓPÁLYÁZAT Budapest. József Attila születésének századik évfordulója alkalmából fotópályázatot hirdet az Eu- rora Közhasznú Kulturális Alapítvány és a Xerox Magyarország. A Születésnapomra című pályázatra olyan munkákat várnak, amelyek a „verssoroktól, gondolatoktól inspirálva mutatják be”, hogy a pályázót mennyiben és hogyan érintette meg a költő szellemisége. Az alkotások beküldési határideje 2005. március 1-je. A pálya- műveket szakmai zsűri bírálja el. A fotókat digitális, nyomdai fel- használásra alkalmas formában (minimum 800x600 képpontfelbontással) elektronikus levélben a foto@pressinform.hu címre, vagy CD-lemezre írva, postán a 1142 Budapest, Dorozsmai utca 104. címre lehet eljuttatni. Egy pályázó legfeljebb öt képpel nevezhet. A legjobb alkotásokból április 3-án kiállítást rendeznek a Magyar Sajtó Házában, ahol a magyar irodalmi, tudományos és művészeti élet jeles képviselői vallanak József Attilához fűződő kapcsolatukról. A kiállított képek a rendezvényt követően budapesti és vidéki helyszíneken is láthatóak lesznek. Az első három helyezett jutalomban részesül. A szervezők tervei között szerepel egy album elkészítése a kiállítás anyagából. (MTI) ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 15. A kiváló szlovák képzőművész retrospektív kiállítása február húszadikáig látható a pozsonyi Pálffy-palotában Bűvölet Brunovský módra Albín Brunovský: Hölgy kalapban II. Albín Brunovský a huszadik századi szlovák képzőművészet egyik legkiválóbb egyénisége, akinek nevét, munkásságát nem csupán itthon övezi osztatlan elismerés, hanem a határokon túl is. Az 1935-ben született és 1997-ben elhunyt festő- és grafikusművész gazdag életművet hagyott maga után. A Pozsonyi Városi Galéria nagyszabású kiállítással tiszteleg a mester emléke előtt, aki idén decemberben lenne hetven esztendős. MISLAY EDIT A nagyszabású jelző egyáltalán nem túlzás, hiszen ez a legnagyobb kiállítás, amelyet Brunovský alkotásaiból Szlovákiában valaha is láthatott a közönség. Olyannyira, hogy a Pálffy-palotában valamennyi állandó kiállítását ideiglenesen szünetelteti a galéria, s a termekben Brunovský életműve kapott helyet. Tegyük mindjárt hozzá: nem csupán a festészetben és a grafikában, hanem más képzőművészeti ágakban is jeleskedett a művész: foglalkozott bélyeggrafikával, bankjegygrafikával és díszlettervezéssel is. Az általa illusztrált könyvek a szlovák könyves szakma nagyra értékelt darabjai közé tartoznak. S hogy a könyvillusztrációt ő maga is mennyire fontosnak tartotta, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyik alapítója volt az azóta nemzetközi hírűvé vált BIB- nek, vagyis a könyvillusztrációk pozsonyi biennáléjának. Pedagógusnak is kiváló volt. Szintén a könyvek iránti vonzalmát jelzi, hogy a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán 1967-től a könyvalkotói szak, 1970-től 1990-ig pedig a szabad grafikai szak és a könyvalkotói szak működött az ő vezetése alatt. A kortárs szlovák képzőművészet alkotóinak több nemzedéke kezdte pályáját a Brunovský professzortól kapott útravalóval. Igaz, szuggesz- tív, lenyűgöző művészete olykor meg is nehezítette tanítványai munkáját. Szakmai vélemények szerint ugyanis ezek a fiatal művészek nem egykönnyen tudnak/tud- tak szabadulni hatása alól, s alkotásaikban felismerhető a mester „lelke” és „keze nyoma”. Valóban nem lehet könnyű feladat kikerülni egy olyan zseniális mester bűvköréből, mint Albin Brunovský, akinek munkáit lenyűgöző szakmai tudás, hihetetlen precizitás, cizelláltság jellemzi. Sajátos, a valóságból és egyfajta fantáziavilágból táplálkozó alkotásai csendes harmóniát sugároznak, amelyet olykor egyfajta melankólia leng körül. Fontos szerepet játszik műveiben a nő, a női arc mint a már említett harmónia és a szépség szimbóluma. Ugyanilyen jelentős ihlető forrása a természet is, ember és természet misztikus kapcsolata. Brunovský alkotásai nemegyszer a szecesszió világát idézik, a művészi kivonulást a profán világból egy elképzelt, idilli környezetbe, ám ebbe a világba - kivéd- hetetetlenül és törvényszerűen - betör a komor, kiábrándító, sebeket ejtő valóság is. „Brunovský az ember figurájának képét fiktív jellé destruálja. Később a világ képének mint imaginárius vidéknek az ábrázolásához jutott el, hátterében az ember valóságos és vágyott világának ellentéteit analizálja. Ily módon alkotja meg költői és alapjában véve filozofikus reflexióját a világról” - írja elemzésében dr. Alena Vrbanová művészettörténész. Vagyis Brunovský azt mutatja meg, milyen lehetne a világ, és azt is, miért nem lehet olyan, amilyennek ő szeretné látni. A páratlan élményt nyújtó kiállítás (négy szinten kapott méltó környezetet a Pálffy-palotában!) Brunovský korai, a hatvanas évek elején készült grafikáival nyit, s végigkísérve pályáját egy, a halála évében készült alkotással zárul. Nem hiányoznak híres sorozatai (Álom, Bella Italia, Hölgy kalapban, Labirintus) és csodás színekben pompázó, fára festett képei sem. A kiállításhoz kapcsolódva, azt kiegészítve egy reprezentatív albumot is kínál a galéria, amely a művész grafikáit adja közre. OLVASÓSAROK Jó kilátások az ezüstfenyőkre HIZSNYAI ZOLTÁN Gazdag József Kilátás az ezüstfenyőkre címmel kötetbe gyűjtött tizenegy elbeszélésének gyakori, szinte már kizárólagos témája az elidegenedettség. Hősei magukba forduló, szinte már betegesen introvertált fiatal férfiak, akik intenzíven keresik ugyan az utat a külvilág felé, ám ebbéli törekvésük szocializálódásra való képtelenségük miatt minduntalan megfeneklik - ami különösen fájdalmas szálltukra: még a párkapcsolatokban is. Úgy tűnik, a közösségi életformáktól ösztönösen idegenkednek, habár ennek oka valószínűleg az lehet, hogy nem lelnek érvényes életmodellt, modort, elfogadható célokat, hogy nem lelik a cselekvés autentikus irányát, a dolgok kozmikus eredőit - vagyis: a létezés értelmét (valójában még akkor sem, ha valamiben olyan rendkívüli sikereket érnek el, mint az egyik legsikerültebb novella hőse, Ján Vend, a szlovák kerékpárversenyző). Mintegy pótcselekvésként szinte már kényszeresen, újból és újból nekifognak ugyan a tárgyi világ, a hétköznapi reáliák feltérképezésének, de - és erre időről időre maguk is csalhatatlanul ráéreznek - a dologi bizonyosság, a konkrétumok megta- pasztalhatósága csupán a létezésbe való fizikai beágyazottságról tehetnek tanúságtételt, a lelkiszellemi jelenlétről nem szolgálnak semminemű bizonyítékkal. Ezért aztán a szerző hősei szenvednek bár a magánytól, ugyanakkor azonban - mint egyfajta igencsak hevenyészett és bizonytalan, de mégiscsak egyedül lehetséges menedékre - elfojtha- tatlanul vágynak is rá. A magányra való fokozott igényük aztán a párkapcsolataikra is kedvezőtlen hatással van, ami megint csak megnehezíti a kitörést. Ördögi kör. Ennek mentén poroszkálnak körbe fáradhatatlanul a Gazdagprózák hősei. Ami a föntebb körvonalazott lélektani folyamatok ábrázolásának technikáját illeti, a kötet szövegei két csoportra oszthatók. Az írások egyik része (A sötét, ha eljön; Vasárnap esti séták, kezdődő ködben; Az otthonról való bizonyosság stb.) alapjában véve afféle belső monológ. Ezekben a belső monológokban a leírások dominálnak: különböző, eleinte olykor kifejezetten jelentéktelennek tűnő, szubsztanciá- lis mivoltukat csak a narráció intenzitásának erősödésével megmutató (majdan megtörténő vagy talán már megtörtént?) eseménysorok dialógusfoszlányokkal megspékelt, több variáció szerint is lepörgetett, folytonosan reflektált, kétségbevont és mindig újragondolt leírásai. Valahol a tudat és a tudatalatti, az álom és az ébrenlét határán keletkező, hol akadozó, hol feltartóztathatatlanul hömpölygő belső monológok ezek, melyek végletesen képlékeny, ugyanakkor jelentős feszültségek abszorbeálá- sára képes szövegmasszát alkotnak. Esedegességnek vagy heve- nyészettségnek azonban nyoma sincs, mivel maga a meder (a szerkezet), amelyben ez a felszínre törő pszichés magma végighömpölyög, mindig jól ádátható és pedánsan szabályozott. Gazdag prózáinak egy másik csoportja a történetre épül. E történetek között van nyilvánvaló fikció, amely képzeletbeli közegben, behatárolhatatlan térben és időben játszódik (Ahol élünk), de van olyan is, amelyben a szerző a tényirodalom retorikai alakzataival és vizsgálódási módszerével él (Az árnyak kifürkészése; Kísérlet egy Vend-paradigma felállítására stb.). Van közöttük a mrozeki abszurd hagyományát továbbépítő elbeszélés (A kegyelem pillanata) és csupán merész képzettársítások segítségével összeilleszthető töredékekből és szövegfragmentumokból megkomponált próza (Mielőtt megkövülünk) ugyanúgy, mint jól érthető szimbólumok köré építkező, írástechnikájára nézve hagyományosnak tekinthető novella (Mozgásterületünk szűkülésének fokozatai). Az alkalmazott beszédmódok és technikai eszközök azonban gyakran egy-egy írásművön belül is keverednek, aminek következtében végső soron a kötet szövegeinek fönti szempontok szerint elkülöníthető csoportjai is összemosódnak. Van azonban néhány szerkezeti-technikai elem és szépírói fogás, amely - ha nem is mindenhol érvényesül - meghatározónak látszik, és a kötet egészéről kialakult képünket befolyásolja. Ilyen például a minimalista iskolákra jellemző írásmód vagy az ismétlések kiemelkedően fontos szerepe, valamint az a mód, ahogy a tárgyi világ elemei és a természeti jelenségek jelentésessé válnak, ahogy a pszichés folyamatok konkrét fizikai-biológiai folyamatokként kon- cipiálódnak, ahogyan a metaforák, szimbólumok révén leírt lelki- állapot mintegy materializálódik (e tekintetben egyébként pl. Tálamon Alfonz álom-novelláival látok rokonságot). Mindent egybevetve a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent szép kivitelű elbeszélés-gyűjtemény fiatal szerzőjének stílusa érett és érzékletes, kompozíciói szerkezetileg átgondoltak, formaérzékenysége, atmoszférateremtő képessége pedig figyelemre méltó. Még sokat várhatunk tőle. (Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre, Kalligram, 2004.)
