Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-14 / 10. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 14. Nagyszünet - hirdetés 15 A leggyakoribb kérdés: milyen szakirodalmat tudok felhasználni, és ezt honnan tudom megszerezni? Hogyan írjunk jó dolgozatot? Fontos szerepet játszik az anyaggyűjtésben az internet (Somogyi Tibor felvétele) A különböző írásbeli és szóbeli dolgozatok nagy szerepet játszanak tanul­mányaink során (referátu­mok, szemináriumi dolgo­zatok, szakdolgozatok, doktori disszertációk). Ho­gyan kell jól megírni egy házi dolgozatot? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha szerencsénk van, még az egyetem elején egy speciális sze­minárium keretében, egy életre megtanulhatjuk, hogyan kell tisz­tességesen könyvtárazni, és hogy egy-egy tudományos munkát mi­lyen tartalmi és formai szem­pontok alapján kell összerakni. De mi van akkor, ha a tanórákon való aktív részvétel nem annyira jellemezte életünket? Káosz! Azok a kétségbeesettek, akik egy üres Word dokumentum előtt ül­nek, és legszívesebben az abla­kon ugranának ki, nyugodjanak meg, itt a segítség! Anyaggyűjtés Amikor már pontosan tudjuk, hogy miről akarunk írni, akkor az első és legfontosabb kérdés: „Mi­lyen szakirodalmat tudok fel­használni, és ezt honnan tudom megszerezni?” Általában min­denféle forrás használható, ami témába vág, és tudományos szempontból megfelelő. Elsődle­ges forrásnak nevezzük azt a mű­vet, amely bizonyos területtel, vagy egy problémával foglalkozik (tanulmány, értekezés, kutatás leírása), másodlagos forrásnak pedig az erről szóló bibliográfiá­kat, a szakirodalom listáját ne­vezzük. On-line keresés Fontos szerepet játszik az anyaggyűjtésben az ' internet. Most már egyre több egyetemen és főiskolán van lehetőség az in­gyenes internethasználatra. A ke­resőprogramok hatékony haszná­latához érdemes megkérdezni hozzáértőt, illetve kipróbálni az „Advanced search” vagy hasonló linket. De a legfontosabb a kitar­tás: rengeteg irreleváns talála­tunk lesz. És ne csak az első talá­lati oldalt nézzük meg! Néha ér­demes (még ha fizetni is kell ér­te) a különböző archívumokban, adatbázisokban keresni. Könyvtárkatalógus: a házi dol­gozatokhoz felhasznált irodalom nagy része könyv alakban áll ren­delkezésünkre. Vannak olyan könyvek, amelyeket rendszeresen kell használnunk, ezeket érde­mes akár meg is venni. De azért az a jellemzőbb, hogy az ember a könyvtárban keresgél. A kataló­gusban az összes könyv jelezve van, amely az adott könyvtárban fellelhető. Vannak cédulás, mik­rofilmes, és on-line katalógusok, névsor, vagy téma szerint rendez­ve. A névsor szerinti katalógus­ban, szerző, vagy kiadó szerint al­fabetikus sorrendben vannak a művek. A témakatalógusban cím­szavak, vagy témakörök szerint lehet keresni. A kölcsönzésről még annyit, hogy a kézikönyve­ket csak helyben lehet olvasni, il­letve ha egy könyvből csak egy rövidebb szövegre van szükség, fénymásolhatunk is, de ez általá­ban elég sokba kerül. Ha az em­ber a legeslegfrissebb anyagokat is látni akarja, akkor érdemes a folyóirattárban is kutatni. Lánc­reakció: amikor különböző köny­vek lábjegyzeteiben és irodalom- jegyzékeiben keresünk további szerzők, és témák után. De figye­lem, előfordulhat, hogy a külön­böző szerzők egymást idézik, és akkor nem igazán jutunk előre, csak körbe-körbe tekergünk. Az anyagok feldolgozása Miután elég anyagot gyűjtöt­tünk, és a legfontosabb informá­ciókat szelektáltuk, akkor kezdő­dik a tematika tényleges felállítá­sa, a saját szavainkkal. Alapvető, hogy a különböző munkafáziso­kat világosan rendszerezzük, hogy követhetőek, és átláthatóak legyenek a felismerések. Egy tudományos munka több­féleképpen is tagolható: kronoló- giailag, okok és okozatok szerint, az általánostól a konkrétumig, összehasonlító módon, induktív módon (a bizonyítástól az elmé­letig), deduktív módon (az elmé­lettől a gyakorlatig). Fontos, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon, miről szól a dolgozat, mi­lyen lépéseken keresztül jutot­tunk el az eredményhez. Az érve­lési rendszerünk az olvasó szá­mára világos, és követhető kell, hogy legyen. A célkitűzésünktől és a tudo­mányos munka típusától függet­lenül vannak általános szabá­lyok, ami a dolgozat felépítését il­leti. A struktúrára és a formai megjelenésre egyaránt vonatkoz­nak ezek a szabályok. Az olvasó­nak egy következetesen felépített dolgozatot kell prezentálni. A gondolatmenetet a problémafel­vetéstől a végkövetkeztetésig lo­gikusan és jól áttekinthetően kell megmutatni. Egy tudományos munka általá­ban három részből áll: előkészí­tés, bevezetés, fő rész, tárgyalás, befejezés. Ha ezt a tagolást be­tartjuk, áttekinthető munkát ké­szíthetünk, ami tartalmilag és formailag is megfelel a követel­ményeknek. Már csak az kell, hogy a tanár is ugyanígy gondolja mindezt, és jó jegyet adjon a dol­gozatunkra. (he, p) PÁLYÁZÓ Tudományos és technikai diákalkotó kiállítás AJÁNLÓ A TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, a TIT Stúdió és az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány pályázatot hirdet 10-18 éves diákok számára tetszőleges természettudományi és műszaki te­matikájú, tárgyú, jellegű diákalkotások megvalósítására. Pályázz te is, és nyerj! I. A pályaművekkel szemben támasztott követelmények: 1. A kidolgozott pályaművek tükrözzenek (a pályázó életkorá­tól elvárható) elmélyült, tudományosan megalapozott érdeklő­dést, komoly kutatómunkát! Éljen a pályázó valamely tudomá­nyos eljárással: jelenségvizsgálat, kísérletezés, az eredmények szintetizálása, tudományos következtetések levezetése stb.! 2. Elengedhetetlen, hogy a pályamű érthető, hatékony módon bemutatható, demonstrálható legyen. Egyaránt lehet pályázni el­méleti (pl. poszter, számítógépes program stb.) és tárgyi-gyakor­lati természetű munkákkal (modell, terepasztal, makett stb.). Pályázhatnak egyének vagy néhány fős alkotó kollektívák. II. A pályázatra jelentkezni az elkészítendő pályamű rövid (1-3 oldalas) szinopszisának (vázlatos ismertetésének) benyújtásával lehet 2005. január 15-ig. A jelentkezések elfogadásáról 2005. ja­nuár 31-ig minden jelentkezőnek értesítést küldenek. A jelentke­zés pozitív visszaigazolása esetén a kész pályaművek elkészítésé­nek és az elkészülés bejelentésének határideje 2005. március 1. Nevezési díj: 1000 Ft, amelyet a pályázat visszaigazolásakor el­küldött csekken kell befizetni 2005. március 1-jéig. A befizetési csekk másolatát a kiállítás helyszínén kell bemutatni. A határon túli pályázóktól nem kérnek nevezési díjat. A kiállításon való rész­vétellel kapcsolatban felmerülő utazási és szállásköltséget a pá­lyázók viselik. Igény esetén a vidéki és a határon túli diákok, felké­szítő tanárok részére mérsékelt árú szálláslehetőséget biztosíta­nak. A kiállításon - meghívottként - európai társszervezetek diák­jai is bemutatják alkotásaikat. A pályázat díjai az elfogadott pályaművek számától és színvo­nalától függően: 1. A legjobb 1-3 pályamű alkotója (alkotói kollektíva esetén pá­lyaművenként 1 fő) részvételi lehetőséget kap a Nemzetközi Tu­dományos és Technikai Szabadidő Mozgalom (MILSET) által Chi­lében 2005 júliusában megrendezendő ESI 2005 (Expo-Science International), Nemzetközi Tudományos- és Technikai Diákalkotó Kiállításon. 2. További 3-5 díjnyertes pályázó részt vehet a TIT Budapesti Is­meretterjesztő Társulat szervezésében európai természettudomá­nyos, technikai központok, múzeumok, nemzeti parkok, történel­mi emlékhelyek megtekintésére indított nyári-őszi tanulmányi ki­rándulások valamelyikén (Erdély, Párizs, Firenze-Róma, Monaco- Marseiile, Brüsszel-London stb.). 3. 3-5 sikeres diákalkotót meghívnak a TIT Budapesti Ismeret- terjesztő Társulat nyári (júniustól augusztusig megrendezendő) magyarországi tehetséggondozó szaktáboraiba. 4. A diákalkotók felkészítésében kiemelkedő szakmai és szerve­ző munkát vállaló, felkészítő pedagógusok elismeréseként 1-3 pe­dagógust meghívnak az 5-9 napos nyári-őszi európai szakmai­módszertani tanulmányutak egyikére. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás a 0036-1-338-4295-ös telefonszámon vagy az aibnerne@mail.kossuth-klub.hu e-mail címen kapható. A jelentkezéseket a következő postacímre kérik: X. OTTDK TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, 1088 Budapest, Múzeum u. 7. Jó készülést mindenkinek! (ú) Angol-magyar képes szótár Szeretne játékos formában angolul tanulni? Az Üj Szó angol-magyar képes szótárának összesített kiadása november 29-étől kapható az újságárusoknál! Szótárunk több mint 1500 angol szót és kifejezést tartalmaz 15 témakörben, Témák Nyaralás, család, lakás, háztartás, stílus, szabadidó', közlekedés, emberi test, étel, város, szolgáltatások, idő, művelődés, kultúra, sport, foglalkozás, munkahely. Keresse az Üj Szó képes szótárát az újságárusoknál! Az ÚJ SZÓ napilap ANGOL- MAGYAR KÉPES SZÓTÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents