Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-14 / 10. szám, péntek
2005. január 14., péntek 2. évfolyam 2. szám Akár egy megkésett permetezés, rosszul megválasztott permetszer is tönkre teheti egész évi munkánkat Szakszerű növényvédelmet Gyümölcsfák télvégi védelméről Fagysebek kezelése Minden kertészkedő vágya, hogy gyümölcsfáiról, szőlőtőkéiről tetszetős, egészséges termést takarítson be. A termesztő szívét gyönyörűséggel tölti el a szépen kikerekedett alma, a bársonyos tapintású őszibarack, vagy a zöldségeskertben harsány színekben pompázó saláta, káposzta, zeller, a harmatgyenge tök, az uborka vagy a csillogó tojásgyümölcs. CSEKES ZOLTÁN Ahhoz, hogy ebben az örömben részesüljünk, növényeinket a te- nyészidőszakban táplálni, gondozni és óvni kell a rájuk leselkedő betegségektől, kártevőktől. A betegséget előidéző gombák, baktériumok, a növényeinket károsító rágó és szívó rovarok, atkák ellen gondos védelemben kell részesíteni gyümölcsfáinkat és zöldségnövényeinket. Rendszeres és céltudatos növényvédelem nélkül egészséges gyümölcs- és zöldségtermesztés ma már elképzelhetetlen. Bár a növényvédelem összetett feladat, jó szakmai felkészültséggel és odafigyeléssel minden kertészkedő számára megoldható. A növénytermesztő és a termést károsító kártevők, betegségek közötti harc több évezredes múltra tekint vissza. Már az Ószövetségben találunk említést a gabonatáblákat letaroló sáskákról. Az is bizonyított, hogy az ókorban a görögök és a rómaiak szőlőtermését időnként a szőlőilonca hernyói teljesen tönkretették. Az elmúlt 200 évben az Amerikából Európába behurcolt betegségek és kártevők katasztrofális járványokat, veszteségeket és éhínségeket okoztak. Talán a legsúlyosabb csapás a szőlőtermesztést érte, hiszen 1845-ben a lisztharmat, 1858-ben a filoxéra, 1880-ban pedig a peronoszpóra került át kontinensünkre az Amerikából behozott szőlővesszőkötegekben megbúvó leveleken. Mindhárom kórokozó ellen azóta is védekezni kell Európa-szerte. A burgonyatermesztést is drámai csapás érte, amikor a szintén a tengeren túlról behurcolt burgonyabetegség, a fitoftóra vagy a burgonyavész 1840-ben felütötte fejét Írországban. A kártétel 1845-46- ban drámai volt, hiszen ebben az időben az írek csaknem egyedüli táplálékforrása a burgonya volt. Az egymás utáni két évben fellépett fitoftóra a burgonyát szinte teljesen elpusztította. Ennek következtében egymillió ember az éhezés miatt fellépő betegségek miatt meghalt, másfél millióan pedig kénytelenek voltak kivándorolni a szigetországból. Az Amerikából Európába átkerülő „áldások” sora ezzel még nem ért véget: Az 1950-es években megérkezett a burgonyabogár, amely a burgonyaültetvények és a paradicsom rendszeres károsítója a mai napig, valamint az amerikai fehér szövőlepke, amelynek szövedékfészkében élő hernyói a gyümölcsfáink lombját képesek rövid időn belül tarra rágni. A huszonegyedik század elején pedig nálunk is megjelent a gyümölcsfákat veszélyeztető tűzelhalás és az amerikai kukoricabogár. Az utóbbi a leggazdaságosabb szántóföldi növényünk termesztését veszélyezteti. Az említetteken kívül is vannak olyan kártevők és betegségek, amelyek Európában és a Kárpát-medencében őshonosak, s ezek ellen is védekeznünk kell. Elég egy megkésett permetezés, rosszul megválasztott permetszer vagy adagolás, és máris veszendőbe mehet az egész évi munkánk. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) növényvédelmi szaktanácsadója BÁLINT GYÖRGY A gyümölcsfák törzsmagassága az utóbbi évtizedekben egyre csökkent, de nem csökkent a törzs jelentősége a gyümölcsfa életében. Az egészséges törzsnek változada- nul fontos funkciói vannak. A törzs szállítja a gyökérzetből a koronába a talajból felvett, vízben oldott tápanyagokat; szállítja az ún. asszimi- látákat a lombozatból a gyökér felé, ahol tápanyagkészleteket tárol a szűkös időszakra. A törzsnek ezenkívül statikai szerepe is van, tartja, rögzíti a súlyos, nagyméretű koronát. Ezért többet kell foglalkoznunk a törzs ápolásával, egészségének megőrzésével. A hosszan tartó, kemény hidegek elmúltával számolnunk kell azzal, hogy a gyümölcsfák törzsén fagysebek keletkeznek. Ezek először hosszanti repedések formájában tűnnek elő, de tavasszal, a fák törzsének vastagodása következtében, a sebek kinyílnak, és a felszínre kerül a törzs belső faszövete. A kezeletlen seb egyre terjed, mert a kéreg sebforrasztó tevékenysége nem tud lépést tartani a törzs vastagodásával. A nyílt seben rövidesen megjelennek a másodlagos kártevők, a taplógombák és szúbogarak, amelyek rombolják, korhasztják a törzs szöveteit úgy, hogy a fa állapota leromlik, és néhány év múlva elpusztul. A fagysebeket tehát már megjelenésükkor kezelni kell. Régebben a fagysebek ellen úgy védekeztek, hogy bemeszelték a fák törzsét. Ennek az volt a következménye, hogy a fehér felület a téli napfényes órákban sem melegedett föl, a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nem volt számottevő különbség. A meszelés tehát eredményes védekező eljárás, feltéve hogy vékony rétegű. A keletkezett fagysebeket éles kacorral körül kell vágni, és a teljes felületet le kell zárni sebvédő viasszal. A régebbi fagysebeket fertőtlenítsük gyümölcsfaolajjal, azután fedjük le a folytonossági hiányokat sebvédő pasztával vagy olajfestékkel. (Édenkert) A kelleténél melegebb helyen és fényszegény körülmények között telelő növények gyakrabban fertőződhetnek Szobanövények gondozása a téli hónapokban ANDRÁSSY LÁSZLÓ A hidegebb és fényszegény téli időszak még a szobanövényeket is próbára teszi. A megrövidült nappalok valamint az alacsony napjárás miatt a fényellátást lehet a legnehezebben megoldani. Ilyenkor az új hajtások képződéséhez, a virágzáshoz, a levélképződéshez szükséges fényből még a nem túl fényigényes, szobai tartásra alkalmas növények is kevesebbet kapnak. Ebből eredően fontos elérni azt, hogy a téli időszakban a növények inkább ne is növekedjenek és virágot se fejlesszenek. A fényhiány ellenére tovább növekedő növények a tavaszi továbbfejlődésükhöz szükséges tápanyagaik hiánya miatt sápadt és betegségre érzékeny hajtásokat, leveleket és virágokat hoznak létre, melyek rendszerint a növény eredeti formáját elcsúfítják, ezért azok úgyis eltávolításra kerülnek. Ez alól kivételt a direkt télen hajtatott cserepes növények képeznek. A túlhűlés, valamint a megfázás veszélyét kerülve a növények hőellátását úgy kell megoldani, hogy gátoljuk a téli kedveződen növekedést. Ez leginkább a növények alacsonyabb hőmérsékleten való tartásával oldható meg. Az öntözéssel is igazodni kell a téli viszonyokhoz. A növekedés szüneteltetése, lelassulása a vízigényt is nagymértékben csökkend. A kevésbé fűtött helyiségekben a növények kevesebbet párologtatnak. Annál kisebb a növények vízigénye, minél rosszabb a fényellátottságuk és minél alacsonyabb hőmérsékleten vannak. A vaskos, húsos szárú és levelű pozsgás növényeket télen elegendő annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A kaktuszok öntözés nélkül is átteleltet- hetők. A többi szobanövény földjének alsó rétege még kis időre sem válhat porszárazzá, mert az a legtevékenyebb gyökerek pusztulását idézheti elő. A túlöntözéstől ugyancsak óvakodnunk kell. Téli időszakban a legtöbb vizet a hajtatott növények, a cserepes tulipán, jácint, nárcisz, hortenzia igényli. Az éjszakai kisebb-nagyobb lehűlések miatt lehetőleg délelőtt öntözzünk. A növények föld feletti részére minél kevesebb öntözővizet juttassunk, hogy a víz estére elpárologjon, ellenkező esetben ez foltosodást idézhet elő. A frissen öntözött növények érzékenyebbek a lehűlésre, az ebből eredő gyökérkárosodásra. A legideálisabb, ha az öntözővíz hőmérséklete közel azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A csapvizet legalább néhány óráig hagyjuk állni, hogy felvegye a kellő hőmérsékletet, s a klórtól is mentesüljön, amely ugyancsak károsítja a növé- nyeket.A szellőztetés során növényeinket lehetőleg ne érje a beáramló külső hideg levegő, s a huzatot is kerülni kell. A szellőztetéssel érdemes megvárni a déli órákat, mert addigra viszonylag enyhül az idő. A növények gyökérzete érzékeny a hőingadozásra, tehát arra, ha kívülről hideg, belülről meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezed növényekre. A tápanyagadagolás tápoldatozással oldható meg leginkább, de az ebben az időszakban csak az éppen ekkor növekedésben lévő növények esetében indokolt. A téli hónapokban ajánlatos csökkenteni az oldatpótlás gyakoriságát, a töménységet. Ha az öntözéshez kemény, lágyítá- sa érdekében minden literhez pár csepp citromlevet adagoljunk. Célszerű folyamatosan figyelni növényeink egészségi állapotát, hogy a téli időszakban sem kizárható kórokozó- vagy kártevőfertőzéseket elkerülhessük. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ______________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró ’38,605 Lenqvel zlotv 9,460 Anqolfont 55,079 Maqvar forint (100) 15,619 Cseh korona 1,271 Svéd korona 4,265 Dán korona 5,189 Szlovén tollár (100) 16,100 Japán ien(100) 28,457 Sváici frank 24,941 Kanadai dollár 24,276 USA-dollár 29,183 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Votksbank 37,60-39,60 28,31-29,97 1,25-1,31 14,98-16,28 OTP Bank 37,59-39,55 28,39-29,96 1,24-1,30 15,05-16,20 Postabank 37,58-39,58 28,45-29,97 1,24-1,30 15,00-16,24 Szí. Takarékpénztár 37,60-39,53 28,41-29,90 1,23-1,30 14,93-16,33 Tatra banka 37,58-39,58 28,45-29,97 1,24-1,30 15,00-16,24 UniBanka 37,62-39,58 28,48-29,97 1,23-1,30 15,01-15,00 Általános Hitelbank 37,60-39,60 28,43-29,94 1,23-1,30 14,77-16,49 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre.vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony január 12-én 9-10 Sk/kg Komárom január 12-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat január 12-én 18 Sk/kg Zseliz december 30-án 10 Sk/kg Losonc január 13-án 5 Sk/kg Szepsi január 12-én 9 Sk/kg Kassa január 12-én 6-8 Sk/kg petrezselyem 30-40 Sk/kg 20-24 Sk/kg 28 Sk/kg 18 Sk/kg 29-35 Sk/kg 18 Sk/kg 16-22 Sk/kg burgonya 6-11 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 5 Sk/kg . 6-7,50 Sk/kg 7 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3,30-3,60 Sk/db 2,50-3,00 Sk/db 2 Sk/db 3 Sk/db 2,40-3,00 Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,60-2,80 Sk/db zeller 25 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 8-9 Sk/db 19 Sk/kg 18 Sk/kg 19 Sk/kg méz 150-160 Sk/kg X 120-140 Sk/kg 120 Sk/kg 150 Sk/kg X zöldpaprika 45-120 Sk/kg X X X 85-89 Sk/kg 110 Sk/kg 60-88 Sk/kg paradicsom 25-60 Sk/kg X X X 45-69 Sk/kg 50 Sk/kg 42 Sk/kg vöröshagyma 10 Sk/kg X 12 Sk/kg 5-7 Sk/kg 10 Sk/kg 5 Sk/kg 6-8 Sk/kg fokhagyma 30-100 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 45 Sk/kg 55-65 Sk/kg 54 Sk/kg 55 Sk/kg káposzta (piros) 5(12)Sk/kg 6-7 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg 4-5 Sk/kg 4 Sk/kg 4-6 (10) Sk/kg mák 80 Sk/liter 100-120 Sk/kg 70 Sk/liter 80 Sk/kg X 90 Sk/liter X karalábé X 5-8 Sk/db 15 Sk/kg X 25 Sk/kg, 9 Sk/db 10 Sk/kg X kel 14 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 7 Sk/db 15 Sk/kg 1 10 Sk/kg 9-12 Sk/kg alma 20-33 Sk/kg 18-22 Sk/kg 10-25 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15-28 Sk/kg 10-26 Sk/kg 12-15 Sk/kg
