Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-13 / 9. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 13. Iskola utca 17 Megfogalmazódott, hogy az anyanyelvtanítás külső és belső kihívásaira közösen kell megoldást találni Az oktatásban helyzet van Decemberben az Állami Pedagógiai Intézet és a Comenius Pedagógiai Intézet közös szervezésében a magyar nyelv és irodalom tanításáról folyt tanácskozás Pozsonyban. CSÍK ZOLTÁN A konferencia első napjáról már beszámoltunk, most a második napon történt dolgokról tudósítunk. A második napon megfogalmazódott, hogy az anyanyelvtanítás külső és belső kihívásaira közösen kell megoldást találni. A résztvevők meghallgatták a Comenius Pedagógiai Intézet kérdőíves felmérésére érkezett válaszok összefoglalóját, amely a gyakorló pedagógusok észrevételeit, javaslatait összegezte. Ki-ki berzenkedhet vagy hitetlenkedhet a mindennapi dilemmákról és gyakorlati küzdelmekről tanúskodó mondatok hallatán, amelyeket a pedagógusok közöltek. Azonban be kell látnunk, hogy másként festenek a dolgok katedraközeiből és másként az íróasztal mellől. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója két fontos kérdést fogalmazott meg: Ki a felelős a magyar nyelv és irodalom fejlesztéséért? Van-e valamilyen helyzet a magyar nyelv oktatása területén? Mi az előbbrevaló? Az elhangzottak értelmében bizony helyzet van: sürgető kihívások, amelyekre meg kell találni a válaszokat. Felelős viszont nem igazán találtatik a meglévő intézményeink között. A magyar nyelv oktatása keveseket aggaszt Szlovákiában. Gyakran előbbre valónak véljük az idegen nyelvet, a szlovákot, a számítástechnikát, mint az anyanyelvűnket. Természetesnek gondoljuk, hogy értjük és beszéljük, de hogy becsüljük, szeressük, ragaszkodjunk hozzá, védelmezzük, csupán másodlagos szempontoknak tűnnek. Nem csak magyar nyelvű előadóktól hallhatjuk azonban, hogy minden modern nemzet oktatásában prioritást élvez az anyanyelvtanítás, amely a multikulturalitás alapja. Nekünk sem kell vonakodnunk e tézis elfogadásától és vállalásától. Vajda Barnabás gimnáziumi tanár szorgalmazta a továbblépéshez szükséges szakismeretek megszerzését, elhivatott pedagógusok mediátori (közvetítői) képzését az ismeretek, információk továbbadására. Csicsay Károly középiskolai tanár beszámolt heroikus küzdelméről a tantervekkel, a kétszintű érettségi követelményekkel, az érettségi írásbeli feladatokkal. Azon kevés pedagógusaink egyike ő, aki nem kívülről szemléli, mit sütnek az anyanyelvtanítás boszorkánykonyháján. Miért egyedül? Kinek felel meg ez az állapot? A. Szabó László, az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Osztályának igazgatója elmondta, hogy egyeztetések folynak a minisztériumon belül egy Magyar Módszertani Központ kialakításának lehetőségéről, amely segíthetné a magyar tannyelvű oktatást Szlovákiában. A magyar nyelv- és irodalom- tanítás koncepciójának kidolgozásánál fontosnak tartja meghatározni az alappilléreket, a vázat és a feltöltés módját tartalommal. Hibás irodalomkönyvek Misad Katalin, egyetemi tanár, a nyelvtantanítás elavult szemléletmódjáról beszélt. Arról, hogy az új nyelvészeti szemléletet a tanárok nem veszik figyelembe. A gimnáziumi könyveket a tankönyvírók gyakran csak összeollózzák. Az alapiskolai tankönyvek sok hibát tartalmaznak, amit a lektorok sem vesznek észre. Felhívta a figyelmet arra, hogy funkcionális nyelvtant kellene tanítani. A középiskolákban pedig egyszerűen nem tanítanak nyelvtant, annak ellenére sem, hogy az egyetemi felvételi kérdések egyharma- da nyelvtani jellegű. A diákok nem tudnak azoknak a középiskolai gyakorlókönyveknek a létezéséről, amelyekből az érettségi és a felvételi vizsgák feladatai vannak kiválasztva. Nem ismerik Grendel Másként festenek a dolgok katedraközeiből, és másként az íróasztal mellől (Somogyi Tibor felvétele) Lajost és Tőzsér Árpádot, s nincs tudomásuk a szlovákiai magyar irodalmi folyóiratokról sem. Patus János, középiskolai tanár, felhívta a figyelmet arra, hogy az intézeteknek kommunikálniuk kellene egymással a fejlesztések ügyében. Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni a hazai magyar szaktekintélyek véleményét sem. Elfogadhatatlan a tankönyvírók kiválasztásának szlovákiai magyar gyakorlata, amely az ismeretségen alapszik, nem a szaktudáson. Fibi Sándor iskolaigazgató szerint a szülőket sem igazán érdekli, hogy milyen a magyar nyelv tanítása. Látható, hogy ezeket a problémákat egy ember nem oldhatja meg. Kinek volna a kötelessége? Véleménye szerint a négy magyar egyetemi tanszéknek és az oktatási minisztériumnak. Bernáth Erzsébet, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa mint házigazda, kicsit sajnálkozott afölött', hogy a mostani tanácskozás nem volt olyan eredményes, mint a szlovák tantárgybizottság ülése. Nem tartotta helytállónak azt az állítást, hogy az eddigi tantervek íróasztal mellett születtek, mivel azokat is gyakorló pedagógusok írták. A pedagógusok azonban nem rendelkeznek tantervírói szakismerettel, mivel erre nem készítették őket fel. A tankönyveknek pedig összhangban kell lenniük az érvényes tantervekkel. A tanácskozás után egy nappal a Comenius Pedagógiai Intézetben arról beszélgettünk, hogy a tantárgy gazdátlannak látszik. Senki sem erőszakol ránk semmit a magyar nyelv és irodalom tanítása terén. A szlovákokat már nem érdekli, hogyan tanítjuk a magyar nyelvet. Még szerencse, hogy a szlovák nyelv tanítása háza táján minden rendben van! Tényleg rendben van? Ez akkor igaz, ha a gyerekeink könnyen és örömmel tanulják a tantárgyat. A mai diákoknak nemcsak a munkahelyi követelményeknek, hanem az európai mércének is meg kell felelniük Tanítható-e közvetlenül a gondolkodás folyamata? LEPENYE MÁRIA Az utóbbi években világszerte megnőtt az érdeklődés a gondolkodás- és tanulásfejlesztő módszerek iránt. A kognitív képzés kutatása és fejlesztése sok országban viharos gyorsasággal halad. A működő programok közül néhánnyal igen jó eredményeket lehet elérni az oktatásban. A gondolkodás fejlesztésének alapelvei és ezen programok bizonyos részei az iskolarendszeren belül is beépültek az oktatásba, dinamizálva, felfrissítve annak struktúráját, de a gondolkodás teljes folyamatának közvetlen tanításával egyikük sem foglalkozik, legfeljebb felveti annak szükségességét. Pedig már óvodáskorban el lehet kezdeni a hatékony gondolkodási folyamat olyan irányú kiépítését, amely eredményes problémamegoldásra, tervező, építő, alkotó gondolkodásra tanítja, neveli a jövő generációját. Az oktatás: felkészítés az életre, tehát az iskolában megtanult gondolkodásmódnak hasznosnak kell bizonyulnia az iskola után is. A gondolkodásra nevelés hagyományos módszerei nem mindig elégítik ki ezt a feltételt. A pedagógusok számára az a legnagyobb kihívás, hogy milyen módon mozdítsák elő azt a fajta gondolkodást, tanulást, attitűdöt, amely a mai, magas követelményeknek megfelel. A mai diákok előtt nagy feladat áll: nemcsak a konkrét munkahelyi követelményeknek, hanem az európai mércének is meg kell felelniük. A vitakészség és a kritikus gondolkodás már nem elég. A mai világban többre van szükség: döntésekre, választásokra, aktív kezdeményezőkészségre, kreativitásra, világos és konstruktív gondolkodásra. Mit tudhatunk ma a gondolkodás folyamatáról és taníthatóságáról? A gondolkodó gyermek már nagyon korán belekezd a legnehezebb tanulási folyamatba: a nyelv elsajátításába. Az első szavakat kiejtő baba rámutat egy állatra, és kimondja: kutya. Környezete visszaigazolja állítása igaz vagy hamis voltát. A kisgyermek elbűvölő erejű kíváncsisággal és gondolkodási rugalmassággal rendelkezik. Lényegre törő és elmélyült gondolkodást igénylő kérdéseket tesz fel: „Honnan tudja a földben a búzaszem, hogy tavasz van?” „Mi tartja meg az eget?” „Miért halnak meg az emberek?” Ez a korai kíváncsiság gyakran elhalványul az idő haladtával, különösen az iskolázás következményeként. A gondolkodás fejlődésének és a tanulás sikerességének egyik kulcsa lehet, ha a gyerek korai kérdező lendületét életben tartjuk. Hogyan érhetjük ezt el? A gondolkodási képességek Bloom szerinti rendszerezésében az értékelés, a szintézis és az analízis összetettebb és „magasabb szintű” gondolkodást igényel. Az alkalmazásra, a megértésre és az ismeretekre vonatkozó kérdések kevésbé összetett és így „alacsonyabb szintű“ gondolkodást igényelnek. Gyermekeink rendelkeznek a tanuláshoz, hatékony gondolkodáshoz szükséges „helyzeti energiával”, de fennáll annak a veszélye, hogy beleragadnak a gondolkodás alacsonyabb szintű formáiba és a vég nélkül ismétlődő rutinba, hogy nem látnak meg új utakat, nem élik át a lépésről lépésre való előrehaladást, elveszítik annak lehetőséget, hogy a tudás és tapasztalás új csapásait felfedezzék. A gondolkodási és tanulási készségek elsajátíttatásának hagyományosan kétféle felfogása létezik. Az egyik, hogy a gondolkodás tanítását építsük be minden tantárgytanításába, a tananyag teljes egészébe. A másik felfogás szerint olyan speciális programot kell kidolgozni, melynek során a gyerekekben gondolkodási készségeket alakítunk ki. Informatikában jobbak tanáraiknál az iskolások Az új kor eszközei ISMERTETÉS Egy amerikai felmérés szerint az iskolák nem tudják kihasználni a világháló nyújtotta lehetőségeket, annak ellenére, hogy szinte kivétel nélkül rendelkeznek internet-eléréssel. Az amerikai Oktatási Hivatal által közzétett felmérés sürgeti az intézményeket, hogy a számítógépeket nagyobb mértékben használják a tantermekben, és az internetes foglalkozásokat a tanterv kialakításánál is vegyék figyelembe. A hivatal adatai szerint az elmúlt egy évtized alatt az amerikai oktatási intézmények nem kevesebb mint 99 százalékát látták el internetkapcsolattal, és minden ötödik diákra jut egy számítógép. Az eredmények tudatában a dokumentum kissé fellengzős nevet kapott: „Az amerikai oktatás új aranykora felé: hogyan forradalmasíthatja az internet, a törvénykezés, és a diák napjaink oktatását.” A kétségkívül impozáns eredmények azonban önmagukban nem biztosítják a teljes sikert. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy az infrastruktúra kiépítettsége ellenére az iskolák vezetése és a tanárok még mindig nem szoktak hozzá az új kor eszközeihez, és a mai napig nem látták el megfelelő szerepkörrel a számítógépeket. A diákok nagy része ezért otthon sajátítja el a számítógép kezelését, és tudása sokszor meghaladja a tanárokét. Ezt kiválóan érzékelteti a világhálót használók között végzett felmérés, amely szerint 2000 és 2002 között a 2-5 éves, valamint a 6-8 éves gyerekek között nőtt legnagyobb mértékben az internet-használat, (sgh) Az emberek a vallás pótszerét keresik a mágiában Ördögűző tanfolyamot indít a pápai egyetem MTI-HÍR A római regina Apostolorum pápai egyetem és a GRIS (szociovallási kutátásokat végző csoport) továbbképző tanfolyamot szervez papoknak „a sátánizmusról, az ördögűzésről és a felszabadító imáról”. A februárban kezdődő tanfolyamon szociológusok, teológusok, orvosok, pszichológusok és ördögűzők fogják elemezni „a sátáni megszállottság problémáját a mai fiatalok egyre jobban terjedő sátánizmusa fényében.” Francesco Bamonte atya, ismert olasz ördögűző szerint négyféle módon válhat valaki az ördög áldozatává: Isten akaratából, aki próbára teszi az embert (ez leginkább a szentek esetében történik meg), saját hibájából, ha valaki az okkultizmus valamelyik formájának hódol. Okozhatja azonban a bajt egy, a sátánhoz tartozó személy és az isfha valaki megrögzötten bűnös marad és elutasítja a bűnbánatot. Az atya, aki ebben a témában több könyvet is írt, az okkultizmus jelenlegi divatját azzal magyarázza, hogy megcsappant az emberekben az istenhit, és lehet, hogy nem tudatosan, de a vallás pótszerét keresik a mágiában, a spiri- tizmusban, a paranormális dolgokban. Olaszországban 400 papnak van hivatalos megbízása ördögűzési rítusok végzésére. De legalább ugyanennyi világi személy és szerzetes működik ilyen szerepben megbízás nélkül. A katolikus pszichológusok társaságának felmérése szerint Olaszországban 2000-ben félmillió olasz fordult ördögűzőhöz, 65 százalékuk nő volt. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést január 20-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila Rodeó című verseskötetét. 1. Hány hatéves gyerek jár a 2004/2005-ös tanévben óvodába Szlovákiában? a. 20 740 b. 28 740 c. 55 740 2. Az előrejelzések szerint hány kiselsős lesz a 2005/2006-os tanévben? a. 10 ezer b. 110 ezer c. 55 ezer 3. Az iskolaérettség ... tehát a tartós figyelem, a jó feladattudat, a kellő beszédfejlettség és bizonyos logikai műveletekre való képesség. a. okai b. feltételei c. bajai 4. Helytállni csak akkor ..., ha az új szakasz előfeltételei már megvannak, ha érett az iskolára. a. kell b. akar c. tud Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3b, 4a, 5b. Köszönjük, hogy üyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a kassai Fekete Piroskának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com O
